Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-31 / 76. szám

1967. március 31. péntek NOGRAO Ö Munkavédelmi ankét a szerkesztőségben I. A megelőzés módja: rend9 fegyelem, a rendeletek betartása Munkában as új tanács Méltó körülményt teremtenek Szirákon Szocialista társadalmunk­ban minden az emberért tör­ténik. Azért fejlesztjük gyá­rainkat, korszerűsítjük a technológiát, hogy az ember szamára a javak bőségét te­remtsük meg. Sokszor mégis úgy tűnik, hogy társadalmi, közösségi érdekekre hivatkoz­va éppen az egyénről, a dol­gozó emberről feledkeznek meg. Rosszul értelmezett ér­dek az ilyen, ahoi a minden­áron való termelés hajszolása közben elfeledkeznek azokról, akik a terveket megvalósítják. Ilyen kérdésekkel foglalkozott szerkesztőségünk munkavédel­mi ankétja, amelyen biztonsá­gi megbízottak, szakszervezeti, társadalmi felügyelők, egyszó­val a munkavédelem szakem­berei vettek részt. Időszerű­nek, fontosnak tartották kivé­tel nélkül megbeszélést, és valamennyien véleményt nyil­vánítottak. Miről volt szó? Megyénk területén az el­múlt évben 3477 embert ért üzemi baleset. Tizenöten éle­tüket vesztették. A balesetek miatt kiesett munkanapok szá­ma meghaladta a hetvenhét- ezret. Ha az előző évihez vi­szonyítva csökkent is valame­lyest a balesetek száma, de a súlyosságuk növekedett. Milyen okokra vezethető vissza, hogy évről évre alig haladunk előre a munkavéde­lemben? Anyagi, tárgyi felté­telek hiányoznak? Nincsenek jó technológiai utasítások, vagy b dolgozók fegyelme nem ki­S/őlool hányt készítenek a pásztói asszonyok Harminc asszony szorgosko­dik a pásztói Béke Tsz kultúr­termében: az úgynevezett an- golnyelves párosítással szőlő- óit «ányokát készítenek. Április közepéig három­százhatvanezer vadvesszőt ol­tanak be Csasselas és Csaba­gyöngye fajtákkal. Az asszo­nyok nagy hozzáértéssel vég­zik munkájukat, mert előzőleg háromhetes tanfolyamon Ba­lázs János, nagyrédei szőlész tanította be őket az oltvány- készítésre. A jó felkészültség a telje­sítményeken is meglátszik. Ta­ti Jánosmé ezer, Sütő Ferenc - né nyolcszáz, Kkmka Ferenc- nc hatszáz oltványt készít na­ponta, ami a jól képzett szak­munkásoknak is jó átlagos teljesítmény. Az oltványkészítés nemcsak a szövetkezet szőlőtelepítésé­hez nyújt segítséget, hanem íiz asszonyok téli és koratava­szi foglalkoztatásának megol­dásához is hozzájárul Horoászparadicsom Balassagyarmatnál A felnőtt csoportnak 625, az ifjúságinak 162 tagja van Balassagyarmaton és így a lakosság számához viszonyít­va itt van a legtöbb tag a horgász egyesületben. Nem­csak az Ipolyban, hanem a folyó mentén húzódó termé­szetes tavakban is szívesen horgásznak. A húsvéti ünne­peket is mintegy száz horgász töltötte a folyóparton és ügyelte a vizet. Az Ipolyban csukától a márnáig, harcsától a pontyig sokféle hal találha­tó. Most tovább gyarapodik a horga «paradicsom a város alatt. Az Ipoly szabályozásá­val a régi meder holtággá válik, és benne két zsilip kö­zött haltenyészetet akarnak kia kítani, elsősorban a pon­tyé zaporítják. A holtág vi­ze elég mély a horgászásra, de alkalmas lesz majd fürdő­zésre. csónakázásra is. elégítő? Ezeket a kérdéseket boncolgattuk. Soha annyit nem áldoztak munkásvédelmi céioKra, mint az elmúlt nenány ev arait. Ja rendeietek egész sóra jelem meg, amelyek szabályozzam a murinavégzést — ahogy bar­kós József, a trösztbizottsag munkavédelmi felügyelője megállapította. Az a baj — hangoztatták —, hogy azokat nem alkalmazzák helyesen. — Részletes, a biztonságot magába foglaló technológiái utasításokat hagytunk jóvá az elmúlt évben, amelyeket min­den csapatvezető megkap a munkahelyén — mondotta Kozma Miklós a Kerületi Ba­nyaműszaki Felügyelőseg ve­zetője, majd hozzáfűzte — azok tanulmányozása hiányos és alkalmazásuk nem megfele­lő. — Nálunk is megvannak a jó technológiai utasítások, csak sajnos, legtöbbször ott poro­sodnak a művezető fiókjában, ahelyett, hogy tudatosítanák a dolgozókkal és érvényt sze­reznének az azokba foglaltak­nak — ezt viszont Lévavári Gyula• a Síküveggyár bizton­sági megbízottja mondta. Szemléletbeli kérdés, hogy a meglevő jó előírásokat hogyan tudatosítják a munka közvet­len parancsnokai és kérdés: megkövetelik-e azok végrehaj­tását? A legtöbb baleset azért fordul elő, mert a vezetők, a felügyelettel megbízott dolgo­zók nem követelik meg a ren­det, fegyelmet, a biztonságos munkavégzést — fejtették ki nézeteiket többen is. Az elmúlt tizenöt év nyomai még ma is megvannak, ami­kor a mindenáron való terme­lést tartják a legfontosabb­nak. Nagyon nehéz a szemlé­letben változást elérni. Ma is érvényesül a termelés elsődle­gessége és a munkásvédelem másodlagossága, ami igen helytelen. Sajnos, a premizá­lási rendszerék is elsősorban csak a mennyiséget veszik ala­pul. A prémium csökkentésére csak akkor kerül sor, amikor megtörtént a baj, pedig a meg­előző munka elhanyagolását kellene figyelembe venni. Az embereket hajtja a mennyiség, mert azért kapnak A néhány hónappaa ezelőtt Salgótarjánban rendezett I. Országos Vasas—Munkás Szín­játszó Fesztiválon sikerrel szerepelt két helyi — az acél­árugyári és az öblösüveggyári — amatőr színjátszó-együt­tes a fesztivál óta először a húsvéti ünnepeken szerepelt nyilvánosság előtt egész es­tét betöltő műsorral. Mindkét csoport mai tárgyú zenés víg­játékot tűzött műsorára. Elveszett nap az, amelyen nem nevet az ember — tart­ja egy francia mondás —, és ha ilyen nézőpontból vizsgál­juk az acólárugyáriak Jegy­gyűrű a mellényzsebben cí­mű produkcióját, akkor hatá­rozottan jól vizsgáztak a ne- vettetők: Tóth Miklós író. Visító András, G. Dénes György zeneszerző, illetve szövegíró és a Csics György rendező által irányított együt­tes. Önfeledten derült a közön­ség, egy kicsit saját magáin, fizetést. Elfelejtik, hogy biz­tonságosan, az előírások be­tartásával biztosabb az állan­dó egyenletes munka. A munkások oktatásának fontosságáról többen beszéltek. A bányászatban napjainkban folyó átszervezés új munka- területekre való irányítást je­lent. Az Üveggyárban a szak­munkás-utánpótlás biztosítása újabb gondokat teremt — mondta Andó Sándor. bizton­sági megbízott. Nem mindegy, hogy a közvetlen vezetők csak felületesen, avagy alaposan ok­tatják ki a dolgozókat a ten­nivalókra, szabályokra, A legtöbben azzal foglalkoz­tak, hogy bár a baleseti vizs­gálati jegyzőkönyvek nagy ré­sze a sérült felelősségét álla­pítja meg, a fő ok mégsem ez, hanem .a vezetők liberális ma­gatartása. Nem követelik meg a rendet, a fegyelmet, az elő­írások betartását. Ha ezt ten­nék, nem fordulna elő sza­bálytalan munkavégzés. A bányáknál már van olyan előrehaladás, hogy a felügye­let beírja az észlelt hibát, írás­ban utasítást is ad kijavításá­ra, de legtöbb esetben ez csak a felelősség áthárítására jó. Arról sokszor megfeledkez­nek, hogy az utasítás végre­hajtásához biztosítsák a tár­gyi feltételeket. A végrehaj­tás ellenőrzése pedig legtöbb­ször elmarad. Erről beszélt Cserjést Miklós, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt bizton­sági főmérnöke, Kozma Mik­lós, a KBF főmérnöke és Farkas József, a trösztbizott­ság felügyelője is. Elegendő-e csupán a vég­zettség a vezető beosztáshoz? — tette fej a kérdést Kozma Miklós, és nyomban válaszólt is rá. — Semmiképpen nem elegendő, mert szükséges a rátermettség is. A megítélés, a hozzáértés, a hozáállás igen fontos. Sajnos, ma még ha egy üzem munkájáról tárgyalnak, csak a termelésben elért ered­ményekkel foglalkoznak és a végén röviden megjegyzik a munkavédelemről: van még javítanj való. Pedig ezzel a rövid megyjegyzéssel kellene elsősorban foglalkozni, mert embereket érint. és természetesen méginkább másokon. Közéletünk fonák­ságai közül ezúttal az „in­gázás”, a családi fészektől va­ló távol élés okozta visszás­ságok, az albérletből adódó viszontagságok kerülték ref­lektorfénybe. „Vidéken nős­nek, Pesten nőtlennek, — vagy fordítva, a szituációtól függően — add ki magad” — vallják a vígjáték főhősei és koncepciójuk megvalósítása közben a házastársi hűség szimbóluma, a csillogó jegy­gyűrű gyakorta vándorol a férjek és vőlegények ujjáról a mellényzseb mélyére, míg vé­gül — a vígjáték szabályai­nak megfelelően — véglege­sen előbbi helyén állapodik meg. A műsorválasztás dicsére­tes, hiszen a darab aktuális humora, különösen a második felvonás pezsgő szellemessé­ge eleven erővel hatott az amatőr színjátszók tolmácso­lásában is. Az együttes ha maradéktalanul nem is, de az öntevékenyek átlagosnál jobb Á quádok nyomában A régészjelölt kap egy te­rületet, mondjuk a balassa­gyarmati járást, aztán ta­vasszal és ősszel — a szán­tások idején — hátizsákkal a vállán elindul terep-bejárás­ra, Az ekevas által kiforga­tott hantok alól szedi össze a cserepeket, leleteket és tér­képre rajzolja a helyet: hol, mit talált. így lesz „mákos” a térkép és így akadt az őrhalmi településre Hegedűs Katalin az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem régész­szakos, ötödéves hallgatója. A Kórpölye mellék igen gazdag telepnek bizonyult. — Eddig csak néhány he­lyen — Zebegényben, Mis­kolc mellett és Cserhátsu- rányban — találtak hasonló településeket, melyek az idő­számításunk utáni III—IV. századból valók. Azonban a korábbi településeket mind­össze kétszer kétméteres árok­kal tárták fel. En már most harminchat négyzetmétert is­merek a quádok településé­ből Örhalom mellett. — Quádok? — A rómaiakkal kereske­dő, az impérium határán élő nép volt. Négyszögletes, kis­sé földbe süllyesztett, vesz- szősárfalu épületekben lak­tak. Feltártam egy szemét­gödröt is. Ebből megállapít­ható, hogy libát, sertést, szarvasmarhát fogyasztottak. — Mi került elő az ásatá­sok során? — Tálka, hombár töredék, leégett házfal-maradvány. Az ásatások érdekessége inkább az, hogy kiegészíthetjük az eddigi történelmi ismerete­inket tényanyaggal. A Mar­cus oszlopon látható a qua- dok háza. Tacitus is leírja őket, és Bóna István docens 1963-ban megjelent könyvé­ben is foglalkozik velük. Természetesen a régész számára még többet monda­na, ha valahol o közelben, magasabban fekvő helyen megtalálnák az egykori quád település temetkezési helyét. Hegedűs Katalin azonban ezzel az ásatással sem elé­gedetlen ... színvonalán oldotta meg fel­adatát. Az író mondanivalója ru­tinos rendező keze nyomán talált utat a közönséghez. Cics György eredeti ötletek­kel — a Pesitrőil kihelyezett vállalat Nógádba, nevezetesen Pásztóra telepítése, a II. fel­vonást indító függöny előtti betét stb. — gazdag fantá­ziával; jó színpad- és ritmus- érzékkel rendezte a vígjáté­kot. Az egyéni teljesítmények közül Szórád Ica emelhető ki. Ezúttal egyéniségének meg­felelő szerepkörben, szinte hi­bátlanul, sók színnel, de mér­téktartóan formálta meg a vidéki feleség figuráját. Tet­szett Szabó Lidi, a pesti fő­bérlő, valamint Ponyi Teri és ifjú Bolyós László a férj- hezmenő mai lány, illetve a mindentudó kamasz szerepé­ben. A közönséget elsősorban az a szemmel látható élvezet nyerte meg, amellyel a sze­replők szabadjára engedték tréfás, játékos kedvüket. Szó­Kelet felől két országút tor­kollik Szi rákra: Kisbágyon- ból és Egyházasdengelegről. Forgalmas útszakasz, sokan megfordulnak erre. A község szélén nem fogadja az uta­sokat szívderítő látvány. El­hanyagolt, sáros úttest. A vízlevezető árkok szeméttel, hordalékokkal telítettek. A házak fala is sártól szennye­zett. Aki régebben is ismerte Szirákot, érthetetlenül kérdi: szép, takaros, rendezett volt’ az egykori járási központ. Most, miért ilyen elhanyagolt? A községi tanácson keres­sük a választ. Valahonnan a faluból meg­érkezik Parlag Ferenc, a ta­nács vb-elnöke. Kelemen Im­re, vb-tag is bekapcsolódik és figyelemmel kísérik Ni- kodóm Pálné vb-titfkár „men­teget őd zését”. — Üj szakaszt nyitunk a tanács életében. Elsősorban is rendezni kell a tömegkap­csolatokat. Ha elhanyagoltak a házak tája, nemtörődömök az emberek, valami bántja őket. Már felismertük a be­tegség okát és hozzáláttunk a gyógyításához. — A titkár­nő sízavai ezek, aki a vezető­testület, a vb nevében be­szél. Az elnök egyetértését fe­jezi ki és feltárulnak az em­bereken ejtett sebek. A ta­nácsra küldött panaszokat nem intézték el. A törvé­nyes 15—30 napon túl sem kaptak választ a levélírók. A személyes panaszokat nem hallgatták meg. Rendetlenül végezték a közügyeket. Egy ember, a volt titkár kezébe futottak össze az ügyek, aki keveset törődött velük. Fe­lelősségre vonása már meg­történt. Csupán, azért eleve­nedtek fel az elmúlt napok, hogy bizonyítottá váljék: a tanács életében szükséges az „új szakasz” nyitása. — A választáson bizalmat kaptunk az emberektől, fel­adatot is, most bizonyítunk. A vb kollektíván végzi a munkát. Az elmúlt hetekben már harminc egyéni pa­naszt orvosoltunk. Ezek kö­zött szerepelt a fakivágási engedély, több nyugdíjjal kapcsolatos panasz, határren­dezési kérelem, házhelyvásár­lás. Mindennapos ügyek, de a pamaszttevők számára min­dennél fontosabbak — mond­ja a vb-elnök. Aztán előkerülnek a költ­rakozva szórakoztattak. Az előadás ritmusa a zenés be­téteknél váltott olykor ha­misra, ami a szereplők ze­nei kultúrájának hiányossá­gaira vezethető vissza. Tanul­ság: a jövőben erre is na­gyobb gondot kell fordítania az együttesnek. ■* Az öblösüveggyáriak Nádasi László—Bondi Endre: Feleség férj nélkül című darabjával kedveskedett a húsvét alkal­mából elsősorban törzsközön­ségüknek. Több éve kísérem figyelemmel a csoport mun­káját, több jelentős premieren vettem rész, és úgy vélem, ez a produkció előkelő helyet foglal el eddigi vállalkozásaik történetében. Meglepetés erejével hatott az együttes egységes, fegyel­mezett játékfelfogása a nem egyértelműen jó vígjáték megjelenítésében. Mi a gyen­géje ennek a színpadi mü­nde, és mi az, ami mégis in­dokolja előadását? A probléma, amelyet az író felvet csak részben valós, igaz gondunk. A munkahelyi ambíciók miatt a családi éle­tét elhanyagoló férj ismerős típus, de az emiatt fellázadó feleség hamisan csengő meg­oldást talál a „mézeshetek” visszaállítására. A család ba­rátját —, aki egyébként ál­lítólag a férj megbízásából (sicc!) estéről-estére ártal­matlanul szórakoztatja a ma­ségvetési és községfejlesztési jegyzőkönyvek. Bennük rész­letes bontásban, hogy az idén rendelkezésre álló pénz­összeget milyen feladatok megvalósítására fordítják. — Tárgyaltunk az embe­rekkel mielőtt véglegesítettük a tervet. A jelölő gyűléseken is sok szó esett a község kor­szerűsítéséről. Ezt felhasz­náljuk a munkánkban — foly­tatta az elnök. Kelemen Imre, a vb tagja, aki a község pénzügyeit, gaz­dasági tevékenységét is inté­zi, nagyon őszintén elmond­ja: az utcák rendetlensége annak a következménye, hogy a falut kettéválasztó patak visszatérően kárt tesz az ud­varokban, házakban, kertek­ben. Iszapolja az úttestet. El- tömődött a meder. Régebben próbálkoztak a tisztításával. Körülbelül tizenötezer forin­tot költöttek rá, de csak a mellékárok ásásáig jutották el. A főmedret nem pucolták ki. Még több víz zúdult a kultúrterületekre. — Nagyon bántott ez min­denkit, és az emberek elke­seredtek — fejezi be Kele­men Imre. A titkárnő veszi át a szót. Belelapoz a tervekbe. — Az idén a patak szabá­lyozása a legfontosabb. Ígére­tet kaptunk a megyei taná­cson Nagy Gyulától, hogy se­gítséget nyújtanak. Illyés Jó- zsefné, megyei tanácstagunk is sokat fáradozik az ügyben. Előreláthatólag 400—500 ezer forintunk lesz a munkáira. A lakosság megígérte, ha ren­dezzük a patakot, társadalmi munkában segítenek az út­menti árkolásban. A vörösike- resztes aktíváink beszélget­nek a házak csinosításáról, az udvarok takarításéról. A tisz­tasági szabályrendeletnek is éi-vényt szerzünk. A község három vezetője lelkesedik. Egymás után bizo­nyítják: nem szavak csupán, hogy a tanács életében új sza­kaszt nyitnak, hanem való­ság. Jelentős összeget fordí­tanak a főútvonal és a mel­lékutcák közvilágításának kor­szerűsítésére. Az utóbbi he­lyeken 16 új világító testet szerelnék fel. A Rákóczi és a Dózsa György utcákban a jár­dát építik meg. A köztereket parkosítják, csinosítják. A tanácsülésen tárgyaltak a feladatokról. A testület bi­zalmat szavazott nekik és tá­mogatást az új sikerekhez. gára maradt túlontúl dolgat- lannak tűnő asszonyt — bír­ja rá arra, hogy szerelmet mímelve féltékennyé tegye a munkájába belefeledkező fér­jet Ez meg is történik és in­nen már igazabb miliőben folytatódik a cselekmény. A mondanivalót így fogalmaz­hatnánk meg: a házasság és a házastársi hűség nem já­ték, amivel bolondozni lehet. Az alapjában nem látvá­nyos, nem fordulatos vígjá­ték sok kellemes percet okoz a nézőknek, mert, az író is­meri a színpad törvén'-eii, olykor viharos, máskor meg­fontolt, de mindkét esetben szellemes, frappáns d' aló- gusokon keresztül bontja ki a konfliktust. Oó Lajos rendező érdeme, hogy merészen, rutinos kéz­zel válogatva, tehetséges fia­talokat állított sorompóba, a nagyobb színpadi múlttal rendelkezők mellé. Az ötts '.ú szereplőgárda legnagyobb di­csérete, hogy mindenki a he­lyén volt, nem „lógott k‘ sen­ki”. Ellenkező előjellel vi­szont ki kell emelnünk Gesz- ner Józsefet, az ügyefogyott. akaratgyenge „házibarát” megformál óját. Nagyon hangulatos az íz­léses, modem szobát ábrázo­ló színpadkép — Brunczel— Gyüre—Simon munkája — és szépen, kulturáltan muzs-ikál a város legjobb jazz-együtte- se Varga Antal vezetésével. Csongrády Béla Bodó János ‘— gáldonyi — Színházi esték Zenés vígjátékok öntevékeny együtteseink előadásában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom