Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-29 / 74. szám
1967 március 29. szerda NÖSBA D 3 JHaqdika, Ojözsnéni, mtg az aiizaag&k A két ló fürgén üget a könnyű, sárga homoíkfutóval. Az ülésen deresedé férfi, meg egy fiatal lány. A férfi a főagronómusa a szövetkezetnek. A lány, Kiss Magdolna, kertésztechnikus. Harmadik éve irányítja Romhány ban a kertészet, a gyümölcs és dohánytermesztés munkáit. Száz—száztíz asszony. Olyan leány, hogy valósággal ég a kezében a munka. Es ha valami nem sikerül neki, hát akkor sem ereszti búnak a fejét. Űjra kezdi. Most azért mégis irodaiammal mondja: — Másfélmillió forintot terveztünk a kertészetből, a gyümölcsösből, meg a dohányból. •. -Tói megnyomtuk a ceruzát. Sok pénz ez száz holdról! De még mennyire. hogy sok! Talán nem is vállalja Kiss Magdolna, ha nem bízik annyira asszonyaiban. — Sose féljen Magdika — nyugtatja őt kezdettől fogva Sisa Jánosné, vagy ahogy a szövetkezetben ismerik. Bözsi néni. — Az asszonyok vállalják a munkát... El akartuk érni az idén is a szocialista címet... Az asszonyok még mindig állták szavukat. — Tavaly száznegyven holdunk volt. .. S a bevétel egymillió-hétszázezer... Majd háromszázezer forinttal több a tervezettnél — beszéli lelkesen a lány. A távoli dohányföldeikről flott. Egész délelőtt ölezővel járta a szántást. Azért fáradhatatlanul magyaráz: — Igaz, mi is megcsináltuk az asszonyokkal, amit csak lehetett... Még kísérleteztünk is... Megpróbálkoztunk a palántatűzdeléssel, a műtrágyás permetezéssel. Sikerült mind... Alig győztük szedni a termést. A szüretig most még hosz- szú az idő. Addig sok a tennivaló, sok próbát ki kell állniák a kertészeknek. így volt nemrégiben is. Hiába készítették el időben a melegágyakat, a mag később érkezett, s az éppen kibúvó növényeket meglepte a hideg. Műanyag-felszóró a Pásztói Gépjavító Állomáson A mezőgazdasági gépjavítás eredményességének egyik fontos feltétele az alkatrész— Vége a palántáknak — gondolta ijedten Kiss Magdolna. — Mit szól majd hozzá az elnök, meg a főagro- nómus? Az idő melegre fordult, és rendbe jött minden. A kertészek nem fáradoztak hiába. Az asszonyoknak vérükké vált a dolog, a verseny. Ha minden jól megy, akkor áprilisban kiültetik a szabadba a paradicsomot. Az ősszel pedig Kiss Magdolna egyetemi hallgató lesz. — Ha minden jól megy, — mondja, s derűsen nevet hozza. ♦ Sisa Jánosné még 1951-ben lépett a szövetkezetbe. Leginkább a szántóföldeken dolgozott, s talán jó másfél esztendeig fejőgulyás is volt. Most már hetedik éve csapatvezető a kertészeknél. Ismeri a munkát, az asszonyokat mind. Számon tartja, ha valaki hiányzik a csapatából, mert beteg. Anélkül, hogy valaki is szóvá tenné, megy és meglátogatja. Amúgy csendes, jóravaló asszony. A kkor hangoskodik csak. ha baj van a munkával. A hatvan nagy melegágy, vagy ahogy ők mondják, a kert ott van a falu közepén, szemben az irodával. Az asszonyok még februárban elkezdték benne a munkát. — Bizony, akkor indultunk — emlékezik vissza Bözsi néni. — A melegágyakat készítettük. Amikor a mag megjött, vetettünk... — Volt. elóg asszony? — Oh, nemigen kell itt sürgetni a munkára senkit — mondja. — Ahogy reggel felszáll a dér. az asszonyok tudják, indulni kell... Itt találkozunk a kertben... — Téged nem tud megelőzni egyikünk sem. Jóformán éjjel nappal itt vagy! — Derék parasztasszony szól a homok mellöl. Márciusi fényben fürdik a leert. Az asszonyok, hatan-nyolcán lehetnek. a rostákhoz hordják, keverik a melegágyi földet. — Most nincs itt az egész csapat — magyarázkodik Si sa Jánosné. Munka még nincs annyi, mint áprilisban, májusban lesz. Így aztán felváltva jönnek az asszonyok. Rostálják a homokot, s ha kisüt a nap, felgöngyölik a gyékénytakarókat az ágyakról, megemelik az üveget, öntözik a fény felé törő, gyenge paprika, paradicsom növénykéket. A kút itt van a közelben, ám öt— hat vödör vizet felhúzni egy- egy ágyhoz, nem gyerekjáték. — Segítünk rajta Bözsi néni — inti türelemre a háborgó asszonyt Kiss Magdolna. Kiemeljük majd szivattyúval a vizet... Az asszony helyeslőén bólint, éppen úgy, mint amikor arról hall, hogy a nyáron Palotásra mennek majd. az öntözést megnézni. — Keresni mit tudnak? — Mikor, mennyit dolgozunk — felelik egyszerre többen is. — A múlt hónapban 5,20 forintos órabérrel számoltak el bennünket — így Bözsi néni. Szívesen és jól dolgoznak. Tavaly a kertészeti munkák mellett, nyolc hold cukorrépa és 60 hold kukorica betakarítását vállalták az asz- szonyak. Az idén is harminc hold kukorica, öt hold cukorrépa, 50 hold aratás szerepel a kertészek munkavállalási lapján. Ezt vállalta a csapat. Sisa Jánosné, Sagyibó Rafael- né, Kiss Vendelné, meg a többiek. Bözsi néni csapata. ★ Mi van a többiekkel? Azt mondja Kollár János, a termelőszövetkezet elnöke: • — Nem is tudom mire mennénk az asszonyok nélkül. Boda Béláné a gyümölcs- termesztő munkacsapatban dolgozik. Ami munka adódik a gyümölcsösben tavasztól, egészen szüretig; abban részt vesz. De emellett egy hold kukoricát, 400 négyszögöl cukorrépát is vállalt. Lekaszálják, felgyújtjk fél-fél hold pillangós és a rét fűtermését. S ha elérkezik az aratás ideje, akkor a gabonából két holdat Bodáék vágnak majd le. Ezt teszik Balázs Jánosék is. Két hold gabona, pillangós és rétiszéna betakarítását kukorica és cukorrépa kapálást vállalt Balázsné. S ez az igyekezet, szorgalom jellemző az asszonyok többségére. — Nem is volt gondunk most sem a, területkiosztással. Már januárban megvolt minden darab földnek a gazdája — magyarázza az elnök. Minden szava tele van bizalommal. Hogyisne. A szorgalmas asszonyok kezében valósággal ég a munka. Vincze Istvánná Iskolások és az egészségügy A Magyar Vöröskereszt Nógrád . megyei vezetősége 1967 évben nyolc fő területen végez közegészségügyi felvilágosító, szervező munkát. Ezek egyike az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom további szervezése, kiterjesztése. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy néhány általános, közép, vagy szakmunkásképző iskolában a kampányszerű feladatokat jól megoldották, de következetes és folyamatos, órán kívül egyészségügyi ne- velcmunfeát nem végeznek. A megye 184 általános iskolájának 60 százaléka kapcsolódott be gyakorlatilag is az ifjúsági Vöröskeresztes munkába. A részvételi arány legalacsonyabb (30 százalék) a pásztói járásban. Az idén elsősorban szervezettségben és a versenymozgalomban, valamint az oktató-, felvilágosító munkában kívánnak előrelépni. Az ifjúsági vöröskeresztes csoportok számának csökkenése ellenére fokozatosan nő a bekapcsolódó tanulók száma. Előbbre lépni ezen a téren elsősorban a kisiskolákban és a középfokú tanintézményekben szükséges. A „Tiszta iskola, rendes osztály” mozgalomban résztvevők száma két év óta csökken. Járásonként felmérik ennek okait és meghatározzák a tennivalókat. Az ifjú egészségőr I. tanfolyamot elvégzők továbbképzését biztosították. A tanfolyamok befejző mozzanataként májusban, megyesizerte megszervezik az egészségügyi vetélkedőket, elsősegélynyújtó versenyeket és a nyerteseket értékes tárgy j utalómban részesítik. Pályázati felhívás az MSZMP Nógrád megyei bizottsága Marxizmus-Leninizmu» Esti Egyetemére Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága su 1967/68-aí tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem következő tagozataira: 1. hároméves általános, 2. Kétéves szakosító, HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetét tanulmányozzák. Negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát, évenként szigorlatot tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve a egyetem elvégzéséről végbizonyítványt kapnak, ennek törvényes elismerését az 1088,1957. sz. korm. rendelet biztosítja. A jelentkezés feltétele: egyetemi, középiskolai, vagy marxizmus—leninizmus esti középiskolai végzettség. A esti egyetemnek Salgótarjánban és Balassagyarmaton működik hároméves tagozata. KÉTÉVES SZAKOSÍTÓ TAGOZAT A jelentkezők a következő szabadon választható szakokon tanulhatnak: filozófia, politikai gazdaságtan, nemzetközi munkásmozgalom története. A jelentkezés feltétele: egyetemi, főiskolai vagy marxizmus—leninizmus esti egyetemi végzettség. A tagozat hallgatói negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesznek. Az eredményes osztályvizsgák után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgát tehetnek és a 17/1963. VIL 2. sz. korm. rendelet értelmében főiskolai oklevelet nyerhetnek. Szakosított tagozatok Salgótarjánban működnek. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A különböző tagozatokon hetenként egyszer meghatározott napon és időben kötelező előadás, vagy osztályfoglalkozás van. Tandíj egy évre 170 Ft, amely két részletben fizethető. A marxizmus—leninizmus esti egyetem mindkét tagozatára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A jelentkezők mindkét tagozaton felvételi vizsgát tejnek. A felvételi vizsgák ideje: 1967. április 20. és május 20. között. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási és városi pártbizottsághoz kell benyújtani. A pályázathoz szükséges kérdőívet, valamint a felvételi vizsga anyagát képező kérdéseket a pártbizottságoknál és az esti egyetem igazgatóságán lehet szerezni. A pályázatot 1967. április 15-ig lehet benyújtani. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Javaslat az állattenyésztési központok kialakítására Az új giazdasógiránylitásd rendszer az eddiginél nagyobb mértékben ösztönzi a termelőszövetkezeteket a jövedelmezőbb gazdálkodásra, állóeszközeik jobb kihasználására, az állattenyésztés színvonalának emelésére. Dr. Gelencsér Ferenc, a felsőpetényi tsz elnöke, Kaliczka István, a tol- mácsi tsz agronónusa, Szikom András, a rétsági tsz elnöke, valamint agronómusa: Paksi Péter nem keveset töprengett azokon az akadályokon, amelyek a szarvasmarhatenyésztés kibontakozását nehezítik. A fogand: a megfelelő számú férőhelyek hiánya. Diósjen ön, Nógrádon, Tereskén, Romhányban, Nagyorosziban, Nézsán sokkal több borjút lehetne növendékké nevelni, mint napjainkban. A bánki termelőszövetkezetben kiszámították, hogy százhúsz férőhelyes növendékistállójuk — éves átlagban — csak tizenöt —húsz százalékig kihasznált. Szinte önként adódott a javaslat: a kellő adottságú termelőszövetkezetekben alakítsanak ki borjúnevelő központokat. Ezekben a centrumokban alkalmazni lehetne az itatásos borjúnevelés bevált módszerét, amely nem csak harminc százalékkal olcsóbb a hagyományosnál, de a tbc-mentes állomány kialakításának is hatékony eszköze. A központokban felnevelt növendék szarvasmarhát — előzetes megállapodás szerint — vagy a borjakat a centrumba beszállító tsz-he juttatnák vissza, vagy más, rájuk igényt tartó tsz-eknél értékesítenék. A kosos érdek mást kíván Felcsigázott kedélyek nyomában Mátra keresztesen A NÉHÁNY HÓNAPPAL ellátás zavartalansága. A gazdaságos gépjavítást viszont az is befolyásolja, hogy mennyi alkatrészt újítanak fel egy-egy üzemben. Az alkatrész felújítás elengedhetetlen', s éppen ezért fordítanak erre nagy gondot a Pásztói Gépjavító Állomáson. A DT lánctalpas traktor szerelő-javító szalag hibafelvételezöi tíznaponként előre megadják a f e 1 ú j í tóm ű he! ynek az igényekéi. Ennek alapján a felújítók már előre elkészítik a felújított alkatrészeket. Egyelőle 24 féle alkatrész felújításával foglalkoznak. A felújított alkatrészeket raktározzák, s a javítás igényeinek megfelelően használják fel. A kisebb, könnyebben előállítható darabokat saját- magúk készítik ei. Sok gondot okozott az egyes csapoknak, csapágytartóknak a helyrehozása. A kopott csapokat hegesztése* felrakással próbálták rendbehozni, azonban ez kevés esetben vált be. Egy csapásra megoldja ezeket a gondokat a napokban érkező műanyag-felszóró berendezés alkalmazása. E berendezés segítségével a kopást müanyagbevonattal pótolják, s erre a bevonatra préselik fel a csapágyakat. A tapasztalatok szerint a műanyagfém kötése,' tapadása kielégíti a követelményeket. A csaknem százezer forintos berendezés lényegesen meggyorsítja és olcsóbbá teszi az alkatrészek felújítását. ezelőtt elindított lavina még ma sem állt meg Mátrake- resztesen. Változás csupán any- nyi, hogy a korábbi kisebb csoportosulás után már csak néhány ember hangoskodása, hangulatkeltése zavarja a kis község lakóinak nyugalmát. A vélt panasz már eljutott országos fórumokhoz, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke pedig fogadta a mátrakeresztesiek ,.küldötteit’’. A falu összes lélekszáma alig éri el a hétszáz főt, lvét—három ember viszont ezek „nevében” beszél, követel, járja a hivatalokat. Hovatovább már ott tartanaik, hogy egyszerűen azt követelik: Mátrakeresztest csatolják Heves megyéhez, önállósítsák a községet, avagy pedig tartozzék Mátraszentim- réhez. Hangulatkeltésük, a falu nyugalmának zavarása rendkívül káros. Miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy az erdő- gazdaság egy nagyobb szabású erdőrendezést hajtott végre, s mivél a Mátrakeresztest övező hegy állami .tulajdon, be- kebelezWe került az a kis rész is, amit eddig a mátra- keresztesi gazdák legelőnek használtak. A községben Körülbelül ötven szarvasmarha van. Senki nem vitatja a legelő szükségességét. Azt is tudjuk, hogy a község lakói— amióta csak létezik Mátrákeresztes — az erdőből élnek meg, fakitermeléssel, fakanálkészítéssel foglalkoznak. Ma is ötven fakanálkészítő kisiparos tevékenykedik a faluban. Megélhetést biztosít a község lakóinak a fuvarozás —r huszonkét pár ló található —, s nemcsak a tehenek legeltetéséhez hanem a lovak takarmányellátásához is szükséges a legelő. Mindezt tudják az arra illetékes emberek. Keresik is a megoldást, a jogos panasz orvoslásának módját. Természetesen mindehhez időre, nem utolsó sorban pedig türelemre van szükség. Mátrakeresz- tesen két-három ember ezt nem veszi tudomásul, hangulatot kelt, lehet, éppen önös érdek miatt. Azt hangoztatják, hogy egyes tanácstagok „eladták” a falut, az „anyaközség”, Hasznos peilig nem tudja biztosítani az emberek foglalkoztatását. Vegyük csak sorjába. „Eladták” a falut a tanácsban eddig is hűségesen tevékenykedő, a választópolgárok érdekeit hűen szolgáló tanácstagok? Bizony el! Mert éppen a korábbi tanácstagok — akiket most is megválasztottak a falu becsületes emberei — a forintok százezreit szerezték meg a község számára. A falu utcáin ma már higanygőz lámpák világítanak. Üj, kéttan- termes iskolát építtetett az állam. A nagyobb lélekszámú Hasznosnak még ma sincs művelődési háza, de Mátrakeresz- tesnek van! Mozival, pingpong-teremmel együtt. Elkészült az új italbolt, most épül 200 ezer forintos költséggel az új üzlet is, amit még ebben a hónapban átadnak rendeltetésének. Az orvosi rendelőt is az elmúlt év nyarán kapták a keresztesiek, hogy csak néhány dolgot említsünk. Eladták a falut, mert a közösségért dolgoztak, a község javát szolgálták, a falu gyarapodását segítették elő? És ezeket az állam, Nógrád megye adta számukra! Hasznos nem tudja biztosítani az emberek foglalkoztatását? Nem bizony úgy, ahogyan ezt eddig tették. Mert mindenki emlékszik még arra. hogy cséplőcsapatot szerveztek a közös gazdaság számára. Hangoskodó, „jó tanácsadó” akkor is volt, s ez a csapat a munka megkezdése után hamarosan feloszlott. Vagy egy másik. A hasznosi termelőszövetkezetben az elmúlt évben is több, mint ötvenezer forint értékű cseresznye ment tönkre, mert a beérés után nem volt, aki leszedje, a keresztesiek pedig semmi hajlandóságot nem mutattak arra, hogy segítsenek, s ezzel pénzt is keressenek. Persze, azt akarja némelyik tanácstag, hogy a „közösbe” vigye az embereket. Az elgondolás rendkívül érdekes, é> a közösség hasznát szolgálná. Hiszen egy faipari ktsz létrehozása mindenképpen megmentené az embereket a sokszor előforduló anyaghiánytól, a közösen készített fakanál; vagy más termék értékesítése pedig intézményesen lényegesen könv- nyebb lenne. Több, nagyobb kereset jutna a ma még egyénileg, családi alapon tevékenykedő kisiparosoknak is Lehetne az érveket tovább sorolni. Egészen odáig, hogy a fuvarosok számára Pásztó és környéke biztosítja a megélhetést. s Pásztó, vagy Salgótarján mint járási, illetve megyei székhely lényegesen közelebb van, mint Gyöngyös, vagy Eger, az ügyes-bajos dolgok intézése is könnyebb es gyorsabb. ..Mostohagyerekek a mátrakeresztesiek” — hangoztatják. A felsorolt létesítmények mást bizonyítanak. Az elmúlt négy év során 39 új la Írás épült a kis községben, számosat felújítottak. Ma már itt is négy televízió, nyolcvan rádió és megannyi újság található. Ezek az emberek életkörülményeinek lényeges javulását bizonyítják. Tegyük fel most a kérdést: mostohagyerekek-e a mátrakeresztesiek, eladták-e a falut a becsületesen tevékenykedő tanácstagok? A válasz egyértelmű, mégpedig az, hovv ne n* Valamennyien a közösség láváért dolgoztaik és a közös érdek más. nem az, amit néhány elégedetlen, zsörtölődő kíván. -0} EGY LEGELÖGOND MEGOLDÁSA nem lehet ok hangulatkeltésre. Nem, mert okos, megfontolt szóval gyorsabban lehet előbbre haladni, amint azt máris tették a megyei tanács vezetői. Orvosolják a jogos panaszt, aminek tör-éh vés útja van. Ez az út nem a k-helyek jogtalan, s alaptalan szítása. A mátrakeresztesiek nagy többsége, ezt reálisan így is látja. Somugyvári László
