Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-16 / 64. szám
1987, március 16. csütörtök1 NÖ6RÄD 3 (Folytatás as 1. oldalról) mindig rendeltetésüknek meg- | felelően használják fel. Ugyancsak lassítja a termelés gyorsabb, belterjesebb Irányú fejlesztését, hogy a hegyvidéki termelőszövetkezetek termelésének anyagi-műszaki megalapozottsága elmarad a kívánalmaktól. Mindezek kedvezőtlenül hatottak a szövetkezeti vezetés szakmai és politikai színvonalának javítására is;. Baj volt továbbá a szövetkezeti vezetés önállóságával és csak tetézte.a gondokat a közös gazdaságokban érvényesülő jövedelemelosztási rendszer. Az amúgy is alacsony átlag - jövedelem, mint ismeretes, csak a kötelezettségek rendezése után került kifizetésre. Emellett a termelőszövetkezeti tagok az ipari munkásoknál kedvezőtlenebb szociális ellátásban részesültek. Az országos jellegű és az ezt tetéző sajátos Nógrád megyei problémák együttes hatása a magyarázata annak, hogy az elmúlt években csökkent a szövetkezeti tagok száma, kevés a férfi és az életkor is magasabb az országos átlagnál. A gyenge termelőszövetkezetek száma aránylag nagy, s erősödésük, szilárdulásuk igen lassú. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének irányáról és az üzemi önállóság növelésének kérdéseiről szólt a továbbiakban az előadó. Visz- szapillantva a szövetkezeti mozgalom utóbbi néhány évére, a fejlődés, a gondok ellenére is, szembetűnő. A közös gazdaságok jó úton haladnak ahhoz, hogy további megkülönböztetett támogatással kialakítsák az önálló, vállalatszerű gazdálkodást, tovább erősítve az üzemek szocialista vonásait. A gazdaságirányítási reform bevezetésével a párt- és a kormány célja a termelőszövetkezetek fejlődésének gyorsítása. Ennek érdekében máris több intézkedést foganatosítottak. Ilyen például a termelőszövetkezetek tervezési rendszerének továbbfejlesztése, egyszerűsítése. A Politikai Bizottság határozata nyomán tovább fejlesztették az ár- és adórendszert, amelynek következtében már tavaly mintegy kilenc százalékkal nőtt a mezőgazdasági felvásárlási árszínvonal. A múlt év július 1-gyel javult a termelőszövetkezeti tagok szociális ellátásának színvonala, s ez év január elsején pedig életbe lépett a termelőszövetkezeti tagok nyugellátásának új rendszere. A rendelkezés arra irányul, hogy a parasztság életszínvonala tovább közelítse a bérből és fizetésből élőkét A szQcális intézkedések sorába tartozik, hogy a családi pótlékot 1967-ben ki kell terjeszteni a termelőszövetkezeti tagok lSr-18 éves továbbtanuló gyermekeire. A Központi Bizottság határozata utal arra is, hogy a szövetkezeti tagok családi pótlékának rendszere és mértéke 1970-ben azonos lesz az ipari munkásokéval. Január elsejével általános hitelrendezésre is sor került a termelőszövetkezetekben, amellyel tovább erősödtek a szövetkezetek önálló gazdálkodásának feltételei. Az elkövetkező időkben pedig sor kerül a termelőszövetkezetek szervezeti működésének megreformálására is. A tagok jogait és kötelességeit szabályozó hetes számú törvényerejű rendelet és a kiegészítő jogszabályok sok tekintetben elavultak, nincsenek összhangban a gazdaságirányítás új rendszerével. Az új termelőszövetkezeti törvény az üzemeken belül erősíti majd a szövetkezeti vonásokat, a gazdálkodás vállalati jellegét. A tagsági viszonyban kifejezésre jut a tulajdonosi, s egyben munkavállalói jelleg is. Fokozatosan el kell érni, hogy az alkalmazottak tagjai legyenek a szövetkezeteknek. Ennek érdekében bérezésüket, jogaikat közelebb' kell vinni a tagok korszerű. munkadíjazási formáihoz. Jogok és kötelességek A termelőszövetkezetek a jogok és kötelezettségek tisztázása végett kétoldalú munkaszerződést köthetnek a tagokkal, amely tartalmazza a vezetők és tagok vállalt kötelezettségét, érvényes jogait. Intézkedik a törvény a formális tagsági viszony megszüntetéséről. a háztáji földekről, az öreg, rokkant vagy tartósan munkaképtelen nyugdíjas, illetve járadékos szövetkezeti tagok sorsáról is. A jogszabályok figyelembe vételével a termelőszövetkezeti tagság maga készíti el a működési alapszabályt. Meghatározza a szövetkezet szervezeti felépítését, működési rendjét, és megválasztja a tisztségviselőket. A termelőszövetkezeti demokrácia szélesítése érdekében a közgyűlés hatáskörét kizárólag a szövetkezetét érintő fontos kérdésekre kell fenntartani, Az operatív irányú tás feladataival a vezetőket ruházzák fel. Ezután a földtulajdon és földhasználat aktuális kérdéseiről beszélt Tóth Béla elv- társ. Elmondotta: a megjelenő új földjogi törvény lehetőséget ad arra, hogy a termelőszövetkezet használatában, de nem a termelőszövetkezeti tagok tulajdonában levő földek, megvásárlási ár ellenében, szövetkezeti tulajdonba kerüljenek. A termelőszövetkezetek használatában levő földek, a szövetkezet kérésére, a szövetkezet tulajdonába adhatók. Továbbá a termelőszövetkezet tulajdonában levő földet csak termelőszövetkezeti tag örökölheti. A nem termelőszövetkezeti tag földje, megváltási ár ellenében, a termelőszövetkezet tulajdonába kerülhet. A szövetkezeti tag földje után továbbra is földjáradékra jogosé It. de kívánságára földjét a szövetkezet átveszi. Ilyen esetben részére nagyobb megváltási árat kell fizetni, mint a kívülállónak. A szövetkezeti földtulajdonnal is az a cél, hogy a falut elhagyó szövetkezeti tagok, parasztemberek közül minél többen térjenek vissza a földhöz. í j mechanizmus A termelőszövetkezetek gazdálkodásáról és irányításáról szólva a beszámoló megállapította: a szövetkezeti gazdaságok az eddigiek során sok vonatkozásban nélkülözték az önállóságot. Most, hogy előtérbe kerülnek a közgazdasági eszközök és jövedelemszabályozó módszerek, lehetővé válik az önálló tervezés. Kötelező tervmutatóként — átmenetileg — csupán a kenyérgabona területi aránya marad meg. A népgazdasági információt szolgáló éves tervezés elsősoi7- ban üzemen belüli, úgynevezett operatív célokra készül. A már végrehajtott és bevezetésre kerülő mezőgazdasági felvásárlási árkorrekcióból, valamint a többletbevételből megvalósítható, hogy a szövetkezetek termelési költségeiket bevételeikből fedezzék. A termelőszövetkezetek tevékenységének kiszélesítése mellett, az értékesítés fő formájaként továbbra is fennmarad a szerződéses termeltetés rendszere. Áz állami kereskedelmi szervek és termelő üzemek, egymás között természetesen kölcsönösségi alapon nyugvó, kooperációs kapcsolatot kezdeményezhetnek. Az új helyzetnek megfelelően bizonyos . változásokon mennek keresztül az állam- igazgatás és irányítás módszerei is. Tevékenységűit elsősorban a távlati tervek, a népgazdasági és szövetkezeti összhang biztosítására, az államigazgatási jogszabályok betartására terjed ki. Ezek után az előadó a képviseleti szervek létrehozásáról szólt. Elmondotta, a cél az, hogy elősegítsék a szövetkezetek gazdálkodását, ellássák jogvédelmüket. Emellett mint a termelőszövetkezeti parasztság érdekképviseleti szervei is működnek. A működésükkel kapcsolatos költségeket a termelőszövetkezetek viselik. E szervek létrehozásával tovább erősödik majd a szocialista állam demokratizmusa, hiszen új társadalmi szervezetként kapcsolódnak az állam gazdaság-szervező munkájához. Megyénkben kéí szövetség alakul A szövetség létrehozására a szövetkezetek első kongresz- szusa után kerül sor. A kongresszus határozata nyomán megyénk termelőszövetkezetei Is megválasztják küldötteiket és a küldcttekből alakult küldöttközgyűlés mondja ki a megyei szövetség, illetve a szövetségek megalakulását. A küldöttközgyűlés lesz a szövetség legfőbb szerve. Küldöttnek minden részt vevő termelőszövetkezet egy tagot választ, négy évi időtartamra. A küldöttközgyűlés évente legalább kétszer ülésezik, megválasztja a szövetség elnökét, tisztségviselőit és bizottságait. Jóváhagyja a kidolgozott alapszabályt, a szövetség költségeihez való hozzájárulás összegét, dönt a közös alapok felhasználásáról is. A szövetség operatív feladatait a függetlenített apparátus végzi. Az önként belépő tagszövetkezetet csak akkor lehet kizárni a szövetségből, ha ismételt felszólításra sem tesz eleget az alapszabályban előírt kötelezettségnek. A szövetségek alapszabály és a törvényes rendelkezések szerinti működését a megyei tanács végrehajtó bizottsága ellenőrzi. A termelőszövetkezeti közgyűléseken elhangzott javaslatok alapján megyénkben két szövetség létrehozása látszik célszerűnek. Az egyik szövetség a salgótarjáni, a szécsé- nyi és pásztói, a másik a balassagyarmati és rétsági járás szövetkezeteit egyesítené. A törekvés az, hogy a szövetségek élére olyan emberek kerüljenek, akik Ismerik a szövetkezeti mozgalmat, s megfelelően képviselni tudják a népgazdaság, valamint a szövetkezet érdekeit. Tóíh Béla elvtárs megállapította: megyénk termelőszövetkezetei jó irányban fejlődnek. A fejlődés ellenére azonban pióg magas a megyében a gyenge termelőszövetkezetek száma. Tovább beli erősíteni a vezetést A termelőszövetkeztek, valamint az irányító szervek figyelmét ezért arra hívta fel, hogy tovább kell erősíteni a termelőszövetkezeti vezetést. Nagyobb figyelmet fordítani a közgazdasági elemző munkára, s tovább csökkenteni a most még magas termelési költségeket. Szólt arról is, hogy az egyesült ' termelőszövetkezetek munkaszervezetének, gazdálkodási rendjének kialakításához, vállalati tervének elkészítéséhez a szervek nyújtsanak az eddiginél nagyobb támogatást. Gondot kell fordítani arra is, hogy az új ártámogatásos dotációs rendszerbe bekapcsolt termelőszövetkezetek, valamint a gyenge gazdaságok megfelelő termelési szerkezeteket alakítsanak ki. Adottságainkból kiindulva, az üzemek az állattenyésztést tekintsék a fő termelési ágnak. A talajvédelmi és vízrendezési munka megyénk egyik központi problémája. A feladatok között jelölte meg, hogy a beruházásoknál a saját anyagi források felhasználása mellett a koncentrált beruházások elvét szükséges érvényesíteni. Helyes, ha a közös gazdaságok kooperálnak egymással. Részletesen elemezte a tagok munkához való viszonyát, az anyagi érdekeltség élvének érvényesítését. Végül javasolta, hogy a termelőszövetkezetek teremtsék meg a garantált jövedelemelosztás feltételeit. Széles köri! vita a tanácskozáson Ebédszünet után került sör a küldöttek felszólalásaira. Elsőnek Juhász József az erdőtarcsai Szabadság Tsz elnöke emelkedett szólásra, s méltatta a tsz-nyugdíj, a szülési segély és a nagyarányú hitelelengedés jelentőségét. Elmondotta, hogy szövetkezetükben a táppénzellátás bevezetésével egyidejűleg a betegellenőrzés üzemi módszerét is be kívánják vezetni. Tórák Sándor, a karancsla- pujtől Karancsvölgye Tsz elnöke azt a fejlődést üdvözölte, amelyet gazdaságilag és kulturális téren futottak be termelőszövetkezeteink. Ezek után a nógx-ádi Béke Tsz egyik alapító tagja, idős Rezsnák András tsz-nyug- díjas kért szót: javasolta, hogy a tsz-kongresszus hozzon határozatot az öregségi járulék felemelésére, hogy ezt is _ beiktathassák az új tsz-törvény- be. Illés Miklós, a hasznosi Mát- ravölgye Tsz elnöke a háztáji gazdálkodás jelentőségéről beszélt és helyeselte azt a kongresszusi javaslatot, hogy az a tsz-tag. aki nem dolgozik, még 800 négyszögöl háztáji földet se kaphasson. Hala) Ferenc, a balassagyarmati Palócföld Tsz elnöke a dolgozó parasztság megváltozott munkakörülményeit méltatta, s elmondotta, hogy a vezetőség és a tagság hozzáértésével és igyekezetével évről évre növelni tudják szövetkezetünkben a jövedelmet. Különösen ösztönzően hat a tavaly bevezetett készpénzfizetéses rendszer. Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke felszólalásában kiemelte azokat a forradalmi változásokat, amelyek a mezőgazdaság átszervezésével következtek be. A szécsényi tsz-tagok is azt mondják ma már, hogy semmiképpen nem lennének hajlandók másképpen dolgozni, mint tsz-tagként. S tapasztalatból tanulták meg, hogy csak a munka után várhatnak jövedelmet. Sümegi elvtárs a továbbiakban a kiöregedés kérdését elemezte, s úgy találta. hogy a gépesítés és ke- mizálás lényegében megoldja a munkaerő gondot. Azonkívül méltatta a IX. pártkongresszus határozatait, s az ennek nyomán hozott rendelkezéseket, a hitelengédésről, a nyugdíjrendezésről, az új tsz-törvényről és a területi szövetségek létrehozásáról. Ezek után Romány Pál, a Központi Bizottság osztályvezetőhelyettese emelkedett szólásra és átadta a Központi Bizottság üdvözletét Nógrád megye tsz-parasztságának. Elmondotta. hogy a tanácskozáson már eddig is sok értékes javaslat hangzott el, amelyet érdemes feljegyezni, és a kongresszus elé terjeszteni. Nógrád megye a közvéleményben ipari megyének számít. hiszen itt iparnak, bányászatnak nagy szerepe van. De éppen ott növekedik meg a mezőgazdaság szerepe, ahol kevesebb ember gondoskodik több ember élelmezéséről. Hazánkban az utóbbi évek egyik legszembetűnőbb változása az, amit társadalmi átrétegeződés- nek szoktunk nevezni. Tíz esztendő alatt, mintegy félmillióval csökkent a mezőgazdasági munkaerő létszáma, tehát a több mezőgazdasági terméket kevesebben, idősebbek, köztük sok nő, állították elő. Ezért elismerés és köszönet illeti tsz-parasztságunkat. A harmadik ötéves tervben a mezőgazdasági fejlődés üteme még nagyobb lesz, mint az előzőben, s akkor dolgozunk jól, ha a termelésfejlesztés nemcsak a tsz-ben gyorsul meg, hanem az egész mező- gazdaságban. Hiszen nem kis jelentőségű a nem mezőgazda- sági dolgozók háztáji termelése sem, különösen az állati termékek előállítása. Végezetül arra tért ki Romány elv-társ, hogy a Nógrád megyei speciális helyzetre az általánosan elfogadott elveket sajátos módosításokkal kell érvényesíteni. Elmondotta, hogy Heves, Borsod és Nógrád megye közül Nógrád megye tsz-parasztsága végzi az utóbbi években a legderekasabb munkát. Somoskői Kálmán, a somos- kőújfalusi Salgó-Hegy vidék Tsz küldötte hozzászólása elején köszönettel szólt azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormány hozott a utóbbi hónapokban a szövetkezeti tagok boldogulására. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti alapszabály elavult, tehát időszerű, hogy újra szabályozzák a termelőszövetkezetek működésének rendjét. Egyetértőleg szólt a készülő földjogi törvényről, majd a betegellátás problémáival foglalkozott. Surányi Károly pásztói szövetkezeti küldött a szövetkezeti élet kezdeti nehézségeiről beszélt, és az azóta eltelt évek szorgalmas munkájáról. Örömmel mondta, hogy végre a szövetkezeti vezetők és tagok önállóan tervezhetnek, önállóan gazdálkodhatnak. Ennek az önállóságnak azonban a szövetkezeti emberek érzik is a felelősségét. Ennek a felelősségnek a záloga a magyar paraszt becsülete, szorgalma és törekvése. Javasolta, hogy minél nagyobb területen telepítsenek Nógrádban gyümölcsöst mivel ez jelentős jövedelmei hoz a szövetkezeti gazdaságoknak. Krelik Fetencné, nógrádme- gyeri küldött felszólalásában a nők foglalkoztatásának végleges megoldását sürgette. Hibáztatta azokat a termelőszövetkezeti vezetőket, akik vizet prédikálnak és bort isznak, mivel a saját feleségüket nem dolgoztatják a termelőszövetkezetben. Az ilyen megkülönböztetés sérti a dolgozó parasztasszonyokat. A jövőre nézve javasolta, hogy a termelőszövetkezetek további erősítése érdekében az aratási munkáknál is tsz-tagokat, hozzátartozókat foglalkoztassanak az Ipari munkások helyett. Kecskés Vince mátraverebé]yi küldői t hozzászólásában elmondta, hogy a nyolc éve megalakult gazdaságukban negyven forintnál nem volt kisebb a munkaegység értéke. Az idén már ártámogatásos dotációval dolgoznak, azonban ennek csak tíz százalékát használják fel, a többit az 1988-as feladatok megoldására tartalékolják. A további eredmények érdekéiben fiatá- lttamak a szövetkezetben, mivel tizenegy új tagot vettek fél, akiknek az átlag életkora huszonhat év7. Felvetette a termelőszövetkezetek közötti földcsere megoldásának kérdését is. Foglalkozott a készülő földtörvény által nyújtott lehetőséggel, miszerint megváltási árat lehet fizetni a termelőszövetkezeti tagnak a földjéért. Ezt Mátraverebe- lyen nem részletekben fizetnék, hanem évenként egy összegben, néhány . tagnak. A következő évben további tagoknak fizetnék ka. Ezután kért szót Matús József, a megyei pártbizottság titkára. Elmondta, hogy öröm hallgatni a tanácskozást, mivel szövetkezeti parasztjaink bizakodóak, derűlátóak, jól látják a szövetkezeti problémákat, s a felszólalásokból is kitűnt ez az optimizmus, kezdeményező készség, ami jellemző szövetkezeti vezetőinkre és tagjainkra, A mozgalom, a termelőí;zövetkezetek irányítása jó kezekben van, a jövő feladatainak megoldását is rá lehet bízni ezekre az emberekre. Emlékeztette a küldötteket, hogy honnan indult a mező- gazdaság, s hová jutott. A megye mezőgazdasága csupán az utóbbi tíz évben többet fejlődött, mint a megye történetének <>gy évszázadában. A megyei tsz-ek nehéz adottságok között érték el a jó eredményekét. A gazdaságok többségét különbözeti földjáradék helyett különbözeti teher sújtja. Utalt rá, hogy még nagyobb eredményeket is felmutathatnánk, ha az illetékes szervek előbb gondoskodnak a hegyvidéki gazdaságok sorsáról. Bár kezdetben a hegyvidéki tsz-ek segítése érdekében hozott 2002-es kormányhatározat nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, az utóbbi egy—két évben fordulat • következett be. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti mozgalomban a jövőben csak úgy lehet eredményeket elérni, ha mind a vezetők, mind a tagság körében érvényesül a széles körű közgazdasága szemlélet. Végül a kongresszus küldötteinek, s a jelenlevőknek tolmácsolta jókívánságát a további munkához. A hozzászólások befejezésével Tóth Béla foglalta össze a vitát. Megállapította, hogy a hozzászólók egy része a mező- gazdaság szocialista átszervezése óta megtett út küzdelmeiről, más részük az újabb fc v- zetből fakadó feladatokkal foglalkozott. Válaszában nem tért ki a szóban forgó javaslatokra, mivel azok megoldása nagyrészt országos intézkedésektől függ. Ezután Tóth István, <j jelölő bizottság elnöke ismertette javaslatukat, A küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta a jelölő bizottság által javasolt; tizenkét kongres-w-ual küldöttet, akik á következők: Kapás József tsz-elnök, Dre- gelypaláak, Pénzes Istvánná brlgádvezető, Hugyag, Varga Józsefné tsz-főkönyvélf Cser- hátsurány. Juhász István - s- elnök, Palotás, Jakus Fát :%•«- elnök, Egyházasdengeltk rv r- nai János tsz-elnök, Erdőkürt, Perces László tsz-elnök. Diós- jenő. Szikora András tez-el- nök, Réteág, Szabó B. István tsz-elnök, Kazár, Boros Béla tsz-főagronomus, Cered, Sümegi János tsz-elnök, Szécsény, Szabó Gyuláné tsz-tag, Ka- ranosság. A szavazás után az elnöklő Hankó János n megyei küldöttértekezletet berekesztetle.
