Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-15 / 63. szám
4 woo n äo 1967. március 15. szerda Két éve múlt, hogy a Budapesti Finomkötöttárugyár íij telepet létesített Balassagyarmaton. Azóta már csaknem ötszáz balassagyarmati és a környező községekből be.iáró asszonyoknak biztosítanak itt munkaalkalmat. A balassagyarmati telep terméke már szerte az országban ismeri, Koppány György felvétele Forradalmi Ifjúsági Napok Elkészült a megyei program Fáklyás felvonulások — Névadó ünnepségek — Az Ifjú Gárda díszruhája A közelmúltban kezembe került a Munkásmozgalmi Múzeum tulajdonában levő Salgótarjáni Almanach 1925. és 1926. évi száma. Az Almanach a Munka című hetilap külön- kiadványaként jelent meg a fenti két évben. A vegyes tartalmú kiadvány ritka csemegének számít irodalomkutatónak, történésznek, és átlagolvasónak egyaránt. Mivel Salgótarján 1922. január 28-án alakult úgynevezett rendezett tanácsú várossá, érdekesnek tűnhetnek — különösen napjainkban, amikor számbavesz. szűk eredményeinket — a város éveinek történetét megörökítő cikkek, összefog.aló Írások. Az almanachban közolt számadatokat összehasonlítva egyik választási kiadvánvunk — a Salgótarján 1963—1966 — adataival, érzékletes képet kapunk arra: honnét indult és hová érkezett 45 év alatt városunk. Azzal kezdjük, amire múltunkból is nagyon büszkék lehetünk. A korszellemnek megfelelően szerkesztett Salgótarjáni Almanachban így ír a városról Szántay István, a Munka felelős szerkesztője; „Kevés olyan városa van e csonka hazának mint Salgótarján. A nemzetközi Marx-követők kevés helyen tudtak izgatásaikkal olyan eredményeket elérni mint itt. A háború alatti, különösen az 1917. és 1918. évi nagy sztrájkokban már Salgótarján vezetett és a forradalom útján szabadjára eresztett lazítás itt pattantotta ki 1919. január 4-én az első kommunista fegyveres rablást.” A szerző természetesen mindezt keserűen állapítja meg. szerinte „fenékig megmételyezett légkör” uralkodik a városban. Ugyanő egyébként az alábbiakban foglalja össze a Salgótarjáni Almanach megjelentetésének célját: „Szüksége van e városnak, szüksége van e közönségnek a tükörre ez évben is, hogy meglássa benne saját haladását, hogy meglássa benne intézményeinek fejlődését, fiainak emelkedését.” A továbbiakban nézzük meg mit láthatunk e tükörben, milyen képet mutat az egykori adatok alapján a város köz- igazgatási rendszere, milyen eredményeket tart számon dr. Förster Kálmán polgármester és mások visszapillantása Pitoni olasz zeneszerző irta: „Boldog, aki énekel.” A bánat, a szomorúság, az öröm egyaránt dalt fakaszt az emberi szívben. Bánat, szomorúság esetén megkönnyebbülést jelent, örömkor még nagyobb örömet, az öröm felsőfokát jelenti a dal. „Szép, ha egyedül dalolnak, szebb, ha ketten összedalolnak” — hangzottak Kodály Zoltán szavai. De még szebb, ha többen, egyre többen dalolnak össze, hogy létrejöhessen „a nagy harmónia, amiben valamennyien egyek lehetünk.” ★ A salgótarjáni Májú 1. út vadgesztenyefái alatt csend van. Még nem gyúltak ki a fák gyertyái, koratavaszi napfény cirógatja csak a kopár ágakat. Dalok csendülnek végig az úton, Kodály népdalfeldolgozása. Üde gyermekhar.gok szűrődnék ki a Május 1. úti álh énsül í: 1925-ben Salgótarján rendezett tanácsú város első három évére. A város lakosságának száma 1926-ban, az utolsó népszámlálás adatai szerint 16048 fő volt. A város képviselőtestületének 76 választott, 76 virilis és hivatalánál fogva 13, tehát összesen 165 tagja volt Jellemző, hogy a város első tanácsának tagjai a pole ármesteren kívül különböző tanácsnokok. a főügyész, a főjegyző, az orvos, a főszámvevő és az I. osztályú aljegyző voltak. Salgótarjánban 1926-ban 14 orvos, 3 gyógyszerész és 9 szülésznő látta el a közegészségügyi szolgálatot. A két kis- dedóvó-intézetet 1923-ban 246, 1924-ben 188 gyermek látogatta. Dr. Clementis Kálmán városi tiszti orvos a közegészségügyi viszonyokról ezt írja: „Az évek óta fennálló igen nagy lakásínség, a tömeglakások (munkás-barakkok) a túlzsúfolt lakások nagy szama, a szennyvizek elvezetésére szolgáló csatornarendszer hiánya és az a körülrrjény, hogy a város nagy területnek ipari kulturális és közigazgatási középpontja, járványos betegségeknek a városba való hurco- lását és elterjedését valósággal elősegítik ... Több százra tehető azoknak a száma, akik a gümőkór könnyebb-súlyosabb alakjában szenvednek: ezek közül havonta átlag 5 egyén hal él... Míg 1922-ben csak minden 21., addig 1924- ben minden 14. gyermek halva születik!... legfontosabbnak és legsürgősebbnek véljük egészséges lakásoknak minél nagyobb számban való építését. az utcák kövezését, fásítását. amivel többek között a tuberkulózis okozta halandóság is észrevehetően csökkenthető volna. Ezzel egyidejűleg meg kellene építeni a városi vízvezetéki és csatornázási rendszert... Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem nagy fontosságú feladatát a Stefánia országos anya- és csecsemővédő szövetség helybeli fiókintézete látja el, melynek hivatalos helyiségében a terhes anyák, a csecsemők és gyermekek (hároméves korig) részére hetenként tartott ingyenes orvosi tanácsadások vannak rendszeresítve.” Ez utóbbi intézmény munkáját egy másik cikk így kommentálja: „A mindinkább nyomorba jutó munkásosztály ma már ezen intézetet nélkülözni nem tudná Könnyekig megható az a gondozás, amelyben az áldott állapotban levő anya talános iskola hatalmas ablakain. Az iskolában a képzés egyik ága a karének, éppen a VII. és a VIII. osztályból alakított kórus próbájára csöppentem be. Zeke László tanár, megyei énekszakfelügyelő vezeti. A próbán Kodály Zoltán: Esti dal, Villő című gyermekkarra írt munkáit, Liszt Ferenc Magyar ünnepi dalát hallgatom végig. Utóbbit Deák Pálma VIII. osztályos kislány kíséri zongorán. A kislányok és fiúk arcán öröm. A felcsendülő dallamok nyomán annyi életkedv árad szét nagy-nagy erővel, hogy mindenkinek jut belőle a teremben. Ezen a próbán szinte ünnepi a hangulat * Danisovszky Imire igazgató örömmel fogad. — Éppen a legjobbkor látogattak meg minket — mondja. — Ugyanis ezekben a napokban, március 1-től . a hószülés előtt és szülés után gyermekével részesül.” Ehhez csak annyit tehetnénk hozzá; honnan yan akkor a fenn vázolt számú halvaszületés!? A kulturális életről ilyen összefoglalást találunk az almanachban: „Alig van vidéki város, melyben a társadalmi szervezkedés és egyesületi ólet oly erősen működne, mint itt. A számszerűit 30 egyesület, illetve szövetség, állandó felolvasások, kultúrestédyek és műkedvelő előadások rendezésével fejleszti a lakosságnak kulturális öntudatát” Hogy ez tartalmilag mit jelentett azt valamennyien jól tudjuk. Egy másik írás az új intézményeket veszi számba: „Az ipari és gazdasági föllendülés, majd a lakosság erős szaporodása szükségessé tette, hogy a városban megfelelő hivatalos, és közintézmények létesl- tessenek. Az újabbi keletkezésű intézmények között találjuk az állandó katonai és csendőrparancsnokságot, az állam ren d ör-kapi tán yságot, a vámőrséget, a fővámhivatalt s a bányakapitányságot” Ehhez sem kell kommentár! íme még néhány érdekesebb adat: „ ... A helybeli állami iskolák tatarozása, kerítéseinek felépítése, a városi lóállomány kicserélése és pótlása, hintó és futókocsi, lószerszám, öntöző- és szemetes kocsi beszerzése és egyéb munkálatok is igen sok költséget emésztettek fel. Ezen költségek azonban a rendes bevételekből nyertek fedezetet... a városnak adóssága nincs.” A bevételeken elsősorban a különböző címeken befolyt adókat kell érteni. A Budapest — Salgótarján Gépgyár és Vasöntő RT. munkáslétszáma kb. 500 fő, a Rimám urán y—Salgótarjáni Vasmű R. T. Salgótarjáni Acélgyárának 1611 fő. „A gyártelepen külön kórház van. A társláda kebelében két orvos látja el a betegeket.” Sorolhatnánk még tovább az adatokat, amelyek bizony'nem is hasonlíthatók össze reális alapon napjaink páratlan eredményeivel. Befejezésül annyit még. hogy Horthy Miklós Magyarország kormányzója 1922. október 29-lén meglátogatja Salgótarjánt és az almanach tanúsága szerint az itt tapasztaltak nagy megelégedéssel töltötték el. nap végéig történik az első osztályosok jelentkezése. Hírt adhatnak róla, bár nem panaszkodhatunk, érdeklődnek irántunk a városban, idén is túljelentkezésre számítunk. Jelenleg 521 tanulónk van, közülük 240 zenei tagozatos. Igen, zenei általános iskolának is nevezhetjük a Május 1. úti intézményt, ahol az ének- és a zeneelméleti oktatás nyolc éven át heti hat árában történik. A harmadik osztálytól hangszeres oktatásban is részesítik azokat, akik, (illetve akiknek szülei) ezt kívánják. Ezt a városi állami zeneiskolában végzik. — Egyébként még egy érdekes hírről is beszámolhatok — folytatja az igazgató. — Ez évben kerülnek ki a zenei tagozat első nyolcadik osztályosai. A zenei tagozat ugyanis 1959 óta működik. — örvendetes hír. De vajon szüksége van-e a városnak annyi művészre, ameny- nyinek a nevelését ebben az iskolában kezdik meg? Ezekben a napokban országszerte folyik a fiatalok készülődése a tavaszi történelmi évfordulók megünneplésére. Elkészült a Forradalmi Ifjúsági Napok megyei programja is. Az április 4-ig tartó esemény- sorozat sok alkalmat nyújt a nógrádi fiataloknak arra, hogy 1848, 1919 és 1945 hőseinek emléke előtt tisztelegjenek. A forradalmi ifjúsági napok megrendezésével az ifjúsági szövetség négy célt szolgál: történelmünk dicső tavaszainak méltó megünneplése mellett, készülődés ez a KISZ VII. kongresszusára, így várható a fiatalok csedetevőkész- ségének fokozódása, és végül, de nem utolsó sorban: az idén első alkalommal megrendezendő ifjúsági napok, a magyar ifjúság hazafias, internacionalista nevelését is elősegítik. Január elejétől tart a forradalmi ifjúsági napokkal kapcsolatos határozatok végrehajtásának előkészítése. A KISZ járási és városi bizottságai mindenütt intézkedési tervet készítettek, amelyek a megyei program legapróbb — Találó kérdés, annál inkább, mert... indokolatlan aggodalom csendül ki belőle. Célunk ugyanis elsősorban nem művészek, hanem zeneértők nevelése. Tanulóinknak csupán egy része folytatja majd tanulmányait zenei gimnáziumban, készül zenei pályára. Egy város számára sem közömbös azonban, hogy mekkora értő zenekedvelőinek tábora, zenekari együttesei milyen utánpótlásra számíthatnak. ♦ Ezekben a napokban tehát a város óvodáiban és az iskolákban lezajlanak a zenei tagozat kis felvételizőinek hallásvizsgái. Látszólag nincsen ebben semmi szenzáció, valamire azonban mégis ismételten felhívja a figyelmet: ez az iskola is hozzásegít bennünket ahhoz, hogy mielőbb alakulóban lehessen a „nagy harmónia, amiben valamennyien együtt lehetünk.” Énekelünk, egyre többen összedalolunk, mert kikívánkozik belőlünk a dal, amelyet a harcaink, nehézségeink közepette is mind gyakrabban ránktaláló öröm fakaszt. (tóth) részleteit is tartalmazzák. A tervek készítésénél — a megyei bizottság véleménye szerint — nem fordítottak kellő gondot arra, hogy az esemény- sorozat ne csupán protokolláris összejövetelekből álljon, hanem a fiatalok öntevékenysége, cselekvő részvétele is helyet kapjon. Ezért törekedni kell arra, hogy a megyei alap- szervjzeteik és bizottságok miséi színesebb, változatosabb módon vegyenek részt a három tavasz méltó megünneplésében. A KISZ fennállásának tizedik évfordulóját mindenhol megünneplik. Példás tervet készített erre a salgótarjáni járási bizottság és a tröszti KISZ-bizottság. Nagy- bátonyban 600 alapító tag részvételével rendezik meg az ifjúsági szövetség jubileumi ünnepségét. Április negyedikén valamennyi járás és város megrendezi a forradalmi dalok és dalosok találkozóját. Március 20-án a megye legkisebb településén is fáklyás felvonuláson vesznek részt a fiatalok, másnap, március 21- én pedig ünnepi megemlékezések lesznek a Tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére. Hazánk felszabadulásának 22. évfordulóját, az április negyediki ünnepségeket, az idén niindenütt a KISZ-esek rendezik meg. Az ünnepségek, megemlékezések rendeA Nógrád megyei Beruházási Iroda tevékenységi körében tartozik jó és elegendő vízről gondoskodni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára. Munkatársai ezt a tevékenységet igyekeznek úgy alakítani, hogy a tsz-majorok viz- problémáinaflc megoldása egyszersmind a községet is hozzásegítse a jó vízellátáshoz. Ennek érdekében vízkutatási tanulmány elkészítését rendelte meg az ÉM Mélyépterv Vállalatnál, melynek szakemberei még ez év első feléig helyszíni kutatásokat folytatnak He- rencsényben, Legenden, Kétbodonyban, Mátramind- szenten, Nógrádmegyeren, Ludányhalászi ban. Csitázésében a pártszervezetek nyújtanak segítséget a fiataloknak. Pásztón, Salgótarjánban, Szécsényben, Balassagyarmaton, Nagybátonyban, Kistoronyén és Bercelen lesz úgynevezett: kiemelt jellegű* tehát nagyszabású ünnepség. A felsorolt helyeken politikai társadalmi életünk megyei vezetői mondanak ünnepi beszédet. de a többi rendezvényen is pártbizottsági előadók .és KISZ-vezetők emlékeznek meg az ünnep jelentőségéről. A KISZ-be újjonan belépő fiatalok fogadalomtételére is ezeken az ünnepségeken kerül sor. A Forradalmi Ifjúsági Napok során, a KISZ-alapszervezetek névadó ünnepségeket rendeznek. A névadók legtöbb helyen a magyar szabadságért, függetlenségért, az internacionalista eszmékért, a fasizmus elleni harcban hősi halált szenvedett ifjú kommunisták lesznek. Ahol már korábban választottak névadót, ott névadójuk életéről, munkásságáról emlékeznek meg. A KISZ KB határozatának megfelelően április negyedikén, a nemrégiben megalakult Ifjú Gárda tagjai, már az új díszruhában jelennek meg. Salgótarjánban például az új gimnáziumban, az egészség- ügyi szakiskolán, az ÉMÁSZ Vállalatnál alakult meg az Ifjú Gárda. P. U rom, Csecsén, Ce reden és Cser hátsurány ban. A helyszíni vizsgálatokhoz segítséget nyújt a Nógrádi Szénbányászati Tröszt is. Ha az említett községekben, illetve azok határában megfelelő lelőhelyekre bukkannak, hozzálátnak a közművesítés kiviteli terveinek elkészítéséhez^ Ugyanakkor a községi tanácsok közreműködésével helyi társulásokat hoznak létre, hogy a tsz-közmű megépítésén kívül a lakótelepülésekre is eljuttathassák a vizet. A beruházási iroda a vízkutatási tanulmány, és az elkészítésével kapcsolatos egyéb tennivalók költségeire körülbelül egymillió forintot fordít. Csongrády Béla jpjúldúíj aki iáékor Egy óra a salgótarjáni zenei általános iskolában Vízkutatásra egymillió forint
