Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-23 / 95. szám
1967. ínrilís 7?. vasőrnno n o ft r 4 o Befejezte munkáját a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa (Folytatás as első oldalrólJ mat indult meg: Iassan-Iassan visszatérnek a szövetkezetekbe azok, akik korábban másutt keresték boldogulásukat. Nem sok szó esett ezen a tanácskozáson az asszonyok munkájáról, hadd pótoljam ezt azzal, hogy a mi nódolgozóink minden dicséretet megérdemelnek. A terhek nagy részét ők viselik, hiszen a férfi tsz-tagok átlagos életkora meghaladja az 59 esztendőt rájuk tehát egyre kevésbé számíthatunk. Egy szó, mint száz, az asszonyok állják a sarat. — ígéretes az is, hogy kezd kialakulni a táj adottságainak megfelelő vetésszerkezet, meghonosodnak olyan kultúrák, amelyek nagyabb hozamot, s ezzel több jövedelmet biztosítanak a tagságnak. — A beterjesztett határozati javaslatot £ magam részéről elfogadom és a kongresszusnak elfogadási« ajánlom. (Taps). A vita befejeztével Diminy Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Mint többek között rámutatott, a nagyfokú politikai érettségről és magasszintű hozzáértésről tanúskodó vita építóen kritikus szellemével olyan légkört teremtett, amelyben mind a küldöttek, mind pedig a megjelent párt és állami vezetők a további még lendületesebb alkotó munka egyik legfontosabb biztosítékát látják. Az elhangzott 32 felszólalás szembetűnő vonása volt, hogy a küldöttek, s ennek nyomán mondhatjuk, szövetkezeti parasztságunk döntő többsége, helyesen látja és értékeli a munkás—paraszt szövetség tartalmát. Egyértelműen jutott kifejezésre az is, hogy szövetkezeti parasztságunk nemcsak egyszerűen érti, helyesli és elfogadja az MSZMP IX. kongresszusén meghatározott politikát, de cselekvő részese Is akar lenni e céljaiban világos politika megvalósításának. A kongresszus a miniszter válaszát elfogadta. Az elnök ezután szavazásra bocsátotta az írásban előterjesztett határozati javaslatot, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és termelő- szövetkezetek területi szövetségeinek alapszabály-mintáját. A tanácskozás pénteki napján a küldöttek határozatokat fogadtak el, amelyeket az alábbiakban ismertetünk. A tsz'kongresszus határozatai A péntek délutáni ülésen a küldöttek határozatot fogadtak el. A határozat termelőszövetkezeteink helyzetének és fejlesztésének minden lényeges kérdésiben állást foglalt Gazdasági önállóság A termelőszövetkezeti mozgalom társadalmi hivatásáról és fejlődési irányairól szólva többek között rámutat, hogy a párt javaslatára, a munkásosztály aktív támogatásával kialakult nagyüzemi gazdaságokban a magyar parasztság azt a gazdálkodási formát és azt az életmódot választotta, amely szerves része kibontakozó szocialista társadalmunknak, épülő szocialista hazánknak, és biztos záloga saját boldogulásának. A termelőszövetkezeteik alkalmasnak bizonyultak arra, hogy növeljék a mezőgazdaságitermelést, emeljék a gazdálkodós színvonalát, és a szocializmus elveit követve javítsák a parasztság élet- és munkakörülményeit, formálják a falu társadalmi és emberi viszonyait. A szövetkezeti mozgalom eredményei a termelőszövetkezeti parasztság milliós táborában közvetlenül táplálják a hűséget a munkásság és a parasztság megbonthatatlan szövetségéhez, elmélyítik a tiszteletet és a megbecsülést társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt. A mai magyar falvak gazdasági viszonyaiban, a parasztság gondolkodáséban még íöilelhetö bizonyos ellentmondások nem kifejezetten osztályjellegűek, s éppen azért gyengí tlietők, illetve leküzdhetők. Az egyéb hibák, nehézségek és ellentmondások se a szocialista nagyüzemi gazdálkodásból fakadtak, hanem nagyrészt a gazdaság- irányítás korábban kialakult rendszerével kapcsolatosak. Az utóbbiakat elsősorban a vállalati gazdálkodás és az önálló gazdasági elszámolás elemeinek erősítésével lehet és kell leküzdeni. Eljött az ideje, hogy a termelőszövetkezetek a vállalatszerű gazdálkodáshoz szükséges gazdasági önállóság mind több feltételével rendelkezzenek. Ezek megoldása országos feladat. társadalmi ügy. A kongresszus éppen ezért — a termelőszövetkezetek milliós tagságának és az egész népnek az érdekeitől vezérelve — helyesli a gazdaságirányítási reform céljait és alapelveit, amelyek az MSZMP IX. kongresszusának határozatában kifejeződnek. A kongresszus — hangoztatja a továbbiakban a határozat — nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a munka növekvő termelékenysége alapján lehetővé váljék a termelőszövetkezetek nagy többségében az elhasznált álló- és forgóeszközök pótlása, saját, bevételből, a szövetkezeti tagoknak a munkásokéhoz közelítő. azzal arányos személyi jövedelem elérése, továbbá a termelés bővítéséhez szükséges felhalmozás, illetve a hitelek saját erőből történő visszafizetése. Az önálló vállals tszerű gazdálkodás erősödése, és a termelőszövetkezeteken belüli viszonyok demokratikus jellegének, szocialista, közösségi természetének fejlesztése kölcsönösen feltételezik egymást A termelőszövetkezetek úgy emelkedhetnek a kívánt magasabb szintre, ha korszerű és jövedelmező vállalati gazdálkodást folytatnak, s ezt tagjaik demokratikus közösségére alapozzák. A kongresszus történelmileg lehetségesnek, társadalmi és gazdasági szempontból pedig Indokoltnak tartja a közösen használt, de ma még személyi tulajdonban levő földek fokozatos átkerülését szövetkezeti tulajdonba. A termelőszövetkezetekben ugyanis már nem a földmagántulajdon a bizto6 megélhetés, és a társadalmi tekintély alapja, hanem sokkal inkább a korsrerű szocialista elvek szerint elismert munka. Új szövetkezeti törvény A kongresszus rendkívül fontosnak tekinti, hogy az egymással szövetséges munkásosztály és a parasztság egymás iránti bizalma, őszinte barátsága a jövőben még hatékonyabb legyen. A munkásság és a parasztság szövetsége gazdasági tekintetben végeredményben az Ipar és a mezőgazdaság kölcsönös viszonyára, arányos fejlődésére támaszkodik. Az iparfejlesztés sikerei és a szövetkezeti termelés előrehaladása szilárdítja a munkásság és a parasztság gazdasági összefogását, egyre reálisabbá teszt a város és a falu közötti különbségek fokozatos felszámolását. A termelőszövetkezetei szocialista jellegének erősítésével, és a szövetkezeti demokrácia elveinek érvényesítésével kapcsolatban a határozat rámutat, hogy a termelőszövetkezetek működését szabályozó 1959. évi 7. sz. törvény- erejű rendelet, és az ide vonatkozó egyéb jogszabályok több tekintetben elavultak, s jelenleg már észrevehetően gátolják a szövetkezetek fejlődését. A kongresszus ezért szükségesnek tartja, hogy a termelőszövetkezetek működését a megváltozott viszonyok mérlegelésével újból szabályozzák, s ezért fölkéri az országgyűlést, hogy még ebben az évben új szövetkezeti törvényt hagyjon Jóvá. Az új szövetkezeti törvény — javasolja a határozat — mondja ki világosan, hogy termelőszövetkezeti tag az lehet, akit felvételi kérelme alapján a közgyűlés a szövetkezetbe felvett, és aki a tagsággal Járó kötelezettségeit teljesíti. Olyan gyakorlatért kell síkraszállni, hogy a tagsággal Járó Jogokat csak az élvezhesse, alá kötelezettségeinek is eleget tesz. A közös munkában való részvétel kötelezettségének mértékét — munkaidőben, munkateljesítményben, de természetesen az általános jogszabályi előírások figyelembevételével — a szövetkezeti közgyűlés állapítsa meg. Javasolja a kongresszus, hogy a pártoló tagság rendszerét szüntessék meg, és a tagok sorából töröljek azokat, akik ismételt felszólításra sem dolgoznak rendszeresen a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezetek az új törvények alapján módosítsák, korszerűsítsék alapszabályukat. A tagok — a jogszabályok keretei között, a szövetkezeti demokrácia el- veinek megfelelően — maguk határozzák meg termelőszövetkezetük szervezeti felépítését, működési rendjét, s válasszák meg vezető szervüket. Egyértelműen állást foglal a határozat amellett, hogy a következőkben is a közgyűlés legyen a termelőszövetkezet legfőbb szerve. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe kell utalni a szövetkezet létét érintő kérdéseket, a működés alapvető kérdéseit, továbbá R gazdálkodás olyan fontos kérdéseit, mint például a tervek főbb mutatóinak, s a zárszámadásoknak a jóváhagyása. A termel őszövetkenet általános hatáskörű vezető testületé a vezetőség. E testület legyen jogosult éa köteles minden olyan ügyben határozni és intézkedni, amiben a döntés joga nincs fenntartva a közgyűlésnek. A vezetőség a közgyűlésnek tartozzék felelősséggel. A termelőszövetkezet elnöke egy személyben a tagok összességének választott képviselője és a termelőszövetkezet Ügyeinek közvetlen intézője. Felelős a közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtásáért, egyben a szükséges javaslatok megtételéért A termelőszövetkezet szakvezetőit a vezetőség bízza meg. Feladataikat, Jogaikat és kötelességeiket az alapszabály határozza meg, s azokat az elnök irányításával és felügyelete alatt lássák el. A háztáji mennyisége Állást foglalt a kongresszus a háztáji ißldek juttatásával kapcsolatban Is. A háztáji föld juttatását eszerint a Jövőben nem a közös háztartáshoz, hanem a tagsági viszonyhoz, a szövetkezetben végzett munkához, valamint a tagok családi körülményeihez kell igazítani. A háztáji föld minimumát — 800 négyszögölt — a termelőszövetkezetek minden tagja kapja meg, amennyiben a közgyűlésen előírt évi mun- kaköteiezettségét teljesíti. A háztáji föld nagysága a végzett munka, a helyi adottságok, valamint a tag családi körülményei szerint 1600 négyszögölig terjedhet. A háztáji szőlő, illetve gyümölcsös területe 600 négyszögölnél ne legyen nagyobb. Az öreg, rokkant, tartósan munkaképtelen, nyugdíjas, vagy járadékos szövetkezeti tagot a korábban Az új föld jogi törvényben, illetve a szövetkezeti földtulajdon fokozatos megvalósításában a kongresszus határozata az alábbi elvek érvényesítését javasolja. A gazdaságilag és szervezetileg szilárd termelőszövetkezetek használatában levő állami földek — a szövetkezetek kérésére — megváltási ár ellenében kerülhessenek a szövetkezetek tulajdonába. A nem szövetkezeti tagok tulajdonában, de a szövetkezet használatában levő föld — amennyiben a tulajdonos a törvény kihirdetésétől számított egy éven belül nem lép be a szövetkezetbe — megváltási ár ellenében váljék a szövetkezet tulajdonává. A szövetkezeti tag a szövetkezet által használt földje után a továbbiakban is élvezze az eddigiekben meghatározott mértékű földjáradékot, de ha akarja, s természetesen megváltási ár ellenében, _ ő is a szövetkezet tulajdonába adhassa bellit földjét. A szövetkezet használatára - . , ... , . ban levő földeket csak szo&B0vetkezet CS valiaiat vetkezeti tagok örökölhessék. A nem szövetkezeti tag örökösök földje ugyancsak megfelelő megváltási ár fejében kerüljön a termelőszövetkezet tulajdonába. juttatott, de legalább 800 négyszögöl nagyságú háztáji föld illesse meg. mégpedig munkatel j esi tanén vétől függetlenül. A háztá ji állatállomány- nyal kapcsolatban a kongresz- szus úgy foglalt állást, hogy e tekintetben a jövőben is az 1859. évi 7. sz. törvényerejű rendeletben meghatározott keretek maradjanak érvényben. Hangsúlyozottan mutat rá a határozat arra, hogy a közös és a háztáji gazdaságokat a következőkben is szerves egységként kell kezelni. A szövetkezeti tagok soha se tévesszék szemük elől a közös gazdaság előremutató és egyre növekvő szerepét, de Ugyanakkor —, a elsősorban a vezetők —, viseljék szívükön a háztáji gazdaság sorsát, a háztáji lehetőségek minél teljesebb kihasználását is. Kövessenek el mindent az össztársadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdek jól egrbehangolt érvényesüléséért. iszonya A termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodásának kérdéseivel kapcsolatban a határozat rámutat: a kongresszus meg van győződve arról, hogy a szövetkezeti termelést az önálló vállalati gazdálkodás elemeinek erősítésével —, döntően gazdasági eszközök alkalmazásával — lehet és célszerű fejleszteni, tervszerűen befolyásolni. A tervszerűség pótolhatatlan előnyei megkívánják a termelő- szövetkezetektől, hogy éves termelési és pénzügyi terveket, •őt — ha ennek feltételei adottak, — középtávú üzem- fejlesztési tervet is készítsenek. A tervek és a zárszámadás készítésének módját és tartalmát a gazdaságirányítás bevezetésre kerülő új rendszere sok tekintetben módosítja. Így például termelési költségeiket bevételeikből kell fedezniük, költségként kell elszámolniuk az amortizációt, a termelésben felhasznált forgóeszközök értékét, valamint« munkadíjat Az utóbbival kapcsolatban a határozat külön rámutat hogy a megfelelő színvonalú munkadíjazás és jövedelemrészesedés rendszerét, formáit a termelőszövetkezetek maguk alakítsák ki, s ezt terveikben rögzítsék. A garantált és rendszeresen fizetett munkadíj összege — ha ezt a formát választják — általában ne haladja meg a tervezett évi részesedés 80 százalékát. A munkadíjat természetben és pénzben egyaránt fizethetik. A földhasználat rendezése A termelőszövetkezeti mozgalom eredményei lehetővé teszik, a gazdaságirányítás reformja és a szövetkezeti gazdálkodás biztonsága pedig kifejezetten megkívánja a föld- használat rendezését. A kongresszus ezért helyesnek és kívánatosnak tartja a földhasználat és a földtulajdon egységének fokozatos megteremtését, a. szövetkezeti földtulajdon kialakítását. A szövetkezeti földtulajdonra legyen joga valamennyi mezőgazdasági jellegű szövetkezetnek, tehát az alacsonyabb fokú szövetkezeteknek Is. Elvi és törvényes lehetőséget. kell teremteni arra, hogy a termelőszövetkezetek a használatukban levő földeket, megfelelő megváltási ár ellenében — tulajdonukba vehessék. E folyamatban érvényesülnie kell az anyagi érdekeltségnek és a szövetkezeti tagok, illetve a földtulajdonosok önkéntes elhatározásának. A kongresszus felkéri az országgyűlést, hogy az új szövetkezeti törvénnyel egyidőben hozzon Olyan új földjogi törvényt is, amely rögzíti a földtulajdon új rendszerének elveit. A termőföld as ország semmivel sem pótolható gazdasági erőforrása. A kongresszus éppen ezért úgy véli, hogy az új földjogi törvényben célszerű lesz kellő részletességgel és pontossággal rendezni valamennyi termőföld tulajdoni és használati kérdéseit, tehát a zártkerti földek, az Illetményföldek és a nagyüzemekben nem hasznosítható földek használatát is. Társadalmi képviseleti szervek A szövetkezeti demokrácia erősítése és a szövetkezeti gazdálkodás eredményességének javítása céljából a kongresszus állást foglalt a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek megalakítása mellett. Annak az elvnek az érvényesítéséért szállt síkra, hogy a termelőszövetkezetekre kötelezettség csak jogszabályokból megkötött szerződésekből, valamint a közgyűlés és a választott szervek határozataiból származhat. A termelőszövetkezetek demokratikusan választott képviseleti szervei: a termelőszövetkezetek kongresz- szusa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei. E társadalmi képviseleti szervek fő célja a szövetkezetek demokratikus működésének és eredményes vállalatszerű gazdálkodásának előmozdítása, a szövetkezetek jogvédelmének szervezése. E szervek egyben a termelőszö vetkezetek érdekképviseleti szervei is. 4 nagy évforduló megünneplése A kongresszus a magyar parasztság termelőszövetkezeti mozgalmát a dolgozók társadalmi haladásáért és új, kizsákmányolás mentes életéért vívott világméretű harca részének vallja. A magyar szövetkezeti fejlődés kiapadhatatlan forrása — a változó helyzetet és sajátos viszonyainkat szem előtt tartva —• a Szovjetunió kolhozainak és a többi testvéri szocialista ország termelőszövetkezeteinek gazdag tapasztalata. Ebben az esztendőben a világ dolgozói, soraikban a magyar termelőszövetkezeti parasztság milliós tábora, a Nagy Októbert Szocialista Forradalom fél évszázados évfordulóját ünneplik. A kongresszus felhívja a termelőszövetkezeti tagokat, hogy a soron levő munkák és teendők példás elvégzésével vegyenek tevékenyen részt a világméretű történelmi megemlékezésben: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának felemelő megünneplésében. A szombati tanácskozáson, a megyék 515 szavazati jogú küldötte zárt ülést tartott. Az ülésen Győré Sándor, az abo- nyi Kossuth Tsz elnöke, a jelölőbizottság elnöke előterjesztette a jelölőbizottság javaslatát a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagjaira. A javaslat megvitatása után, a kongresszus küldöttei titkos szavazással megválasztották a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának 101 tagját A Nógrád megyei küldöttel* közül a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagjaivá választották: Sümegi Jánost, a szécsényi II. Rákóczi Ferenca Tsz elnökét, Szabó Istvánt, a kazárt Zöldmező Tsz elnökét Tóth Istvánt, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz elnökét és Varga Józsefnél, a cserhátsurányi Szabadság Tsz főkönyvelőjét. Az elnök ezután szünetet rendelt el, majd 12 órakor nyílt ülésen folytatták tanácskozásukat a kongresz- szus résztvevői. Megjelent és az elnökségbe« foglalt helyet Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP PoUtikai Bizottságának tagjai, dr. Diminy Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a kongresszus eiőikészítő bizottságának tagja vette át az elnöki tisztet és bejelentette, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a szünetben megtartotta első ülését megválasztotta tisztségviselőit és négy bizottságát A választás eredményét Bglgyár András, a nagylétal Aranykalász Tsz elnöke, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a kongresszus résztvevőivel. Az ülésen egyhangúan választották meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 11 tagú elnökségét héttagú ellenőrző, verseny- és propaganda, valamint szociális bizottságát és kilenc tagú közgazdasági és áruforgalmi bizottságát A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsúnak elnökévé Szabó Istvánt, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnökét, elnökhelyetteseivé Berki Sándort, a mezőszilasí Mezőföld Tsz elnökét és Sümegi Jánost, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnökét, főtitkárává dr. Nagy Sándort a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőjét választották. Erdei Ferenc ezután sikeres munkát, jó egészséget kívánt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjainak, tisztségviselőinek, maid Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: a testületé tagjai és tisztségviselői felelősségteljes munkával és a szövetkezeti mozgalom egyetemes érdekeinek szolgálatával akarj át: kiérdemelni a megválasztásukkal előlegezett bizalmat. Végül Erdei Ferenc zárszava következett, s ezae befejezte munkáját a termeli szövetkezeteik első kon gress zi sa.
