Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-30 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK’ AZ MSZMP NO G R A D MfC Y fej BIZQ XXIII. ÉVF. 75. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. MÁRCIUS 30. CSÜTÖRTÖK Az IPA „fiai“ Aranyérmesek és jelöltek <2. oldal» Műtermi vizitálások (3. old) (4. oldal' Budapestre érkezett Otto Winzer, NDK külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre ér­kezett Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer külügyminiszter-helyettes, valamint az NDK Külügyminisztériumának több vezető munka­társa. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Pé­ter János külügyminiszter, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, valamint a Külügy­minisztérium több vezető munkatársa fogad­ta. Ott volt a fogadtatáson dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete. Péter János külügyminiszter szerdán dél­előtt hivatalában fogadta Otto Winzert, a Német Demokratikus Köztársaság külügymi­niszterét és Oskar Fischer külügyminiszter- helyettest. A baráti találkozáson jelen volt Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és Kárpáti József, hazánk berlini nagykövete. Ott volt dr. Herbert Plaschke. a Német De­mokratikus Köztársaság budapesti nagyköve­te. A fogadás után a Külügyminisztériumban megkezdődtek a két külügyminiszter tárgya­lásai. Újabb feladatok előtt Ülést tartott a Hazafias Népfront Nógrádi megyei Bizottsága Javult a lakosság ellátása Megtartották a MÉK évi küldöttgyűlését A Megyei Értékesítő Köz­pont évi közgyűlését tegnap tartották Salgótarjánban, a Karancs Szállóban. Az elnök­ségben helyet foglalt Kádár László elvtárs, a SZÖVÉRT árugazdálkodási osztályveze­tője és Holub Gyula elvtárs, a MÉSZÖV kereskedelmi fő­osztályvezetője. Horváth Jó­zsef MÉK főosztályvezető meg­nyitója után Fekete Sándor, a Megyei Értékesítő Központ igazgatósági elnöke számolt be a küldötteknek a második ötéves terv, valamint az el­múlt év munkájáról. Bevezetőben a burgonya, zöldség-gyümölcs termeltetés­ről és a felvásárlásról be­szélt. A lakosság, az ipar és az exportigények kielégítésére a MÉK az elmúlt években burgonyából átlagosan 4200, zöldségfélékből pedig 2200 hol­don termeltetett a közös gaz­daságokkal. Az 1966. évi 212 vagonos gyümölcsfelvásárlási tervüket 394 vagonra teljesí­tették. Különösen jó termés volt tavaly szamócából és mál­nából. 1966. évi összfelvásár- lási tervüket 110,9 százalékra teljesítették. Ez vagonban 2557-et tesz ki. A második öt­éves terv során burgonyából, zöldség- és gyümölcsféleségek­ből összesen 9837 vagon árut vásároltak fel. A termelőszövetkezetek és a MÉK kapcsolatai javultak, az együttműködés zökkenőmen­tes. és ez lehetővé teszi a megye lakosságának folyama­tos áruellátását. A MÉK-nek második fon­tos feladata a termeltetés és felvásárlás mellett a kiskeres­kedelmi forgalom lebonyolí­tása. Az értékesítést a me­gyében 39 szakboltban végzik. A lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítésére az el­múlt ötéves terv során össze­sen 7071 vagon árut hoztak forgalomba. Ezen kívül 4616 vagon árut Budapesten és más megyékben értékesítettek. Exportra 708 vagon árut küldtek. Az áruválaszték bő­vítése érdekében a MÉK be­vezette a közelmúltban az élő és vágott baromfi, valamint a füstölt húsáru értékesítését is. A megye ellátásához szükséges árukészletek 80 százalékát a MÉK és a földművesszövetke­zetek — az ipari jelleg elle­nére — megyei felvásárlás­ból biztosítják. Más megyé­ből elsősorban primőr árukat szereznek be. Az elmúlt év­ben tovább javult a lakosság ellátása, a tervezettnél több áru került, forgalomba burgo­nyából, paradicsomból, zöld­borsóból, szamócából és mál­nából. A lakossági, ipari és export­igények egész évben történő folyamatos kielégítésében nagy szerepe van a helyes tárolás­nak. A lakosság téli és tava­szi ellátása lényegében a táro­lókból történik. Nógrádban, sajnos, a raktározási körül­mények igen rosszak. A hely­zet megjavítása érdekében ta­valy megkezdődött Salgótar­jánban egy 200 vagon befoga­dó képességű hűtőház építése közel nyolcmillió forintból, amely 1967 végére készül el. Különböző jellegű beruhá­zásokra évente általában há­rom-négymillió forintot köl­töttek, a második ötéves terv során, és 1966-ban összesen 14 és félmillió forintot. Az ú> gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségek keretein be­lül tovább növeli a MÉK a már eddig is bevált ipari te­vékenységet. A tartósító üze­mek kapacitását állandóan bővítik. Ennek haszna a föld­művesszövetkezeti vendéglá­tóiparban, de a zöldségboltok jobb áruellátásában is meg­mutatkozik. A MÉK 1961-ben 14 vagon savanyúságot tartósí­tott, 1965-ben már 45 vagon­nal. A végzett munka összefogla­lása után Fekete Sándor az 1967. évi legfontosabb felada­tokról beszélt. A kiskereske­delemben, a burgonya, a zöld­ség és a gyümölcs értékesíté­se területén a tavalyi 578 va­gonnal szemben 647 vagon az idei terv. Az exporttervek 23 vagonnal növekedtek, míg az állami ipar számára 172 vagon terméket szállítanak. Savanyú­ságot az idén 3150 mázsát tartósítanak. A MÉK igazgatósági elnö­kének beszámolója után a felügyelő bizottság jelentését hallgatták meg, majd meg­kezdődött a beszámolók felet­ti vita. Ezután újabb öt évre megválasztották a kilenctagú igazgatósági vezetőséget, majd a hat küldöttet a MÉSZÖV küldöttgyűlésére. Tegnap délelőtt Salgótar­jánban, a megyei tanács dísz­termében Nagy Béla elnökle­tével ülést tartott a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottsága. Napirenden a nép­frontmozgalom politikai, szervező és szervezeti tevé­kenysége és a megyei tanács alakuló ülésének előkészítése szerepelt. Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottságának titkára, beszá­molójában elmondotta, hogy j ma már általános az a véle- ■ mény és megállapítás, hogy az j 1967. évi választások igen jó politikai légkörben zajlottak le, bizalommal teli hangulat uralkodott a választás minden szakaszában, és ugyanilyen jó politikai hangulat jellemez­te március 19-ét, a szavazás , napját is. Elmondotta, hogy a közéleti aktivitásban bekö­vetkezett kedvező változást mindenekelőtt az segítette elő. hogy az utóbbi hónapban sok olyan kérdésre kaptunk vá­laszt, amelyek a párt IX. kongresszusa előtt még nem voltak világosak és a dolgo­zók széles tömegeit foglalkoz­tatta. A IX. kongresszus hatá­rozata nyomán történt in­tézkedések kedvezően éreztették hatásukat a vá­lasztást előkészítő mun­kában. Marczinek István elvtárs be­számolójában elmondotta, hogy a választást előkészítő munka során több mint 15ü ezer ember vett részt a kü­lönböző megmozdulásokon, s a választásokon a Hazafias Népfront jelöltjei mindenütt megkapták a választók bi­zalmát. — A Hazafias Népfront megyei elnöksége eddig is Napirenden Ä történelmi tudatformálás feladatai A TIT Országos Történelmi Választmányának tanácskozása Tegnap, a TIT Országos Történelmi Választmányának plenáris ülésével megkezdődött Salgótarjánban tudományos életünk egyik legrangosabb eseménysorozata. A Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei Szervezetének klubjában megjelent dr. Mód Aladár egyetemi tanár, a TIT alelnöke, a történelmi választ­mány elnöke, Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának első titkára, Kiss István, a TIT országos titkára, Dér László, a TIT történelmi választmányának országos tit­kára, Kovalcsik József, a TIT tudományos titkára, valamint a 19 megye TIT történelmi szakosztályának képviselője. Gálfi Árpád köszöntötte a je­lenlevőket, majd dr. Mód Ala­dár emelkedett szólásra. Bevezetőben részletesen szólt a történelmi ismeretter­jesztés helyzetéről, szerepéről, feladatairól, annak tematikai, tartalmi kérdéseiről, népműve­lési lehetőségeinek problémái­ról, az elvi-tartalmi irányítási­ról és továbbfejlesztésről, a korszerűség néhány kérdésé­ről. Elmondotta, hogy a IX. kongresszus a történelmi tu­datformálás feladatainak egész sorát vetette fel: a nemzeti mozgalmak marxista értékelé­sét, a szocialista hazafiság, és internacionalizmus történeti hagyományait, a szocialista er­kölcs megszilárdítását, a kör­nyező, elsősorban a szocialista országok fejlődésének megis­merését, a háború és a béke történeti kérdéseit, a marxis­ta tájékozódás szükségességét a kapitalizmus, az imperializ­mus és az. egyes kapitalista országok történeti fejlődésé­nek kérdéseiben, stb. Szólott továbbá a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulója évében a társulat egé­szének feladatai ról, az 1919-es magyar események iránti fi­gyelem fokozásának szüksé­gességéről, a történész-vitáról, annak elvi-elméleti kérdései­ről, Németh László Árulója bemutatásával, illetve az Élet és Irodalomban Faragó Vilmos Kicsi ország című cikke által felvetett nézetekről, a kis nemzetek hivatástudatának megjelenési formáiról, a szo­cialista nemzetfogalomról, é^ egyéb másról. Befejezéskép­pen elemezte a választmány munkájának lehetőségeit, az ideológiai harcban betöltött szerepét, s beszélt a feladatok­ról. Bevezetőjét élénk vita kö­vette. A résztvevők részlete­sen szólották a történelmi is­meretterjesztés korszerűbb formáiról, a vetélkedők, a helytörténeti kutatások szük­ségességéről, s a tartalmi munka egyéb kérdéseiről. Délután előadói konferen­ciára került sor. Honfi József tudományos kutató Űjabb eredmények a Nagy Októberi Szocialista Forradalom törté­netének kutatásában címmel tartott előadást, a téma fel­kért hozzászólói dr. Johancsik János és Szabó Béla voltak. Befejező programként a jelen­levők megtekintették a Halha­tatlan napok című szovjet do­kumentumfilmet, amely a for­radalom eseményeit örökítette meg. gondot fordított arra, hogy lehetőségeihez mérten meg­köszönje társadalmi aktivis­táink fáradozását. Bizottsági ülésünket is felhasználjuk ar­ra, hogy ismételten megkö­szönjük megyénk választó- polgárainak komoly és fele­lősségteljes állásfoglalását, magatartását, választási fela­datainkban való aktív közre­működését. Külön is köszön­jük a politikai, szervezeti munkában konkrétan részt­vevő népfront-aktivisták fá­radhatatlan munkáját —• mondotta. Ezután a népfrontbizottsá­gok előtt álló újabb felada­tokról beszélt. ‘Mint mon­dotta: legfőbb feladat, hogy a mai lendület, munkakedv tovább fokozódjék a párt IX. kongresszusa határozatainak megvalósításáért. A népfront munkában egyik fontos politikai és erkölcsi kötelesség közre­működni abban, hogy az elkövetkező négy évben is a legszorosabb legyen a kapcsolat a tanácstagok , és a választók között. Az aktuális feladatokról ki­jelentette, hogy a népfront- bizottságoknak továbbra is feladatuk a termelőszövetke­zetek előtt álló politikai, gaz­dasági célkitűzések megvaló­sításának elősegítése. Fela­dat, a községpolitikai és köz­ségfej lesztéssi tervek megoldá­sában való kölcsönös együtt­működés, a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javasla­tok megvalósítása. A nép­frontbizottság egyik legszebb és legfontosabb feladata az új tanácsokkal való kapcso­lat kialakítása. Külön foglal­kozott az előadó a kulturá­lis nevelőmunkával kapcso­latos együttműködésről. Ezen belül elő kell segíteni a marxizmus ideológiájának ér­vényesüléséért folyó harcot; az egységes népművelési ter­vek megvalósítását, a felnőtt­oktatást, a mezőgazdasági szakok­tatást, a könyvtárak támo­gatását, a közízlés fejlesz­tését, a klubmozgalom terjesztését; a lakosság szocialista szellemű nevelését, a szocialista haza­fiság és a proletár internaci­onalizmus szellemének ápolá­sát. , A tanácsúkkal való együtt­működésben egyik legfonto­sabb feladatnak a most első­ként megválasztott tanácsta­gok munkájának segítését ha­tározta el a n ép fron t bizottság. A Hazafias Népfront Nóg­rád megyei Bizottságának tegnapi ülésén megvitatták a megyei tanács végrehajtó bizottságénak 13 tagjára tett javaslatot és elfogadták a me­gyei tanács nyolc állandó bi­zottságának tisztségviselőire és tagjaira tett javaslatot is. Húszmillió forint értékű tej, hús és tojás A pásztói járásban a legeredmenyesebb a felvásárlás Több mint 20 millió fo­rint értékű árut adtak a népgazdaságnak Nógrád me­gye közös, háztáji és egyé­ni gazdaságai az elmúlt hó­napokban. A legtöbb ser­tés- és marhahúst, tojást, tejet, baromfit a pásztói já­rásban vásároltak fel. Az értékesített áru megközelíti a 6 millió forintot. A balas­sagyarmati járásban mintegy négy és félmillió, a salgó­tarjáni járásban nem egé­szen négymillió forint érté­kű árut értékesítettek a ter­melőszövetkezetek, a háztáji gazdaságok és az egyéni termelők. A megyei tanács felvásár­lási osztályán kapott tájé­koztatás szerint az értékesí­tés üteme megfelelő. Hízott sertésből mintegy 900-at, vá­gómarhából csaknem 1300- at vásárolt fel a megyében az állatforgalmi vállalat. A legöbb hízott sertést a pász­tói, a szécsényi és a balas­sagyarmati járás közös és háztáji gazdaságai értékesí­tették. Vágómarhából ugyan­csak a pásztói járásban vá­sárolt fel a legtöbbet az ál­latforgalmi vállalat. A salgótarjáni járásban több mint 460 mázsa ba­romfit értékesítettek az el­ső hónapokban. Ezzel a já­rás gazdaságai, termelői olyan hagyományos barom­fitenyésztő járást is meg­előztek, mint a balssagyar­mati. A fejlődés ugrássze­rű, hiszen a múlt év hason­ló időszakában még a 100 mázsát sem érte el a sal­gótarjáni járásban felvásá­rolt baromfihús mennyisége. A balassagyarmati járásban 226, a rétsági járásban nem egészen 200 mázsa vágottba- romíi kerül felvásárlásra. Egyébként a megyében fel­vásárolt baromfihús meny- nyisége már meghaladja a 10 vagont. Tojásból csaknem másfél milliót gyűjtöttek össze a felvásárlók a közös és ház­táji gazdaságokban. A ba­lassagyarmati járásban 443 ezer, a pásztói járásban nem egészen 400 ezer, a rétsági járásban pedig mintegy 280 ezer tojást értékesítettek eddig. Tejből több mint 27 ezer hektoliter került fel­vásárlásra, több mint 5 ezer hektoliterrel több, mint amennyit az elmúlt év azo­nos időszakában értékesítet­tek a megye termelőszövet­kezetei, háztáji gazdaságai, egyéni termelői. A pásztói járásban fejték és értékesí­tették a legtöbb tejet, több mint 8 ezer hektolitert. Ezu­tán a balassagyarmati, ma i a rétsági járás következik sorban. A balassagyarmati járásban mintegy 6700, a rétsági járásban pedig több mint 5 ezer hektoliter tejel vásárolt föl a tejipari válla lat az elmúlt hónapokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom