Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-22 / 94. szám
1967. április ">1. gwwníwrt 3 Tanácskozik a termelőszövetkezeti kongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) lőszövetkezetek országos jelentőségű kérdéseit megtárgyalja, azokban állást foglaljon, kezdeményezzen. Mind a szövetségeknek, mind az Országos Tanácsnak elsősorban agrárpolitikánk minél következetesebb és eredményesebb megvalósításán kell fáradoznia. Tevékenységük azonban nem merülhet ki ebben. A termelőszövetkezeti kongresz- szus, az Országos Tanács, a területi szövetségek egyúttal olyan fórumok is, amelyek lehetőséget adnak a szövetkezeti parasztságnak saját helyzete és jövője alakítására. Pártunk Központi Bizottsága és a kormány az utóbbi időben igen fontos intézkedéseket foganatosított a szövetkezeti gazdálkodás feltételednek megjavítására. Mint a beszámoló is sorra vette; egyszerűbb és jobb lett a tervezés, 9 százalékkal emelkedett a felvásárlási árak szintje, törölték a hitel tartozások igen jelentős részét. Mindehhez az utóbbi napokban még egy kedvező körülmény párosult. A Magyar Népköztársaság Ein ölki Tanácsa egy héttel ezelőtt határozatot hozott a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium létrehívására, a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Állami Földmérési- és Térképészeti Hivatal egyesítésével. A Földművelésügyi Minisztérium eddigi, nagy mértékben elavult szervezetével és hatáskörével nem tölthette be az élelmiszertermelés gazdaságpolitikai központjának szerepét, mert a hatáskörök jelentős része más főhatóságok kezébe összpontosult. Hasonló okok miatt az Élelmezésügyi Minisztérium sem vállalkozhatott erre. Komplex fejlettóté» Az élet, a célszerűség követelte, hogy változtassunk az eddigi gyakorlaton. Az új egységes minisztérium létrehívásának a célja; az állami irányítás hatékonyságának növelése a mezőgazdaság, 8 felvásárlás, az élelmiszeripar, az erdőgazdálkodás és a földigazgatás területén. A mezőgazdasági és élelmiszertermelésben a nyersanyag előállítása és feldolgozása között szerves összefüggés és kölcsönhatás van. A mezőgazdaság végterméke az élelmí- szer. A nyers termelés növelése és a feldolgozás ezzel összehangolt fejlesztése akkor a legkedvezőbb, ha mindkettő egy gazda, egy irányító szerv kézében összpontosul. Indokolt tehát egy olyan állami irányító központ létrehozása, amely biztosítani tudja a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termeié» komplex fejlesztését; azt, hogy a termeléssel szemben támasztott igények törés-mentesen közvetítőd jenek a fogyasztótól az üzemekig. Az új, egysége® minisztérium működésének számos előnye várható. Meggyőződésünk, hogy e területek beruházásait összehangoltadban lehet majd fejleszteni, ésszerűbb lesz az eszközök felhasználása, nő a közös hasznosítású beruházások aránya, » az eddiginél eredményesebben lehet harcolni a partikuláris érdekek ellen. A termelőszövetkezeti területi szövetségek megalakulása é» érdekképviseleti tevékenységük várható kiterjesztése is megkívánja, hogy az állami érdekek mindenkor kellőképpen tisztázottak, egységbe foglalhatók és érvényesíthetők legyenek. A szövetkezetek m egszilár dalosáért Mindaz, amit az egysége» Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium létrehívásának indokaival és a működé» .iránti igényekkel kapcsolatban az előbb elmondottam, teljesen összhangban áll a gazdaságirányítás reformjának megvalósításával. Azzal, hogy a döntési jogkörök számottevő része a gazdaságokhoz, a vállalatokhoz kerül, lehetővé válik, hogy a köz- ponti szervek a legfontosabb feladatokra, a fejlődés irányának és arányainak a meghatározására összpontosítsák a figyelmüket, A gazdasági reform megvalósításával tehát a központi irányítás lényegét tekintve nem gyengül, hanem erősöcük. A változtatások kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy számottevően növeljük, a A felszólalások is azt mutatják: szövetkezeti parasztságunk igen kedvezően fogadta a központ! intézkedéseket; a mezőgazdasági, munka társadalmi elismerését, növekvő megbecsülését látja bennük. Tudatában van annak, hogy az életszínvonal emelése elsősorban a paraszti szorgalom növekedésétől függ. A gazdálkodás feltételeinek javítása, a nagyobb önállóság egyben azt is jelenti, hogy növekszik a termelőszövetkezeti vezetők és nielőszövetkezeteink egy része a legfontosabb állóeszközök használatánál már az idén anyagilag is érdekeltté tette ebben a dolgozókat. Helyes, ha minél többen követik példájukat Az amortizáció felhasználásának másik fontos követelménye, hogy az ne pusztán változatlan szintű pótlást eredményezzem, minden gazdaságban arra törekedjenek, hogy a pótlás során kisebb- nagyobb korszerűsítést eredményező cserére kerüljön sor. Bővíteni kiélt a termelést A termelés egyszerű megismétlése nem lehet a gazdálkodás társadalmi célja. A lakosságot csakis a mezőgazdasági termelés bővítése útján lehet több és jobb élelmiszerrel ellátni, vagyis a termelést rendszeresen növelni, bővíteni kell. Termelőszövetkezeteink többsége a gazdasági reform megvalósításával képes is lesz erre. A szövetkezetekben a gazdasági vezetők legfontosabb tennivalója annak mérlegelése, milyen ágazatok fejlesztésével lehet a legnagyobb bruttó jövedelmet elérni. A gazdasági reform az ilyen irányú szerkezed változást segíti. Mindehhez természetesen a szövetkezeti tagok odaadó, fegyelmezett, szakszerű munkája is nélkülözhetetlen. Szövetkezeti parasztságunk szorgalma egyik fő forrása a termelés és a termelékenység növelésének, a költségek csökkentésének! Meg vagyok róla győződve, hogy ez a kongresszus újabn lendületet és alkotókedvet szabadit fel szövetkezeti parasztságunkban. Helyeslem a kongresszus beszámolójában és határozati javaslatában foglalt irányelveket, a beterjesztett működési szabályzatokat. Megvalósításuk bizonyára nagy lépéssel viszi majd előbbre egész szövetkezeti mozgalmunk és mezőgazdaságunk fejlődését. Ugyancsak csütörtökön szólalt fel Sümegi János, megyénk kongresszusi küldötte is. ifimegi János felszólalása központi szervek munkájának hatékonyságát, s ezzel meggyorsítsuk a fejlődést Tisztelt Kongresszus! A termelést meghatározó gazdasági feltételek változtatásával, a mezőgazdasági irányítás szervezeti átalakításával kedvezőbb körülmények teremtődnek szövetkezeteink megszilárdításához, ennek révén a több és dicsőbb mező- gazdasági termeléshez. A reform persze nem egy csapásra, hanem több év alatt, fokozatosan fejti ki hatását — s erre fel kell készülnünk. A megtett és folyamatban levő ár- és pénzügyi intézkedéseknek szintén van néhány fontos sajátosságuk, amelyekkel valamennyiünknek tisztában kell lennünk. A legfontosabb, hogy ezek az intézkedések főleg az önálló gazdálkodás pénzügyi megalapozását szolgálják és azt, hogy a harmadik ötéves tervben a tervezett mértékben nőjjöft a szövetkezed parasztság reáljövedelme, A gazdálkodás pénz. ügyi rendbetétele a szövetkezetek többségében új helyzetet fog eredményezni, mert megnyílik a saját erőből történő fejlesztés lehetősége. Ezenkívül valamennyi szövetkezetben lesz amortlzáC'óa alap, hasonlóképpen lehetővé válik a garantált munkadíj-alap létesítése is. Élni a* önállósággal Lényeges az is, hogy a szövetkezetek egy kisebb részében — a mostoha körülményeik között gazdálkodókban — még nem válik lehetővé, hogy termelésüket saját erőből bővítsék. Ezt csak a tervezettnél lényegesen nagyobi» felvásárlási áremeléssel lehetne elérni. Ez viszont nagyarányú fogyasztói áremelkedést vonna magával, amely kedvezőtlenül érintené a bérből és fizetésből élők érdekelt, gyengítené a munkás— paraszt szövetséget, ezért nem járható út számunkra. Inkább vállaljuk: annak érdekében, hogy e mezőgazdasági termelés a mostoha természeti körülmények között is folytatódjék, továbbra is fenntartjuk az üzemek bevételének kiegészítését szolgáló állami támogatást tagok felelőssége a gazdálkodásban, az ország jobb élelmiszerellátásában. Hogyan éljenek a nagyobb önállósággal a termelmzövet- kezetőnk? A legfontosabb, hogy állandóan tájékozódjanak az igények felől, jól ismerjék saját adottságaikat, s mindazokat az ár-, hitel-, beruházási, értékesítési feltételeket, amelyek között gazdálkodnak. A gazdasági reform megvalósításával bekövetkező új helyzetben megnövekszik a gyors tájékozódás szerepe. Most, hogy megszűnik vagy már meg is szűnt a központból, illetve járásokból lebontott tervajánlások rendszere: a szövetkezeti kollektíváknak elsőrendű érdekük fűződik ahhoz, hogy vezetőik gyorsan és széles körben tájékozódjanak, ismerjék és helyesen mérjék fel a termelést érintő gazdasági feltételek változását. Az új Termelőszövetkezeti Tanács és az új egységes minisztérium minden bizonnyal segíteni fog ebben. Érdemes röviden kitérni a tervező munkára is. Reális üzemtervekre elengedhetetlenül szükség lesz szövetkezeteinkben a jövőben is. Az éves üzemterv az operatív gazdálkodás legfontosabb alapokmánya marad továbbra is sőt, az ügetni tervezés szerepe jelentősen növekedni fog. Az eredményes gazdálkodásnak azonban elengedhetetlen feltétele az előrelátás. A termelés ésszerű szervezése azt követeli, hogy a vezetők ne máról holnapra gazdálkodjanak, hanem néhány évvel előre pontosabban is felmérjék a várható helyzetet, hosszabb időre 1» előre lássák a fejlődés fő irányát. Belterjes és jövedelmező gazdálkodást csakis jól átgondolt, több éves fejlesztési koncepció kidolgozásával lehet megalapozni! A központi intézkedések lehetővé tették, hogy az idén a termelőszövetkezetek már valamennyi állóeszközük után leírják az amortizációt. Ezzel agpnban gazdálkodni Is kell tudni. A gazdálkodós egyik alapvető követelménye, hogy az állóeszközök — gépek, épületek, 8tb, — elhasználódása lassúbb ütemű legyen, mint az amortlzációképzés. Ilyen esetben ugyanis az amortizáció a pótláson kívül kisebb felhalmozása is fedezetet nyújt. TerSünoegi János, a szécsónyi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke is a tsz- kongresszu» csütörtök délutáni ülésén szólalt feL Amikor a mezőgazdaságról beszélünk — kezdte felszólalását — először arról kell szólnunk, hogy a termelőszövetkezetek fejlődéséhez napjainkban minden korábbinál kedvezőbbek a feltételek. Mint e kongresszusi tanácskozás ténye is bizonyítja — a mező- gazdaságot minden szinten a népgazdaságban betöltött helyének, szerepének és jelentőségének megfelelően kezelik. A gazdasági garanciákat az egyre jobb terméseredmények jelzik, és az, hogy minden tsz a még gazdaságosabb, még eredményesebb munkára törekszik. Megjegyzések és a valóság — Termelés és életkörülmények — sokrétű kölcsönhatásba« áll egymással e két tényező. Ha jobban dolgozik a parasztság, könnyebbül a megélhetése, kulturáltabbá lesznek téetkörűl;nényei, növekszik biztonságérzete, lendülete, munkakédve. Igaztalanok azok a néha-néha elhangzott megjegyzések, hogy parasztságunk a munkán kívül nemigen törődik mással, mert törődik: könyvtárvezetők, ismeretterjesztők a megmondhatói annak, hogy a tanulásban, az önművelésben is nagy léptekkel halad előre. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács induló és távlata feladatairól beszélt a következőkben. — Nem lebecsülhető!; azok a feladatok — mondta — amelyek az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsra várnak. Segítenie kell a termelés bővítéseinek megteremtését, elsősorban a. műszaki ellátottság magasabb szintre emelését. Tapasztalati igazság, hogy kellő szintű gépesítés nélkül ma már nem lehet elképzelni korszerű mezőgazdaságot. Ellenben ha megfelelő a géppark, kielégítő a műszaki ellátottság, akkor gyorsabb a fejlődés, enyhülnek — sőt, teljesen meg is szűnnek — a munkaerő-gondok. Megdőlnek a szállóigék — A megfelelő műtrágya- ellátottság és a növényvédelem szintén elengedhetetlen velejárói a korszerű mezőgazdaságnak. Lesznek teendői a tsz-ek országos vezető testületének ezen a területen I®. Hogy jó befektetés a nagybani műtrágya-használat, a korszerű növényvédelem, azt meggyőzően bizonyítja Szécsény község példája. Nálunk ugyanis a felszabadulás előtt még a 10 mázsás holdanként! gabona-termésátlagra sem igen volt példa, ezzel szemben tavaly átlagosan 18 mázsát takarítottunk be. Súlyának megfelelően kell tehát kezelni az agrártudományok új eredményeit, csakúgy mint a szakemberképzést. az iskolázott gazdálkodók nevelését. Nagyapáinknak igaza volt, amikor szállóigeként hangoztatták: könyvből nem lehet megtanulni gazdálkodni, de könyv nélkül sem. Akkor is valós volt ez az állítás, mennyivel inA tegnapi ülésen elsőnek Fierpasz Károly, az agárdi Gárdonyi Géza Tsz, Eaksaí Antal, a Baksa községben működő Ezüsfkalász Tsz, Bali Zoltán, a bataszékí Búzakalász Tsz, Kelemen László, a bögőtei Egyetértés Tsz, Siket Gyula, a vásárosnamé- nyi Vörös Csillag Tsz elnöke, Nagy Vilmos, a kondoros» Lenin Tsz főagronómusa szólalt fel. Majd Garamvőlgyi Károly pénzügyminiszter-helyettes emelkedett szólásra. Beszélt a nemzeti jövedelem, a lakosság jövedelmének alakulásáról, utalt a gazdaság- irányítási rendszer reformjára. A pénzügyminiszter-helyettes beszélt a kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodó tsz-ekről, amekább az most. a tudományok nagyléptű haladásának korában. — Mostanság ha mezőgazdálkodásról esik szó, kizárólag a nagyüzemekre gondolunk. Mekkora is voltaképpen egy nagyüzem? Néhány évvel ezelőtt erre a kérdésre azt a választ adtuk, hogy 506—1000 hold. Manapság ha valódi nagyüzemet kívánunk valahol kialakítani, legalább 3000 holdban kell „gondotkolni". Terület kell — nem is kicsi — ahhoz, hogy kellőképpen lehessen a termelést szakosítani, alkalmazni a legkorszerűbb agrárkultúrát. A mezőgazdasági dolgozókat érintő intézkedésekről beszélt ezután. Rámutatott, hogy a bérezés új formái növelik a biztonságérzetet, hozzájárulnak ahhoz, hogy közelítsen egymáshoz a parasztság és a munkásság életszínvonala. Bizakodással tekint a parasztság a termelőszövetkezeti törvény elé. ígéretesnek mutatkozik a formálódó új földtörvény is. Ez utóbbi jogszabálytól azt várjuk, hogy elsősorban a nagyüzemeket segítse, garantálja, hogy a föld valóban azé legyen, áld megdolgozza. A parasztság részt váltat a feladatokból Beszéde második részébe» Sümegi János, a nógrádi mezőgazdálkodás gondjait tette szóvá. Beszélt arról, hogy sok vesződséggel járnak a nagy- kiterjedésű lejtős talajok, az Ipoly is „rendetlenkedik’ évenként három-négy esetben. Víz- és talajvédelmi teendők eddig is voltak bőven, egy ideig ezután sem fogna« hiányozni. Ilyen körülmények az ország más vidékein is motiválják a tsz-ek feladatkörét. Kormányhatározat intézkedik ugyan a hegyes-dombos- vidékek termelőszövetkezetinek gazdálkodásáról — hangsúlyozta a tsz-elnök, s hozzátette — a segítségnek viszont még nem mindenütt és nem minden esetben vannak meg äz anyagi biztosítékai. Természetesen csínján kell bánni a lejtős területek mezőgazdaságával; ahol nem várható olyan eredmény, amely arányban van az anyagi befektetéssel, ott álljanak el a földműveléstől. A hegyoldalak, a dombok, a lankák másképpen is hasznosíthatók, például gyümölcsösként, legelőnként vagy erdőtelepítéssel. Végezetül érintette a felszólaló a formálódó gazdasági mechanizmust, kiemelte, hogy az elképzelések, a tervek valóra váltásából részt kér és vállal a parasztság, minden termelőszövetkezet, a mezőga sdaság összes munkása. lyeknek egyelőre kísérletkép- - pen árkiegészítése» támogatás nyújt az állam. — Ezzel a módszerrel mondotta — olyan támogatás formát igyekszünk kialakítani, amely leginkább ösztönös az árutermelés növelésére w a termelési költségek csökkentésére. A rniniszterhelyeue még több gazdasági jellegi problémát említett meg. Befejezésül a közös gazdaságot ügyvitelének jelentőségérő. szólt, s hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szervek fokozott segítséget nyújtanak majd s megfelelő gazdasági számításokhoz, az információ szerzéshez, a kalkuláció-készítéshez. A mai napon folytatódik a tsz-tanácskczás vitája, munkája.
