Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-24 / 71. szám

1967. március 24. péntek MflCüíD Kihasználatlan lehetőségek A salgótarjáni nagyüzemek termékeinek jelentős része további feldolgozásra szoruló alapanyagként, vagy félkész­áruként hagyja el a gyár és a város területét. A helyi ter­melés gazdaságosabbá tétele és az ésszerű foglalkoztatott­ság lehetőségeinek megterem­tése szempontjából egyaránt fontos, hogy szélesítsük a fo­gyasztókhoz készáruként ke­rülő salgótarjáni áruk körét. A harmadik szempont, ame­lyért érdemes ezt a problé­mát a felszínen tartani: a készregyártásnak a lakosság javuló ellátásában jelentkező következménye. Könnyű észrevenni, hogy mindez nem csupán gazdasá­gi, de politikai érdekből is fontos, s érthető, ha megyei pártszerveink vissza-vissza- térnek annak vizsgálatára: miként éltünk a lehetőségek­kel, s milyen teendők várnak ránk a továbbiakban. A megyei párt-végrehajtó­bizottság tavaly ősszel, meg­tárgyalva a megye ipari fej­lesztésének kérdéseit, nagy figyelmet szentelt a készre- gyártás növelésének. Ezzel kapcsolatban igen tanulsá­gosak azok a tapasztalatok is, amelyeket a városi pártbi­zottság ipari osztálya a kö­zelmúltban összegezett Mint ismeretes, a megyei párt-végrehajtóbizottság kö­telezte a vállalatok vezetőit, pártszervezeteit, hogy a kész­áru arányainak növelése ér­dekében intézkedési tervet dolgozzanak ki. Hasonlót ké­szített a megyei tanács ipari osztálya és a Nógrád megyei KISZÖV is. Ez utóbbi szer­vezetek tervei közül néhány már megvalósult. A helyi épí­tőanyag felhasználása, vala­mint a magánépítkezésben mutatkozó anyaghiány eny­hítése érdekében négyszere­sére emelték a Nógrád me­gyei Építőanyagipari Vállalat salakblokk-üzemének kapa­citását, megvalósult az acél­árugyári szeráruk nyelezése. Megkezdődött a síküveggyári hulladéküveg tárgylemezek céljára történő feldolgozása: az Üvegipari Műszaki Ktsz egyelőre negyven, a későbbi­ek során akár ötször ennyi munkást képes ezzel haszno­san foglalkoztatni. A baglvas- aljai sportklub helyiségében a Vegyi Kiszerelő Ktsz ren­dez be olyan üzemet, ahol az Öblösüveggyár üvegeit töltik meg különböző vegyi anya­gokkal. Az írószer Ktsz az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzlet- igazgatósága régi irodáinak helyén létesít üzemet hőre keményedő műanyag alkatré­szek előállítására: jelentős részben a Tűzhelygyár igé­nyeit elégíti ki. A határozat végrehajtása azonban még csupán a kez­deti eredményeknél tart, a lehetőségek azoknál sokkalta gazdagabbak. Jellemző erre például a KISZÖV sokrétű tanulmányterve. Szerepel eb­ben bútor, kerítés, vasváz, drótfonat, hálókeret, szita, épületvasalás, csatosüvegek, szódásüvegek készregyártása, csillárok összeszerelése, já­tékgyártás és még sok min­den. A megvalósítás már tá­volról sem ilyen sokrétű. A készregyártás lehetősé­geinek feltárásában, s az er­re vonatkozó intézkedések meghozatalában eddig az Acélárugyár bizonyult a leg- találékonyabbnak és legse­rényebbnek. Még az idén, egyebek között, olyan új ter­mékekkel gyarapszik az Acél­árugyár választéka, mint a műanyaggal bevont huzal, a sodronyfonat, horganyzott acélszalag, egyenes, zárt pro­filvas nyílászáró szerkezetek­hez, kész acél ajtó- és ablak­keretek, óra-, játék-, lakat- és zárrugók és egyéb ter­mékek. , lennél jóval szerényebb a többi vállalat programja, s néhány kivételtől eltekintve, az elképzelések és a megva­lósítás konkrétsága sem ér­zékelhető megnyugtató mó­don. Igaz, hogy néhány sal­gótarjáni nagyüzemünk fo­lyamatban lévő rekonstrukci­ója eleve az áruválaszték bő­vülését, s a foglalkoztatottság tetemes növelését teszi lehe­tővé, a félkésztermékek, melléktermékek és hulladék­anyagok helyi feldolgozása, készáruvá történő gyártása azonban ennél, jóval többet ígér. Azt például, hogy né­hány éven belül megoldód­hat Salgótarjánban a jelen­legi női munkaerőkínálat tel­jes kihasználása, továbbá több, eddig a hiánycikkek listáján szereplő áruból ki­elégíthetnénk nemcsak a nóg­rádi, de a más országrészek­ben mutatkozó keresletet is. Ezért azt a következtetést, melyet a városi párt-végre­hajtóbizottság egy nemrég megtartott ülése a tapasztal­takból levont, hasznos lesz megszívlelni: több vállalat készregyártással kapcsolatos intézkedési terve nem tükrözi a feladat fontosságát, az üze­mek pártszervei pedig azért nem szorgalmazták eddig az ügyet, mert abban csupán gazdasági feladatot láttak. Holott nyilvánvaló, hogy a készregyártás körének széle­sítésében feltalálhatok annak a politikának az elemei, amelynek megvalósításáért napról-napra síkra szállunk. Cs. G. A fatelep túlnő a kerítésén A fatelep Salgóitarjánban, a ragyái lomás szomszédságában található. Feladata, a bányáik faellátásának biztosítása. Haj­danában többet, az utóbbi idő­ben kevesebb bányafát, szél- deszkát továbbított a Zagy­va! Bányaüzem aknáihoz, mert megnőtt az acélbizto- sitás aránya. Az utóbbi évek­ben általában 14-15 ezer köb­méter fát mozgattak meg. A jövőben több lesz ismét. * A kényszer nagy úr, sok mindenre megtanítja az em­bert. Valahogy így van a fa­telepen is. Rájöttek: többre képesek, mint amennyit a bányák ellátása rájuk ró. ösztönözte őket, hogy a szén- termelés fokozatosan csökken és gazdaságosabbá Ítéli tenni a munkát. A fatelepén van rnég rejtett tartalék. Gépe­ikkel, ha bérmunkát vállal­nak. elősegíthetik a gazdasá­gosságot és több embert tud­nak foglalkoztatni. *■ A ZIM Salgótarjáni Gyár­egysége részére eddig az or­szág más vidékeiről szállí­tották a gáztűzhelyek cso­magoló ládáit. A jövőben helyben készül, a bányai fa­telep gyártja. — Harminckilencezer tűz- hélyládára kötöttünk keret- szerződést, és már megkezd­tük a gyártást — újságolták a tröszt anyagosztályán. Amit még elmondtak: ez a munka hasznos lesz, nyereséget hoz. Az idén mintegy kettő és fél­millió forintos termelési ér­ték származik belőle. * A fatelep benépesült. Há­rom vagon fenyőrönköt tol a mozdony a rakodóra. Azon­nal hozzá is fognak a kiürí­tésükhöz. — Szovjet nyersanyag — újságolja Mátravölgyi Nán­dor, a telep vezetője. Itt dolgozzuk fel fűrész­árunak. Az Érdért szállítja. Az idén csaknem nyolcezer köbméter ilyen rönk érkezik, amiből háromezerötszáz köb­méter fűrészáru a Ligmm- pex Külkereskedelmi Válla­lat _ segítségével utazik to­vább, Kuwaitba — mondja. A gatter nagy suhogással szeli a fenyőt. Lengőfűrész­szel még méretre szabják, azután oszFályozzák. A táro­lótéren máglyázzák. — Mit hoz a bérmunka? — Kilejicmilliós termelési értéket. Jövőre talán már többet — kapom a választ. — Egy új gattert is készí­tünk. Hessz Rudolf fatelep­vezető újítása. Negyven cen­timéter átmérőjű fát fog maid be. Ha újonnan ven­nénk, 120 ezer forintba ke­rülne. így viszont még a fe­lébe sem. Alkatrészei a tröszt Jól dolgoznak az asszonyok Eredményesen tevékenyked­nek a szocialista címért küzdő brigádok, munkacsapatok a homokterenyei egyesült ter­melőszövetkezetben. A három üzemegységben tizenkét női. és egy férfi munkacsapat, brigád vállalta tavaly is, hogy elnyerik a szocialista címet A versengés jó halassal volt a közös munkára. Minder üzemegységben a szocialista címért küzdő munkacsapatok jártak az élen. Különösen ki­tűnt a közös munkában Her- czeg Andrásné, Szabó Józsefné, Gyurcsák Mihályné, Gecse Györgyné és Gubán Jánosné munkacsapata. több műhelyében készülnek. Április közepe előtt szeret­nénk kipróbálni — mondják. ★ Mit hoz még a jövő — ne­héz lenne kitalálni. A jelen viszont igen' biztató. A lét­számot például már sikerült megduplázni. Azelőtt 41 em­bert foglalkoztatott a telep, ma már 88 dolgozója van. Üjabb lehetőségeket keres­nek. Az újítás is azt bizo­nyítja, nemcsak „íentről” várják az utasítást, hanem maguk is keresik a megol­dást. A fatelep túlnő lassan a saját kerítésén és belép a termelő üzemek közé. B. 3. Alacsony, keszeg ember volt a „Gyenge termelőszövetke­zet” elnöke. Éppen hazafelé tartott a tanácsülésről, ahol a szövetkezetről esett szó. — Meddig tűritek még a sok termés, az állatok, a pénz herdálását? — kérdezte tőle szigorúan a járási kiküldött. Ha így haladtok, hamarosan tönkremegy a szövetkezeti Ép­ven ideje, hogy rendet teremt­setek és vigyázzatok arra. ami a szövetkezeté. A tsz-elnök, ha lehet, még kisebbre zsugorodott székén. A gyenge termelőszövetke­zet elnökére hatottak a já­rási ember szavai. Egyenesen az irodába indult, hogy ren­det teremtsen, megmentse a pusztulástól a szövetkezetét. Már közel járt az épülethez, amikor észrevette a szürke gépkocsit. Ott állt az iroda előtt, körülötte kövérkés em­ber serénykedett. Amint ész­revette az elnököt, elébe sie­tett. — Fontos ügyben jöttem, el­nök elvtárs — mondta so­kat sejtetően a meglepett em­bernek, s tuszkolta be egye­nesen az irodába. Ott aztán a kerekképű ügynök szétnyi­Munkaidő-csökkentés és túlórák Megkönnyítik j a nehéz fizikai munkát A Nógrád megyei Sütőipari Vállalatnál központi feladat­ként kezelik a nehéz fizikai munka megkönnyítését. Ennek egyik módja, az új gépek be­szerzése. a régiek kicserélése. Az idén, a beruházási össze­gek jó részét gépvásárlásra fordítják. A listán tizenöt, 300 literes dagasztócsésze, egy kenyértészta osztogató gép, egy kombinált kenyértészta gömbö­lyítő és sodrógép, egy kifli­sodrógép és egy oszlopos fú­rógép szerepel. A minőség és a tárolási kö­rülmények javítását segítik az automatikus vízkeverők, a különböző szivattyúk és ven­tillátorok, valamint az új mér­legek. Felújítási kísérletek műanyagokkal Jelentős megtakarítás A gépállomások gépjavító állomásokká való átalakítása során sok műszaki probléma megoldása még most is tart. Különösen nagy feladatot je­lentett az e témával foglal­kozó szakembereknek az el­használódott, illetve a kopott alkatrészek felújításának meg­szervezése. A nehéz feladat megoldásában azonban , jó eredményeket értek el, s ez­zel jelentős összegeket taka­rítottak meg. A Gépállomások Megyei Igazgatóságának irányításával működő szakembercsoport sok időt szentel a gépjavítá- tások korszerű módszereinek kidolgozására, új, olcsóbb technológiák bevezetésére. Igen érdekes kísérleteket vé­geztek például a különböző műanyagok felhasználásával. Az Araldit és a Rilzán elne­vezésű műanyagokkal végzett ragasztási kísérletek ered­ménnyel jártak, s rövidesen alkalmazzák ezeket a javítá­soknál is. Ez a műszaki fej­lesztési csoport dolgozta ki a hűtőjavítás technológiáját is. Ezzel a technológiával műkö­dik majd a Pásztói Gépjaví­tó Állomáson épülő hűtőja­vító üzem. Ezenkívül sok olyan kísérletet végeztek, hogy még olcsóbbá, jobbá és gyorsabbá tegyék a mezőgaz­dasági gépek javítását. A szakszervezeti vezető szerveiket újjáválasztó tag­gyűléseken több üzemben is megkérdezték: mikorra vár­ható a munkaidő általános csökkentése és ennek milyen feltételei vannak? Ebből ar­ra következtethetünk, hogy a munkások körében gyakori beszédtéma a IX. pártkong­resszus határozatának az a pontja, amely felhívja a kor­mányt és a szakszervezeteket: szabályozzák a munkaidő­csökkentés részletes rendjét. A kongresszusi határozat ki­mondja, hogy az iparban dolgozók munkaideje átlago­san heti 44 órára csökken, és erre 1968 elejétől 1970 végéig kell sort keríteni A munka­idő-rövidítés alapfeltétele: nem szabad csökkennie sem a ter­melésnek, sem pedig a dolgo­zók ' keresetének. A munkaidő-csökkentést elő­ször az egészségre ártalmas munkahelyeken, munkakörök­ben kell tovább folytatni. Je­lenleg 36—42 óra a heti mun­kaideje mintegy 170 ezer dol­gozónak, (115 ezer az egészsé­gi ártalom, 55 szer pedig a folytonos termelési rend miatt dolgozik rövidebb ideig) or­szágosan azonban még mint­egy negyedmillióra tehető azok száma, akik hasonló kö­rülmények között végzik mun­kájukat. Elsősorban tehát az olyan helyeken indokolt rö­videbb munkaidőt előírni, ahol a szervezetre nagyobb hatással van a hő-, vegyi-, por- és vibrációs ártalom és erősebbek az idegrendszeri kifáradást, vagy pszichés megbetegedéseket okozó kö­rülmények. Az általános munkaidő- csökkentés bevezetésének azonban számos olyan ob­jektív feltétele van, amelye­ket az üzemekben kell meg­teremteni. El kell például majd dönteni, hogy ötnapos munkahét alatt, vagy a na­pi munkaidő rövidítésével végzik-e el a termelési fel­adatokat, és ott kell biztosíta­ni azt is, hogy a munkaidő- csökkentés valóban munkaidő­csökkentés legyen. Egyszerűb­ben szólva: az üzemeken mú­lik a rövidebb munkaidő leg­fontosabb feltétele: a túlórá­zások megszüntetése Hiába írja elő ugyanis hivatalos rendelkezés a 44 órás munka­hetet, ha a lapkodás, vagy a tervszerű tlenség miatt a dol­gozók túlmunkára kénysze­rülnek. Az állami szabály így csak óhaj marad. Beszólni kell erről, mert amint azt az összesítések mu­tatják, 1966-ban ismét szá­mottevően emelkedett Ipar- vállalatainknál a túlórázás. Most, a nyereségrészesedés felosztásakor több helyen kényszerülnek arra hivatkoz­ni; a túlmunkák elvitték a nagyobb nyereséget. A kohó­és gépipari üzemekben pél­dául az előző évinél egymil­lióval több túlórát használ­tak fel. Az erre kifizetett többletbér jóval meghaladta a múlt év februárjában bér­ügyi fejlesztésre kapott ösz- szeget. A Salgótarjáni Acél­árugyárban 1966-ban 3004 túlórával többet használtak fel, mint 1965-ben. Indokolat­lanul túlóráztattak megyénk építőiparának néhány üze­mében is. Amikor a túlórázásokról esik szó, a gazdasági vezetők gyakran igv vélekednek: „A munkások is igénylik a túl­órákat, hiszen ezzel növekszik a keresetük.” Sok szempont­ból vitatható ez a nezet A túlmunkára kifizetett bérek páldául egyenlőtlenül oszla­nak meg a dolgozók között. Az üzemek elsősorban azoktól a tapasztaltabb szakmunká­soktól és az őket kiszolgáló segédmunkásoktól várnak többletmunkát, akik magasabb termelési érték előállítására képesek. Mivel bizonyítható, hogy ők, az egyébként többet keresők igénylik a túlórázást? Vitatható a nézet, azért is, mert kizárólag a ma érvény­ben levő bérgazdálkodási rendszert veszi figyelembe és egyáltalán nem számol a jö­vővel. A gazdaságirányítás új rend­szerében a vállalatok szabad bérgazdálkodási lehetőséget kapnak, ezért módjukban áll magasabb bérrel, célprémiu­mokkal és egyéb mennyiségi ösztönzővel biztosítani, hogy a jól szervezett műhelyekben a ma még túlórákra tartalé­kolt pénzt, az előírt munkaidő alatt végzett tényleges ter­melésért, termelési értékéi t fizessék ki. Ezért indokolt, hogy már most, az előkészítés utolsó évében olyan munka­rendet teremtsenek az ipari üzemekben, amely a követke­ző évekre is megalapozza a túlórázás nélküli termelést. Ahol ezt nem igyekeznek most kialakítani, ott könnyen elő­fordulhat majd, hogy a leg­jobb szakmunkások kilépnek a vállalattól és számukra elő­nyösebb, szervezettebb mun­kahelyet keresnek. Lesz erre módjuk, mert az új gazdasági mechanizmusban megszűnnek a Munka Törvénykönyvében ma még rögzített munkahelyi kötöttségek. Az általános munkaidő-csök­kentés sok feltétele közül csu­pán egyet említettünk. A dol­gozók érdeklődése a IX. párt- kongresszus határozatának végrehajtása iránt azt mutat­ja, hogy a munkaidő-csökken­tés mielőbbi bevezetését vár­ják és teljesíteni akarják a tőlük függő feltételeket. A többi az üzemek vezetőin mú­lik. .. K. A. A tsz-elnök és a honvédelem tóttá hatalmas, bőrből készült táskáját, amely festmények, rajzok egész seregét rejtette. Az ügynök nagy buzgalommal dolgozott. Az íróasztal, a hoz­záragasztott tárgyalóasztal megtelt képekkel, rajzokkal. Más volt valamennyi és mégis azonos. Katonák gyakorlaton, katonák az építkezésen, kato­nák a tábortűznél, katonák az árvíznél. Katonák, katonák mindenütt. — Nos, elnök elvtárs — mondta a nagydarab ember — lehet választani. — Egy egész sorozatot adok mindösz- sze kettöezerha'tszáz forin­tért ... Tizenkettőért, ez ugye­bár majdnem semmi... — Szépek, szépek — szólalt meg hosszú hallgatás után az elnök. — Csakhát egy kissé el­késett ... Az ügynököt várat­nul érték a szavak. Magya­rázatot várt. A keszeg kis em­ber mintha esik belelátott vol­na az ügynök gondolataiba Indult egyenesen a sarokba álló szekrény felé. Sokáig mo­tozott sötét mélyén, majd di­adalmasan felkiáltott: — Megvan! Itt a kén — bontotta szét a göngyöleget. Kisvártatva elébük tárult a közeli város gőzfürdője. — Hatszáz forintot adtunk érte — jegyezte meg nem kis büsz­keséggel az elnök. — Ej, ej elnök .elvtárs — szakadt ki a megkönnyebbü­lés sóhaja a másik melléből. — Már arra gondoltam, való­ban megelőztek... Mert ugye, itt nemcsak arról van szó, hogy én eladom a sorozatot, önök pedig megvásárolják. Ez nem csupán kereskedelem... Sokkal több annál... A keszeg kis ember szólni akart, de a kövér valósággal belefojtotta a szót. — Mert ugye kik támogat­hatják leginkább a honvédéi met? Csak azok, akiknek van miből... Terményük, állatuk, pénzük is van bőven. Vagy talán — emelte fel vésztjósló­an a hangjai — mm számol­hat ezzel a támogatással a honvédelem? — De ... hogyne... Hoz­zájárulunk mi a haza védel­méhez — szólalt meg vékony, öreges hangon az elnök. — Csak hát honnan vegyük azt a sok pénzt? Az előleghez sincs elegendő ... — Hm — ráncolta össze homlokát szigorúan a kövér. — Ha lehetne talán valami olcsóbbat... — nézett rá el­vörösödve az elnök. — Mert ugye a honvédelmet azért nem hagyfűk... — Hát jól van — engedett az ügynök. — Velem lehet egyez­kedni. .. Maradjon csak a hat darab, hatszázért. A gyenge szövetkezet elnöke megadóan bólintott. így tör­tént aztán, hogy az iroda tá­lát teleaggatták a katonás ké­pekkel. S azóta az elnök is, mintha nyugodt&bb lenne. Mert mondhatják azt. hogy a szövetkezetben nem szánta­nak, vetnek időben, kint pusz­tul a termés, de azt semmi. téppen sem vethetik ez el. nők szemére he~-. n?m moaatja a honvédelmet. Vincze Istvánná

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom