Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-27 / 98. szám

4 MÖCR * D 1967. április 27. csütörtök Cl a hl* ünnepség- éléit Mizserfán alig két hete vették át a kongresszusi ver­senyben elért eredményeikért az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vörös zász­laját Most újaibb ünnepségre készülnek. Él-üzem lett a Mi- zserfai Bányaüzem. A mizseríai almák főleg energetikai szenet termelnek. Erőművek, kazánok számára szállítanak. Valaki azt mond­ta, ez előnyt is jelent számukra, meg hátrányt is. Előny, hogy állandó fogyasztóik vannak, ezek azonban kritikus szemmel, precíz műszerekkel vizsgálják a szenet. Jobbat és olcsóbbat várnak. Ez a vásárló, de a bányászok érdeke is. Ha a bányászok ütemesen termelnek, akkor az igények ki­elégítése nem szenved csorbát, ha olcsóbban, akkor nagyobb a biztonság, hogy kell is a szén. Ha magasabb a kalóriaérték, kevesebb a meddőanyag a szén között, kisebb a hamutarta­lom, akkor többet kapnak érte. Ezek azok a követelmények, amelyek az elmúlt évben az egész bányaüzem tevékenységét vezérelték. Műszaki értekezletek, ta­nácskozások során latolgat­ták a lehetőségeket és a kong­resszusi felajánlások is ezekre a gondokra, lehetőségekre épültek. Régi hagyománya van itt a szocialista brigádmozga­lomnak. Tavaly 51 brigád, — közülük 17 ifjúsági — vett részt a szocialista brigádmoz­brigádot terjesztettek fel a szo­cialista brigád kitüntetés kü­lönböző fokozataira. Közülük három brigád, Huszár Imréé, Sándor Istváné és Tóth Józse­fé már az aiany fokozatot ér­ték el. Hosszon lehetne sorol­ni az élenjárókat, de csak né­hányat említsünk, akik a leg­f-Ul---J- l-i/ !1- — * — - ' -­t öbbet tették, mint Tóth Gyű galomban. Ezek 632 dolgozót la II., Simon János, Kecskés tömörítettek soraikba, de en- József. Márkus János és For- _ . . nél jóval többen, ezerhatszáz- gács Sándor brigádja. Tavaly növelni az árbevételt, javítani negyvennégyen tettek ígéretet egyébként már három akna- a költségszintet. Két éven tae­Lehetne szólni a műszaki gondokról is. Kistelek veszé­lyességéről, omlásairól, a Gusz- táv-akna feletti földmozgás­ról, ami állandósult és egye­bekről is. Tény, hogy ezeken is sikerült úrrá lenni. Töre­kedtek műszaki intézkedések­kel is elősegíteni a tervek tel­jesítését. A termelés koncent­rálására igyekeztek. Kistele­ken, ahol most már hosszabb idő óta és állandó jelleggel üzemel a széngyalu, a hármas telepben is frontfejtést alakí­tottak ki. Olyan helyen fron- tosítottak, ahol korábban meg kísérletet sem tettek rá. A jövőben itt maróhengert sze­retnének üzemeltetni. A sikeres év lezártával nem csökkentek a feladatok Mi­zserfán, hanem szaporodtak. A Kisterenyei Bányaüzem megszűnt és mint aknaüzem került a Mizseríai Bányaüzem­hez ez év elején. Az átszervezés okozta gondokon mar sikerült úrrá lenni. A fő cél maradt továbbra is: csökkenteni az önköltséget, jobb minőséggel lósuljanak, mert akkor lesz munkahely mindenki számá­ra. Az emberekért érzett fele­lősségből fakad ez, azonkívül, hogy itt igyekeznek mindent az ember érdekében végezni. Nemcsak arról van szó, hogy tavaly több mint hárommillió forintot fizettek ki a jó műn­kért prémium címén, ösztön­zésképpen és ebből csaknem 700 ezret célfeladatok teljesí­téséért, hanem másról is. Egyetlen vezető sincs, aki a tavalyi eredményekről szólva ne fűzné hozzá a szépséghi­bát. Azt, hogy bár a balesetek száma, csaknem százzal volt kevesebb az előző évinél és 220-al csökkent a kieső mű­szakszám, de ennek ellenére több volt a súlyosabb - baleset. Ez az, amiben még jobb ered­ményeket lehetett volna elérni figyelmesebb munkával, na­gyobb körültekintéssel. Hogyan tovább? Az új mechanizmus bevezetésére ké­szülnek. A bányászok már el­készítették versenyfelajánlá­saikat a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulója tiszteletére. A termelési terv teljesítése, a termelékeny­ség növelése szerepel ebben. A minőség javításával egy százalékkal nagyobb árbevé­telt alkarnak elérni és egy szá­zalékkal olcsóbban termelni. A tavalyi 51 brigáddal szem­ben 75 versenyez a szocialista brigád címért, annak meg­tartásáért. A bányászok 35 százaléka választotta a munka­versenynek ezt a fejlettebb formáját. A vezetők igen részletes in­tézkedési tervet készítettek. A minőség javítása érdekében például meghatározták, hogy melyik telepből milyen arány­ban kell termelni. Növelni sze­retnék az értékesebb, nagyobb kalóriájú szén arányát. Ku­tatják a szétválasztás lehetősé­geit. A vizkavics folytatásos robbantástechnológiáját állan­dósítani akarják, mert az a darabosabb szemhullást biz­tosítja. A meddőválogatóktóí is sokat várnak a gyularako­dói és kisterenyei osztályozó- fcon. Számukra ösztönzőbb bé­rezést akarnak kialakítani. A teljesítmények növelésé­Robbantáshoz készülnek, egyszerre több fúrógép is üzemel alkotásra. Feladattervükben sok olyan témakör szerepel, amelyekre megoldást várnak. Az akna vezetőket kötelezték, hogy rendszeresen értékeljék a versenyt és foglalkozzanak azokkal a problémákkal, ame­lyek akadályozzák a dolgozó­kat a jobb eredmények eléré­sében. A gépek gondosabb kezelése is szerepel a felajánlások kö­zött. Ezt egyrészt a brigádok­tól, másrészt a karbantartás­sal megbízott dolgozóktól vár­ják. Ma már 9 aknából kerül fel­színre a Mizserfaí Bányaüzem szene. Valamennyiben meg­vannak a sajátos feladatok. Ezeket is részletesen beépítet­ték az. intézkedési tervbe, amely hasonlít egy harci prog­ramhoz. Kisteleken új léjtösaknaá gépházat készítettek. Itt a Kóta-íéie kisfelrakó üzembe helyezését sürgetik mindenütt, afroTárra mód van. A széngva- lu számára folyamatos mun­kát kívánnak biztosítani. Pálhegy aknaüzemben a fej- , . ,,, . ... tósi veszteség csökkentése és a “I biztosító anyagok visszarablá szakilag is a frontok folyama- energia takarékossá f kisteleki III-as telepi fronton rövid megbeszélést tart Forgács brigádja Sándor szocialista • termelékenység növelésére, a minőség javítására, röviden, jobb munkára a már ismerte­tett feladatok megvalósítása érdekében. üzem. Gyula, Gusztáv és Pál- hegy-akna benevezett a szo­cialista üzem címért folyó versenybe. Ha valaki jutalmat, Idtünte­Legutóbb Sándor Gáspár, a test kap, arról mások legtöbb­bányaüzem vezetője a. célok eléréséről adhatott számot. Mizserfán tavaly több mint 42 ezer tonnával teljesítették túl a tervet. Szükség volt erre a túlteljesítésre, mert pótol­ni kellett a trösztön belül más bányaüzemek elmaradását. Nem a mindenáron való ter­melést tartottak szem előtt, arra is ékes bizonyítékaik vannak. A minőség javult. Mennyi palát kellett kiválogatniuk a munkahelyeken és az osztályo­zol)? Annak csak a bányászok és a palaválogatók a meg­mondhatói. Tény, hogy éves átlagban éppen a minőség ja­vulása következtében több mint 4 forinttal nagyobb árat kaptak minden tonna szénért, mint amennyit a tervben szá­mukra megszabtak. Ahol csak lehetett visszara­bolták a bányafát, biztosító­anyagot, takarékoskodtak ami­ben csak tudtak és nem vélet­len, hogy tonnánként ll forint 40 fillérrel kisebb költséggel termeltek a tervezettnél. Költ- ségszintjük — ami ma a bá­nyászat legfontosabb mutatója — egy év alatt több mint 17 százalékkal javult a tervezett­nél. E néhány szám bizonyít­ja, hogy a mizseríai bányászok gén komolyan vették kong­resszusi felajánlásaikat és Ijesí tették az ígéretet. Az el­múlt év értékelése után 34 szőr úgy vélekednek: könnyű volt neki. Nos, Mizserfán egyáltalán nem volt könnyű az elmúlt év. Itt is voltak gondok és iaián még nagyob­bak, mint másutt. A szénigények csökkenésé­ből származó bonyodalmak nem kerülték el Mizserfát sem. Köztudott, hogy az itt termelt szén alacsony fűtőértékű és jóval olcsóbban értékesíthető csak mint amennyiért termel­ni tudják. Egyrészt ez, más­részt az, hogy aknák fogy rak ki, elkerülhetetlenné tették a munkások mozgatását. Csak­nem ötszáz embert érintett ez. Több mint 200 ember más üzemekhez került és csak­nem háromszáz a trösztön be­lül kapott áthelyezést. Gond volt ez? Kétségtelen gond. Hogy mégsem ment a munka­kedv rovására? Annak is meg­van a magyarázata, összefo­gott a gazdasági vezetés, a tár­sadalmi szervekkel, a partbi­zottsággal, szakszervezettel és megmagyarázták a dolgozód­nak, mire, miért van szükség. Egyénileg is beszélgettek az érintett dolgozókkal és többsé­gük megértette; miről van szó. A szocialista brigádmozgalom az áthelyezések ellenére nem szenvedett csorbát. A lehető­ségeken belül egész brigádokat helyeztek át más üzemekbe. Az alkalmazotti létszámot is csökkentették 28 fővel. lül újabb négy banyájuk fogy ki. Pócsháza, Újlak, Csiga és Pálhegy III. aknát zárják be. Ha valaki most azt kérdezi a mdzserfaiaktól mit várnak legjobban; a következő vá­laszt kapja: legfontosabb, hogy a medencébe tervezett ipari sa, az energiatakarékosság a legfontosabb. Gusztáv-aknán a tervezett termelési arányok betartása mellett a szén jobb válogatása a fő cél. Szurdók- aknán ugyancsak a telep­tos üzemeltetésével, a gépi munka jobb megszervezésével, a segítő ellenőrzés hatéko­nyabbá tételével. Az önköltség csökkentését __ . szigorú takarékossággal érik arányok betartása és a kőn­él. A korszerű biztosító esz- centráció növelése szerepel a közök visszanyerése és újból tervben. Tőkés-akna termelése való felhasználása is szerepel fokozatosan csökken. Itt kü- a vállalások között. lönös gondot igényel a nü­A bánya vezetősége az újí- nőség. A talpszenet külön keli tókat is kérte, hogy elsősor- robbantani, hogy ne rontsa a ban a legfőbb feladatok, a íütőéríéket. Visszafejtés fo- mdnőség javítása és önköltség lyik az újlaki lejtősaknában létesítmények időben megva- csökkentése ösztönözze őket is. A nagy nyomás miatt itt Huszár Imre aranyérmes szocialista brigádja javítja a gumiszalag hajtóművét Koppány György felvételei a fenntartásra kell a legtöbb gondot fordítani. A csigakúti lejtösaknában egy végtelen kötelü szállítógépet szerelnek fel. Pócsháza II. lejtösakna- baií a Tarjan-putak számára ki­jelölt védőpillérben folytat­ják a művelést. Itt igen fon­tos a biztonságra való törek­vés, csakúgy, mint a Csi ga­le jtósakna III-as telepen, ahol a Hatvan—Salgótarján vasút­vonal alatt folyik bányamű­velés. Tordason főleg előké­szítési munkálatok folynak, amelyek átmeneti időre szüne­telnek. Gyula-rakodon az üzemzavarok idejének csök­kentése, a vasúti pályák r®10' behozása, a szállitoberendeze- sek gyorsabb javítása a leg* fontosabb feladat. Az idén Szurdokon létreho»- tak egy TH hajüto Uzernet Ezzel is önköltségcsökkentese kívánnak elerm,hiszena™z­szarabolt és meg hasznalhato TH gyűrűket itt javítják. Fu­varköltséget takarítanak me»; Már elvégeztek az állóeszkö­zök leltározását.. Törekednek arra hogy a reális tartaléko­kon ’kívül a e'-.»eket tovább adjak. Gepeik áramköltseget Ion­ssrÄ STÄÄ ssrs* 5\. i967-es esztendőből el­TÜUelÄtt2 a S'’4" leien tősége van an­nak, hogy mmden^onna önköltségéből sikerült hárítaniuk hat rnillió 300 ezer hárítást jelent ez egy negyed év alatt. Szombaton délután élüzem ünnepségre gyűlnek ossz* » mizseríai bányászok. Atatte tPtés megszerzése nem volt 1 önnyű feladat, de az idén meg feszítettebbek a tervek, hiszen mennyiségben kévésé^ bet adhatnak, viszont jobb es ■icsóbb terméket vár tőlük a népgazdaság. Amilyen bizta­tó a kezdet, bizonyára olyan lesz majd a folytatás is. Badó János Elüzem lett Bányaüzem

Next

/
Oldalképek
Tartalom