Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-31 / 76. szám

2 NOGRAb 1967. március 51. pábtefc Goldwater: ,,/Vent lepne meg Haiphong bombázása“ A Canterbury-i érsek egyetem mintegy ezer főnyi hallgatósága előtt kijelentette: „nem lepne meg, ha egy szép reggel arról értesülnék, hogy Haiphongot bombázzák”. TOKIÓ A Tokióban hivatalos láto­gatáson tartózkodó Hasluck ausztráliai külügyminiszter csütörtökön találkozott Japán kollégájával, Szatóval. A két külügyminiszter elhatározta, hogy „további erőfeszítéseket tesznek a vietnami béke elé­rése érdekében”. A találkozó­ról kiadott közlemény nem szól arról, miben jutnak kife­jezésre a két országnak „ezek az erőfeszítései” ugyanis Ausztrália közvetlenül, Japán pedig közvetve részt vesz az amerikaiak vietnami agresszi­ójában. Április 4-i ünnepségsorozat a Szovjetunióban MOSZKVA (MTI) A kupavnai finomposztó­gyárban rendezett szovjet— magyar barátsági esttel meg­kezdődött a Szovjetunióban az április 4-i ünnepségek so­rozata. Szerdán este zsúfolá­sig megtelt a Moszkva-kör- nyéki textilgyár 500 szemé­lyes klubja, ahol Ivan Za- mercev, nyugalmazott ve­zérőrnagy, Budapest egykori városparancsnoka méltatta Magyarország felszabadulása 22. évfordulójának jelentő­ségét. A bensőséges hangulatú ünnepségen, beszédet mon­dott Oláh József, á moszkvai magyar nagykövetség taná­csosa is. Ülésezett a MED ŐSZ megyei küldöttértekezlete Nasszer fogadta Gromikit KAIRÓ (MTI) Nasszer, az EAK elnöke szerda este Kairóban fogadta Gromiko szovjet külügymi­nisztert. A megbeszélésen — amelynek tartalmáról semmi részletet sem közöltek — je­len volt Riad egyiptomi kül­ügyminiszter és Pozsidajev, a Szovjetunió kairói nagykövete is. Az FKP * plénuma PÁRIZS (TASZSZ) A Párizs környéki Auber- villiers-ben szerdán egész nap ülésezett a Francia Kommu­nista Párt Központi bizottsága. A kétnapos ülés első napján a résztvevők megvitatták Georges Marchaisnek, a Poli­tikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának beszámolóját a nemzetgyűlési választások tanulságairól és a párt feladatairól. LONDON A Times csütörtöki számá­ban mintegy fél oldalas hirde­tés jelent meg, amelynek 330 aláírója követeli a brit kor­mánytól, határolja el magát az Észak-Vietnam elleni ame­rikai bombázásoktól. Az alá­írók között Nobel-díjasok, par­lamenti képviselők, világhírű írók, színészek, zeneszerzők, akadémikusok és egyházi sze­mélyiségek szerepelnek. Ramsey Canterbury-i érsek szerdán felszólította az ame­rikaiakat hogy a bombázások megszüntetésével tegyék meg a kezdeményező lépést. CHARLOTTESVILLE Goldwater volt köztársaság­párti szenátor, aki a közel­múltban tért vissza dél-viet­nami utazásáról, a Virginia tekezletén U Thant nem ke­vesebb, mint hétszer ismé­telte, hogy a bombázások be­szüntetése szükséges, nyilat­kozatának szövege azonban ezt a feltételt nem tartal­mazza. Míg az ENSZ-ben min­denki úgy véli, hogy U Thant az amerikai álláspont­hoz közeledett, az Egyesült Államoknak U Thant javas­latára való reagálását kü­lönbözőképpen értékelik. Mae McMaines asszony sem, aki Nebraska államba me­nekült, Garrison ellene is körözést rendelt el. Szerdán este Garrison új­ságírók kérdéseire válaszol­va kijelentette: amióta Ken- nedy-ügyben nyomoz, több­ször is megfenyegették, hogy megölik. Az utóbbi időben az amerikai belbiztonsági szervek is felhívták a figyel­mét rá, hogy élete veszély­ben forog. Előzőleg ismere­tessé vált, hogy a szövetségi nyomozó iroda, az FBI, ked­den tudatta Garrisonnal: egy georgiai illetőségű nő az életére tör. A hírügynökségek szerint a kerületi ügyész állandóan fegyvert visel, lakóházat éj­jel — nappal őrzik. „Hidegvérrel”, — ez a címe Truman Capote könyvének. Valóban, hideg vérnek kell csörgedeznie ereinkben, hogy olvasni tudjuk, annyira ször­nyű az, amit a szerző elbeszél, s annyira komor a tanulság, amelyre a könyv olvastán ju­tunk. A „Hidegvérrel” — gyilkos­ságok története. Két fiatalem­ber, az amerikai Kansas állam egyik falujából, ötszáz kilo­métert utazik, hogy egy éjsza­ka behatoljon egy házba, amelynek létezéséről addig fogalma sem volt, felébressze a ház négy lakóját, akiket annakelőtte soha nem látott, majd lemészárolja őket: az apát, az anyát és a gyermeke­ket. Az egyik gyilkos harcolt a koreai háborúban. Truman Capote leírja a dráma szereplőinek élettörté­netét: mind az áldozatokét, mind gyilkosaikét. Elfogulat­lan elbeszélőként teszi ezt, he­lyesebben szólva: ihletett el­beszélőként, aki elhagyja a gondolati kitérőket, a leleple­zést az olvasó ítéletére bízva. Amit Capote leír, a valóság szférájából való, mégpedig egy olyan világból, amely szer­fölött számító és kiszámított. Ebben a világiban, ahol min­den ki van számítva, és min­den alá van vetve a pusztító akaratnak, mindenki számít és mindenki filozofál: a gyil­kosok és áldozataik, a 'bírák és rendőrök, a kíváncsiak rhil- lióiról nem is szólva^ A végeredmény azonban, amelyet kapnák, híján van minden rendszernek. Más szó­val: bizonyos tanulságok meg­(Folytatás az 1. oldalról) A megyei bizottság és a szakszervezeti bizottságok az­zal is segítették a gazdaság- politikai célkitűzések teljesí­tését, hogy a határozatok szellemében a gazdasági ve­hetőkkel együtt szélesítették az anyagi ösztönzést, a dolgozók érdekeltségét. Minden üzem rendszeresen kidolgozta a bérszabályzatot, a nyereségré­szesedés irányelveit, s gondos­kodtak arról, hogy ezeket he­lyesen alkalmazzák, betartsák. A megyei párt-végrehajtó­bizottság és az SZMT 1964. decemberi határozata óta so­kat javult a szocialista bri­gádmozgalom mind számsze­rűségében, mind tartalmában. Tavaly 52 brigád 633 tagja tett vállalást, amelynek na­gyobbrészt eleget tettek. Az elmúlt években tartal­masabb lett az üzemi demok­rácia. rendszeresen megtart­ják a termelési tanácskozáso­kat, műszaki konferenciákat. Sokat javult a különböző munka-bizottságok tevékeny­sége. Eredményesen működ­nek a munkaügyi döntőbi­zottságok, és kevés kivétellel a társadalmi bíróságok is. A társadalombiztosítási munka fejlődését bizonyítja többek között, hogy már hat üzem­ben hoztak létre üzemi kifi­zetőhelyet, s ezek többségénél kialakították a különböző bi­zottságokat. A legutóbbi küldöttértekez­let óta nagy erőfeszítéseket tettek a szakszervezeti szer­vek a dolgozók munkakörül­ményeinek javításáért, az üze­mi balesetek és az egészség- ügyi ártalmak csökkentéséért. Manapság már elmondható, a munkavédelem egyre inkább társadalmi üggyé lesz a leg­több üzemben. Bár még nem sikerült minden területen előrehaladni, ezért a jövőben a politikai nevelő munka mel­lett nagyobb figyelmet fordíta­nak az ellenőrzésekre. Az utóbbi négy évben jelentős összegeket fordítottak az egészséges munkakörülmények megteremtésére. Munkás- szállásokat, üzemi étkezdéket korszerűsítettek. A mozgalmi munka egyik i magyarázatlanul maradnak — a véres homályban. A könyv megjelenése óta több ízben értesültünk hason­lóan hideg fejjel elkövetett gyilkosságról. A világot meg­döbbentette egy másik bűn­tény, amelynek tettese ugyan­csak egykori katona volt, aki egy kórházi szobába bezárt hót vagy nyolc ápolónőt, majd szisztematikusan kiirtotta őket — minden nyilvánvaló Ok nél­kül. Emlékezhetünk arra is, hogy egy amerikai több órán át azzal szórakozott, — hogy egy magas épület tetejéről a járókelőkre tüzelt. Próbáljuk megőrizni a