Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
1967 március <J pcf?fRr+ők NOCR « D 3 Elmek ft lehetőségekkel A választók javasolták — a tanács intézkedik Ártámogatás a — Mi már nyugodtak vagyunk. A terv elkészült, ,-sak arra varunk, hogy hívjanak a járási tanácsra. Így mondja Fazekas Márton, a csaknem hétezer holdas ka- rancslapujtői termelőszövetkezet főagronómusa. Később azt teszi még hozzá, a munkát már az új helyzetnek megfelelően végezték. Ugyanis a közös gazdaság egyike azoknak, ahol az állam gondoskodását, támogatását az árkiegészítésen át élvezik. Az önállóság „ára" — A dotáció korábbi rendszere szubjektív döntések, ítéletek egész sorára adott lehetőséget. Én már hetedik esztendeje vagyok a szövetkezetnél. nehéz körülmények között gazda kódunk, de dotációt még nem kaptunk. Azt mondták, megállunk mi a saját lábunkon —, magyarázza a főagro- nomus. Valóban, a termelőszövetkezet önállóan dolgozott a korábbi években is. Természetesen csak anyira, ahogy a lehetőségek engedték. Tavaly „elhatározták” a járásnál, a megyénél, hogy a szövetkezetben háromezres sertéstelepet alakítanak ki, koca- és süldőszállással, hizlaldával. Mit tehettek a szövetkezetiek? Ha fogcsikorgatva is kifizették a 30 ezer forintot a tervekért. Hanem a munka indulását „engedélyező” okmányokat már nem írták alá. Most derült ki, milyen helyesen cselekedtek. A gazdaságban az idén már nem számoltak a sertéstenyésztéssel. Az új ártámogatásos rendszerben a sertés nem fizeti ki magát — mondja Fazekas Márton. — A hizlaláshoz sok abraktakarmány szükséges. Ha a gazdaság nem tudja megtermelni, vásárolni kényszerül, csak a dotáció rovására teheti... — Ezek szerint már tavaly elkezdték a számolgatást, milyen állatot érdemes nevelni, milyen növényeket hasznos termelni? — A körülmények erre kényszerítették a szövetkezeti vezetőket — így a főagronó- mus. — Legalábbis azokat, akik élni akarnak a lehetőségekkel. Ma is úgy igyekszünk, hogy kihasználjuk mindazokat a kedvezményeket, előnyöket, amelyek növelik az árutermelést, a tagok jövedelmét karancslapuítöi termelőszövetkezetben Az idei tervek szerint minden, az állattenyésztésre épült Karancslapujtőn. Elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés erőteljes fejlesztését tervezik. A szövetkezet vezetői jeles diák módjára számolnak. A harmadik kategóriában, ahová a gazdaságot sorolták — a termőföld minősége alapján — a tej literéért 4,10 forintot kapnak. Ezért már érdemes nagyobb gondot fordítani a tejhozam növelésére. Tavaly 2400 liter volt a tehenenként! átlag. Ez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a járás tejtermelési versenyében megszerezzék az első helyet. Ahhoz viszont kevés, hogy a gazdaságban jövedelmezőnek mondhassák a tehenészetet. Most 2800 liter tejet „várnak” egy- egy tehéntől. A 400 literes növekedés nem jelentéktelen. Biztos alapok szükségesek hozzá, hogy teljesíthessék. A szarvasmarha „hozza44 a lórin tot A főagronómus erről azt mondja: — Takarmányunk van bőven. s ez adta a bátorságot, hogy így tervezzünk. Három éve már, hogy egyesült a környék négy szövetkezete. Most első alkalommal történt meg, hogy nem nyomasztanak a takarmánygondok. Kitartunk az új termésig... Az idén már a takarmánytópokat is mi keverjük. Ami kedvezményt kapunk. tehát mind itt marad a szövetkezetben... Természetesen a meglévő férőhelyek gátat szabnak az állomány gyors fejlesztésének. Most 2X0 tehén van a gazdaságban, s az év végéig még tízzel szaporodik.. Abban azonban nem akadályozza senki a szövetkezet vezetőit, hogy javítsak az állomány minőségét. Etesen. Karancsbe- rényben már sikerült kialakítani a tbc-mentes tehénállományt. Karancslapujtőn most kezdik el ezt a munkát A beteg tehenek helyére maguk nevelnek állatokat. Ez mindenképpen megéri, hiszen a tény észüszők után akkor is megkapják a dotációt, ha saját állományukat javítják a jószágokkal. Fazekas Márton, mint mindig, most is számol. Kilónként hat forint dotációt ad az áTam. s ez tenyészállatonként 2700 forintot jelent a szövetkezetnek. Hízómarháknál 1500 forinttal nagyobb a bevétel, mint eddig. Érthető tehát, ha a szövetkezetben már az idén csaknem 200 hízót értékesítenek. Mi legyen a növénytermesztéssel? A növénytermesztés szerkezetét is úgy alakították, hogy az teljes egészében kiszolgaija az állattenyésztést. — A 850 hold kenyérgabonát elvetettük az ősszel is... Nem is annyira a dotáció miatt. Figyelembe kell vennünk, a népgazdasági igényeket is... A lényég természetesen a pillangós- és abrakta- karmány-termesztés — mondja a főmezőgazdász. Kisebb területen cukorrépát és burgonyát termelnek. A cukorrépára ugyan nincs dotáció, de így is megéri a fáradságot. Tavaly a karancsberényi üzemegységben 340 mázsa volt a holdanként: átlag. A pénz, a cukor mind jól jön. A cukorgyári melléktermékeket meg nagyszerűen hasznosíthatják az állattenyésztésben. A termelőszövetkezet 23 milliós értékkel számol ebben az évben. — Most is a szorgalmas munkára ösztönözzük a tagokat, alkalmazottakat, — mondja Fazekas Márton. — Az alkalmazottak, éppen úgy mint az iparban, meghatározott bért kapnak. A tagok is válogathatnak az elosztás módszerében. Ha valakinek a pénzes tetszik jobban, azt választja, ha meg a munkaegység, akkor azt írunk jóvá. A vezetőség tagjai. — az első számú vezetők is — munkaegységért dolgoznak. Tavalyi esetet mesél. Az állattenyésztésben volt olyan tag, aki azt kérte, ne munkaegységet, pénzt adjanak havonta. Amikor eljött a zárszámadás ideje, bizony keserűen csalódott. Társa, ugyanannyit dolgozott mint 6, mégis három—négyszáz forinttal „jobban jött ki” havonként. Tavaly negyven forint volt a munkaegység értéke. Ennél alább adni, most sem szeretnénk. S, hogy aztán a valóságban mennyi lesz majd? A szövetkezetieken múlik, hogyan dolgoznak, hogyan élnek a kedvező lehetőségekkel? V. G, A salgótarjáni városi tanácson már megkezdték azoknak a közérdekű bejelentések, nek a feldolgozását, amelyeket a város választópolgárai, az országgyűlési képviselői, tanácstagi jelölő gyűléseken vetettek fel. Az elhangzott kérdésekre Lengyel József, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese válaszol. Fekete József és Körmöczi Géza a 70-es számú választókerületben felvetették, hogy a Hámán Kató telepen sok baj van a közvilágítással. Van olyan eset, hogy a lámpák nappal égnek, de sötétedés után nem. VÁLASZ: A panasz jogos, ezért az Észak - magyaroirszá - gi Áramszolgáltató Vállalatnál már eljártunk, s intézkedtünk a probléma megoldására. Az ÉMASZ vezetői azt ígérték, hogy március 15- ig kijavítják a közvilágítási automatát. Deák János, Kotyhása-pusz- tai lakos, a 69-es számú választókerület lakói nevében kérte a közvilágítási lámpák felülvizsgálását, s az égők kicserélését. VÁLASZ: A bejelentés után azonnal intézkedtünk, az ÉMÁSZ a lámpák cseréjét folyamatosan elvégzi. A 62-es számú választókerületből több közérdekű bejelentés érkezett. A Kőváralján, a 9-es számú épület előtt a biztonságos közlekedés érdekében új lámpatest felszerelését kérik. VÁLASZ: A kérést indokoltnak tartjuk, s az 1967. évi lámpasűrítési keret terhére a problémát megoldjuk, legkésőbb szeptember végéig. Bálint Sándoi né és Szalontai István Sztahanov u. 28. szám alatti lakosok a 42-es számú választókerület lakói nevében kérik a távfűtés bevezetését azokba az épületekbe, amelyek a távfűtés nyomvonalába esnelz. VÁLASZ: Az acélárugyári lakótelepen levő lakások távfűtésbe való bekapcsolását 1969 és 1970-re tervezzük. Végrehajtása csak akkor lehetséges — ebben az időszakban is — ha a távfűtés úgynevezett második üteme elkészül, ami véleményem s2ferint még a harmadik ötéves tervben is bizonytalan. Varga János, a Vásártér 99- es bérház lakói nevében vetette fel: sérelmesnek tartják, hogy a szárítóhelviséget a ke- reskedelem. illetve egy részét a megyei könyvtár vet*e igény, be. Így a lakók a ruhákat nem száríthatják máshol, csak az erkélyen és a folyosón. VÁLASZ: A 99-es bérházban ruhaszárításra a padlást jelölték ki. A lakók közül csak igen kevesen veszik igénybe, szívesebben teregetnek az erkélyre és a folvosóra. ami viszont a házirend szabálvaiba ütközik A helviségok igénvbevételét közérdek tette szükségessé, ezért invasolü'k. ho<*v a ru- haszáritásra isen alkalmas padlást jobban használják ki. Bogár József. Baalyasalia, Petőfi úti lakos kérte: a nyilvános telefonhoz éjjeliőrt állítsanak, hogy azt a. rongálástól megóvják. VÁLASZ: A nyilvános telefon épségének megőrzése a közösség feladata, hiszen érdekét szolgálja. Éjjeliőrt nem áll módunkban a telefonfülkéhez állítani. Sírkő Sándorné a 73-as számú választókerület lakói nevében kéri, hogy Zagyvapálfal- van, a 21-es számú műúton levő benzinkúttól a Csokonai utcában korszerűsítsék a villanyvilágítást. VÁLASZ: Ismerjük e problémát, tudjuk, hogy gyenge a világítás és szükséges a közvilágítás korszerűsítése, ami a harmadik ötéves tervünkben szerepel is. Az utcai közvilágítás korszerűsí99 Az fsrazsraáú úr... Bosszúságokat okoz az egységes fuvar-díjszabás hiánya Szerkesztőségünkhöz több községből — mint például Etesről, Karancslapuj tőről, Narancsai járói — panasz érkezett Kifogásolták, hogy a Salgótarjánból házhoz szállított tüzelő fuvardíja körül valami nincs rendben, mert az néha akkor is eltérő, amikor a megrendelők szomszédok. A panaszokra a 2. számú AKÖV TEFU osztályán kértünk felvilágosítást amelyből kiderült, hogy nem a sofőrök manipulációja okozza a „homályos” díj-eltéréseket. A salgótarjáni TÜZÉP-telepről történő tüzelőszállítás a 2. számú AKÖV kizárólagos joga. A város közigazgatási határain belül a tarifával nincs probléma, mert a fuvar árát egységdíj alapján számolják el. s azt már a szállítás megrendelése alkalmával ki kell fizetni. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor a megren delés a megyeszékhely köz- igazgatási határain kívülre szól. Az ilyen fuvart, legtöbbször úgynevezett óra-kilométeres díjszabással számolják el, amely figyelembe veszi a fuvarban megtett távolságot, illetve eltöltött időt. Ezért fordulhat elő, hogy az azonos községbe, sőt gyakran szomszédos házakhoz szállított tüzelő fuvardíja különbözik: a sofőrnek esetleg keresnie kell a címet, a tüzelő azonnali lerakásának valami akadálya van stb. Az ilyen fuvardíj-eltérések sajnos nemcsak a salgótarjáni járásban okoznak félreértéseket, de a balassagyarmati járásban is, amióta az ottani TÜZÉP-telepet is központosították. Várható, hogy hamarosan a pásztói és a szécsényi TÜZÉP-telep központosításával ezekben a járásokban is lesznek hasonló gondok — és sajnos 1 észnél: is. amíg ille- ' ékes hatóságok ki nem bocsátják az egységes övezeti díjszabást. amelyre a 2. számú AKÖV tavaly javaslatot tett, s annak megvalósítására 1966. májusára ígéretet is kapott Nemrég még ott ült az ünneplő tömegben, most pedig egy jókedvű asztaltársaságban viszi a szót. Egyszercsaik az asztal túlsó részéről odakiáltanak neki: „ — Igazgató ur. hogy érzi magát?” Mindany- nyiam felkapjuk a fejünket cs fürkészve kutatjuk, kit illet a titulus. — Engem becéznek — szól felém fordudlva Gémes Gábor, a Budapesti Rádióteehajkad Gyár anyag- és áruforgalmi főosztályvezetője, a gyár gvik alapszervezetének tirtara. az erdőkürti November 7. Termelőszövetkezet beltagja, Közismertebb kifejezéssel, — , -atronálója. Mellette ül a gyár pártbizottságának titkára, aki tettetett szigorúsággal mondja: — Te erről egy szót sem szóltál. Nem hittem volna rólad, hogy megfúrod az iaazgatónkat... Mindannyian jót nevetünk, aztán komolyra rditjuk a szót. — Igaz. amit a közgyűlésen Vajai Tivadar, gyárunk párt- bizottságának ritkára mondott: — Féltő aggodalommal kísértük a közös útra lépei; erdőkürtiek minden lépését, szívesen jöttünk hozzájuk, ha Tgítségre volt szükségük. Ha pedig ők jöttek, mindig nyitott ajtóval vártuk, — így a patronáló. — Kezdetben — veszi visz- sza a szót a pártbizottság titkára — rendszeresen segédkeztünk a nyári mezőgazdasárnunika,tY_/an. Volt, amikor ötvenen jártunk itt. Az egyik esztendő nagyon emlékezetes marad számunkra. Lehettünk akkor is vagy félszázan. En a hordáshoz kaptam beosztást, kévét hánytam a kazalra. Annyira belemelegedtem, észre sem vettem, kiszedtem magam alól a kévéket. Egyszer csak zuhantam lefelé, bele a szekér aljába. Eltalálta, munkaképtelen lettem. Ha néha szóba kerül, jót derülnek kollegáim, s biztatnak: csak gyakoroljam, majd belejövök... Amióta a gazdaság szekere rendes kerékvágásba lendült, azoia nem nagyon kellünk már. Nem vonatkozik ez a főkönyvelőnkre, ragaszkodik hozzá a tagság Azt mondják: — Ö jöjjön politikai előadást tartani, mert tüzes a beszéde, azt szereti hallani a tagság. — Én ezen nem csodálkozom, mert vezető propagandista a kerületi pártbizottságon — veti közbe az „igazgató úr”. A politikai segítségen kívül a szocialista szerződés számos ku'turális találkozót is rögzít. Táncosok, zenészek, énekesek szórakoztak, barátkoztak a gyárban és a termelőszövetkezetben. Amit mér igen nagyra értékel a tagsas és a vezetőség, az a segítség, amelyet az eredményes gazdálkodáshoz adtak a gyár vezetői. Mielőtt átvettél: a gépállomás javítóműhelyét, megkérték a gyár valódi igazgatóját, vizsgálja meg érdemes-e megvásárolni, pénzt adni a létesítményre, mit lehet majd benne, eredményesen csinálni. Amikor az igazgató és a műszaki gárda kimondta az igent, döntött a tsz vezetősége is: megveszi a gépjavító állomást. Igent mondtak a gyár vezetői, bár tudták, hogy az új helyzet új feladatokat is jelent számukra. Kiszámolták, hogy a tsz gépparkját a gépjavítóban dolgozók hamar rendbe teszik. De mi lesz utána? Mit termelnek benne? Milyen gépekkel kellene még kiegészíteni? Egyszerre minden kellett: megrendelő, anyag, újabb gépek. A tsz vezetői az őrökké vidám Gémes Gáborra néztek- — Mit tanácsolsz, mivel biztatsz? — Majd csinálunk valamit, — hangzott a diplomatikus. de mégis sókat sejtető válasz. Nem sokkal később jött az értesítés: — Az 1500-as csúcsesztergapad meglesz... Az első híradást követte a második, amelyben az állt: — az egyetemes marógépet is megszereztük... Közben Gémes Gábor szakított régi módszerével. Most már nem kéthetenként, hanem hetenként egyszer, vagy kétszer jön le Erdőküríre. teset elsősorban a forgalmasabb útvonalakon végezzük, ezért egy kis türelmet kérünk. Sperling Lajos nUkó-völgyi és Mede László csizmadia-telepi lakók javasolták, hogy a Csizmadia Sándor úti műutat hosszabbítsák meg a szovjet emlékműig. Ezen az útszakaszon nagy a sár. sok esetben az út járhatatlan. VÁLASZ: Ebben az ügyben a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium illetékeseivel már tárgyaltunk. Közölték. hogv az útszakasz burkolatát még ez. év nyarán kijavítják, illetve por- mentesítik az utat. Kérjük a lakók türelmét. Motnik Péter. Tóth Boros Ferenc, Tóth László Vasvári utcai lakók utcájuk újjáépítését kérik, mert az úton 40 centiméter mély kátyúk vannak. VÁLASZ: A Vasvári Pál utca megépítése harmadik ötéves tervünkben szerepel. A közlekedés biztonságossá tétele érdekében a kátyúkat id javítjuk. A 29-es számú választókerület lakói panaszolták, hogy Ö-Albert telepről hetenként csak egyszer szállítják el « szemetet. VÁLASZ: Máris intézkedtünk, s a jövőben hetenként két esetben történik a szemétszállítás. Sturmann Béláné és Tóth László, a 10-es számú választókerületben felvetették, hogy a Pécskő utcában a világítást még mindig nem oldották meg véglegesen. VÁLASZ: Az ót káépftésével egyidőben történik a közvilágítás végleges rendezése a Pécskő utca területén. A jelenlegi állapot ideiglenes jellegű. Az utca keleti oldalán már megoldott a világítás, s Sz egyelőre kielégíti az igényeket. Ilyenkor mindig kap valamilyen megbízást. — Megoldjuk Jani bátyám — nyugtatja meg a közös gazdaság köz- tiszteletben álló elnökét. Es rendre megoldja a nehéznek, bonyolultnak látszó feladatokat.Mondják is neki: — akinek isten a barátja... Az „igazgató úr” ilyenkor jókat kacag, hangja betölti az elnöki irodát. Ingajáratban van Budapest és Erdőkárt között. Amikor Pesten van. az igazgatóval és a pártbizottság titkárával megbeszéli a termelőszövetkezet problémáját, majd nyakába veszi a várost. Egyszer anyag, máskor pedig gép után szaladgál. Addig nem nyugszik, amíg el nem intézi. Közben időt szakít saját munkája elvégzésére is. Neki köny- nyebb, jó segítőtársai vannak. Ha pedig a tsz vezetői közül valaki Pesten jár, útja a gyárba is elvezet. Elmond;a mi járatban van, milyen eredménnyel tárgyalt, milyen gondok foglalkoztatják a tsz t. Előfordul, hogy nem talál ia.: sem az igazgató sem a pártbizottság titlcárát, sem patron usu kát, mert értekezleten, tanácskozáson, vagy kiszálláson vannak. Amikor beesteledik felkeresik otthonában Gémes Gábort. Elmondják, mihez kérik a segítségét. — Az „igazgató űr” titulusnak ára is van, igaz Jani bátyám? — kérdi nevetve Gémes Gábor, majd hozzáfűzi. — Szívesen segítünk. mert ezzel saját magunknak is jót teszünk, közös az érdekünk. Venesz Károly
