Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-29 / 100. szám
4 NÖG R ÄD 1967. április 29. szombat AZ OLVASÓK Távolsági beszélgetés bosszúsággal... Április 24-én a Salgótarjáni Postahivatalban gyöngyösi távolsági beszélgetést kértem, hogy megtudjam, kaphatok-e a gyöngyösi autószerviznél gépkocsimhoz halaszthatatlanul szükséges alkatrészt. A beszélgetést 3 percre kértem, s ezért a 9.— forintot előre be is fizettem. Alig tíz perces várakozás után szóltak, hogy Gyöngyös jelentkezik. A szervizzel közöltem óhajomat és azt a választ kaptam, hogy megnézik a raktárban, a kért alkatrészből van-e készletük. A várakozás közben a három perc letelt. Ekkor egy kellemes női hang udvariasan megszólalt: — Kérem a három perc letelt. a vonalat megszakítom. — Kéremszépen, választ várok és hosszabbítást kérek a három percen túl. — Sajnálom, kérem nem lehet, és csak abban az esetben folytathatja a későbbiekben a beszélgetés, ha újból előjegy- zik Gyöngyöst és ismételten befizeti a további három perces beszélgetési díjat. Ezzel a készülékben egy kattanás. a vonal megszakadt és én hiába vártam a választ. Miután kijöttem a fülkéből a postai távbeszélő felvevője udvariasan megkérdezte: — Sikerült a beszélgetés? — Sajnos nem, mert a három perc letelt és bontották a vonalat. Ezután a következő gondolatok foglalkoztattak: Vajon mi történt volna akkor, ha a Posta Központja hozzájárul a hosszabbításhoz, és befejezhettem volna a beszélgetést? Javaslatom is született a boszúságból, mégpedig: mi lenne akkor, ha a telefonáló a beszélgetés előtt leadná a személyi igazolványát és utólag fizetné be a beszélgetés idejétől függően a telefonálás díját, és visszakapná az igazolványát. Jó lenne, ha a Posta az ügyfeleivel nagyobb bizalommal foglalkozna, mert elképzelhető, hogy vannak becsületes emberek, akiknek az effajta bürokratikus eljárás nem válik egészségükre. Molnár Tibor Mizserfai Bányaüzem Általában a pervesztes felnek kell fizetni A PERKÖLTSÉGET P. O. olvasónk írja, hogy házasságát felbontották, s a bíróság perköltség viselésére kötelezte őt. Volt házastársának jogi képviselője kétezer forintban állapodott meg volt házastársával, de a bíróság csak ezerötszáz forintot ítélt meg részére. Olvasónk kérdezi: kötelezhe- tő-e a a teljes kétezer forint megfizetésére, vagy a külön- bözetet a volt házastársának kell rendeznie ügyvédjével? Másik kérdése illetékfizetési kötelezettségre vonatkozik, írja, hogy a vagyonközösség megosztása iránti perben a bíróság több tárgyalást tartott, de mielőtt ítéletet hozott volna, a peres felek a bíróság előtt egyezséget kötöttek. Olvasónk sérelmezi, hogy közel kétezer forint illeték megtérítésére kötelezte őket a bíróság. Kérdezi: jogos-e a bíróságnak illeték megfizetésére való kötelezése, amikor nem is hozott ítéletet? Első kérdésére azt válaszoljuk, hogy olvasónk csak azt köteles megfizetni volt házastársa ügyvédjének, eljárási költség címén, amit a bíróság az ügyvéd részére megítélt. A különbözeiét a megbízó rendezze ügyvédjével. Illeték problémájára közöljük, hogy azt nem azért kell fizetni, mert a bíróság ítéletet hoz, hanem a kereset benyújtásakor már fennáll az illetékfizetési kötelezettség, mégpedig a pertárgy értékének hat százaléka erejéig. Vonatkozik ez arra is, ha a bíróság nem hoz ítéletet, hanem jóváhagyja a felek egyezségét. Szerkesztői üzenetek H. K. (Balassagyarmat): A jogtalanul felvett családi pótlékot vissza kell fizetni. A visszafizetésről a kifizetőhelynek a téves kifizetést követő 30 napon belül írásban kell értesítenie a dolgozót. Ha ezt a határidőt elmulasztják, a dolgozó csak akkor kötelezhető a visszafizetésre, ha a kifizetés helytelenségéről tudott, rosszhiszemű volt. M. A. (Nagybátony): Ha a személyi igazolványát valaki elvesztette, azt köteles azonnal bejelenteni a rendőrségnek. A rendőrség az elveszett igazolvány helyett — az új személyi igazolvány kiadásáig — legfeljebb három hónapra szóló ideiglenes igazolványt állít ki. S. I. (Salgótarján): Nyugdíjrendelkezéseink értelmében a külföldi tartózkodás harminc napot meghaladó idejére nem lehet folyósítani a nyugdíjellátást, ha olyan országba utazik, amellyel nincs viszonossági egyezményünk. G. D. (Pásztó): Kérdésére közöljük, hogy az este huszonkét órától reggel hat óráig (a mezőgazdaságban 21 órától 5 óráig) terjedő idő alatt végzett munka: éjjeli munka. A három műszakban dolgozó üzemekben a harmadik műszakban végzett munkát éjjeli munkának kell tekinteni. T. Z. (Kislerenyc): Ha az első tényleges katonai szolgálatra bevonuló dolgozó évi szabadságából már többet vett igénybe, mint amennyi a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, munkabéréből emiatt levonni nem szabad. V. Péter (örhalom): Levelére csak úgy válaszolhatunk, ha közli velünk teljes nevét és címét, valamint írja meg azt is, hogy kérését ki utasította el. Megköszönjük Elismerésünket, köszöne- tünket ezúton tolmácsoljuk fiunk életének megmentéséért a Salgótarjáni Kórház Gyermekosztálya adjunktusának, dr. Csanaky Györgynek és dr. Túrái Pál főorvosnak, a gyermekosztály valamennyi orvosának, és nővérkéknek akik súlyos beteg gyermekünknek visszaadták egészségét. A súlyos műtét után egy teljes hónapot töltött fiam a kórházban. Amit orvosilag, a gyógyítás legmagasabb színvonalán elkövetni lehetett, mindent megtettek azért, hogy megmentsék életét. Áldozatos munkájuk, amelyet mindnyájan hivatásuk magaslatán kifejtettek, köszönettel ki sem fejezhetem, hiszen a gyógyítás tudományának magasiskoláján fiam megmentésével kitűnőre vizsgáztak. Megtettek mindent, ami emberileg szép és nemes. Batta János és családja Zagyvapálfalva Miért zárták le a vizet? Ezt kérdezik több mint két hete iskolások, lakók a Mát- ranovák-bányatelepi iskola környékén. Az történt ugyanis, hogy a KÖJÁL megállapította: — egészségre ártalmas anyagok kerültek a vízhálózatba, mert az aknában csapadékvíz van, a cső szennyvíz árok alatt vezet. Érthetetlen, hol ment be a szennyeződés, ha a nagy nyomás ellenére még a tolózáraknál sem engednek a csövek? — Több aknában áll a víz, az nem fertőz? Kérjük ezeket minél előbb eldönteni, az iskolának és környékének pedig mielőbb vizet adni! Az általános iskola igazgatója Az öregek ünneplése Az alsótoldi Vöröskeresztszervezet tagjainak kezdeményezésére 1967. április 30-án rendezik meg az öregek Napját. A kezdeményezéshez csatlakozott a község minden tömegszervezte. A Vöröskereszt tagjai, valamint a KISZ- íiatalok színes műsort állítottak össze nagyapáik, nagymamáik szórakoztatására. A Községi Tanács és a termelőszövetkezet anyagiakkal segíti megvendégelésüket. Heiyes-e a „Karcmcs menti" szerkezet? Egyik fontos pénzintézetünk kiváló nyelvérzékű vezetője tette fel a címben foglalt kérdést. Elmondotta, hogy különböző pénzügyietek során gyakran találkoznak ipari és mezőgazdasági szövetkezetek nevében a „Karancs menti” szó- szerkezettel. A névutóként használatos „menti” szó okoz problémát, amely nyilvánvalóan a „mente” szóból ered. A mente sző különböző jelentésekben fordul elő nyelvünkben. Vizsgálódásunkban figyelmen kívül kell hagynunk azt a bizonyos zsi- nóras felsőkabátot, amelyet Pató Pál úr hordott: „Hát a mente, hát a nadrág, Ügy megritkult, olyan ó, / Hogy szúnyoghálónak is már / Csak szükségből volna jó ..(Petőfi Sándor) Az önálló főnévi értékkel használt másik (azonos alakú) mente szavunk egyik-másik jelentése azonban már közelebb áll a vitatott nyelvi helyzethez. Nagy Lajos soraiban valamely cél (irány) felé való menést jelent: „Befordult egy keskeny belvárosi utcába... Mentében találkozott (néhány utcalánnyal.)” Ritkábban, átvitt értelemben lefolyást, előrehaladást is jelenthet a mente szó. — Nem avatkozik bele a dolgok m e- netébe, (mentébe). A 3. jelentésámyalat all azonban a legközelebb a „Karancs mente — Karancs menti” szerkezethez. Ebben a jelentésben a „mente” szó valamely folyó partját, partvidékét, közvetlen környékét jelenti: „Szebb helyet a Tisza hosszú mentében csakugyan nem találhatni.” (Eötvös József.) A „Karancs menti", kifejezésben azonban a mente főnévből képzett melléknév nem önálló főnévi értékkel szerepel, hanem névutó szerűen. Az ilyen előfordulású hatá- rozóragos alakok szemügyre vétele is kívánatos tehát. Névutóként kapcsolódik a Duna folyónévhez a m e i szó határozóragos alakja Petőfi közismert verssorában: ..Kis lak áll a nagy Duna menté- b e n.” Az elsősorban folyók (patakok) nevéhez kapcsolódó szó ritkábban jelölhet más eseteket is. Hosszirányban nagy kiterjedésű tárgy, építmény, (tehát emberi alkotás) közvetlen környékének megjelölésére is alkalmas: — A kerítés mentében mindenfelé sárga kislibák legelésznek. — A vasút mentén csinos, új házak sorakoznak A népnyelvben a „mentében” szó — a víz folyásának irányában — értelmezéssel is előfordul. így idézi Jókai is egyik írásában: „Víz mentében úszni gyerek dolog.” A „mente, mentén, menti” szavak előfordulása mégis akkor a legtermészetesebb és a leghelyesebb, ha folyók nevéhez tapad. Például: „Valahol a Volga mentén élt egyszer egy kisleány.” „Keveliázán, Tárnok vize mentén ! A nagy csata megvolt. (Arany János) Hosszirányban húzódó természeti alakulat, például az Ural (hegység) esetében is előfordulhat a menti melléknév. De az „Ural menti” szerkezetet hallva egészen bizonyos, hogy mindenki a Ural folyó partvidékére gondol. A Karancs pedig nem is mondható hosz- szan elnyúló hegyláncolatnak. A menti melléknév csak megelőző főnévvel kapcsolatban használatos valamely hosszirányban elnyúló, húzódó természeti alakulat vagy emberi alkotás mentén elterülő terület jelölésére: Folyó menti város; határ menti község, út menti fák; vízpart menti földek; Ipoly menti falvak. A „Karancs menti” szövetkezetek nevében valóban nem helyeselhető a „menti” szó. A Karancs „vidéki” (táji, völgyi, környéki, alji stb) szerkezetek helyesebbek. Tóth Imre KIT ILLET MEG A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY? Több olvasónk intézett már hozzánk kérdést gyermekgondozási segéllyel kapcsolatban. A Kormány 3/1967. (I. 29). számú rendeletében szabályozta ezt a sokakat érintő és érdeklő kérdést. Gondozási segély azt a dolgozó nőt illeti meg, aki a szülést közvetlenül megelőzően 12 hónapig folyamatos munkaviszonyban volt, vagy másfél éven belül összesen 12 hónapig állt munkaviszonyban, mégpedig munkakörére megállapított teljes munkaidővel foglalkoztatva. N. E-nét helyesen tájékoztatták, mert nem kaphat segélyt az, aki a teljes munkaidő felével volt alkalmazva — napi 4 órában. Itt válaszolunk Z. I.-né olvasónknak is, és kérdésére közöljük, hogy az örökbefogadott gyermek után is megilleti a dolgozó nőt a gyermekgondozási segély. Úgyszintén a mostoha és a nevelt gyermek után AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJJOGOSULTSÁGRÓL Általában öt évi megszakítás nélküli együttélés szükséges az özvegyi nyugdíjjo- sultság megállapításához, ha a férj 65. életévének betöltése után köt házasságot. Egyik olvasónk írja, hogy 20 éve éltek már együtt, amikor házasságot kötöttek. Férje elhunyt. Kaphat-e özvegyi nyugdíjat? — kérdezi. Olvasónk kérdésére közöljük, hogy abban az esetben, ha az együttélésből nem született gyermek, a házasság megkötése után még további ötévi együttélés igazolása szükséges az özvegyi nyugdíjjo- sultság megállapításához. Gyermek születése esetén, ha az egyéb feltételek fennállnak, (a férj halálakor a feleség 60. életévét betöltötte, vagy rokkant volt, két gyermekről gondoskodik) kaphat ideiglenes, vagy végleges özvegyi nyugdíjat. Érdekes az esete Ny. G.-né- nak. Azt írja, hogy férjétől elvált, majd újból házasságot kötött. Az utóbbi együttélésük férje elhunyta miatt nem tartott öt évig. Kaphat-e özvegyi nyugdíjat? Az új tsz nyugdíj rendelkezés ilyen esetre is tartalmaz megoldást. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy ha a férj 65. életévének betöltése előtt kötött házasságát felbontották, és a volt házastársak egymással újból házasságot kötnek, az ötévi együttélés hiányában is megilleti az özvegyet a nyugdíj. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a férj az újbóli házasság megkötésekor a 65. életévét már betöltötte. 4. — Doktor úr, ennek az embernek komoly baja van, legyen szíves megvizsgálni. A néma az orvosnak is magyarázott, nem lehetett elhallgattatni. Nyöszörgött, nyomkodta a máját, forgatta a szemeit. Az orvos mindjárt megvizsgálta. Semmi bajt nem talált. Nekem dolgom volt, nyakig áztak az emberek az árban. Később este egy kis lélegzethez jutottam, mindjárt érdeklődtem a jajgató néma felől. Mondták, hogy az orvosok tehetetlenek. Egyik a másik után vizsgálta meg. ide-oda cipelték tolókocsin a röntgen és a belgyógyászat között. Másnap reggelre konzíliumot hívtak össze, ám addig is a lelkére kötöttéle az osztályos nővérnek, hogy állandó ügyeletet tartsanak a beteg ágyánál. Meglátogattam. Rámismert, szenvedőre torzult az arca, felült, nyomkodta a kezét a májához. A nővér fájdalom- csillapítót adott neki. Reggel találkoztam egy zá- molyi emberrel, aki éppen a néma felől kérdezősködött a portán. Mindjárt fölvittem a belgyógyászatra. Ügy fogadták a konzíliumra gyülekező orvosok, mint hajótöröttek a szalmaszálat. A néma meg majdnem az eszét vesztette el örömében. Tereferélni kezdtek, de abból mi egy árva összeadást sem értettünk. Az orvosok eleinte jószándékkal nézték a rokonok boldogságát, de aztán rászóltak a látogatóra: — Kérdezze már meg tőle, mi a baja. Mit mutogat állandóan ott a lágyékánál? Megint a nagy mutogatások. Olyan szenvedélyes dumát még az olasz maffia-filmeken sem láttam. A látogató biztatására jajveszékelni kezdett a néma, felállt az ágyon és most már az egész derekán körbehúzo- gatta a tenyere élét. — Ez az, ez az, helyben vagyunk — fogta el az izgatom a főorvost. — Mit mutat, kérem? De a látogató nem jött izgalomba. — Azt mondja, hogy eddig ért neki a víz, amikor kimenekült a házból. Láttam a művelt orvosok arcán, hogy magukban betyá- rosan káromkodnak. Én meg modortalanul elröhögtem magam. Jól is jött már egy kis nevetés. Akkoriban elég bánatunk volt, a legjobb némavicc sem tudta volna feledtetni. Nem vagyok pletykás, csak annak mondom el az értesüléseimet, akivel találkozom. Amikor beszámoltam a zámo- lyi némáról az árvizeseknek, végig nevettek a gáton, és ez a jó vicc akkor többet ért másfél órai alvásnál. Elmeháborodottér t négyen szoktunk menni. Az orvos, a két ápoló, meg én. Valamelyik hansági faluba dühöngéssé fajult egy aggszűz ártatlansága. Kánikulában robogtunk érte. A faluban nagy csődület, bent a házban sikoltozó hangok: — Pardon, Szűz Mária! Nem nem, ne bántsanak, ártatlan vagyok! Kék halált az angyaloknak! Tapasztalatból tudtuk, hogy ilyenkor ajánlatos a kényszer- zubbony. De a két daliás ápoló meglehetősen lanyhán moz. gloitt, beszédes* pillantásokat vetettek rám, hogy talán mutálnék jó példát. De inkább nehéz felfogásúnak tettettem magam. Bent a házban csattogás, csörgés, dörömböl és. — Pardon, Szűz Mária!... — Na mi lesz emberek — sürgette az orvos az ápolókat. Közben odajött hozzánk, a bámészkodók csoportjából egy jobban öltözött férfi. Látva gyávaságunkat, megnyugtatott bennünket. . — Nem kell félni a kisasz- szonytól. Tetszik tudni, nagyon szerelmes volt valak be, de reménytelenül. Ettől borult el az agya. Viszont mindjárt nevetni kezd, ha azt éneklik, hogy „lehoznám érted a csillagokat is az égből.. (Folytatjuk)