hi­degvérünket, ami Truman Ca- potenak — ez vitathatatlan — olyannyira sikerül, és vegyünk szemügyre egy esetet, amelyet ugyancsak ő beszél el nagy ri­portjában. Ugyanazon a börtönfolyosón — ahol a fenti két tettes — várta végórájának eljövetelét két katona: a 18 esztendős George Roland York és a 19 éves James Douglas Letham. A texasi katonai börtönben barátkoztak össze, két évvel korábban, amikor egy-egy ki­sebb bűncselekményért kirótt büntetésüket töltötték. — Rothadt az egész világ, — mondta Letham. — A rossz­ra a rossz az egyedüli válasz. Az emberek mást nem érte­nek. Csak a rosszat. Gyújtsd fel a pajtáját — azt megérti. Mérgezd meg a kutyáját, öld meg őt magát. Ronnie egyetértett: „Let- hamnak száz százalékig igaza van.” És hozzátette: — Akárkit is ölsz meg, szí­vességet teszel vele az illető­nek. legfontosabb mutatója, a szer­vezettség javuló tendenciát mutat. A szakszervezeti tag­ság további erősítése érdeké­ben azonban mind több fia­tal szakmunkást kell tömö­ríteni az alapszervezetekbe. Ennek a megoldása a szak- szervezeti aktívákra, tisztség­viselőkre vár, akiknek a leg­több helyen igen gyümölcsö­ző a kapcsolatuk a dolgozók­kal. Bizonyíték erre a sokat javult alapszervezeti propa­gandamunka eredményei is. A szakoktatással való foglalko­zás során elérték például, hogy a törzsgárdához tartozó dol­gozók túlnyomó többsége kü­lönféle szakmai tanfolyamot végzett. A választott testületek az elmúlt évek során az alap­szabálynak megfelelően mű­ködtek. A megyei választ­mány, ha nem is kielégítően, de foglalkozott a legfontosabb kérdésekkel. A megyei bi­zottság a lehetőségeknek meg­felelően irányította az alap­szervezetek munkáját A vitában kilencen szólal­tak fel. A hozzászólók kriti­kusan és önkritikusan elemez­ték a saját munkaterületükkel kapcsolatos szakszervezeti te­vékenységet, s egyetértőleg szóltak az eredményekről. A vitában szót kért Kpvacsik József, a csehszlovák szak- szervezeti küldöttség vezetője is. A testvér szakszervezet kö­zép-szlovákiai tanácsának képviselője, csaknem negy­venezer szervezett dolgozó nevében üdvözölte a küldött- értekezlet résztvevőit. Elmond­ta, hogy érdeklődéssel figyelik mezőgazdasági szakszerveze­tük tevékenységét, különösen az új gazdaságirányításra va­ló áttérésből adódó sajátos tennivalókat. Szólt arról, hogy náluk is ebben az időszak­ban értékelik az elmúlt két év munkáját, módosítják a szakszervezeti munka for­máit, módszereit. A vitában felszólalt többek között Kiss József elvtárs, aki tolmácsolta a megyei pártbi­zottság üdvözletét. Megállapí­totta, hogy az elmúlt négy évben jó irányban fejlődött a get tettek, háziasszonyok vol­tak: két georgiai asszony, akik szerencsétlenségükre röviddel azután kerülték York és Lot- ham útjába, hogy azok meg­szöktek a katonai börtönből, elloptak egy gépkocsit és el­indultak Jacksonville-be, Flo­ridába, York szülővárosába. Lethamék meggyilkolták, de előbb még kirabolták a két asszonyt. New Orleansban a fiúk szereztek két pisztolyt: a revolveragyra két vonást vés­tek. A következő tíz napban a rovátkák száma megszaporo­dott. Előbb Tallahom-ban, Tenessee államban, ahol a banditák egy vörös Dodge- sportkocsi tulajdonosai lettek, miután végeztek annak tulaj­donosával, egy utazó ügynök­kel. Majd Saint Louisban gyarapodott tovább a rovát­kák száma: itt két embert öl­tek meg. Az öt áldozathoz Kansasban egy Otto Ziegler nevezetű járult. Ziegler ke­ménykötésű, 62 esztendős fér­fi volt, igen szívélyes, vagyis nem az az ember, aJtí cser­ben hagyja egy defektes autó utasait. Csak természetes, hogy Mr. Ziegler nyomban megállt, amikor a kansasi autósztrádán egy szép júniusi reggelen meg­látta az út szélén álló sport­kocsit, és a két rokonszenves fiatalembert, aki a motorban babrált. Honnan tudhatta vol­na a derék Ziegler, hogy a kocsi teljesen rendben van. hogy az egész csupán csapda irgalmas szamaritánusoknak, akiket ki akarnak rabolni, és meg akarnak ölni? Ziegler utolsó szavai ezek voltak: „Se­gíthetek valamiben?” York, szakszervezeti mozgalom, a szakszervezeti aktivisták a po­litika tevékeny alakítói, a párt iránymutatásának egyre szak­avatottabb megvalósítói. A megye mezőgazdaságában el­ért eredményekben nagy sze­repe van a szakszervezeti munkának. Az elismerés hangján izolt a MEDOSZ mozgalmi és gaz­dasági tevékenységének sikere­iről, amelyeket csak aláhúz, hogy új helyzetben jöttek létre, amikor nemcsak a hi­bák elhárításával, hanem a megnövekedett feladatokkal is meg kellett birkózni. A to­vábbi feladatokkal kapcsolat­ban mondta el, hogy meg­nyugvásra koránt sincs ok, hi­szen a szakszervezetnek is fel kell készülni, s a legnagyobb körültekintéssel kell segítem az új gazdasági mechaniz­mus bevezetését. Így fogal­mazta meg: a fő célkitűzés az egész mezőgazdaság fej­lesztése, s ehhez kell megte­remteni a szakszervezetnek ta az előfeltételeket minden üzemben, a sajátcs körülmé­nyeknek megfelelően. Dr. Dobi Ferenc a MEDOSZ Központi Vezetőségének üd­vözletét tolmácsolta hozzászó­lásában, majd a küldöttérte­kezlet résztvevőinek felelős­ségteljes munkájáról szóit. Mintegy értékelésként elmond­ta, hogy tervszerűbb, szerve­zettebb az alapszervezetek, a választott szervek munkája, ami a nyilvánvaló gazdasági eredményekben mutatkozik meg. Végezetül a szakszerve­zeti munkában várható vál­tozásokról szólt, amelyek ösz- szefüggenek az újabb felada­tokkal. Ezeket csak úgy lehet sikeresen megoldani, ha a szemléletben és a gyakorlat­ban érvényesül a dialektika Kanyó Béla vitazárója után megválasztották a héttagú megyei bizottságot, valamint az SZMT küldöttértekezletére is a MEDOSZ soronkövetke- ző kongresszusára a küldötte­ket. A MEDOSZ megyei bi­zottsága ezután megtartotta első ülését, ahol elnöknek és titkárnak ismét Hajdú Józse­fet, illetve Kanyó Bélát vá­lasztották meg. aki húsz lábnyira volt az öreg­től, egyetlen pisztolylövéssel szótloccsantotta a koponyáját, azután Lethrnanhoz fordulva így szólt: — Ez aztán a célzás, mi?! Truman Capote nem beszélt erről, de mégis szoros és na­gyon elgondolkoztató kapcso­lat van könyvének meséje, és azok között a háborúk között, amelyeket az Egyesült Álla­mok immár évek óta folytat. S bár vannak kísérletek, hogy az Egyesült Államoknak eze­ket a cselekményeit a sza­badság védelmével álcázzák, (a saját business-ük szabadsá­gának védelmével) ezek a szüntelen agressziók, erősza­kos cselekmények, amelyek lábbal tiporják a nemzetek méltóságát, kegyetlenséget és kétségbeesést szülnek. Vajon akadnak-e emberek, akik el­hiszik, hogy a szörnyű és em­bertelen agressziók nyomtala­nul maradnak, s nem lesznek hatással az ifjúságra? Az erő­szakot úgy állítják be, mint valami szent és természetfe­letti dolgot. Az erőszak doktrínájának az a célja, hogy szörnyeket ne­veljen. A Korea, Kuba, Domi­nika, a Vietnam elleni agresz- szió révén az erőszak doktrí­nájának szerzői olyan maga­tartásbeli normákat akarnak az emberekbe oltani, amelyek alapja: az aljasság, a kegyet­lenség, a rágalom és a terror. Truman Capote könyve nem tiltakozás, de mégis döbbene­tes erővel tanúskodik arról, hogy hová jutott az agresszív háborúk kocában egy nagy or­szág. Sokezer észak-amerikai hal meg évente Vietnamban. Sajnáljuk dicstelen pusztulá­sukat, az igaztalan ügyért. De sajnáljuk azokat is, akik túl­élik honfitársaikat, mert kö­zülük sokan a gyilkosság mes­terségére adják a fejüket, hi­szen úgy tanították őket erre, mint az állam szentesített doktrínájára. U Thant kezdeményezéséről NEW YORK (PAP) A PAP NEW YORK-i tu­dósítója írja: U Thant nyilatkozata ked­di sajtókonferenciáján arról tanúskodik, hogy az ENSZ fő­titkára a vietnami kérdésre vonatkozó javaslatát kulcs­pontjában változtatta meg, amikor már nem ragaszko­dik a VDK elleni bombatá­madások beszüntetéséhez, mint a tárgyalások megkezdésének előfeltételéhez. Igaz, sajtóér­Garrisont megfenyegették Garrison New Orleans-i ke­rületi ügyész szerdán másfél órán át hallgatta ki Layton Martenst David Ferrie egy­kori lakótársát. Garrison fel- tételezései szerint Ferrie New Orleans-i lakásán 1963. őszén az összeesküvők meg­beszélést folytattak Kennedy meggyilkolásáról. Egy másik tanú, aki meg­szökött New Orleansból, ma­gasabb fokú bírósághoz for­dult és kérte, hogy semmi­sítsék meg az ellene kibocsá­tott körözést. A tanú: Gor­don Novel New Orleans-1 kocsmáros, ismeretlen hely­ről „levelez” a bíróságj szer­vekkel. Nem akar megjelen­ni a New Orleans-i ügyészi hivatalban egy további ta­nú, a huszonkét éves Lillie A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: Timmy-Tom. Mesejáték IV. — 8.44: Glazunov: Sztyenka Razin — szimiónikus költemény. — 9.00: Kórusok, hangszerszólók. — 9.30: Egy éj Velen­cében. — 10.10: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Mezei cso­kor. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Operarészletek. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: Csi­náld meg magad! — 13.08: Arturo Toscanini vezényel. — 14.14: Kabalevszkij Kantáta a reggelről, a tavaszról és a békéről. — 14.30: Zsibongó. — 15.15: Üzenetek. — 15.55: Beszélgetés dr. Mihályfi Ernővel, az MSZBT elnökével. — 16.37: Első talákozásom Móricz Zsigmonddal. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe. — 17.15: Pillangók, tündérek, ma­nók. — 17.30: Miből és hogyan? — 18.00: Üj Zenei Üj- ság. — 18.40: Hozzon egy dalt Budapestre! — 18.45: Svéd Sándor magyar nótákat énekel. — 19.25: Sporthíradó. — 19.35: A Rádiószínház bemutatója. Passzív állomány. — 20.32: Régi híres előadóművészek felvételeiből. — 20.49: A hónap slágerei. — 21.19: Beethoven összes szimfóniái. III. — Közben: 21.59—22.20: Hírek. Időjárás. — 22.51: Zsolnai Hédi és Németh József énekel, Tommy Garett együttese játszik. — 23.30—0.30: Operarészletek. — Közben: 24.00— 0.10: Hírek. Időjárás. PETŐFI RADIO: 10.00: Zenekari muzsika. — 10.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 11.00: Könnyűzene Behár György műveiből. — 11.54: Szép magyár vers. — 12.04: Magyar zongoraművészek felvételeiből. — 13.00: A há­rom testőr. — 14.00: Kettőtől — hatig. A Petőfi Rádió Zenés délutánja. — 18.05: Budapesti hírmondó. 19.00: Ernster Dezső énekel. — 19.25: Lakatos Vincze népi zenekara ját­szik. Miklós Kata énekel. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek: — 20.25: Sporthíradó. — 20.35: A Kuba zenekar műsorából. — 20.49: Üj lemezeinkből. — Brahms iG-dúr szextett. — 21.19: Lát­tuk, hallottuk. — 21.39: Offenbach-operettjeiből. — 22.20: A modern esszé tíz mestere. — 22.30: Dallal-tánccal a világ körül. — 23.00—23.15: Hírek. Időjárás. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: Szünidei matiné. Hófehérke. Balettműsor. — 10.30: A Gioconda-mosoly. Magyarul beszélő angol film (ism.). — :.45: Telesport (Ism.) BESZTERCEBÁNYA: 18.00: Tavaszi séta. — 18.35: A kelet- s/lovákiai kerület életéből. — 19.00: TV-Híradó. — 19.30: SOS ... — 21.50: Tengerészdalok. Pablo Neruda — Truman Capote könyvéről Az elsők, akiknek szívessé­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom