Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-02 / 52. szám
4 woen Tpfft. mSrefm f. esStörÖS Ä Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekarának hangversenye» N agy bátony ban Vasárnap rendezte meg az Országos Filharmónia és a Nagybátonyi Állami Zeneiskola az idény utolsó bérleti hangversenyét a bányavárosa Bányász Művelődési Ház nagytermében. A Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara játszott Králik János karnagy vezényletével, Bodonyi István hegedűművész közreműködésével. A BM zenekara technikai felkészültségénél és összetételénél fogva ugyan nem tartozik az élvonalbeli szimfonikus együttesek közé mégis, igen színvonalas, élményekben gazdag koncertnek lehettünk élvezői. Az első műsorszám Vavrinecz Béla: András nyitánya Volt A mű ajánlása a szerző akkor hároméves fiának szólt, innen ered a címe. Vavrinecz Béla fiatal magyar zeneszerző és karmester, sok népszerű, bel- és külföldön egyaránt játszott mű komponistája. A nyitány Vavrinecz egy másik művével együtt 1957-ben Moszkvában VIT-díjat nyert. A vidám hangulatú, lendületes ritmusú darab remek előadásban hangzott el, ami a lelkesen muzsikáló együttes és Králik János fiatal karnagy érdeme. Feszült várakozást keltett a bevezetés ünnepélyes lassúsága, majd a hirtelen kipattanó allegro különböző témái sodortak magukkal bennünket a nyitány pezsgő, hol játékosan visszatartott, ho] lendületesen előretörő világába. A hangverseny második mű. sorszáma Mozart népszerű D. dúr hegedűversenye volt, amelynek koncert szólamát Bodonyi István budapesti hegedűművész játszotta. Kulturált, és kitűnően hegedülő művészt ismerhettünk meg Bodo- nyiban. A versenymű előadása alkalmat adott száméra, hogy bemutassa fölényes technikáját, a zenéhez való viszonyát, fejlett ízlését forma- és stílus-érzékét. Lendületes, szenvedélyes, kitűnő ritmusérzékkel rendelkező művész. Különösen a versenymű első két tétele sikerült igen meggyőzően, sok megkapóan szép részlettel. A harmadik tételben zavarólag hatott a kísérő zene itt-ott érdes hangzása. Králik János karnagy, végig hivatása magaslatán állott, és méltó társa volt a szólistának. A legnagyobb közönségsikert a műsor befejező száma Beethoven ötödik c-moll szimfóniája érte el. A szimfónia fő motívumáról maga Beethoven mondta: „Így kopogtat kapunkon a sors”. A soars és az ember roppant küzdelme, ez művének érzelmi és erkölcsi tartalma. E megrendítő kompozíció a küzdő, harcoló ember erejéről szól a sorsa felett diadal maskadó ember örök szim- bókma. Tanúi lehettünk, hogy küzd Králik János karnagy az eszményi Beethoven-tolmácso- lásért. Akár a nyitó tétel indításának lendületére, akár a zárttételhez való átmenet feszültségére emlékezünk mindenképpen maradandó élményt jelei tett számunkra, e nagy mű remek előadása. Kár, hogy a nagyterem félig sem telt meg közönséggel. Sokan, bár bérletük volt, érthetetlenül távol maradtak. A művelődési ház és az Állam Zeneiskola szervező apparátusának megfeszített munkája. dacára sem sikerült elérni , hogy a nagyterem megteljek. Azért nincs ok elkeseredésre, a zenei élet kialakulóban van Nagybátonyban, és a komoly zenét kedvelők tábora állandóan gyarapodik. A zeneiskola hangversenyterme már kicsi, nagyobb helyiségre van szükség, de a bányász művelő lesi otthon 360 embert befogadó nagyterme még túlságosan nagy az efajta koncertek számára. Szűts Pál A tanácselnök Tizenhárom esztendővel ezelőtt Feisöpetényben egy vékony fiatalembert, Vidovszki Andrást, kikérték a földmű- vesszovetkezettől. Ügyvezető volt. Lelkesen, nagy szorgalommal végezte munkáját Megüresedett a tanácselnöki tisztség, oda kérte a lakosság. Nagyon sok szólt mellette. Már az fmsz-nél hozzálátott a tanuláshoz. A tanítók mondták el, kiválóak a képességei. Alig fejezte be az általánost ment Vácra, a technikumba. Leérettségizett. Ilyen szorgalommal teli ember kellett a tanácsházára. Az új elnök nagy kedvvel látott munkához. Kilincselt, kért, ha kellet veszekedett a faluért. Lelkiismeretesen elvégezte az emberek legkisebb ügyeit is. Délutánonként személyesen felkereste a családokat, esetenként ott ült a gyűléseken, lelkesítette, buzdította a falu népét a cselekvésre. A jó vezetővel együtt szor- galmaskodik a falu népe. Fel- sőpetényben is egymást követték az eredmények. Ki- gyúlt a villany, aztán új iskolát kapott a falu. Addig — hely hiányában — a templomban tanították a gyerekeket. Az építkezésnél ott tolongott a falu népe. Majd a ku’túrotthon következett. Könyvtár, a fiataloknak hélyi- sg. okosat alkotni, táncolni, szórakozni. Ezzel megteremtették a lehetőségét egy új élet kialakításának. Vidovszki Andrásra — ha a fejlődésről esik szó — szívesen emlékeznek az emberek. Rossz néven is vették, amikor az első nekilendülés után egy évre a tanácsakadémiára vitték tanulni. Az esztendő hamar elmúlt. Amikor hazatért, újból nekilendültek. Nem csupán a közösség ügyét szolgáló létesítményekkel gazdagodtak, hanem külön-külön is minden család. Hétszáz leiket számolnak a faluban, nyolcvanon új lakóházat építettek. Két, három szobásakat. Ezzel együtt járt a szellemi élet felfrissülése is. Minden családnak rádiója, negyvennek televíziója van már. Százharminc napi, kétszáz hetilapot olvasnak. Most százezer forintot fordítanak a művelődési otthon felújítására. A napokban kerestem a tanácselnököt. Hírét vettük, hogy forduiat előtt állnak. Az ásványbányájukat korszerűsítik. Hazahozzák az idegenben dolgozókat, házakat építenek nekik, és Felsőpetény lesz a környék központja. Kit ne érdekelne, mit csinál ilyen nagy változás előtt a tanácselnök? Asztala rendeletekkel, folyóirattal tele. Azt maradja, ezek a leghűségesebb tanácsadói. Még az idén megkezdik a munkát. Már kijelölték, hol építsék fél a házakat. BeszélA községet is méltóvá kell tenni az üzemhez. Korszerűsítik a villanyhálózatot, járdát építenek. Tárgyalnak egy új óvoda létesítéséTŐL Az elnök nyakig a gondban, mert az előrelépést nem elég csak elhatározni, sokat sell tenni érte. Elmondta, hogy nemrégen a DCM-ben járt, és a járdához kért néhány mázsa cementet. A bánya fejlesztését érintő értekezleteken is jelen van. A falun áthaladó út portalanítását is ott harcolta ki. Aztán itt a választás. Minden estére egy értekezlet. Nagyon ritka esetben marad el náluk tanácskozás Délutánonként egyik házból a másikba tér és beszélget az összejövetel jelentőségér ŐL Nem futármunka! Alkalom az ■ emberek apróbb gondjainak megismerésére. Egy tanácselnök munkája rengeteg fáradsággal jár. A rendeletek megismerésére csak a hajnali órák jutnak. A hivatalba reggeltől estig jönnek az ügyfelek. Igazolványok, kérések. panaszok nem maradhatnak intézetlenül. Aztán a falu fejlesztése- bizonyítani a szükségét, tárgyalni az építőkkel, anya go* szerezni. És mindössze ketten vannak: az elnök és munkatársa, Mea»i Margit a titkárnő. A faluban, amikor megkérdeztem jónak ítéllk-e az elnök munkáját, nem volt ellenvetés. A boltos sem emelt kifogást akit pedig akkor szólított meg, hogy a vásárlók érdekében este toldja meg a nyitvatartási másfél órával. Vidovszki András tizenhárom év óta az emberekkel együtt így igazgatja Felsőpetény életet > zűk utcácska Salgótar- b jánban. A kicsiny ház kikönyököl a járdára. A hetvenhárom éves Mariska néni lakik benne. Egyedül él, rokonok, gyerekek nélkül. Ka- rácsony előtt jött ki a kórházból. Most lábadozik. Sárga bot után nyúl, ha kisebb sétára vállalkozik. Szomorú lehet így az öregkor — gondolhatja mimlenki. Magánoson ülni egy konyhai széken, nézegetve a régi faliórát, képeket, eltűnődve ttz elmúlt ifjúság emlékein. 'Valamikor nővérénél dolgozott egy kocsmában sokáig. S ahogy azok elhaltak a többi rokon elfelejtette a kötelességét. Havonta kap a tanácstól 250 forint szociális segély:, s tél előtt küldenek neki 3(10 forintot tüzelőre. Egyedül van, de azért nem feledkeztek meg róla. A társadalom kinyújtotta a kezét, ezért nincsen egészen magára hagyatva. Társakra lelt a Rákóczi úti tekola diákjaiban. Már három éve járnak hozzá. Üde hangiakkal tovaűzik az öregség komor egyhangúságát. Az eleJobb lesz a zöldségellátás dereden Az elmúlt években Salgó- juk. Most az fmsz szerződést tarjánból a MÉK telepeiről kötött a helyi termelőszövet- szernzb be a zöldségárut a ce- kezettel. A zöldségboltba rend- redi földművesszövetkezet szeresen szállítanak termelvé- Költséges volt a szállítás, s nyákból gyökérfélét, paprikát, Bem volt mindig friss az áru- paradicsomot, gyümölcsöket. b. Gr. getnek az idegenben dolgozókkal, a hazatórésükrőL Kútfúróiét a vár tövén Nem könnyű a megyeszélen, minden számottevő szellemi centrumtól távol kulturális életet teremteni. S mert olyan helyen, ahol saját környezetén túl alig támaszkodhat valakire a népművelési, kulturális ügyek intézője, kétszeresen értékes minden eredmény. Drégelypal árakon, Szondy vára és a várvédő kapitány nevét viselő termelőszövetkezet világában ez a megállapítás nagyon iLik Pongrácz Gé- záné munkájára. A művelődési otthon, amelyet irányít, a községi igények, szükségletek mellett körzeti feladatokat lát el, mégpedig sokirányú gondoskodással Mik jelzik ezeket az eredményeket leginkább? Erről beszélgettünk az igazgató asz- szonnyaL Fontos megállapítással kezdi. Azzal: véleménye szerint a művelődési otthonok naptári éves munkatervezése falusi viszonyok között elhibázott kísérletnek bizonyult a korábbi időszakban. A falusi népművelés számbavehető eredményekre csak ősszel, télen és kora tavasszal számíthat, s tervezni is eszerint célszerű. A vélemények megoszlanak ebben, mondhatni: ahány művelődési ház, annyi szokás, de kíváncsin várom: mit mond a palánki gyakorlat igazolására. — Ősszel — közli — újjászerveztük a községi népművelési állandó bizottságot, a most olyanokból tevődik, akikre valóban számítani lehet. Tisztáztuk; milyen program volna le^iasznosabb a község és a körzet szükségleteinek betöltésére, s körzeti szintű előadói munkaközösséget hívtunk létre hat taggal. Az előadók egy-egy témát három helységben: Drégelypalánkon, Honion és Ipolyvecén beszélnek meg hallgatóságukkal. — Eddig például? — Januárban falusi téli esték sorozatunk indult a körzetben. A sorozat kilenc előadásból tevődik, olyan kérdésekről például, mint a magyar mezőgazdaság helyzete és feladatai, a munkatermelékenység, a mezőgazdasági szocialista munkaverseny lehetőségei, a termelőszövetkezeti jövedelemelosztás módjai. Megindult KISZ-fiatalok részére egy politikai előadássorozatunk is, a legnagyobb súlyt most e két területre összpontosítjuk. A szakmai ismeretterjesztésben tájegységünk sajátosságait tartjuk szem előtt. A honti fő- agronómus sokakat érdeklő előadásokat tart a bogyós gyümölcsök termesztéséről, a viszonyainknak megfelelő állattenyésztésről Ezeken kívül havonta egy alkalommal egészségügyi témára kerítünk sort. — Amire eredményeink közt legbüszkébbek vagyunk, az a hároméves mezőgazdasági szakmunkásképző, melynek most harmadik esztendejébe érkeztünk. Mégpedig kitűnő eredménnyel, mert a 18 hallgató 4,5 tizedes tanulmányi átlagot tart. Csak mellékesen említem meg, hogy a hallgatók között 15 asszony van s mindössze három férfi. — Van-e amiről nem beszélnek szívesen? — Sajnos, az is akad. A dolgozók iskolája, mellyel két éve nem bírunk zöldágra vergődni, képtelenek vagyunk összehozni egy osztályt. — Miben látják az okot? — A termelőszövetkezet közömbösségében ennél is, akár az ismeretterjesztő programmal kapcsolatosan. Palánkon egy-egy ismeretterjesztő estnek 15—20 hallgatója akad. Honton ugyanarra a témára 120—150 ember is kíváncsi. A társas szórakozások, foglalatosságok, a kulturális munka lehetőségeire terelem a beszélgetést . — A fiatalok rendkívül aktívak. Az ifjúsági klub rendszeresen dolgozik. Tematikus összejövetelein a kulturált szórakozás, viselkedés feltételeiről folyik a beszélgetés, az illik, nem illik kérdéseiről s a fiatalok adják a rendszeres tv-nézők táborát is. A látottakról naplót vezetnek, megvitatják az egyes műsorokat, filmeket s a klub keretében időről időre szellemi vetélkedőket rendeznek. Az öntevékeny művészeti együttesekben szántén eredménnyel buzgólkodnak a fiatalok. A színjátszók legutóbb a Csacsifogat című vígjátékkal tájoltak a körzetben: Honton, Ipolyvecén, ezenkívül Beme- cebarátiban és Nagyorosziban is szép sikerrel —, a népi tánc-együttes meg jó munkájával abban a kitüntetésben részesült, hogy augusztusban szereplője lehet a Hollókői Nap műsorának Az együttesek sikerrel rendezték meg a körzet kulturális szemléjét, melyet tematikában a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz kapcsoltak. Megalakult nemrégiben a körzeti művelődési ház irodalmi színpada is. Első műsorával arra vállalkozik, hogy Drégelyt az irodalom tükrében mutassa be. A műsor érdekes helytörténeti krónikát ismertet meg, Mikszáth, Móricz novellákat és verset Jobbágy KárolytóL — S a további tervek? Az igazgató asszony így összegezi elgondolását: — Szeretnénk mindem es»temdőben egy-két különleges súlyú rendezvényt szervezni. Az idén például helytörténeti napokra gondolunk, melyekben az említett irodalmi színpad műsorát is kitűnően hasznosíthatnánk. Ezen kívül ismeretterjesztő előadások hang- zanának a község történelmi es gazdasági fejlődéséről, ugyanezekről kiállítási anyagot készítenénk. Szeretnénk megszervezni a termelőszövetkezetben járási, vagy megyei méretű tapasztalatcsere tanácskozást a bogyós növény- termesztés korszerű lehetőségeiről Az esztendőben méltó keretek között megünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját is. Kiállítást rendezünk, veterán találkozót tartunk és veteránokról szóló filmet mutatunk be. — Milyen segítséget kapnak sokirányú teendőikhez? — Nagyon jó az együttműködésünk a határőrség fiataljaival, akik szívesen vesznek részt öntevékeny együtteseink munkájában. Tárgyi felszerelésünk bővítésére nemrég kaptunk jelentős támogatást a megyétől, a művelődési ház belső csinosítására, a moziüzemi vállalat jelentkezett —, új díszleteket készítettünk, így jelenlegi feltételeink kedvezőek. Ennyivel talán végére is értünk a témának. Amit a dré- gelypalánki művelődési otthon és a kulturális körzet érdekében még mondani szeretnék, az beszélgetésünk harmada részeséhez fűződik. A harmadik: az igazgató asszony férje, Pongrácz Géza nyugalomban élő honvédkarnagy. És zeneszerző és zene- pedagógus. Neve bizonyára sokaknak emlékezetes a rádió néhány év előtti műsoraiból, a múlt esztendőben is Vörösmarty: Szép Ilonka című elbeszélő költeményének zenei feldolgozásával aratott jelentős sikert a budapesti Zene- akadémián. Pongrácz Géza annak idején Vámosmikolán úttörőzenekart szervezett a gyermekekből, ez az ambíció a drégeli vár alján is foglalkoztatja. A tervek gátja: a hangszerek hiánya. Kutatva a megoldás módját, mosolyogva említi: a járás képviselője katonaember; Róka Mihály vezérőrnagy. Talán az ő révén, a honvédség segítségével, „kiszuperált” hangszerekhez juthatnának... Érdekes, sajátos színfolttal válna gazdagabbá nemcsak egy község, vagy körzet, de egész megyénk kulturális élete. Keresni kell hozzá a megoldást. Barna Tibor ^Mentes OMle.ke.dei ven, meleg szívű lánykák — a Csillebérc őrs tagjai, felváltva, ketten—hárman a hét csaknem minden napján eljönnek hozzá. Ilyenkor vidám táncra kel a seprő, az ablaktörlő ruha, aprófát vágnak a kamrában, szenet hoznak a vödörben. Elszaladnak a boltba, az arcocskák kipirosodnak a buz- góságtól. Amikor meglátogattam Mariska nénit, szinte az egész őrs találkát adott nála. Ott ült szemüvegesen a kislányok karéjában, körülvéve szeretettel, megannyi kérdéssel: hogy van Mariska néni, mit segítsünk? Cérnát hozatott éppen a boltból. De nem jót vettek. Nincs azonban semmi baj. Gyarmati Ági és egy másik társa már szaladt is vissza. Futottak odáig és vissza is, egészen belepirultak. — Ez kell — vizsgálgatja szemüvege mögül Mariska néni. Aztán elégedetten teszi félre. A gyereksokadalom, a jövés-menés láttán bekopogtat az udvar egyik lakója, őszes, csendes asszony. Mariska nénin kívül ugyanis még két család lakik itt. Nagyon jó szomszédok lehetnek. Ritkán jönnek be üres kézzel. Kimossák az ágyneműt, hoznak neki meleg ételt, s jön a szomszédból egy másik háziasszony is, akinél korábban élt húsz évig. S nemcsak látogatóba jön, mindig kikerül valami a konyháról. Mariska néni nem is rejti hálálkodását. alig győzi őket dicsérni, őket meg a gyerekeket. Hangját fátyolossá teszi a sok figyelmesség, környezetének szerető jósága. S az őrs tagjai, névszerint Szummer Magdolna, Sági Magdolna, Preisler Éva, Kiss Judit, Nagy Ildikó, Horváth Judit, Alt Valéria, Nagy Erika, Godó Margit, Gyarmati Ági sokszor Összesúgnak. S a kis ..összeesküvők” összeadják zsebpénzüket, s amint most is, egy szelet csokival lepik meg Mariska nénit. S ha már fénylik az ablak, pattog a tűz, előkerül egy újság, valaki felolvas, mert Mariska néninek már régi a szemüvege. Az úttörők sokáig nem szóltak arról: hová, kihez járnak és miért. Nemes cselekedettel nem illik dicsekedni. Erre gondoltak, amikor hallgattak Mariska néniről Én is csak kerülő úton lettem a titok tudója. De amióta a kicsiny lakás öreg lakójánál jártam, láttam a csupaszív lánykákat, hallottam a szomszédokról, átjár valami melegség. Szeretet, emberség legyen fci. apadhatatlan a forrásod! — gulyás —
