Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-29 / 100. szám

2 NÖGB A D 19C7 ápriHs 29. szombat A vietnami szabadságharcosok sikeres hadműveletei Kétféle tiízazüneti javaslat SAIGON (MTI) A DNFF rádiója pénteken bejelentette, hogy május 22- én reggel 7 órától május 24- én reggel 7 óráig a szabadság- harcosok tűzszünetet tartanak május 23-a, Buddha születés­napja alkalmából. A dél-viet­nami kormány a Buddha- ünnep tiszteletére csak 24 órás tűzszünetet javasolt. A sza­badságharcosok rádiója a tűz­szünetről szóló közleményében hozzáteszi, ezzel az elhatáro­zással lehetővé akarták tenni, hogy a buddhista szerzete­sek és apácák, valamint a hí­vők, biztonságban ünnepelhes­sék meg Buddha születésnap­ját A szabadságharcosok csü­törtök este és pénteken a kora reggeli órákban tüzérségi és rakétatűzzsel támadások egész sorát hajtották végre a demi- litarizált övezettől délre és e támadások 125 amerikai ten- gedészgyalogos életébe ke­rültek —, közli az UPI a sai- goni amerikai parancsnokság jelentése alapján. A felszaba­dító hadsereg egységei három­napos harc után is sikeresen kezükben tartják a határ kö­zelében fekvő stratégiai jelen­tőségű 861. magaslatot. A harcok főbb színhelye Gio Linh, Dong Ha és Phu Bai amerikai támaszpontok körül volt WASHINGTON Az amerikai külügyminisz­térium szóvivőjének bejelen­tése szerint a kormány vizs­gálatot indított a haiphongi ki­kötőben horgonyzó brit teher- hajónak, a ,.Dartford”-nak amerikai bombázása ügyében. A vizsgálat közben az ameri­kai kormány állandó kapcso­latot tart fenn Londonnal. RÖMA Fanfani olasz külügyminisz­ter az olasz szenátus csütörtö­ki ülésén kijelentette, a bom­bázások fokozása nem mozdít­ja elő a vietnami konfliktus békés megoldására irányuló kísérleteket, s nélkülük az európai biztonság és a lesze­relés megvalósítására irányuló erőfeszítéseknek több kilátá­suk lenne a sikerre. Li Ta-csao ! Az indonéz kormány előtt emléke Negyven évvel ezelőtt kí­nozták halálra a kínai reakció erői Li Ta-csao-t, a Kínai Kommunista Párt egyik alapí­tóját és vezetőjét. A Pravda megállapítja, hogy Li Ta-csao élete végéig következetes és szilárd internacionalista—kom­munista, a Szovjetunió nagy barátja volt. A cikk rámutat, hogy az SZKP, a szovjet nép minden­kor eleget tett ás tesz interna­cionalista kötelességének, test­véri segítséget nyújtott a kí­nai népnek a szocializmus felépítése érdekében. A szovjet kommunisták, a szovjet emberek változatlanul hiszik, hogy a kínai nép vé­gül is valóra váltja majd azo­kat a forradalmi eszményeket, amelyekért Li Ta-csao és sok más hazafi életét áldozta. A Közös Piac csúcstalálkozója Fanfani olasz külgyminisz- ter csütörtökön este bejelentet­te, hogy a közös-piaci orszá­gok vezetői május 29-én csúcs- találkozóra ülnek össze Ró­mában a szerződés aláírásának tizedik évfordulója alkalmából. Az ülésen részt vesz De Gaul­le francia elnök és Kiesinger nyugatnémet kancellár is. a „kínai probléma" DJAKARTA (MTI) Az indonéz közigazgatási körzetek katonai parancsnokai pénteken Suharto ügyvezető államfő elnökletével kétnapos értekezleten vitatják meg a „kínai problémát” és gazda­ságfejlesztési terveket. Az el­múltnapokban kínai üzletem­berek tüntettek az ellenük ho­zott megkülönböztető dönté­sek miatt, majd jobboldali su- hancok bosszúból feldúlták Djakarta kínaiak lakta város­részét. Indonézia és a Kínai Népköztársaság kormánya éles jegyzékeket váltott az ügyben és kölcsönösen diplomatákat utasítottak ki. Amint már jelentettük, a kínai ügy intézésére nemrég alakult indonéz kormánybi­zottságnak a legfelső szervek egy hónapot adtak az ügy „kielégítő rendezésére”. Ezzel összefüggésben a REUTER iroda emlékeztet rá: minapi sajtóértekezletén Malik kül­ügyminiszter kijelentette, hogy a bizottság hamarosan végrehajtási utasítást ad ki ahhoz a kormányrendelethez, amely az idegen nemzetiségi eket vidéken eltiltja a kiske­reskedelmi tevékenységtől. Amikor a puccs még csak érlelődött... IMégyesemköxt as if jú Papandreuval Jemen felmondta az amerikai segélyegyezményt A jemeni kormány nyilat­kozatban jelentette be, hogy rendeletet adott ki a Jemen­ben működő segélymisszió felszámolására, és kiutasította az országból a misszió kereté­ben Jemenben tevékenykedő amerikaiakat. Két amerikait letartóztattak és hamarosan megkezdik ügyük tárgyalását. A közlemény szerint az ame­rikaiak a segélyszervezetet szabotázs-akciókra használták fel. A jemeniek tiltakozásul az agresszió ellen a segélymisszió r A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: Lányok, asszonyok. — 8.42: Könnyűzene. — 10.10: Orvosok a mikrofon előtt. — 10.15: Lemezek közt válogatva. — 10.38: Emil Sauer hanglemez- felvételeiből. — 11.09: A kabát. — 11.27.: Nikolaj Gyaurov- hang verseny. — 11.58: Hallgatóink figyelmébe. — 12.15: János vitéz. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: A hitehagyott. — 13.18: Cigány dalok, csárdások. — 13.45: Néhány perc tudomány. — 14.05: Mi történt a hé­ten a nagyvilágban? — 14.20: A varázsfuvola. — 15.15: Csak fiataloknak! — 16.00: Franco Gulli hegedül. — 16.10: Üt- közben. — 17.05: Hangverseny Millöcker műveiből. — 17.40: Mérkőzések percről-percre. — 18.20: Hans Knapperts- busch vezényel. — Közben: 19,03: Esti krónika. 20.06: Baumgartner, az érzékeny kapus. — 20.35: Made ín Hun­gary. — 22.15: Sporthíradó. — 22.25; Gondolat. — 23.05: Táncoljunk! PETŐFI RADIO: 10.00: A hét könnyű- és tánczenei mű­sorából. — 11.50: Előzetes a Budapesti Nemzetközi Vá­sárról. — 12.00: A kiskőrösi homokon. — 13.00: A Buda­pesti Táncegyüttes népi zenekara játszik. — 13.15: Irina Arhipova és Anton Dermota énekel. — 14.08: Verbun­kos muzsika. — 14.27: Petőfi útján. — 15.00: Orvosok a mikrofon előtt. — 15.05: Kamarazene. — 15.45: Az első gőzhajó a Dunán. — 16.05: Hangverseny a Fültörő meg­fejtőinek. 17.14: Rideg Sándor két hősének kalandjai. — 17.45: A Jazz kedvelőinek. — 18.15: A rejtélyes melódia. 19.39: Baksay Árpád énekel, Balogh Elemér cimbalmozik. — 20.25: Közvetítés Moszkvából, a Csajkovszkij-teremből. — 22.17: Népdalok, népi táncok. — 22.41: Hangverseny­naptár. __ 22.56: Ügetőverseny eredmények. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 15.53: Műsorismertetés. — 15.55: Salgótarjáni Bányász — MTK. 17.55: Az ezerarcú detektív. — 18.05: Hírek. — 18.10: A parányok óriásai. — 18.35: Tüskevár. — 19.05: A TV jelenti. — 19.50: Cica­vízió ... — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Rivalda nélkül. — 21.50: Made in Hungary. — 22.40: TV-Híradó. — 2. kiadás. — 23.00: Jó éjszakát, felnőttek! BESZTERCEBÁNYA: 14.30: Prága — Ljubljana kosár­labda-mérkőzés közvetítése. — 16.00: Nemzetközi úszó­versenyről közvetítés. — 18.00: Üttörőhfradó. — 19.00: TV- Vliradó. — 19.45: A vadon birodalma. — 20.10: Artisták kö­rött. — 20.50: Karel Gott énekel. — 21.30: Szemet szemért. TV-film. Tadz-i irodája elé vonultak, ahonnan az amerikaiak a bé­kés tüntetők közé lőttek. A közlemény szerint az ameri­kaiak a négy jemeni temeté­sén is tüzet nyitottak a gyá­szoló tömegre. A kormányköz­lemény hangsúlyozza, hogy a felelős személyek ügyét álla­mi bíróság fogja tárgyalni, és megfelelő időpontban nyilvá­nosságra hozzák a bizonyíté­kokat. A közlemény egyben bejelenti, hogy a kormány semmisnek tekinti a Jemen és az Egyesült Államok között 1959-ben megkötött segély- egyezményt. A VILÁG NAPJAINKBAN AGGODALOMMAL TEKINT GÖRÖGORSZÁGRA. Felhábo­rodottan tiltakozik a katonai államcsíny és következményei ellen. A legszélsőségesebb reakciós erők a május 28-ra kitűzött választásoktól való félelmükben a katonai puccs fegyveréhez nyúltak, és ezré­vel vetik börtönbe a görög demokratákat. A minap vált ismeretessé Andreas Papand­reu, a Centrum baloldal veze­tőjének drámai körülmények közötti letartóztatása. Andreas Papandreu, akit az udvar és a junta már az Aspida-perben fővádlottnak tekintett, csupán azért kerül­hette el a bírósági tárgya­lást, (a per lezártával a vád­lottak súlyos börtönbüntetést kaptak) mivel képviselő és mentelmi joga ellenfeleit eb­ben megakadályozta. Most ke­zükbe kaparintották, és mint Koliasz miniszterelnök beje­lentette, apjával, az agg Pa­pandreuval együtt különleges bíróság elé állítják. A karácsony előtti napok­ban politikai irodájában talál­koztam Andreas Papandreu­val. Beszélgetésünk még Pa- raszkevopulosz hivatalnok kormányának kinevezése előtt folyt le. Tekintve, hogy ab­ban az időben néhány nem lényegtelen kérdésben nem értett egyet pártja hivatalos vonalával — nyilván pártíe- gyelmi okokból — azt mond­ta, hogy nem ad hivatalos in­terjút, hanem csak tájékoztat és nem hatalmazott fel nevé­nek felhasználására. Miután most ismerjük le­tartóztatásának és börtönbe vetésének körülményeit, és azt a nem mellékes közle­ményt, hogy különleges bíró­ság elé állítják, felmentve ér­zem magam korábban tett ígéretemet illetően. A Centrumon belül Andreas Papandreu csoportja számsze- rint nem túlságosan jelentős, — kb. 40 képviselő csoporto­sul köréje — azonban befo­lyásuk széles. A burzsoá pár­tok és ezek különböző ár­nyalatai és szárnyai között ugyanis Andreas Papandreu csoportjának a leghaladóbb a politikai koncepciója. Nem véletlen tehát, ami vele tör­tént. Beszélgetésünk elején a választások lehetőségeiről szólt. A görög nép demokrati­kus erői, az alkotmány által megszabott határokon belül, a demokratikus választásokat szorgalmazzák. Az udvar és a jobboldal ezzel szemben — mint mondotta — a terror-vá­lasztások lehetőségét is fon­tolgatja. Mindjárt hozzátette, hogy az utóbbiak félnek is ettől, mert tudják, hogy a nép már nem olyan mint az 1965-ös államcsíny idején. A nép a bántalmazások, letar­tóztatások és a politikai pe­rek ellenére sem adja be de­rekát. Az udvar — mondotta Andreas Papandreu — szíve­sen fordulna a diktatúra esz­közéhez, s ebben a hadsereg jobboldali vezetése hasonló nézeteket vall. Papandreu azonban akkor úgy vélte: az udvarnak, s a vele szoros kapcsolatban lévő amerikai­aknak számolniuk kell azzal, hogy Görögország nem Latin- Amerika. Ezért a görög vál­ság megoldásának demokrati­kus látszatot szeretnének biz­tosítani — gondolta Papand­reu, ezúttal rossz jósként. Kö­vetkezésképpen választásokat kell tartani. Az azonban még nyitott kérdés — emelte fel a hangját —, hogy ezek a választások az alkotmányban biztosított demokratikus jogok betartásával történnek-e, avagy terror-választásokká fajulnak. ANDREAS PAPANDREU HATÁROZOTTAN KIJE­LENTETTE: az 1965. jú­lius 15-e után kialakult helyzetért a királyt és kör­nyezetét terheli a felelősség. A fiatal Konstantin, aki a 65-ös államcsínnyel akkor gyakorlatilag az ország mi­niszterelnöke lett, teljes za­varba került, és keresi a ki­utat, hogyan lábalhatna ki a helyzetből. Egy biztos — jósolta, sajnos helyesen —,, az udvar és a jobboldal elsődle­ges célja azt megakadályozni, hogy egy esetleges választá­son a Centrum abszolút több­séget kapjon. Beszélgetésünk során And­reas Papandreu nem zártaki a diktatúra veszélyét, tehát mint reálpolitikus számolt az udvar és a hadsereg felső ve­zetésének legszélsőségesebb lépéseivel is. Egyben azt is megállapította, hogy a nép a diktatúrát elutasítja. A dik­tatúra egyben azt is jelente­né _ mondotta —, hogy a k irály ezzel alkotmányon kí­vül helyezi önmagát. Egyéb­ként ez az amerikaiak szá­mára sem lenne szerencsés megoldás, mert a diktatúra egy újabb polgárháború le­hetőségét idézné fel. Amikor szóba kerültek egy esetleges centrum-kormány tennivalói, az ifjabb Papand­reu elsősorban az udvar sze­repéről beszélt. Görögország­ban hagyományos — mondot­ta, —, hogy a király és kör­nyezete, az alkotmányban le­fektetett jogokat túllépve, ak­tívan beleavatkozik a politi­kába. Ezt meg kell változtat­ni, vissza kell térni az alkot­mányossághoz. Ugyanígy tart­hatatlan, hogy a hadsereg fel­ső vezetése a királynak en­gedelmeskedik, az ő utasítá­sait követi, holott a hadsereg nem lehet az udvar eszköze. A hadsereget parlamenti többségre támaszkodó kor­mánynak kell alárendelni. A hadsereg problematiká­jával van összefüggésben a kormány és a szövetségesek viszonyának kérdése is. Mint mondotta, a görög tisztikar elsősorban a NATO-ra tesz esküt és csak másodsorban a hazája iránti hűségre. Mind­járt hozzáfűzte, hogy Görög­ország a Nyugat szövetségese és ezen a Centrum sem akar változtani. De úgy vélte, hogy azokon a kötelességeken és jogokon túl, amelyet az At­lanti Szerződés magában fog­lal, Görögországnak teljes mozgási szabadságra van szüksége a gazdasági és kul­turális kapcsolatok bővítése és fejlesztése terén, blokkok­ra való tekintet nélkül. A továbbiakban más jelle­gű kérdésekről is szót ejtet­tünk. Tekintve, hogy közgaz­dasági professzor, mindenek­előtt gazdasági kérdésekről. Véleménye szerint Görögor­szágnak is tervgazdálkodást kellene folytatnia, természe­tesen más nyugati országok példájára gondolt, ám az „eredeti” szocialista példákat véve figyelembe. Szólt arról, hogy a viszonyokat tekintve Görögországban nem a ne­hézipar elsődleges fejlesztése lenne a cél, ez csak egy tá­volabbi feladat tárgyát ké­pezheti. A mezőgazdaságban mindenekelőtt a földek felja­vítása volna sürgős, hogy bővíthessék a mezőgazdasági termékek választékát és új kultúrák meghonosítását. A görög népgazdasági mérleg­ben a láthatatlan bevételek közül a többi között rendkí­vül jelentős az Idegenforga­lom. Erre utalva említette, hogy fontos feladat az ide­genforgalom fejlesztése, mind­járt hozzátéve, hogy ezt sem­miképpen sem olyan „kaba- részerűen” kell fejleszteni, mint ahogy ez az utóbbi években történt. ANDREAS PAPANDREU KOMOR SZAVAI ELLENE­RE IS BIZAKODÓAN BÚ­CSÚZTUNK EL EGYMÁS­TÓL. A helyzet azonban bal­jósra fordult. Igazolódtak az ifjabb Papandreu legrosszabb sejtései, s ma megdöbbenten figyeljük a távirati irodák híreit a görög demokraták, köztük Andreas Papandreu sorsának alakulásáról. De ne feledjük Andreas Papandreu- nak azokat a szavait sem, amelyekben jó előre kétség- beesettnek és végső perspek­tívában kilátástalannak ítél­te meg a jobboldal ultima rá­cióját, a nyílt diktatúra esz­közét. Boros Béla Felzúdulás a francia kormfíny ellen gazdasági és szociális politikája miatt PÁRIZS (MTI) Csütörtökön délután tanács­kozott a francia baloldali pár­tok képviselő-csoportjainak ál­landó bizottsága azokról az együttes tennivalókról. ame­lyek annak következtében váltak szükségessé, hogy a kormány felhatalmazást kért gazdasági és szociális jellegű intézkedéseknek rendeleti úton való életbeléptetésére. A tanácskozás után ülést tartott a Demokrata Szocialis­ta Baloldali Szövetség Végre­hajtó Bizottsága és elhatároz­ta, hogy bizalmatlansági in­dítványt nyújt be a kormány ellen a törvényjavaslat vitája során. A Végrehajtó Bizottság megbízta a szövetség elnöksé­gét, keresse meg a Francia Kommunista Párt főtitkárát abból a célból, hogy a két párt küldöttsége közösen vizs­gálja meg a politikai helyze­tet. Pierre Mendes-France volt miniszterelnök a nemzet- gyűlés pénzügyi bizottságának csütörtöki ülésén éles szavak­kal bélyegezte meg a kor­mány tervét. Giscard d’Esta- ing volt pénzű gyminiszter, a kormányt támogató független köztársaságiak vezetője csü­törtökön újságírók előtt nehe­zen leplezte zavarát, amelybe a kormány döntése hozta. Kö­zölte, hogy ő és hívei megsza­vazzák a kormány által kért felhatalmazását, de „részlete­sebb magyarázatot’’ kémek. Csütörtökön tanácskoztak egymással a két legnagyobb szakszervezeti központ, a CGT és a CFDT képviselői. A kiadott közlemény szerint mindkét központ küldöttsége elítéli a kormány antidemok­ratikus eljárását. Elhatároz­ták, hogy kapcsolatba lépnek a többi szakszervezeti központ­tal. A Les Echos, a tőkés körök szócsöve vezércikkében aggo­dalmát fejezi ki amiatt, vajon a kormány nem követett-e el taktikai hibát azzal, hogy a parlament megkerülésével kí­vánja gazdasági jellegű intéz­kedéseit életbeléptetni. A lap attól tart, a vita ahelyett, hogy a nemzetgyűlés korlátái között maradna, kicsap med­réből, s országossá válik. Úiabb munkáspárti vereség LONDON (MTI) Pénteken hajnalban hoztak nyilvánosságra a közép-ang­liai Brierley Hill-ben tartott pótválasztások végeredményét. A konzervatív jelölt, Fergus Montgomery több mint 31 ezer szavazattal jött be a parla­mentbe, egy korábban elhunyt, ugyancsak konzervatív képvi­selő helyére. A Munkáspárt jelöltje az 1966. évi 32 500 sza­vazat helyett mindössze 21 000 voksot kapott. A választás megerősítette azt a nagyarányú elpártolást a wilsoni politikától, amely már a márciusi, április eleji választásokon megmutatko­zott. A Daily Telegraph értesülé­se szerint a kormány most igyekszik az utolsó hátralevő pótválasztást őszre elhalaszta­ni. Abban a reményben, hogy addigra talán éreztetik hatá­sukat a július utáni kisebb béremelések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom