Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

;.v p. i OTLAn PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKJ XXIII. ÉVF. 94. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. ÁPRILIS 23. SZOMBAT Fogadás az Országházban Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el* nöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke megválasztá­suk, illetve hivatalba lépésük alkalmából pénteken az Or­szágházban fogadták a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. Jelen volt a fogadáson Cseterki Lajos, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának titkára, Péter János külügyminiszter és Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokoll-osztálvá­rtak vezetője. Dr. Dusán Csalics jugoszláv nagykövet, a diplomáciai testület doyenje tolmácsolta a diplomaták jókívánságait* majd szavaira Losonczi Pál és Fock Jenő válaszolt. A fogadás szívélyes légkörben folyt le. Megnyitották Salgótarjánban az export- és újítási kiállítást Pénteken délelőtt Salgótar­jánban a József Attila Műve­lődési Ház üvegcsarnokában megnyitották az MSZMP Sal­gótarjáni Városi Pártbizottsá­ga és az SZMT szervezésében rendezett export- és újítási kiállítást, A megnyitón részt vett Gaál László elvtárs, a SZOT titkára, Darvas László elvtárs. a külkereskedelmi mi­niszter helyettese, Hegedűs János elvtárs, a Külkereske­delmi Minisztérium pártbi­zottságának titkára, Szalai Gáspár elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára, Trizna János elvtárs, a megyei párt- bizottság ipari- és közlekedé­si osztályának vezetője. A megnyitón részt vettek még a szomszéd megyék pártbi­zottságainak küldöttei is. Nádasdi András, az SZMT vezető titkára köszöntötte a vendégeket. Rövid megnyitó- járnban emlékeztetett, elmon­dotta: Nógrád megyében már ha­gyományossá vált, hogy a gyá­rak, üzemek új termékeit a műszaki fejlesztés és újító­mozgalom eredményeit két evenként bemutatják az ér­deklődőknek. Ez a kiállítás többek között ezt a célt szol­gálja. Csak örülni tudunk annak a ténynek, — mondotta a to­vábbiakban Nádasdi András, hogy a minőség javításával, a határidők csökkentésével to­vább sikerült bővíteni a nóg­rádi üzemek külkereskedelmi kapcsolatát. Jelenleg a megye termékei 85 országban talál­nak gazdára, és öregbítik a magyar ipar hírnevét. Tavaly az Acélárugyár 9, az öblös- üveggyár 7,7, a Síküveggyár 36,5 százalékkal több árut adott a külkereskedelemnek, mint egy évvel korábban. Beszélt Nádasdi elvtárs a megye újitómozgalmáról is. Az elmúlt két évben csaknem 3000 újítási javaslatot valósí­tottak meg Nógrád megyében, amelyek 55 millió 766 ezer fo­rint megtakarítást eredmé­nyeztek. Az anyagi megbecsü­lés sem maradt el, hiszen az újítók 3 millió 300 ezer forin­tot kaptak újítási díjként, s az erkölcsi elismerést jelenti, hogy tavaly háromszor annyi kiváló újító kapott arany, ezüst, illetve bronz kitüntetést mint az előző évben. A műszaki fejlődést jelen­tősen gyorsíthatja a munká­sok, műszakiak együttes cse­lekvése az újítók alkotó tevé­kenysége. A közös célok meg­valósítását segíti ez a kiállítás is. A vendégek megtekintették a gazdag kiállítást, majd a Szakszervezetek megyei Taná­csa székházában export-ankét - ra került sor, ahol megjutal­mazták az exportmunkában élenjárókat. Az ankét és a ki­állítás ismertetésére lapunk­ban még visszatérünk. Gazdag program május elsején Csaknem tízezer emberre számítanak Salgótarjánban — Munkás —paraszt találkozók az üzemekben Megyeszer te megkezdődött az előkészület a 23. szabad május elseje megünneplésére, amelyet az idén is az inter­nacionalizmus jegyében ren­deznek meg. Már elkészült a rendkívül gazdag programot ígérő műsor. Az üzemekben, intézményekben és hivatalok­ban április 29-én röpgyűlése- ken méltatják május elsejét, ahol a szakszervezeti bizottsá­gok titkárai kitüntetéseket, jutalmakat adnak át a terme­lő munkában élenjáró dolgo­zóknak, brigádoknak. Ugyan­csak április 29-én rendezik meg az iskolákban is az ün­nepségeket, itt osztályfőnöki órákon beszélnek május else­je jelentőségéről. Gazdag és színes programot, nagyszerű szórakozási lehető­séget ígér a salgótarjáni prog­ram, ahol a felvonulásra csak­nem tízezer dolgozót várnak. A megyeszékhelyen április 30- án, vasárnap este a város négy kiemelkedő pontján örömtüaeket gyújtanak. Még ezen a napon a sportszövet­ség szervezésében, röplabda, kézilabda, teke es atlétikai versenyeket rendeznek a vá­rosban. Május elsején reggel hét órától zenés ébresztő köszönti Salgótarján, a bányatelepek és nagyobb községek lakóit. A megyeszékhelyen délelőtt 10 órakor három diszrobhántás jelzi majd az ünnepség kezde­tét. A már hagyományos me­gyei szignál hangjai után Ná­dasdi András, a Szakszerveze­tek Nógrád megyei Tanácsa vezető titkára köszönti a vá­ros dolgozóit. A felvonulás negyed tizenegy órakor kezdő­dik, amelyen a város üzemel, intézményei zászlókkal, transz­parensekkel, Marx—Engels. Lenin, a párt és a kormány vezetőinek képeivel vonulnak az ünnepség díszemelvénye elé. Az emelvényen ott lesz Brutyó János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnö­ke, megyénk országgyűlési képviselője, szovjet vendégek, a megyei és városi pártbizott­ságok, tanácsok, a szakszer­vezetek képviselői, a város üzemeinek küldöttei. A felvo­nulást az 1919-es Tanácsköz­társaság harcosai nyitják meg. Az úttörők és középiskolások után a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját elnyert üzemek, élüzemek és kiváló vállalatok dolgozói menetelnek. Az ünnepi felvonulás után Salgótarjánban csakúgy, mint Balassagyarmaton és a megye többi ipari üzemeiben mun­kás-paraszt találkozókat szer­veznek. Majálisokat rendeznek, ahol az üzemek művelődési otthonai, sportkörei biztosítják a szórakozást. Jelentést tett a maii<látiimvi%»g«tló tarig* Tanácskozik a termelőszövetkezeti kongresszus Pénteken a Parlament Kongresszusi Ter­mében folytatta munkáját a termelőszövet­kezetek I. országos kongresszusa. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Dimény Imre mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter. Az ülést Bertalan Istvánná, a pusztasza­bolcsi Mező Imre Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a kongresszus több üdvözlő táviratot kapott. Táviratban fe­jezte ki jókívánságait V. Mackevics, a Szov­jetunió mezőgazdasági minisztere. Belföldről 37 közös gazdaság, továbbá a Heves megyei szocialista brigádvezetők tanácskozása kül­dött meleg hangú üdvözlő táviratot. Ezután Szűcs Béla, a kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, a mandátumvizs­gáló bizottság elnöke beterjesztette a bizott­ság jelentését. A jelentés mind a kongresszust, mind pe­dig egész szövetkezeti mozgalmunkat tekint­ve sok figyelemre méltó adatot tartalmaz. A kongresszuson 3181 termelőszövetkezet, to­vábbá 343 termelőszövetkezeti csoport, halá­szati szövetkezet, illetve szakszövetkezet ös­szesen 1 113 620 tagjának képviseletében 515 küldött jelent meg. a megválasztott küldöt­tek 99,4 százaléka. Fiatalok sajnos még min­dig meglehetősen alacsony arányban vannak jelen: a küldötteknek mindössze 4 százaléka harminc éven aluli. A tagság legaktívabb — 30—50 év közötti — rétegéből a küldöttek 80 százalékát választották. A küldöttek 48 százaléka középiskolai, illetve annál maga­sabb fokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Az egvetemi végzettsegűek aránya 10 száza­lék. Ott vannak a küldöttek között a szövetkezeti mozgalom veteránjai csakúgy, mint a tagság ..fiatal'’ rétegét képviselő új­belépők is. A kongresszus a mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését tudomásul vette, majd az el­nöklő Bertalan Istvánná bejelentette, hogy tovább folytatják a vitát a kongresszus első napján elhangzott referátumok, illetve a ha­tározati javaslat fölött. Mint ismeretes csütörtökön a tanácskozás első napján felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Az alábbiakban közöl­jük Fehér Lajos felszólalását. Feliéi* Fajos fehzolaláia Tisztelt Kongresszus! Kedves Barátaim! Pártunk Központi Bizottsá­ga és a kormány nevében meleg szeretettel köszöntöm termelőszövetkezeti parasztsá­gunk első országos kongresz- szusát. Tíz évvel ezelőtt, amikor az ellenforradalmi támadás után ismét talpraálltak szö­vetkezeteink, még csak a leg- öntudatosabbak, vagy még azok sem merték gondolni, hogy néhány éven belül el­jön az idő, amikor a terme­lőszövetkezetek felölelik majd hazánk egész parasztságát. Parasztságunk a pórt ve­zetésével, a munkásosztály, a társadalom segítségével nagy forradalmi tettet hajtott vég­re: létrehozta a korszerű nagyüzemi gazdálkodás leg­főbb alapjait Magyarországon. S egyidőben azzal a nagy tár­sadalmi fordulattal, amely­nek eredményeként csaknem egymillió parasztcsalád ter­melőszövetkezetbe egyesült: egészségesen fejlődött a me­zőgazdasági termelés, s /egész­ségesen fejlődik azóta is. Új helyset falun Pártunk mindig nagy fi­gyelmet és gondoskodást ta­núsított a parasztság, a falu jövője iránt. Ez a tanácsko­zás is a IX. kongresszus kez­deményezésére ült össze. Azok, akik parasztságunk megbízásából erre a kong­resszusra egybegyűltek — új, nagy kezdeményezés cselekvő részesei. Ez a kongresszus hi­vatott arra, hogy lerakja az egységes szocialista osztállyá szerveződő magyar parasztság újtipusú társadalmi szerveze­tének alapjait. A szocialista átalakulás előnyösen változtatta meg az egész falusi életformát. Üj helyzet alakult ki falun — összehasonlíthatatlanul ked­vezőbb a réginél. Nemcsak a jól megművelt földek, az épü­lő majorok tanúskodnak er­ről, hanem a parasztemberek gondolkodásmódjának átala­kulása is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a lakosság nem kevesebb, hanem több és jobb élelmiszerhez jutott, s nemcsak a belső fogyasztás nagyobb, hanem az export is jóval több mint bármikor korábban, a magángazdálko­dás idején. A szocialista me­zőgazdasági nagyüzemek ki­alakítása egyik legnagyobb horderejű tett volt népünk életében. Megvalósításával szocialista építésünk új fe­jezete kezdődött. Köselehb a munkásosstályhos A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésével új szakasz kezdődött a szocialista állam- hatalmunk alapját képező munkás—paraszt szövetség fejlődésében is. Jelenleg a munkásosztály és a paraszt­ság összefogása már egytípu­sú osztályok testvéri szövet­sége, amelynek célja a szocia­A kongresszus résztvevőinek egy csoportja (Foto: Borsán Endrei lizmus teljes telepítése. A kdt osztály szocialista jellege olyan alap, amely lehetővé te­szi, hogy egymáshoz kapcsoló­dó közös élűekek uralkodjanak a munkásosztály és a szövetke­zeti parasztság együttműködé­sében. A termelőszövetkezetek kol­lektív szocialista vállalatok. Ez bizonyos sajátosságokkal jár a gazdálkodásban. A sajátosságok szem előtt tartása nem jelentheti azt, hogy a termelőszövetkezetek bármilyen vonatkozásban hát­térbe szoruljanak. A termelő- szövetkezetek azért, mert kol­lektív szocialista vállakitok, nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, sem a gazdálkodást befolyásoló anyagi, pénzügyi, beszerzési, értékesítési feltéte­lek terén, sem az állami vál­lalatokkal kiépült kapcsola­taikban. Pártunk Központi Bizottsá­ga következetesen munkálko­dik ennek az irányvonalnak a megvalósításán. Igen fontos, hogy a különböző posztokon dolgozó vezetők is jól meg­értsék ennek lényegét és ma­radéktalanul be is tartsák a gyakorlatban. Ennek a politikának a tár­sadalmi alapja a parasztság osztályhelyzetének az átala­kulásié A magángazdálkodás viszonyai között rétegekre bomlott parasztság napjaink­ban egységes, új szocialista osztállyá kovácsolódik. Igaz, hogy az új szocialista pa­rasztság kialakulása hazánk­ban még csak elkezdődött. Ez a folyamat még hosszabb időt vesz igénybe és nem mentes az ellentmondásoktól. De a történelem kereke nem forog visszafelé. A szocializ­mus végérvényesen győzött a magyar faluban is: paraszt­ságunk a munkásosztály se­gítségével és vezetésével egy­re nagyobb léptekkel halad előre a szocializmus teljes felépítése, az egységes szoci­alista osztállyá formálódás útján. A kongresszust előkészítő közgyűléseken és megyei ta­nácskozásokon ezrek és ez­rek tettek hitet a termelőszö­vetkezetek mellett. Kongresz- szusunk munkája is azt pél­dázza, hogy kialakulóban van hazánkban az új szocialista magyar parasztság. E forradalmi átalakulás eredményeként szövetkezeti parasztságunk nem eliávolo- dik a munkásosztály sói, ha­nem egyre közelebb kerül hozzá. Ezek alapjait dolgozta ki pártunk IX. kongresszusa a munkás—paraszt szövetség erő­sítését szolgáló elméleti követ­keztetéseket és gyakorlati tennivalókat. A termelőszövet­kezetek I. országos kongresz- szusának összehívása és a szö­vetkezeti képviseleti szervek kialakításának kezdeménye­zése is ennek a politikának fontos láncszeme. Ezért mondhatjuk, hogy a Termelő­szövetkezetek új Országos Tanácsának megválasztása, és a területi termelőszövet sti szövetségek életrehívásu a munkás—paraszt szövetet.- , ó- södésének új állomása lesz hazánkban! 4 foto alakítása Az Országos Tanács fela­data, hogy a két kongresz- szus közötti időben a terme­CFolytatás a S. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom