Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-08 / 57. szám

19BT március 8 szerda N^SRÍB 2 Az új lámjavító műhelyben Less, vagy less? Valamikor csak fával biz­tosítottak a bányákban. Ké­sőbb megjelentek a móll-itek. a TH-gyümk, a különböző tí­pusú acéltániok, süveggeren­dák. Nógrádban is egyre szé­lesebb körben alkalmazzák« korszerű, acéíbiztosító eszsii- zöket. Ezek azonban gyakran pusztulnak, javításra szoru«- nak. A nagybátomyi szolgál­tató, korábban Kisterenyén létrehozott *gy kis javító mű­helyt. Ott végezték-nem a leg­ideálisabb körülmények kö­zött az acélívek újrahenger- lesét. A javító brigád évről évre jó eredményeket tért tél. Mostoha körülmények kö­zött is, többször elnyerték aa szocialista brigád címet, sőt már a bronzérmet is. Ma az ezustplakett váramányosai. Az igények viszont növe­kedtek. A kisterenyei műhely szűknek bizonyult. Üjat épí­tettek Kagvbátonvban. A bri­gád már átköltözött az új, há­romszáz négyzetméter alap- területű támja-'ítö műhelyt«, ahol el ektrom osk eme nce, A Balassagyarmat és Vidó- 8se Körzeti Földművesszövet- kezet megtartotta mérlegjó- vahagyó és vezetőség ujjávó- lasz.w küidöttgy meset, ame­lyen megtárgyalta a SZÜ- VCSZ VI. Kongresszusa óta eltelt időszak alatt végzett munkát és határozatot «hozott az 1967. évi feladatokról A gyűlésen a küldötteken és a szövetkezet vezetőségén kívül megjelent a balassagyarmati járási pártbizottság első tit­kára: Andó Gyula, és a városi pártbizottság titkára Farkas Sándor, valamint Hlavuj Fe­renc, a helyi termelőszövetke­zet elnöke. A beszámolót Gajdos János, a földművesszövetkezet igaz­gatósásának elnöke tartotta. Elmondta, hogy az 1966-os év döntő változást hozott a szö­vetkezet életében, mert az előző években élért őtt- százezer forintos átlaghoz to- szonyítva, a gazdálkodási nye­reség megháromszorozódott. A kiskere&kedelem 'bevétele a kongresszus óta 31.7 száza­lékkal, ,a vendéglátóiparé 55,7 százalékkal emelkedett. Ez nagyteljesítményű sajtoló, ed­zőkád áll rendelkezésükre. Ezenkívül megkapták a szük­séges műszereket, ámenek­kel 'Vizsgálni tudják javítás után az anyag keménységét, a berendezések teherbírását. A brigád 18 tagja már két mű­szakban dolgozik. Wan 3s munkájuk, amit bizonyít, nopv az udvaron máglyákban álffl- -nak a különböző típusú aoB- támok. süveggerendák. V«a •ott a .hidra líkus tói a walient- támig minden faifta. Az áj üzem egyben meg­könnyíti a tröszti ellenőrzést is, hiszen minden egyes biz­tosító étemnek megvan a sa­ját törzslapja. Pillanatnyilag 28 ezer kartont tartanak nyíl­ván. Ez a szám egyébként, jó jel, bizonyítja, hogy a nógrá­di bányákban egyre több s korszerű biztosító eszköz. A kartonokról 'könnyen ellenő­rizhetik azcfk fcilh asznál átórt is. Sókra lesz képes az új üzem, ha egyszer a megtevő utóbbi eredményhez jelentő­sen hozzájárult a Balassa Étte­rem vezetetemen történt vál­tozás. Az itt lebonyolódó for­galom ugyanis a mólt évben már meghaladta a körzet ösa- szes italboltjainak együttes forgalmát Jelentős az előrehaladás a felvásárlásban is. A 854 szá­zalékos emelkedés -oka a ter­melőszövetkezetek megerősö­dése és a háztáji gazdaságok johb ellátottsága vetőmaggal, palántával, mű tró gyávái, gyümölcs facsemetével és na- posbaromfival. Alig húsz szá­zalékkal alacsonyabb ennél az ipari termelés árbevétele, amit a jövőben új üaemágak bevezetésével még növelni szándékoznak. Igen örvendetes a balassa­gyarmati szövetkezet leltár­hiányainak tavalyi alakulása. Az előző három évben ugyan­is a leltárhiány képződése en­nél a szövetkezetnél volt a legnagyobb, ami az elmúlt érv­ben a megyei átlag alá csök­kent. Jól gazdálkodott a szövet­kezet a beruházási kerettel berendeléseket folyamatosan, teljesen ki tudják használni. Most még azt mondják, van szabad kapacitás. A javításra váró TH-ktom-okat például nem küldik folyamatosan a bányáktól. A javítók úgy vé­lik: több van erőből, mint amennyit folyamatosan kap­nak javításira. Az a következ- tétésük, hogy vagy tartalékol­nák a bányákban, vagy saját műhelyeikben javítják. Pedig úgy drágább, mintha korsze­rűbb felszerelésekkel végez­nék. A sajtolót is lehetne másra is alkalmazni. Szerszám kel­lene hozzá és akkor a kapa­citását még bérmunkával íb leköthetnék. Az új műhely jóformán még alig lépett túl a szervezésen és máris van gondjuk. Folya­matosam szeretnék végem munkájukat. káhasznátan be­rendezéseiket. Igényük jogos­éi bizonyára módot találnak annak kielégítésére. ti. J. is. A négy év sasán Nógrád­wc^>e&- tse» tot Balassagyarmat magounoi és piaci árudát, Örhalom iparcikk- és italboltot, presz- szós falatozóit kapott. Ugyanez idő aiatt Balassagyarmaton 656 000 forint ráfordítással kor­szerűsítették a szövetkezeti ét­termet. Megoldásra vár még a nógrádmarcali és a szügyi ital­bolt kialakítása, amit erre az évire irányzott elő a szövetke­zét. Nagy feladatok előtt áll az új gazdasági irányítás szerint dolgozó balassagyarmati föld- művesszövetíkewst, az 1967. évben. A falusiak és a váro­siak várható nagyobb igényei Jobb áruellátást, kulturáltabb kereskedelmi formát, a felvá­sárlás és a szolgáltatások ki- szélesítését követelik meg. Ezeknek a feladatoknak ma­radéktalan elvégzésére a kül­döttgyűlésen megválasztott új vezetőség, igazgatóság és felügyelőbizottság rátermett­sége, Gajdos Jáno6 elnökkel az élen, valamint a községek helyi intézőbizottságainak na­gyobb hatáskörű munkája ele­gendő biztosíték lehet. — Hatszáz kilométert utaz­tam gépkocsival egy golyós csapágy után... — Balassagyarmatról Tata­bányára, onnan Budapestre, majd Szolnokra mentem, míg kaptam megfelelő alkatrészt. . Gyakran hallani ilyesmit az anyagbeszerzőktől. Bár az utóbbi években javult vala- .rane vest az .alkatrészeiUh is még mindig sok a panasz. Kü­lönösen a termelőszövetkeze­tekben drága a gépjavítás, ahol még nincs elegendő gya­korlat a beszerzésben. Sok esetben viszont hiába van gyakorlat, bines alkatrész. Előfordult, hogy egy beszerző bejárta a fél országot, még­sem kapta meg, amit keresett. Sajnálkozva közölték vele mindenütt, hogy az ipar nem gyártja a kérdéses dolgot, mert nem gazdaságos. Egy term ■riőszövpfckezeti gép- csoportvezető azt kérdezte a napokban: minek van az AOROKER, ha nem gondos­kodik a jó ellátásról Nos, ha ennyire élesen indóbo'atlan is beszélni az AGROKER-ről, érdemes megvitatni néhány íré""’ 'tv* 3 ' ?)Tkn I-r,..T1 * í,1 Lőrincz Károly, az AGROKER balassagyarmati kirendeltsé­gének vezetője első kérdése­ink ne egv jelentést tesz élénk. Rövid velős mondatok: „Az évi igényre e hóban — február — kantaunk először go’vós- csapáev»! Műszaki ár”cikkek­ből, ff ’íttő köre* ven kívül még nem szállítottak. Kurrens kekből kis mennyiség érkezik Az alkatrészellátás továbbra a '’en'-rsccrrbh, — Mit lehet tenni? A kirendeltség vezető szét­tárja a karját A gondokkal kezdi. — Annvit tudok, bogy a külföldi típusú gépek alkat­rész ellátásának biztosítására a külföldi partnereikkel meg­kötötték a szerződéseket. Csak éppen alkatrész nincs min­denből. Kül'ö’dön is. itthon is arra hivatkoznak, hogy egyes alkatrészek gyártása nem ki­fizetődő Ezenkívül evnortkö- tel érettségeket is teljesíteni kell... Szerződés van. alkatrész nincs! Vagy legalábbis csak kevés, az sem mindenből. Ve­gyük pé'dául a legkritikusabb géneket UTOSZ 30. ÍJ. DT 54-es. s az erősepekec kívül jónéhány. ugyancsak külföldi gyártmányú tminkasép. A fel­iért jük a hiányokat — mond­ja Lőrincz Károly. — Mégsem kapunk elég alkatrészt. — De miért nincs? S. ha már az importgépekhez nincs mindig elegendő alkatrész, miért nincs a hazai gyártmá­nyú gépekhez? — Egyszerű a magyarázat — kapom a* választ. — Rész­ben hibás a tervezés, részben sok apró alkatrész gyártása nem gazdaságos. Véleményem szerint a gyyárákat érdekeltté kellene tenni az ilyen alkatré­szek gyártásában Ez igaz Sok esetben filléres tömítés, csavar, vagy más miatt áll napokat egy-egy traktor. Az ügyesebbek sok- mindent házilag is előállíta­nak. A tapasztalatlanabbak >ejárják az országot és szid­ják az AGROKER-1. — I-íiáha szid bárki bennün­ket. mi gyártani nem tudunk, csak forgalmazás a felada­tunk. . — Ügy hírlik, jövőre megol­dódnak a gondok — szólok közbe. — Ne siessük el — mondja a kirendeltség vezetője. — Annyi bizonyos, hogy javul a helyzet. Eddig ugyanis fönt­ről kaptunk terveket, holott nem tudták miből mennyi kell. Ezentúl mi tervezzük az ellátást. Üj dolog lesz például a negyedéves tervezés Persze bekövetkezhet egy veszély — mivel a jövőben megszűnik a jelzőrendszer — hogy a MEGÉV-nél (Mezőgazdasági Gépellátó Vállalat) nem lát­ják mi fogyott nálunk. Hiába, minden úi bevezeté­sével jár valami baj. Eddig a gépel látó jelzőkartonokon tar­totta nyilván, mi fogyott. Ezt megszüntetik, s ezzel az infor­málódást is. Az új teryezés- nek azonban több az előnye, mint hátránya Mivel a me­gyei AGROKER-ki rendeltség t nrrtezí rrvíag gZ yÜkatn&crWlg. táyt. valósabb belv zetelem zés­re. pontosabb ellátásra lehet számítani. De vajon így lefiz­et — Legfontosabb, hogy pon­tosan számbavegyük. milyen géptípusokkal, mennyi géppel dolgozunk a megyében — mondja Lőrincz Károly. — Azt is tudjuk előre, milyen gépeket kapnak a gazdaságok. Ennek birtokában az áükat- rész-normatíva • szerint készít­nem — Hiába terveznek, ha még­sem kapnak elegendő álkai- részi — jegyzem meg. — Szerencsére, az uj mecha­nizmusban a gepellátót kőibe- .rezhetjük is, ha nem szállít válaszol Lőrincz Károly. — Ha a jövőben jobbat akarunk, meg kell szűnni az alá- és fö­lérendeltségnek a gépellátó és közöttünk Csak kereske­delmileg egyenlő partnerként működhetünk jól együtt. De a leggondosabb elemzes, számítás mellett is bekövet­kezhet többlet. vagy hiány. Szobonya Sándomé, a kiren­deltség áruforgalmi csoportve­zetője ezael kapcsolatban jegyzi meg: — Ezentúl alapos -elemző­munkái kell végeznünk, mert a raktáron maradó alkatré­szekért büntetőkamatot fize­tünk. Ha meg hiány jelentke­zik, a gazdaságok szorongat­ják a kirendeltséget. A hiány azonban nemcsak a számítás­beli tévedésből adódhat, ha­nem a többlet-fogyasztásból is. Ha valahol rossz a trakto­ros, a gépcsoportvezsető, elha­nyagoljak a tervszerű megelő­ző karbantartást, több alkat­rész fagy Ezért drága a gép­javítás. Tüstént példákat is sorol. Érd'"»kürtön. Pásztora. Brsek- vadkert-en. Cereden. Szécsénv- ben .példásan bánnak a gépek­kel. De sök term e 1őszö vetke- zetben ..aprítják” a traktoro­kat. Jellemző a hanyagságra a ec-1» »—»«K7 m»-CT-°nde'lés is. Hi­vatalosan megnevezéssel cg cikkszámmal lőhet bármit megrendelni. Sokan azonban nem törődnék az előírással, s -»miatt fordul elő. hogv napo­kig keresnek egy-egy alkat­részt — Sok termel őszove tkezef - ben sajnálják kiadni azt m néhány száz forintot a hivata­los katalógusokra, amelyek meafcönnvítik a megrendelési — mondja Szobonyáné. — Pe­dig az összes, a nyolc erőgép és a bat—hét munkagép-kata­lógus nem kerül kétezer fo­rintba. De mindent meg sen kell venni, csak kiegészíteni a régieket. Mert mindenütt akad egy-kettő. Lőrincz Károly egy másik példát mond a drága spóro­lásra: •— A napokban traktor első kerék gumiköpenyt vett egy szövetkezet. De csak az egyik keréken cserélték ki, mond­ván: a másik még bírja. Arra a génre se ülnék fel. Beszélgetésünkből az derült ki, hogy átalakulás előtt áll az atea i-rec ípn á+ás renebsere is. De. hogy lesz-e elegendő alkatrész, erre nem lehet pon­tos választ adni. Ment hiába a legalaposabb felmérés, elem­c ' lV-»tr»R. hn-v " Va»f.s* letet fedezi á kanalat. Remé­nyekre jogosító. hogy a jövő­ben a kereskedelem törvényei szerint .akarták m-gszervezni ezt a terü’etet is. de mindeb­ből lehetettem kihagyná az .elő- á’iftó .cégebeit. Ha .a gyárakat ■érd‘«keWitó tes-zik mindem da­rab alkatrész -elkészítésében, s akkor sem ,nn*»pv. lehetőség nrftrk a nénriigvi vonáwra De addte sem. s ásítá­sa sem árt jf.ít i-m v'igi'ázm’s a gépekre'1 Pádár \n4rá* Jól oardálMaji a szociális és kulturális alappal A termelőszövetkezetek egyre nagydbb gondot fordítanak í; szo­ciális és kulturális aélokra iur- dított összeg liéiyes fellaaszná.tiusá- ra. SomoskőiíjJaluban, Kar a ne Slap- ujtőn lés Cereden átlagon felüli a fejlődés. .A somo^i tsz-ben egy év alatt 78 ezer, £. la puttói tsz-ben 42 ezer forinttal emelkedett a szoci­ális *s -kulturális.. alap az előző évihez -viszonyítva. Célszerű az összeg Selhasználass is. íLuefaJv«n anyagi támogatósban részesttik a továbbtanuló mezőgazdasági szakmunkásokat. Nagybatonyiban sl macorikai és az öregfaluéi művelő­dési otthonok támogatására két­ezer forintot szavmott meg u tag­ság. Alkalmazkodnak az igényekhez Afme'netfleg szüneteltetik Tordas-okna termei esel Az új szállítás'! szerződések fokozott kötelességeket rónak a szémtenmelő vállalatokra, közöttük a Nógrádi Szénbá- wászatí Trösztre is. Igen fon­tos fettétel az ütemes szálh- t áfi, az egyenletes termelés. A fogyasztói igényekhez alkal­mazkodni kell a termelőknek, ami azt jéleníi, hogy ”a téli hónapokban általában több szenet kérnek. A tröszt vezetőd több mű­szaki, gazdasági intézkedést dolgozták ' ki. Ezek _ íköaött szei*ep»el, hogy a bányamű­velésben bizonyos átesaporso- sKiSokatt hajtanak végre. Mi­vel télen több szén kell, így a fejtést akii or szorgalmazzák, nyáron viszont az előkészítő, feltáró munkára tudnak több időt fordítani. Jelenleg a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt gondokkal küzd. Amíg a nagybátomyi te­ndierten és általában a minő­ségi taenet adó üzemeknél tfiivtiólteljesítéa van, az erő- művi. tehát energetikai szén­ből hiány. Év «tejétől eddig pföb snint nyolcezer tonna az tjjr ? -adás, amelynek pótlásá­ra a közel.iöi'.őben még mód van. Annák ellenére, hogy létszám többlel. van a tröszt bányáiban, a sok . táppénzes miatt mégis naponta mintegy 150—200 műszakkal kevesebb áű rendelkezésre, mint amemnjri terv szerint kellene. Ez is hozzájárult a tröszt z-e- zetőségének legutóbbi döntésé­hez, mely szerint március 1-én a 'Csak fél táró és elovájő munkahely ekfeel rendelkező Tordes-aknán leállítják a termelést. A szüneteltetés e«6- reláthatólag három hónapig tart, és addig az btt felsza­baduld, mintegy 150 bá­nyászt a mizseríai hány ab Bem .olyan áknáihuz helyezik át, ahol van szabad .saéntermtiő kapacitás. A rmmkások át- szalütása item .okoz különö­sebb gondot. Az intézkedés még a szállítási költségek csökkentesét js eredményezi. Tordas-akna rekonstrufeciős terve znost van kidolgozás látatt. A tervek elfogadása és a kivitelezés megkezdése az év utolsó negyedére várható A termelés szüneteltetése art is elősegíti, hogy jó össztem- igot teremtsenek a tervfeésáí- tés és a fejtés előkészítése jközott. jük el, hogy miből mennyit » •• ... , L ■ ;feelí rendelni. Hozzáteszem SOr° • SOÍ ml,lkodlk ,a tóég, hogy a nógrádi viszonyok mert^ren-^Vajon mi lesz ezek köpött gyorsabban használód­nak a gépek. így több alkat­ié- részre van szükségünk. javításával? — Minden alkalommal cA kitüntetett Kitiimteiést kapni jó dolog. Kiérdemel­ni nehéz. Soós Ká- roiyné tegnap, a Pár­iáméra Munkácsy termében kormány- kitüntetésben részé- sülit. Nógrádből egye­dül é. Másfél év alatt ezt kiérdemelni, nem kis dolog. Mert csak ennyi idő óta irányítja a salgötar. jani városi nómo.- galmat. Egyike n megye legfiatalabb nötaná- csi tMsártmialk. 1957 január óta él Salgó­tarjánban. Férje a belügyi szerveknél doHoz&k. Két gyere­kük van: a lő éves Mária és a 79 éves Péter, akt Képzőmű­vészen Főiskolára je­lentkezett. Tehetsé­ge* gyerekek. Hogy honnan tn- őnknm? Ahonnan a többi Ta.vgamtn'nta műn kislány. Vagy tatán még métvebb. rőt TInvartis 11-en nrytn,,*,Tr tetévérék. Az Hinvrnyv-rfit JB éve* l*retinVottayn először- Elmentem közéjük- Egercsehi- ben — ahol m felsza­badulás után laktunk — volt mit helyreál­lítani. Mi, az árva gyerekek gondozásit vállaltuk: főztünk, mostunk, szállást ad­tunk. nekik. 1945 ka­rácsonyán házilag ké­szítettünk szaloncuk­rot, hogy ismerjék meg az apróságok. Mert a háború alatt nem Igen tellett sza­loncukorra. Ekkor kapcsolódtam be fia­tal fejjel a nőmozga­lomba: inkább még érzésből, mint tuda­tos kötelességválla- lásböl. Hát így kez­dődött Es azóta tart. 1959-ben Székesfe­hérvárra költöznek. Rövid idénymunkára mennek, aztán 1957 eleiéig vnánis ott ma­radnak. Férje kü­lönböző pártiskolá­kon tanul, maid 1954- ben BM szolgálatba lép. Soósné 1957-ben áll munkáiba. Ekkor lesz párttag is. Az üj knmfuezethen — a mái VTRCT — ha­mar föltalálja magát, és szervez. Szakszer, vezeti és nobizattsá- gi munkájával elé­gedettek a dolgozók •ts, és ahová csak tudják, beválaszt­ják. A mögötte állók bizalma erőt adott ne- íct a küzdelemhez ne­héz időkben is. — Amikor 1957 elején Salgótarjánba jöt­tünk- egy kicsit talán a szülőföldre is köl­töztünk. Édesanyám ugyanis Nagybátony- ban született. Az ÉM ASZ-haz kerül­tem. A raktárban dolgoztam. 1960-ban kaptam meg „A ne­hézipar kiváló dalgo. tója” címet. Alá a nőmozg álommal fia­tal korában eljegyez­te magát, az soha nem tud szabadulni tőle. A magyarázat egyszerű: nem is akarl Az SZB nő- tnzottsági felelőse, az­tán az SZMT nőbi­zottságának is a tag. ja lettem. Innen ke­rültem 7965 őszén a vár ma vőtanács élére. Addig volt füaaetle- Jttett városi titkára, ma azonban munká melleit látom el teendőket. Nem. p naszkodhatom, ho fáradt vagyok, me egyik este klubnyit Baglyasálján, más nap tanfolyam bej fezé se Károly-aknc aztán a nők elhelyt kedésével kapcsolat gondok is sok pro lémát okoznak. A v ros tizennyolc tér lett nötanácsát ossz fogni, eligazítani .a munka nem kevi Hogy eddigi titká Ságom során mit f tékelek a legjobbai Azt az összefogást szolidaritást, amit harcoló vietnami né gttermebek meg sei lésére indítottunk, húsz év előtti ege csehi összefogói idézte fél emlékez télben. Mi nők me mutattuk, mire v emunk képesek. E után is azért dóig zom, hogy ne est magunkért, de más hért is sokat tegyün nttpoyi István W<* »;három$zorozódo t í a nyeposég S*ép eredmények a Unlamtia^yarmat é* Vidéke körzeti # öld mű eettbzö vet kezet net

Next

/
Oldalképek
Tartalom