Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-14 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EG YES ÜLJETEK! y XXIII. ÉVF. 62. SZÄM »iw inmiwf ffmwrft rra ARA: 50 FILLÉR 1967. MÁRCIUS 14. KEDD ' "V' £} Levelek Balassagyarmatról (2. oldal) Szerény óvás a televízió elnökéhez (3. oldal) A hétvége sportjáról jelentjük (4—5. oldal) <W Legfőbb eéi: zdaság^osabban, jobb izenet termelni Megtartották a Bányaipari Dolgosok Ssaksservesete nógrádi kiitdöttértekesletét Vasárnap, több mint tizenháromezer szakszervezeti tag képviseletében Salgótarjánban a bányász művelődési ház­ban ült össze a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének nóg­rádi küldöttértekezlete. Az elnökségben foglalt helyet Ja­kab Sándor elvtárs, a belügyminiszter első helyettese, Pot- hornik József elvtárs. a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igaz­gatója, az MSZMP Központi Bizottság tagjai, Szoó Béla elvtárs, az MSZMP salgótarjáni járási bizottsága első titká­ra, az MSZMP megyei végrehajtó bizottság tagja, Nádasát András elvtárs, az SZMT vezető titkárá, Pintér Antal elv­társ, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központi kikül­dötte. Csdmmer Emil, szocialista brigádvezető elnökletével értékelték az elmúlt négy év munkáját és meghatározták a jövő feladatait. A trösztbizottság írásos beszámolójához Tor- ják János, a trösztbizottság titkára mondott vitaindítót. Eredményekben gazdag négy év telt el az előző küldött- értekezlet óta. Sikeresen tel­jesítették a második ötéves terv fontosabb mutatóit a nógrádi bányászok, és a ter­melés növelését teljes egészé­ben, a termelékenység növeke­déséből biztosították. Az utóbbi időben a mennyiségi igények csökkenése új szem­lélet kialakítását követelte, amely a minőséget, a gazda­ságosságot helyezi előtérbe. Ez lett a szocialista munkaver­seny központi kérdése. A dol­gozók segítőkészsége, alkotó vágya a szocialista munkaver­senyen keresztül erősödött, tartalmában gazdagodott. A szocialista tudat erősödését je­lentősen segítette az évről év­re gyarapodó szocialista bri- gadmozgalom. A szakszervezet a verseny szerves részeként kezelte a műszaki fejlesztést elősegítő újítómozgalmat. Négy év alatt több mint, négyezer újítási javaslat született, amelyekből csaknem ezerki - lencszázat valósítottak meg. Gazdasági eredményük eléri a harmincegymillió, forintot. Javult a nmnliáscüáfás Erősödött az üzemi demok­rácia', sokat javult a termelési tanácskozások, műszaki konfe­renciák színvonala. A dolgo­zók aktív részvételét bizonyít­ja, hogy egyre többen monda­nak véleményt, tesznek javas­latot. Hiba viszont, hogy egyes helyeken a gazdasági vezetők még nem elemzik eléggé a ta­nácskozásokon elhangzottakat. Az üzemi demokrácia további erősítését, a dolgozók aktívabb részvételét a szénmedence előtt álló igen fontos feladatok is megkövetelik. A termelés csökken, de a minőségi köve­telmények sokkal nagyobbak, és fokozott takarékossággal le­het csak csökkenteni a költsé­geket. A bányászok anyagi helyze­te a beszámolási időszakban tovább javult. A munkások átlagbére, a bányáknál mint­egy 6, a mélyfúró és ásvány­bánya üzemeknél 11 százalék­kal növekedett. Elősegítette ezt egy sor bérügyi intézke­dés, a célravezetőbb anyagi ösztönzés. Javult a munkásellátás, négy esztendő alatt újabb 2300 bányász számára létesült für­dő. A társadalombiztosítási szolgáltatásokra is mind több jut. A beszámolási időszak­ban huszonhét- és félmilliót fordítottak egészségügyi és munkásvédelmi cé’okra. Saj­nos a baleseti és táppénzes létszám mégsem csökkent, sót szaporodott. Ebből követke­zik: a szakszervezetnek lesz mit tennie az elkövetkező élő­ben azért, hogy javulást ér­jenek el a tudatformálásban. Sok még a felületesség, az előírásoktól eltérő munka. Még többet a tudatformálásért A szakszervezet sokrétű te­vékenységében igen jelentős helyet foglal el a kulturális nevelés,'a tudatformálás. Né­hány szám á fejlődés bizonyí­tására. Négy év alatt 1330-an végeztek általános iskolai, 1753-an középiskolai tanul­mányt. Huszonnyolc könyvtár­ban több mint harmincötezer kötet áll a dolgozók rendel­kezésére. Egyre nagyobb az ér­deklődés az . ismeretterjesztő előadások iránt. Tavaly példá­ul csaknem húszezren vettek részt ilyen előadásokon, majd­nem kétszer annyian, mint az előző évben. Az elért eredmények ellené­re sok még a tennivaló, mert a dolgozók 40 százaléka még nem rendelkezik a nyolc ál­talános végzettséggel. Sok még a gátló körülmény, amelyeket a gyorsabb előrehaladás ér­dekében el kell hárítani. A trösztbizottság vezető, irá­nyító tevékenységéről is szólt a beszámoló. Az utóbbi idő­ben jelentősen szélesedett ha­tásköre. erősödött a munka mozgalmi és társadalmi jelle­ge. A közelmúltban lezajlott választásokon 2066 dolgozót bíztak meg szakszervezeti tisztséggel. Szép számmal ke­rültek a dolgozók bizalmából újak is a vezetésbe. Tiltakozó távirat A vitában többen az üze­mekből hozott tapasztalatok­ról beszéltek, mint Gaál Ist­ván mizserfai és Molnár Gyu­la zagyvái küldöttek. Névro­kona, Molnár Gyula mátrano- váki igazgató, műszaki fejlesz­tési törekvéseikről szólt. Igye­keznek kialakítani a legol­csóbb termelési módot, ami­vel a minőséget is javítják. Fiikor Balázs nagybátonyi kül­dött a KISZ és a szakszerve­zet egyre gyümölcsözőbb együttműködéséről, a nógrádi bányászfia tatók helytállásáról beszélt Kérte, a jövőben még jobban építsenek az ifjúság lelkesedésére. Próza Tibor, az anyagellátó főmérnöke az anyaggazdálko­dásban elért javulásról tájé­koztatta az értekezletet és a fokozott takarékosságra hívta fel a figyelmet. Javaslatát, hogy küldjenek tiltakozó táv­iratot az HSA budanesti kö- ’■-“tsésáre amelyben elítélik az -merikaink vietnami agresszió'., ját ev'tiarteTjiafT elfogadták. Szoó Béla elvtárs, a járási pártbizottság első titkára fel­szólalásában a pártkongresszus óta eltelt idő munkáját elémez- ve megállapította, hogy a trösztnél tapasztalható az elő­rehaladás. A feladatok — mint mondotta nagyobbak Nógrád- ban, mint az ország bármely más trösztjénél. A cél, hogy 1975-ig megszüntessék az ál­lami dotációt es ez igen fon­tos nevelési munkát is köve­tel. A pártszervezetek mellett a szakszervezet feladata elő­segíteni, hogy a dolgozók tu­datában az egyéni és népgaz­dasági érdek megfelelő szintre kerüljön. A bányászat gond­jaival foglalkozott a pártkong­resszus, a kormány és a me­gyei járási szervek is. A tröszt­nél így merül fel a kérdés: tudunk-e olcsóbban jobb mi­nőségű szenet adni a népgaz­daságnak? Ehhez pedig az is szükséges, hogy a szakszerve­zeti vezetés szívonalát az al­sóbb szinttől a trösztbizottsá­gig növeljéik. Róth János, szorospataki kül­dött a bizalmi munka fontos­ságáról szólt. Jobban kihasználni a technikát Jakab Sándor elvtárs, a bel­ügyminiszter első helyettese az MSZMP KB tagja emelkedett ezután szólásra. Tolmácsolta a SZOT és Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központjának üdvözletét. A beszámlót és vi­tát elemezve kifejtette: alapos munkát végzett a küldöttérte­kezlet, nagyon sok tapaszta­latot hozott felszínire. Kiérzfi- dött a beszámolóból és a hoz­zászólásokból is a medence jö­vőjéért való aggódás, de mind­ez ami elhangzott, előre mu­tat. Ma egyesek a szénhidro­génekre hivatkozva már el­temetik a szénbányászko­dást. Azokkal ellentétben Vallom, hogy a föld alatt rejlő kincset a jövőben is figyelembe veszik. A szénre eddig és ezután is szükség lesz, de a fejlődés megköveteli, hogy másfajta bá­nyászkodást folytassunk. Le­het gazdaságosabban dolgozni, de az nehezebb. Ha valami­kor szükség volt a műszaki közgazdasági ismeretekre, azok alkalmazására, most igen nagy szükség van. A gazdaságosság elérése sokkal nagyobb felada­tot jelent, mint annak ide­jén az évi 3,8 millió tonnás osúcstermelós. A műszaki fej­lesztés, a technológia tökéle­tesítése a meglevő gépek, be­rendezések gazdaságos ki hasz nálása kell hozzá — mondotta többek között. Pothornik József elvtárs, trösztigazgató szólalt fel ez­után. Több kérdésre választ adóit, majd Tolják János elv­társ foglalta össze a vitát. Ezután került sor a 35 tagú szakszervezeti tanács és a kül­dötteb megválasztására. Az SZMT megyei értekezletére 30 a Bányaipari Dolgozók Szak- kon^rc^ziisára 2^ küldöttet, választottak. A szak­szervezeti tanács első iilésAe rp p cry álrISZt ét t:3 a tXÖS Z tt> í’y Ot \ sáf?ot. am elvnek elnöke Tol­ják János, titkára Csincsik Ist­ván lett. Tovább a lenini úton, de még következetesebben Andő Gyufa elvtárs választási nagygyűlése Drégelypolánkon Több mint 400 választó je­lenlétében nagygyűlést tar­tottak vasárnap a drégelypa- lánki kultúrotthon ban. Koncz István, a községi tanács el­nöke megnyitója után Andó Gyula, a balassagyarmati já­rási pártbizottság első titká­ra mondott beszédet. Beve­zetőben vázolta azt a prog­ramot amelyre majd március 19-én szavazunk. Ez „tovább a lenini úton, de még követ­kezetesebben”. — Ez a helyes út, ezt vall­juk magunkénak. A mi politi­kánk nem nagy szavakban, hanem józan, mértéktartó tettekben valósul meg. Ezután Andó Gyula elv­társ idézte a második ötéves terv eredményeit, adatait. Hangsúlyózta: ezen az úton haladunk tovább, de igazo­dunk az élet új jelenségei­hez, tökéletesítjük gazdaság- irányítási módszereinket. így tűzhettük napirendre a kö­zelmúltban az új gazdasági mechanizmus megvalósítását, a szocialista demokratizmus kiszélesítését, az új válasz­tójogi törvény bevezetését. Beszélt a jelölésekről és a jelöltekről, hangsúlyozva, hogy a választók olyanokat jelöltek, akik élni tudnak a lehetőségekkel. A továbbiakban részletesen kitért Drégelypalánk fejlő­désére. Elmondotta, hogy há­rom év alatt kétmillió fo­rinttal nőtt az áruforgalom a községben. Négy év alatt 760 ezer forintot fordítottak a falu csinosítására, négy ut­cát villamosítottalj, ezer fo­lyóméter járdát építettek, parkosítottak, fásítottak. A jelölő gyűléseken a falu la­kói 43 közérdekű javaslatot vetettek föl, és ezeknek meg- , valósítása másfél millió fo­rintot igényel. Az óvodai épí­tésnek „zöld útja” van. A többi javaslat is megvalósul­hat a következő években. — Csalt üdvözölni tudjuk a három község, Drégelypalánk, Hont és Ipoly vece — össze­fogását állatorvosi lakás, gyógyszertár és gázcseretelep létesítését. Helyes, szükséges és időszerű egy feldolgozó üzem megvalósítása a három termelőszövetkezet összefogá­sával, melyhez mi is min­den segítséget megadunk — mondotta Andó Gyula elit­társ. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a IX. pártkong­resszus határozatai máris megvalósulnak a gyakorlat­ban. — Most teremtődtek meg a feltételek népgazdaságunk- ban ahhoz, hoFV ezeket az in­tézkedéseket meglehessük. Hangsúlyozta: az utóbbi években jelentősen megválto­zott a magyar falvak arcula­ta. községeink továbbfejlőd­ték. Feladataink nagyok, szé­pek és mindenki megtalálja helyét, munkáját a kitűzött célok végrehajtása. közben. Végül külön szólt a fiatalok­hoz: legyenek példamutatónk a munkában. mindennapi magatartásukban. A jól sikerült választási nagygyűlés után a fiatalok a választás politikai hangulatát jól tükröző színvonalas iro­dalmi műsort adtak. Megyénk lakossága elismeri a néphatalmi szervek tevékenységét Kaszás Jozsefné dr. választói beszéde Szügy ön Kettős ünnepre ültek össze ségónek főtitkára, a községi próbát, az ország lakosságú, vasárnap délután a szügyiek, párt-, állami, tömegszervezet nak egyetértésével találkozott, A falu lakói közül számosán képviselői, Karcsics Pál, a Ha- A megye; tanács vb-titkára »»SY meglepetéssel léptek be zafias Népfront, községi bizott- hangsúlyozta, hogy a választás az új művelődési otthonba, ság titkárának megnyitó sza- előkészítésének eddigi tapasz- amely vasárnap nyitotta meg vai után Kaszás Jozsefné dr. kapuit a falu lakói előtt. A szólt a választópolgárokhoz. mintegy 300 személyes műve­lődési otthon építését az állam 230 ezer forinttal támogatta, ... ... , „„„ a községfejlesztési alapból 150 fett’ «mertette az 1937-es par­Beszéde bevezető részében a régi választásokra emléke­ezer forintot biztosítottak a munka elvégzéséhez. Nagy se­gítséget nyújtott a lakosság is: csaknem félmillió forint érté­kű társadalmi munkát végez­lament és a megye törvény- hatóságának összetételét. Ez­után az új választási törvény­ről szólt. talatai azt bizonyítják: me­gyénk lakossága magáénak vallja az új választási tör­vényt, megfelelően él azokkal a jogokkal, amelyekkel vala­mennyi választópolgár az áh lamhatalmi szervek megvá­lasztásában részt vehet. Mint mondotta: megyénkben a kü­lönböző választási bizottságok­ban több mint tízezer ember — Választási alapelveink az tek. s helvi anvaggal segítet- általános. közvetlen, egyenlő tevékenykedik. A jelölő gyű- ték az építkezést. és titkos választási alapelvek léseken a megye 163 ezer név­7ciífr>lácitr mpirtoU o mvm a mai legdemokratiku- jegyzékbe vett választónolgá­Ltí ’ sabb választását jelentik. Üj ra közül több mint H2 ezer chol Kaszas József ne dr. a törvényünk tovább demokrati- ember vett részt s mintegy megy«_ tanács végrehajtó b‘- zálta választfci rendszerünket "er hozzSás hangzott saeans^ titkára, megye-ta- a képviselők egyéni választó- el. Ez bizonyítja, hogy me­n ács tagiéi olt mondott választói kerületnek bevezetésén, a gyénk lakossága helyesli pár­beszédet, Az elnökségbe he- több jelölt állításának tör 'vet foglalt Sehnchmann Zol­tán országgyűlési képviselője­’ölt. Hofier István, a hálássá- szervek munkájának tovább­crvarmatj járási tanács vb-el- fejlesztésén keresztül. Ez a tör­nöke, Bielik György, a Ma- vény. a jelenlegi választási gyarországi Szlovákok -Szövet- előkészületek során kiállta a tunk politikáját, elismeri a vénybe iktatásán a választási néphatalmi szervek tevékeny. ségét, az ország, a városok és Dolgoznak az albizottságok Termelőszövetkezeteink ké- állattenyésztési albizottság rö- szülődnek az idei Országos videsen befejezi a munkáját Mezőgazdasági Kiállításra és A gazdaságok eredményeit a Vásárra. A megyében három megyei bíráló bizottság vizs- bíráló-albizottság működik, gálja felül, majd továbbítja amelyek a jelentkező gazda- a kiállítási irodának. A je- ágok termékeit bírálják el. lentkezett termelőszövetkeze- az eredményeket továbbít- , , . , ják a megyei bíráló bizott- tek eredményeit március 20- sághoz. A növénytermesztési. i§> illetve április 15-ig küldik a kertészti albizottság és az meg a kiállítási irodának. falvak fejlesztésében reális ja­vaslatokkal segít; munkájuk további fejlesztését. Beszélt az új megyei tanács összetételéről, majd a 20 év eredményéit, a második ötéves terv nagyszerű számait, a megye fejlődését ismertette. Szólt, közvetlenül a balassa­gyarmati járás jpar és mező­gazdasági fejlődéséről, a fal­vakban élő emberek megvál­tozott életéről Számokkal bi­zonyította Szügy átalakulását is. A nagv tapssal fogadott be­szed után gazdag kultúrmű­sor következett. A- kesz+öloj szlovák nemzetiségi kultúrcso- mr-t táncszámokkal és jelene- '■ ekkei szórakoz^tta a falu la­kóit riViVrvi'V 'Unqri/v f'Z'Jnck ■ T$tVfJV *■> IVTói}. f rop t Nd<?rnd mco'voj hizntt- ságának titkára köszönte meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom