Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

1967. ínrilís 7?. vasőrnno n o ft r 4 o Befejezte munkáját a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa (Folytatás as első oldalrólJ mat indult meg: Iassan-Iassan visszatérnek a szövetkezetek­be azok, akik korábban másutt keresték boldogulásukat. Nem sok szó esett ezen a tanácsko­záson az asszonyok munkájá­ról, hadd pótoljam ezt azzal, hogy a mi nódolgozóink min­den dicséretet megérdemelnek. A terhek nagy részét ők vise­lik, hiszen a férfi tsz-tagok átlagos életkora meghaladja az 59 esztendőt rájuk tehát egy­re kevésbé számíthatunk. Egy szó, mint száz, az asszonyok állják a sarat. — ígéretes az is, hogy kezd kialakulni a táj adottságainak megfelelő vetésszerkezet, meg­honosodnak olyan kultúrák, amelyek nagyabb hozamot, s ezzel több jövedelmet biztosí­tanak a tagságnak. — A beterjesztett határoza­ti javaslatot £ magam részéről elfogadom és a kongresszus­nak elfogadási« ajánlom. (Taps). A vita befejeztével Diminy Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Mint többek között rámutatott, a nagyfokú politikai érettségről és magas­szintű hozzáértésről tanúsko­dó vita építóen kritikus szel­lemével olyan légkört terem­tett, amelyben mind a küldöt­tek, mind pedig a megjelent párt és állami vezetők a to­vábbi még lendületesebb alko­tó munka egyik legfontosabb biztosítékát látják. Az elhangzott 32 felszólalás szembetűnő vonása volt, hogy a küldöttek, s ennek nyomán mondhatjuk, szövetkezeti pa­rasztságunk döntő többsége, helyesen látja és értékeli a munkás—paraszt szövetség tar­talmát. Egyértelműen jutott kifejezésre az is, hogy szövet­kezeti parasztságunk nemcsak egyszerűen érti, helyesli és el­fogadja az MSZMP IX. kong­resszusén meghatározott poli­tikát, de cselekvő részese Is akar lenni e céljaiban világos politika megvalósításának. A kongresszus a miniszter válaszát elfogadta. Az elnök ezután szavazásra bocsátotta az írásban előterjesztett ha­tározati javaslatot, továbbá a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának és termelő- szövetkezetek területi szövet­ségeinek alapszabály-mintá­ját. A tanácskozás pénteki nap­ján a küldöttek határozatokat fogadtak el, amelyeket az alábbiakban ismertetünk. A tsz'kongresszus határozatai A péntek délutáni ülésen a küldöttek határozatot fogad­tak el. A határozat termelő­szövetkezeteink helyzetének és fejlesztésének minden lé­nyeges kérdésiben állást fog­lalt Gazdasági önállóság A termelőszövetkezeti moz­galom társadalmi hivatásáról és fejlődési irányairól szólva többek között rámutat, hogy a párt javaslatára, a mun­kásosztály aktív támogatásá­val kialakult nagyüzemi gaz­daságokban a magyar pa­rasztság azt a gazdálkodási formát és azt az életmódot választotta, amely szerves ré­sze kibontakozó szocialista társadalmunknak, épülő szo­cialista hazánknak, és biztos záloga saját boldogulásának. A termelőszövetkezeteik al­kalmasnak bizonyultak arra, hogy növeljék a mezőgazda­ságitermelést, emeljék a gaz­dálkodós színvonalát, és a szocializmus elveit követve javítsák a parasztság élet- és munkakörülményeit, formál­ják a falu társadalmi és em­beri viszonyait. A szövetkezeti mozgalom eredményei a termelőszövet­kezeti parasztság milliós tá­borában közvetlenül táplálják a hűséget a munkásság és a parasztság megbonthatatlan szövetségéhez, elmélyítik a tiszteletet és a megbecsülést társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkás­párt iránt. A mai magyar falvak gaz­dasági viszonyaiban, a pa­rasztság gondolkodáséban még íöilelhetö bizonyos ellent­mondások nem kifejezetten osztályjellegűek, s éppen azért gyengí tlietők, illetve leküzdhetők. Az egyéb hibák, nehézségek és ellentmondá­sok se a szocialista nagyüze­mi gazdálkodásból fakadtak, hanem nagyrészt a gazdaság- irányítás korábban kialakult rendszerével kapcsolatosak. Az utóbbiakat elsősorban a vállalati gazdálkodás és az önálló gazdasági elszámolás elemeinek erősítésével lehet és kell leküzdeni. Eljött az ideje, hogy a termelőszövetkezetek a válla­latszerű gazdálkodáshoz szük­séges gazdasági önállóság mind több feltételével ren­delkezzenek. Ezek megoldása országos feladat. társadalmi ügy. A kongresszus éppen ezért — a termelőszövetkeze­tek milliós tagságának és az egész népnek az érdekeitől vezérelve — helyesli a gaz­daságirányítási reform céljait és alapelveit, amelyek az MSZMP IX. kongresszusának határozatában kifejeződnek. A kongresszus — hangoz­tatja a továbbiakban a hatá­rozat — nagy fontosságot tu­lajdonít annak, hogy a mun­ka növekvő termelékenysége alapján lehetővé váljék a termelőszövetkezetek nagy többségében az elhasznált ál­ló- és forgóeszközök pótlása, saját, bevételből, a szövetke­zeti tagoknak a munkásoké­hoz közelítő. azzal arányos személyi jövedelem elérése, továbbá a termelés bővítésé­hez szükséges felhalmozás, illetve a hitelek saját erőből történő visszafizetése. Az ön­álló vállals tszerű gazdálko­dás erősödése, és a termelő­szövetkezeteken belüli viszo­nyok demokratikus jellegének, szocialista, közösségi termé­szetének fejlesztése kölcsönö­sen feltételezik egymást A ter­melőszövetkezetek úgy emel­kedhetnek a kívánt magasabb szintre, ha korszerű és jöve­delmező vállalati gazdálko­dást folytatnak, s ezt tagjaik demokratikus közösségére alapozzák. A kongresszus történelmi­leg lehetségesnek, társadalmi és gazdasági szempontból pe­dig Indokoltnak tartja a kö­zösen használt, de ma még személyi tulajdonban levő földek fokozatos átkerülését szövetkezeti tulajdonba. A termelőszövetkezetekben ugyanis már nem a földma­gántulajdon a bizto6 megél­hetés, és a társadalmi tekin­tély alapja, hanem sokkal in­kább a korsrerű szocialista elvek szerint elismert munka. Új szövetkezeti törvény A kongresszus rendkívül fontosnak tekinti, hogy az egymással szövetséges mun­kásosztály és a parasztság egymás iránti bizalma, őszin­te barátsága a jövőben még hatékonyabb legyen. A mun­kásság és a parasztság szö­vetsége gazdasági tekintet­ben végeredményben az Ipar és a mezőgazdaság kölcsönös viszonyára, arányos fejlődésé­re támaszkodik. Az iparfej­lesztés sikerei és a szövetke­zeti termelés előrehaladása szilárdítja a munkásság és a parasztság gazdasági összefo­gását, egyre reálisabbá teszt a város és a falu közötti kü­lönbségek fokozatos felszámo­lását. A termelőszövetkezetei szo­cialista jellegének erősítésé­vel, és a szövetkezeti demok­rácia elveinek érvényesítésé­vel kapcsolatban a határozat rámutat, hogy a termelőszö­vetkezetek működését szabá­lyozó 1959. évi 7. sz. törvény- erejű rendelet, és az ide vo­natkozó egyéb jogszabályok több tekintetben elavultak, s jelenleg már észrevehetően gátolják a szövetkezetek fej­lődését. A kongresszus ezért szükségesnek tartja, hogy a termelőszövetkezetek műkö­dését a megváltozott viszo­nyok mérlegelésével újból szabályozzák, s ezért fölkéri az országgyűlést, hogy még ebben az évben új szövetke­zeti törvényt hagyjon Jóvá. Az új szövetkezeti törvény — javasolja a határozat — mondja ki világosan, hogy termelőszövetkezeti tag az lehet, akit felvételi kérelme alapján a közgyűlés a szövet­kezetbe felvett, és aki a tag­sággal Járó kötelezettségeit teljesíti. Olyan gyakorlatért kell síkraszállni, hogy a tag­sággal Járó Jogokat csak az él­vezhesse, alá kötelezettségei­nek is eleget tesz. A közös munkában való részvétel kö­telezettségének mértékét — munkaidőben, munkateljesít­ményben, de természetesen az általános jogszabályi előí­rások figyelembevételével — a szövetkezeti közgyűlés ál­lapítsa meg. Javasolja a kongresszus, hogy a pártoló tagság rendszerét szüntessék meg, és a tagok sorából tö­röljek azokat, akik ismételt felszólításra sem dolgoznak rendszeresen a termelőszövet­kezetben. A termelőszövetkezetek az új törvények alapján módo­sítsák, korszerűsítsék alap­szabályukat. A tagok — a jogszabályok keretei között, a szövetkezeti demokrácia el- veinek megfelelően — maguk határozzák meg termelőszö­vetkezetük szervezeti felépí­tését, működési rendjét, s válasszák meg vezető szervü­ket. Egyértelműen állást foglal a határozat amellett, hogy a következőkben is a közgyűlés legyen a termelőszövetkezet legfőbb szerve. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe kell utalni a szövetkezet létét érintő kérdéseket, a működés alapvető kérdéseit, továbbá R gazdálkodás olyan fontos kér­déseit, mint például a tervek főbb mutatóinak, s a zár­számadásoknak a jóváhagyá­sa. A termel őszövetkenet általá­nos hatáskörű vezető testüle­té a vezetőség. E testület le­gyen jogosult éa köteles min­den olyan ügyben határozni és intézkedni, amiben a döntés joga nincs fenntartva a köz­gyűlésnek. A vezetőség a köz­gyűlésnek tartozzék felelős­séggel. A termelőszövetkezet elnö­ke egy személyben a tagok összességének választott kép­viselője és a termelőszövetke­zet Ügyeinek közvetlen inté­zője. Felelős a közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtásáért, egyben a szükséges javaslatok megtéte­léért A termelőszövetkezet szakvezetőit a vezetőség bíz­za meg. Feladataikat, Jogai­kat és kötelességeiket az alapszabály határozza meg, s azokat az elnök irányításával és felügyelete alatt lássák el. A háztáji mennyisége Állást foglalt a kongresszus a háztáji ißldek juttatásával kapcsolatban Is. A háztáji föld juttatását eszerint a Jövőben nem a közös háztartáshoz, ha­nem a tagsági viszonyhoz, a szövetkezetben végzett mun­kához, valamint a tagok csa­ládi körülményeihez kell iga­zítani. A háztáji föld minimu­mát — 800 négyszögölt — a termelőszövetkezetek minden tagja kapja meg, amennyiben a közgyűlésen előírt évi mun- kaköteiezettségét teljesíti. A háztáji föld nagysága a vég­zett munka, a helyi adottsá­gok, valamint a tag családi körülményei szerint 1600 négyszögölig terjedhet. A ház­táji szőlő, illetve gyümölcsös területe 600 négyszögölnél ne legyen nagyobb. Az öreg, rok­kant, tartósan munkaképtelen, nyugdíjas, vagy járadékos szö­vetkezeti tagot a korábban Az új föld jogi törvényben, illetve a szövetkezeti földtu­lajdon fokozatos megvalósítá­sában a kongresszus határoza­ta az alábbi elvek érvényesí­tését javasolja. A gazdaságilag és szerveze­tileg szilárd termelőszövetke­zetek használatában levő ál­lami földek — a szövetke­zetek kérésére — megváltási ár ellenében kerülhessenek a szövetkezetek tulajdonába. A nem szövetkezeti tagok tulaj­donában, de a szövetkezet használatában levő föld — amennyiben a tulajdonos a törvény kihirdetésétől számí­tott egy éven belül nem lép be a szövetkezetbe — megvál­tási ár ellenében váljék a szö­vetkezet tulajdonává. A szö­vetkezeti tag a szövetkezet ál­tal használt földje után a to­vábbiakban is élvezze az ed­digiekben meghatározott mér­tékű földjáradékot, de ha akarja, s természetesen meg­váltási ár ellenében, _ ő is a szövetkezet tulajdonába ad­hassa bellit földjét. A szövetkezet használatá­ra - . , ... , . ban levő földeket csak szo­&B0vetkezet CS valiaiat vetkezeti tagok örökölhessék. A nem szövetkezeti tag örö­kösök földje ugyancsak meg­felelő megváltási ár fejében kerüljön a termelőszövetkezet tulajdonába. juttatott, de legalább 800 négyszögöl nagyságú háztáji föld illesse meg. mégpedig munkatel j esi tanén vétől függet­lenül. A háztá ji állatállomány- nyal kapcsolatban a kongresz- szus úgy foglalt állást, hogy e tekintetben a jövőben is az 1859. évi 7. sz. törvényerejű rendeletben meghatározott ke­retek maradjanak érvényben. Hangsúlyozottan mutat rá a határozat arra, hogy a közös és a háztáji gazdaságokat a kö­vetkezőkben is szerves egység­ként kell kezelni. A szövetke­zeti tagok soha se tévesszék szemük elől a közös gazdaság előremutató és egyre növekvő szerepét, de Ugyanakkor —, a elsősorban a vezetők —, vi­seljék szívükön a háztáji gaz­daság sorsát, a háztáji lehető­ségek minél teljesebb kihasz­nálását is. Kövessenek el min­dent az össztársadalmi, a szö­vetkezeti és az egyéni érdek jól egrbehangolt érvényesülé­séért. iszonya A termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálko­dásának kérdéseivel kapcso­latban a határozat rámutat: a kongresszus meg van győződ­ve arról, hogy a szövetkezeti termelést az önálló vállalati gazdálkodás elemeinek erősí­tésével —, döntően gazdasági eszközök alkalmazásával — lehet és célszerű fejleszteni, tervszerűen befolyásolni. A tervszerűség pótolhatatlan elő­nyei megkívánják a termelő- szövetkezetektől, hogy éves termelési és pénzügyi terveket, •őt — ha ennek feltételei adottak, — középtávú üzem- fejlesztési tervet is készítse­nek. A tervek és a zárszáma­dás készítésének módját és tartalmát a gazdaságirányí­tás bevezetésre kerülő új rendszere sok tekintetben mó­dosítja. Így például termelési költségeiket bevételeikből kell fedezniük, költségként kell el­számolniuk az amortizációt, a termelésben felhasznált for­góeszközök értékét, valamint« munkadíjat Az utóbbival kap­csolatban a határozat külön rámutat hogy a megfelelő színvonalú munkadíjazás és jövedelemrészesedés rendsze­rét, formáit a termelőszövet­kezetek maguk alakítsák ki, s ezt terveikben rögzítsék. A garantált és rendszeresen fize­tett munkadíj összege — ha ezt a formát választják — ál­talában ne haladja meg a ter­vezett évi részesedés 80 szá­zalékát. A munkadíjat termé­szetben és pénzben egyaránt fizethetik. A földhasználat rendezése A termelőszövetkezeti moz­galom eredményei lehetővé te­szik, a gazdaságirányítás re­formja és a szövetkezeti gaz­dálkodás biztonsága pedig ki­fejezetten megkívánja a föld- használat rendezését. A kong­resszus ezért helyesnek és kí­vánatosnak tartja a földhasz­nálat és a földtulajdon egysé­gének fokozatos megteremté­sét, a. szövetkezeti földtulaj­don kialakítását. A szövetke­zeti földtulajdonra legyen jo­ga valamennyi mezőgazdasági jellegű szövetkezetnek, tehát az alacsonyabb fokú szövet­kezeteknek Is. Elvi és törvényes lehetősé­get. kell teremteni arra, hogy a termelőszövetkezetek a haszná­latukban levő földeket, meg­felelő megváltási ár ellenében — tulajdonukba vehessék. E folyamatban érvényesülnie kell az anyagi érdekeltségnek és a szövetkezeti tagok, illetve a földtulajdonosok önkéntes elhatározásának. A kongres­szus felkéri az országgyűlést, hogy az új szövetkezeti tör­vénnyel egyidőben hozzon Olyan új földjogi törvényt is, amely rögzíti a földtulajdon új rendszerének elveit. A termőföld as ország semmivel sem pótolható gazdasági erőforrása. A kong­resszus éppen ezért úgy véli, hogy az új földjogi törvény­ben célszerű lesz kellő rész­letességgel és pontossággal rendezni valamennyi termő­föld tulajdoni és használati kérdéseit, tehát a zártkerti földek, az Illetményföldek és a nagyüzemekben nem hasz­nosítható földek használatát is. Társadalmi képviseleti szervek A szövetkezeti demokrácia erősítése és a szövetkezeti gazdálkodás eredményességé­nek javítása céljából a kong­resszus állást foglalt a ter­melőszövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek meg­alakítása mellett. Annak az elvnek az érvényesítéséért szállt síkra, hogy a termelőszö­vetkezetekre kötelezettség csak jogszabályokból megkötött szerződésekből, valamint a közgyűlés és a választott szervek határozataiból szár­mazhat. A termelőszövetkeze­tek demokratikusan válasz­tott képviseleti szervei: a ter­melőszövetkezetek kongresz- szusa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a ter­melőszövetkezetek területi szövetségei. E társadalmi képviseleti szervek fő célja a szövetkezetek demokrati­kus működésének és eredmé­nyes vállalatszerű gazdálko­dásának előmozdítása, a szö­vetkezetek jogvédelmének szervezése. E szervek egyben a termelőszö vetkezetek ér­dekképviseleti szervei is. 4 nagy évforduló megünneplése A kongresszus a magyar parasztság termelőszövetkezeti mozgalmát a dolgozók társa­dalmi haladásáért és új, ki­zsákmányolás mentes életéért vívott világméretű harca ré­szének vallja. A magyar szö­vetkezeti fejlődés kiapadha­tatlan forrása — a változó helyzetet és sajátos viszo­nyainkat szem előtt tartva —• a Szovjetunió kolhozainak és a többi testvéri szocialista ország termelőszövetkezetei­nek gazdag tapasztalata. Ebben az esztendőben a vi­lág dolgozói, soraikban a ma­gyar termelőszövetkezeti pa­rasztság milliós tábora, a Nagy Októbert Szocialista Forradalom fél évszázados évfordulóját ünneplik. A kongresszus felhívja a terme­lőszövetkezeti tagokat, hogy a soron levő munkák és teen­dők példás elvégzésével ve­gyenek tevékenyen részt a világméretű történelmi meg­emlékezésben: a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának felemelő megünneplésében. A szombati tanácskozáson, a megyék 515 szavazati jogú küldötte zárt ülést tartott. Az ülésen Győré Sándor, az abo- nyi Kossuth Tsz elnöke, a je­lölőbizottság elnöke előterjesz­tette a jelölőbizottság javasla­tát a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagjaira. A javaslat megvitatása után, a kongresszus küldöttei titkos szavazással megválasztották a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának 101 tagját A Nógrád megyei küldöttel* közül a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagjaivá választották: Sümegi Jánost, a szécsényi II. Rákóczi Ferenca Tsz elnökét, Szabó Istvánt, a kazárt Zöldmező Tsz elnökét Tóth Istvánt, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz elnökét és Varga József­nél, a cserhátsurányi Szabad­ság Tsz főkönyvelőjét. Az elnök ezután szünetet rendelt el, majd 12 órakor nyílt ülésen folytatták ta­nácskozásukat a kongresz- szus résztvevői. Megjelent és az elnökségbe« foglalt helyet Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyette­se és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, az MSZMP PoUtikai Bi­zottságának tagjai, dr. Diminy Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. Erdei Fe­renc, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, a kongresszus eiőikészítő bizott­ságának tagja vette át az el­nöki tisztet és bejelentette, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a szünetben megtartotta első ülését meg­választotta tisztségviselőit és négy bizottságát A választás eredményét Bglgyár András, a nagylétal Aranykalász Tsz elnöke, a szavazatszedő bizott­ság elnöke ismertette a kong­resszus résztvevőivel. Az ülé­sen egyhangúan választották meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 11 tagú el­nökségét héttagú ellenőrző, verseny- és propaganda, vala­mint szociális bizottságát és kilenc tagú közgazdasági és áruforgalmi bizottságát A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsúnak elnö­kévé Szabó Istvánt, a nád­udvari Vörös Csillag Tsz el­nökét, elnökhelyetteseivé Ber­ki Sándort, a mezőszilasí Me­zőföld Tsz elnökét és Süme­gi Jánost, a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Tsz elnökét, fő­titkárává dr. Nagy Sándort a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium főosz­tályvezetőjét választották. Erdei Ferenc ezután sike­res munkát, jó egészséget kí­vánt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjainak, tisztségviselőinek, maid Sza­bó István, a nádudvari Vö­rös Csillag Tsz elnöke, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke emel­kedett szólásra. Hangsúlyoz­ta: a testületé tagjai és tiszt­ségviselői felelősségteljes munkával és a szövetkezeti mozgalom egyetemes érde­keinek szolgálatával akarj át: kiérdemelni a megválasztá­sukkal előlegezett bizalmat. Végül Erdei Ferenc zár­szava következett, s ezae befejezte munkáját a termeli szövetkezeteik első kon gress zi sa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom