Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-17 / 65. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János látogatása Kaposváron (3. oldal) Nagy politikai érdeklődés előzi meg a választást (3. oldal) A rádió és tv jövő heti műsora ' (4. oldal) Felelősség a jövőért A termelőszöveDkezetek el- nak a gépek, fáradoznak az ső megyei küldöttértekezlete emberek, mint a nyugodtabb befejezte munkáját. A küldőt- felszínű, alföldi megyékben, tek, a meghívott vendégelt, meghallgatták és megvitatták A termelőszövetkezetek az előkészítő bizottság beszá- küldöttértekezlete azonban mólóját. Kijelölték azt a tizenkét férfit, asszonyt, akik a Termelőszövetkezetek X. Országos Kongresszusán képviselik Nógrád megye termelőszövetkezeti parasztságát. Jóleső érzés tudni, hogy hasznosan telt el a tanácskozás néhány órája. A küldöttek, a meghívott vendégek, gyümölcsöt hozó tapasztalatokkal megrakodva tértek vissza otthonukba. A beszámoló és a hozzászólások nyomán szinte a résztvevők szeme előtt peregtek újra a termelő- szövetkezetek alakulásának, az indulásnak gondoktól terhes, nehéz évei. A közös gazdaságok veteránjai, az alapító tagok emlékezetében még ott élnek a döntés nehéz napjai, órái. Azok az idők, amikor ők, az új útra lépett szövetkezeti tagolj, egyszerre a falu számkivetettjei leltek. Bizony akkor még szűkén mérték a pénzt, a terményt, keservesek voltak az első esztendők. A nyugodt jelen, a biztató jövő őket igazolta. A bátrakat, azokat a férfiakat, asszonyokat, akik annak idején dönteni mertek az új mellett. A megtett utat, bizonyos távlatból lehet csak igazán belátni. A kezdeti bizonytalanságot, szorgalmas, odaadó munka váltotta fel a termelő- szövetkezetekben. A szövetkezeti tagok nagy-nagy bizodalma, a közösben végzett munkája lett a forrása annak a változásnak, fejlődésnek, amely Nógrád megye mezőgazdaságában az elmúlt tíz év alatt végbement. S ezek nem pusztán szépen leírt szavak, elröppenő mondatok. A párt helyes politikájába vetett bizalom, a szövetkezeti tagok munkájának eredménye, a növénytermesztés és az állattenyésztés egyre növekvő hozama, kézzelfogható, mérhető. A zárszámadások adatai azt bizonyítják, hogy a megyében sikerült tartósan 10— 11 mázsa fölé emelni a kenyérgabona holdankénti hozamát. A cukorrépából a 190 mázsás termés erősen megközelíti az országos rekordot. Vannak olyan szövetkezeteink, ahol már évek óta nem adják alább a burgonyatermést 100—150 mázsánál. Jelentős volt az előrehaladás az állattenyésztésben is. Sikerült három—négy hónappal rövidebbre fogni a sertések hizlalást idejét. S az utóbbi két év alatt szinte ugrásszerűen megnövekedett a szarvasmarha-hizlalás a közös gazdaságokban, tovább öregbítve ezzel Nógrád jó hírnevét. Az árutermelés emelkedése nyilvánvalóan nem maradt hatástalan a termelő- szövetkezetekben dolgozó sokezer tag jövedelmére sem. Tavaly az egy tagra jutó átlagos jövedelem már meghaladta a tíziAÍorintot. Az eredmények sorolása sem feledtetheti azonban azt. hogy mindezeket rendkívül nehéz körülmények között érték el a szövetkezetek. A hegyes-dombos Nógrádban minden mázsa búzáért, burgonyáért, cukorrépáért legalább kétszer annyit dolgoznemcsak számvetést végzett. A tapasztalatok összegezése mellett nem kevés szó esett a feladatokról. A küldöttek közül sokan szóltak a jövőről, amely a kedvező kilátások ellenére sem lesz köny- nyű. Az eredményekért keményen, kitartóan kell dolgozni ezekután is, mégpedig olyan szorgalommal, igyekezettel, mint ahogy ezt eddig tették a lelkiismeretűk parancsát követő szövetkezeti tagok. A párt és a kormány egy egész sereg új intézkedéssel sietett a termelőszövetkezeti gazdaságok, a szövetkezeti parasztok segítségére. Az új ár és adórendszer, a termelőszövetkezetek szociális helyzetén javító intézkedések, az általános hitelrendezés mind a gazdasági mechanizmus megalapozásához, a termelőszövetkezetek önálló gazdálkodásának kiterjesztéséhez járulnak hozzá. Ismeretes az is, hogy az eddigi intézkedéseket újabbak követik. A Termelőszövetkezetek X. Országos Kongresszusa dönt az Országos Termelőszövetkezeti Tanács és a területi szövetségek kérdésében. Készül az új terme) ő- szövetkezeti és földjogi törvény, módosul a szövetkeze tek alapszabálya. Ezek az intézkedések azonban csak elősegítik, de nem oldják meg teljes egészében a gondokat. A szövetkezeti vezetők és tagok körültekintésére, igyekezetére továbbra is szükség van ahhoz, hogy a célkitűzések megvalósuljanak. S ilyen tekintetben van még tennivaló bőven a megyében. Mint ahogy az országos szervek teszik, itt Nógrádban is megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni a mostohább viszonyok között gazdálkodó szövetkezetek sorsát. Gyorsítani kell az új, korszerű módszerek, eljárások terjesztését, hiszen azok a hozamok, a temelé- kenység, a jövedelem növelését segítik elő. Általában olyan közgazda- sági szemlélet kialakítására kell ösztönözni a szövetkezeti vezetőket, amely arra késztet; úgy irányítsák a gazdálkodást, hogy az a legkedvezőbb, a legelőnyösebb legyen a népgazdaságnak, a termelőszövetkezetnek és a tagoknak egyaránt. Az elmúlt évek, s most a termelőszövetkezetek! első küldöttértekezlete is azt igazolja: Nógrád megye dolgozó parasztsága bízik a pártban, helyesli a párt politikáját. Bízik a mezőgazdasági termelést növelő intézkedésekben, még akkor is, ha azok első hallásra újnak, ismeretlennek tűnnek. Derűlátásuk alapja, hogy az eddigi intézkedések is végső soron a parasztság érdekeit szolgálták. Ezt a bizakodást, derűs optimizmust, a jövőért való nagy felelősséget vitték magukkal a tanácskozás résztvevői. S ezzel töltötték meg tarsolyukat a nógrádi szövetkezeti gazdák képviselői, a kongresszusi küldöttek is. Vincze Istvánné Tizsniis! nap nyereségrészesedés Kiemelkedő eredmények Tolmácson és Berceten A tavalyi gazdálkodási munka eredményeként az előirányzathoz viszonyítva kilenc ' százalékkal csökkent a költségszint a gép- és gépjavító állomásokon. Ez elsősorban az előírt termelési feladatok teljesítéséből, másrészt a költségek csökkentéséből származott. Kedvezőbben alakult az egy főre jutó nettó terme’ési érték, jobb volt a gépkihasználás és nagyobb figyelmet fordítottak a költség-gazdálkodásra. Számottevő volt a kongresszusi verseny során elért munkasiker, ami ugyancsak kedvezően befolyásolta a gazdasági eredmények növelését. Ezeknek a feltételeknek köszönhető, hogy eddig először sikerült két hétnél magasabb összegű nyereségrészesedést elérni. A korábbi évek során ugyanis megyei átlagban a nyereségrészesedés terjedelme nem haladta meg a 12 napot Jó az eredmény továbbá abban is, hogy az idén mind a hat gép- és gépjavító állomáson osztanak a dolgozóik .között nyereségrészesedést. Az 1966-os év elején az előző évi eredmények alapján 532, ezer forint nyereségrészesedés kerülhetett Kiűzetésre, idén pedig több mint egymillió forint. A legjobb gazdasági eredményeket a tolmács! és ber- celi állomások dolgozói érték el és így ennek elismeréséül egyhónapi munkának megfelelő részesedés kifizetésére kerülhet sor. Csaknem azonos összegű részesedés jut az érsekvadkerti. a pásztói és a kisterenyei állomások dolgozóinak: átlagosan 16—18 nap. A kisebb gazdasági eredmény alapján 4.5 nap részesedést osztanak Szécsényben. Az érintett csaknem 990 gép- és gépjavító állomási dolgozó V \ marosan kézhez kapja érdem szerinti részesedését. Nagyobb hatáskör, nagyobb féfal£?$ég Megtartotta megyei küldöttértekezletét az Építő*. Ka- és Epítőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Tegnap az öblösüveggyár művelődési otthonának nagytermében tartotta megyei küldöttértekezletét az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete. Az értekezlet elnökségében a többi között helyet foglaltak Alles János. az MSZMP Nógrád megyei fegyelmi bizottságának elnöke, Herczegfalvi István, az építők szakszervezete elnökségének tagja, Sándor István, az SZMT szervezési és káderügyi munkabizottságának vezetője. A megyei bizottság részletes és alapos írásbeli beszámolót terjesztett a tanácskozó testület elé. A beszámoló utal arra, hogy a IX. pártkongresszus határozatai hosszú időkre megszabják a szakszervezetek tennivalóit is: a fő feladat elősegíteni a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítását, hozzájárulni a gazdaságirányítási mechanizmus reformjának kidolgozásához és bevezetéséhez. A szakszervezet szempontjából különösen fontosak azok a kongresszusi határozatok, amelyek a szak- szervezetek jog- és hatáskörének, önállóságának kiszélesítésére, feladatéinak és felelősségének növelésére tesznek j avaslatotVálasz a gondoskodásra Megyei bizottságunk és alapszervezeteink — szól a beszámoló —, a IX. pártkongresz- szus határozatának szellemében készültek a választásokra; ma és az elkövetkezendő időkben is arra törekszenek, hogy mozgósítsák a szervezett munkásokat a kongresszus határozatainak végrehajtására. A beszámoló számot ad az iparág és a szakszervezet négy. esztendős megyei fejlődéséről. Az építő- és építőanyagipari üzemek évről évre növelték termelésüket; különösen ki- emelkedőek az 1966-os év teljesítményei. Üzemeink munkáját kedvezően befolyásolta, hogy az utóbbi években több gyár arculata alaposan megváltozott. A Cserépkályhagyár- ban például mintegy 51 millió, az Öblösüveggyárban több mint 45 millió forintot költöttek korszerűsítésre, más üzemekben is jelentős összegeket fordított az állam a termelés fokozását és a munkakörülmények megjavítását szolgáló létesítményekre. A gondoskodási dolgozóink lendületes munkaversennyel viszonozták. Gyarapodnak a szocialista brigádok. a szocialista címért versengő műhelyek, üzemek kollektívái, terebélyesedik az újító mozgalom. Ösztönző bérezési fonnál» Az üzemi demokrácia fejlődésével foglalkozva, a beszámoló megállapítja: nő a termelési tanácskozások aktivitása, szaporodnak a javaslatok könyvébe bejegyzett észrevételek — amelyek végrehajtását mind több vállalatnál számon is kérik. Az üzemek, vállalatok gazdasági és műszaki vezetői ma már csak elvétve hoznak fontos intézkedéseket a dolgozók tömegeit kéDviselő szakszervezet megkérdezése, hozzájárulást! nélkül. Fontos szerepe van a szakszervezeteknek abban is, hogy a második ötéves terv időszakában 6,9 százalékkal nőtt a megye építőiparában dolgozók átlagos havi keresete, hogy a legtöbb helyen sikerrel alkalmazzék a több. jobb és olcsóbb termékek előállítására ösztönző bérezési formákat. A szakszervezetek fellépnek a rendelkezések megsértése, a törvénytelen túlóráztatások ellen. Nem sikerült eddig fordulatot elérni minden tekintetben a muri- kaf egyelem megszilárdításában! A beszámoló nagy teret szentel annak a tevékenységnek, melyet a szakszervezetek a munkások eszmei, politikai, kulturális nevelése érdekében kifejtenek. Felsorakoztatja a szervezeti , élet fejlődését, a vezető, irányító, szervező munka színvonalának emelkedését bizonyító tényeket, elemzi, a még meglevő hibák óljait. A küldöttértekezleten Nagy József elvtárs, a megyei bizottság titkára vitaindító beszédet is mondott. Ismertette a küldöttértekezlettel lezáruló választássorozat néhánv tapasztalatát. Kijelentette: — A szakszervezeti tagság felkészülten és fegyelmezetten vett részt a választásokon. Megnövekedett a szakszervezeti funkció tekintélye, minden választáson érezhető volt ä szervezett munkások, küldöttek felelősségérzete. Ren^s/cre^ebb értékelést A titkár elmondotta, hogv a ^ vezetőségválasztó értekezleteken határozottan követelték: a választott szervek a jövőben még következetesebben harcoljanak a termelést gátló akadályok • megszüntetéséért. Javasolták a szocialista munkaverseny tartalmának elmélyítését; kifogásolták a mun- kaverseny értékelésének rendszertelenségét. A vezetőség választó értekezleteken sok szó esett a gazdasági mechanizmus reformNégy esztendő eredményeiből Az elmúlt év novemberében adták át rendeltetésének a S algótarjáni Acélárugyár új zsírtalanító berendezését, amelynek építésére 23 millió forintot biztosítottak. Az új berendezés a szalagacél gyártásánál jelentős importcsökken lést eredményez, ugyanakkor növeli az exportra kerülő áruk minőségét. A berendezés évi kapacitása eléri a 10 000 tonnát Koppány György felvétele jának bevezetésével kapcsolatos problémákról és a szak- szervezetek nagyo-bb hatásköréről, felelősségéről. Ezzel kapcsolatban a megyei bizottság állást foglalt: a szakszer- ■ vezetnek az első vonalban keil harcolnia azért, hogy a reform célkitűzései megvalósuljanak, ugyanakkor meg kell akadályoznia, hogy egyes gazdasági vezetők helyenként a reform intézkedéseit a dolgozók érdekeiről megfeledkezve értelmezzék, hajtsák végre. Ezt a kettős feladatot a választott szervek csak akkor tölthetik be, ha kapcsolataikat még szorosabbra fűzik a tömegekkel, a munkájukat még nagvobb szakmai hozzáértéssel és elméleti biztonsággal látják el. Nagy József vitaindító beszéde után az értekezlet meghallgatta a számvizsgáló bizottság elnökének referátumát, majd élénk vita következett. A vita lezárása után került sor a megvei bizottság,.a 'zSmvizssá’ó bizottság, valamint az SZMT k'üdöttértekez1 ötére és az <Wtők szakszervezetének XXX. kongresszusára delegált küldöttek megválasztására. A megyei bizottság a küldöttértekezlet után megtartotta első ülésé“-, amelyen Jandala Károlyt elnökévé Nagy Józsefet titkárává vá lasztotta.
