Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-22 / 69. szám
4 söen * b 1967. március 22 szerda Mfjfeleienedeíí a halál* tivetették a mákot a passiói járásban — Borsó után «3s árpa — Dejtáron földben van a cukorrépa — Megállította a munkát a hó Az idén korán tavaszodott, s A hét elején kezdődtek a gép- szi, az egyházasgergei ha- a március eleji jó időt szinte szemlék a járás közös gaz- tárban dolgozó termelőszö- vailamennyi termelőszövetke- daságaiban. A gépjavító ál- vetkezeti tagoknak. A szé- zetben igyekeztek kihasználni, lomás, a járási tanács, a tér- csényi II. Rákóczi Termelő- A tavaszi munkák, a talajelő- melőszövetkezet szakemberei szövetkezetben tervszérűen, készítés, a koratavasziak veté- közösen vizsgálják felül a lei- ^ dolgoznak. Mintegy 100 se már az északi fekvésű sál- javított gépeket. Elsőként a holdon m^r földbe tették a A reprezentáció í Színházi esték gótarjáni járás termelőszövetkezeteiben is megkezdődött, kezeiben került A kertészkedő termelőszövet- szemlére, kezetekben hozzáláttak a melegágyak készítéséhez, a gyümölcsösökben pedig a fák tisztogatásához. pásztói Béke Termelőszövet- tava;sz\ árpát. A járás termelőszövetkezeteiben most sor a gepmég csak a lánctalpas gépek dolgozhatnak és a lófogatok. A talaj előkészítést és a vetést is a DT-kel és lófogatokkal végzik. A tavaszi munkák megkezdéséről adott tájékoztatót RuA ' balassagyarmati járás termelőszövetkezeteiben is időben befejezték a mintegy tízezer hold kalászos fejtrágyá- Amint azt Ispán Karoly, a zását. Lotharidesz Imre fő- pásztói járási tanács mezogaz- agronómus arról számolt be, P^nyi Károly, a rétsági járási dasagí osztályvezetője mondot— hogy szinte valamennyi tér- tanacs mezőgazdasági osztály— ta, a deli fekvésű pásztói já- melőszövetkezetben szántanak, vezetője is. Megkezdődött a rásban elsőként kezdték meg vetnek. A dejtári József Attila munka a kertészkedő terme- a munkát. A mák vetésével. Termelőszövetkezetben külö- lőszövetkezetekben. Szátokon mintegy 240 holdon már vé- nősen jól haladnak. Befejez- Például már a hagymát is igeztek. Jó ütemben halad a ték a mák és tavaszi árpa ve- földbe tették. A szántófölde- borsó vetése is. Háromszáz tését, sőt a földben van már ken a mákot és a borsót, va- holdon földben van a mag, s ^ cukorrépa is J\zokban a lammt a tavaszi árpát vetik. a tervek szerint még hasonló termelőszövetkezetekben __ A gépek kora reggeltől késő t erületen vetnek borsót a kö- örhalomtoan, Csitáron, Pat- «sdg dolgoznak. zös gazdaságok. Az elmúlt na- varcon __ amelyek a nyíregy- A termelőszövetkezetek p ókban megkezdődött a tavaszi házi kísérleti intézettel szer- többségében úgy számolnak, árpa vetése. Erdőtarcsán a hé- zödtek vetőburgonya termesz- hog-v a lehető leggyorsabban ten már végeztek volna az ár- tésre, most a burgonya elő- földbe tegyék a koratavaszia- pa vetésével, ha közbe nem csíráztatása ad munkát kát. Ügy szervezik a munkát, szól a márciusi hó. De dolgoz- hogy ha az idő kedvezőre torták az árpát vető gépek Egy- ,A ^rás termelő- dúl, azonnal munkához látszövetkezetei is a borsot, a hassanak a gepek, a lofogatok házasdengelegen, Palotáson, mákot, a tavaszi árpát vetik, és a termelőszövetkezeti ta- Hasznoson és Vanyarcon is. Ez ad munkát a ludányhalá- goik. Ismerősöm mesélte az elnökről, meg a főagronómusról. Sokszor találkoztak már, de még mindig valahol máshol; értekezleten, vonaton, határt- néző körúton. Legutóbb az elnök szobájában. Helyet mutattak neki a kényelmes jóiéiban, elmondtak egy-két anekdotát, majd a mackó-mozgású elnök felállt. Kulcs után matatott az íróasztal-fiókban, majd kiemelt a szekrényből egy üveg pálinkát, meg három stampedlis poharat. A nap már régen elment, a gond a hátuk mögött volt. Ki vethet ezért valakire követ? Hanem amikor a tüzes ital belécsurrant a pohárkákba, ismerősöm kissé zavarba jött. Csak az övét töltötték teli, a másik kettőt félig. Nem volt abban bőven számolva sem több, egy-egy gyűszűnyinél. Már mint a két tsz-atamáné- ban. Ismerősöm feszengett a fotelban, s mondta is, ne hozzák zavarba. Az elnök jót nevetett. S lévén járatos a paraszti diplomáciában eképp vágta ki magát; — Miért szerezzük meg másoknak azt az örömet, hogy italozásért megrójjanak bennünket. i — G. — Magyar jakobinusok dala Salgótarjánban, a megyei tőfi Sándor, Arany János, József Attila Művelődési Ház Vörösmarty Mihály. majd programjában immár hónap- Ady Endre, József Attila, ról hónapra rangos színfolt Radnóti Miklós, Nagy La- a Budapesti Irodalmi Szín- jós műveiből kaphattunk íze- paö vendégszereplése. lítőt. a .».. , _ .... , örömmel hallottuk ismét •Az h^Sutoob már- a2 ;jiskoiaverseket” az egy cius 19-en adott gazdag iro- gon(jolatról. a grófi szérűről, dalmi összeállítást Magyar mindenekelőtt a forradal- jakobmusok dala címmel A mas márciusróL Három te. ras csoport valamennyi tag- vaszt ünnepiünk, tavaszokat, ja erto, árnyalt tolmácsolás- arneiyeket a magyar jakobi- ban....h°2ta _k°Zfebb.. ^ nusok, a nép legjobbjai, költőink, íróink nagyjainak küzdelmei, kudarcai, győzelmei számunkra a részben már általános- és a középiskolából is ismert verseket a ta- a szavasz, a forradalom, badság, egyenlőség, testvéRövidfilm az aranyozásról Az Építésügyi Tájékoztatási állították a magyar mestere- Központ filmstúdiója rövid két. A felszabadulás után kultúrfilmet készített az ara- megtett útról számol be a szí- nyozás többezer éves törté- nes technikával készült kis- netéről. A régen olyan nagy film, melynek rendezője Ba- szerepet játszó művészetnek bura László, iparművészeti ma Európában alig vannak szakértője pedig Somogyi Ármesterei. Magyarországon még pád, az Iparművészeti Múze- élnek hagyományai, az egyre UI}1 művészettörténésze. A nagyobb méreteket öltő resta- húszperces kisfilmet e hónap- . ban mutatják be a fővárosi uralások, a modem iparmű- filmszínházak, ezt követően vészét igényei új feladatok elé pedig a vidéki mozik is. Meghallgattuk a próbát Véletlenül a függöny mellé ültünk, amely az éttermet két részre osztja. Délelőtti vendégek vagyunk. A függöny másik oldalán a zenekar próbál. Fel-feljajdul egy húr, gyors dallam a cimbalmon. Izgatott suttogás. — Te, nem tudod ezt ki írta? Tétova hang felei. — Honnan tudnám? — Akkor mit írjunk be? __ H amar kiderül, versenyre készül a balassagyarmati földművesszövetkezeti népi zenekara. Esténként itt muzsikálnak a Balassa Étteremben, napközben pedig kemény munkával készülnek. Baranyi János prímás szívesen beszélget a munkájukról. — Tavaly országos harmadik lett a zenekar. Lehetett volna első is, csak Járóka Sándor elmarasztalt bennünket, mert sok magyarnótát muzsikáltunk ... Nagykabátban ül, mint aki fázik. Aki nem ismeri, nem gondolná, hogy híres prímás. Két mondat között gondolkodik. Mély, barna szemével azonban többet árul el magáról, mint a szavaival. — Az idén másképpen csinálom — mondja emeltebb hangon. — Kevesebb magyarnótát, több modemet muzsikálunk ... Félórás műsort ad minden zenekar. Mindenki maga választja meg, mit muzsikál. Csupán azt szabták meg, hogy két jelentősebb, hosszabb művet is elő kell adni. Népdalt és modernet. — Mivel készülnek? — A Marica grófnőből játszunk, a megszokott magyar nótákkal, meg egy meglepetéssel lépünk fel — mondja titokzatosan. Enged az unszolásnak, előhoz egy partitúrát. Vujicsics Tihamér: Palóc fantázia. Ez igen! — Most fejeztük be a tanulást. Akadják, hogy elmuzsí- káljuk? Választ sem vár, eltűnik a függöny mögött. A következő pillanatban elragad a zene. — Ezt még csiszolni kell. Sajnos, nincs itthon a klarinétosom. Nagyon hiányzik, de nem akarok másikat felvenni. Az elődöntőre itthon lesz ... — Hol van a klarinétos? — Szófiában muzsikál egy másik bandával. Baranyi Laci, az öcsém. Kölcsönkérték. Nehezen egyezik bele, hogy megírjuk, mivel készülnek a versenyre. Végül megadja magát. Ismét a modern zenére terelődik a szó. Egyveleget játszanak Kálmán Imre Marica grófnő-jéből. Ezzel már elkészültek. Felajánlja, hallgassuk meg j'elcsendülnek az ismerős dallamok. Baranyi átszellemült arccal áll, balkezével varázslatos virtuozitással csalja elő i hangszeréből a muzsikát. Csendesen ül az asztalhoz. Megköszönjük a szívességét, de elhárítja. — Á, semmi. Hiszen ez meg próba. Hallgassak meg április hetekidén, a megyei döntőn... Meghallgatjuk. Padár András Három tavasz— Kisterenyén A „Három tavaszit ünnep- KISZ-szervezete zászlót kapott lünk” akció Kisterenyén is a hel^ gépáUomástól, illetve a ,,, , ... ...e , község es a járás tíz év óta élénk lüktetést vitt az ifjusa- KISZ-ben tevékenykedő tagjagi mozgalomba. Az akcióba ij emléklappal jutalmazták, mind az általános iskola úttörői, mind pedig a gimnázi- Március 26-án a szovjet pio- um, illetve a község KISZ-fi- nírok, és a kisterenyei úttörők ataljai bekapcsolódtak. Az út- találkozóját rendezik meg Kis- törők március 15-én emléke- terenyén. Április 4-én ismét zetes túrát indítottak Ágasvár- szovjet vendégeket varnak a ra, amelynek környékén haj- községbe, akik az úttörőkkel, dán több szabadságharcos a KISZ-esekkel és a község bujdosott. lakosságával közösen megkoszorúzzák a szovjet hősi em- Tegnap a gimnázium KISZ- lékművet. szervezete és az általános iskola úttörőcsapata hat szovjet APrilis 29'én és 30'án a .... ... szlovákiai Ragyolc község ifvendeget fogadott, akikkel az.,,. ....... , jusagi szervezetének tagjaival úttörőklubban barati beszelge- telálkoznak Kisterenyén a köztest folytattok a fiatalok, illet- £ég fiataljaif a találkozó az ve a nevelőtestületek tagjai. E ünnepségsorozat záróakkordja napon egyébként a gimnázium lesz. és dalai kísértek végig napjainkig. A magyar jakobi, . „ a .A nusok dala az est tanulsága nseg, a fasizmus fenyegeted- szerint nem hallgatott el> sege nélküli világ zengzetes jrj£k a folytatást ma élő leg- igereteit. nevesebb költőink, Illyés A műsor kiválóan beillesz- Gyula, Váci Mihály és a kedett a Forradalmi Ifjúsági többiek. Kár, hogy tőlük Napok rendezvénysorozatába, nem hallhattunk legalább annak egyik színfoltja volt. egy-egy verset, úgy véljük, A „vigyázó szemeket” Párizs- belefért volna a programba, ra irányítókat követően Pe- (te) Az ispotályoktól a megyei kórházig Kiállítás a megye egészségügyi fejlődéséről Először került nagyközön- menti községekben nem volt ség elé az a fényképekkel és körzeti orvos. Számuk 1950- számokkal dokumentált anyag, ben 38, tavaly már 84. Hamaro- amely beszámol Nógrád egész- san körzeti orvost kap Ka- ségügyi fejlődéséről az 1870- rancsalja, Mátraszele, Ságúj- es évektől kezdődően. A tab- falu vagy Kishartyán, Rimóc, lók Salgótarjánban, a József Varsány és Borsosberény is. Attila Művelődési Ház elő- Míg 1880-ban mindössze 31 csarnokában tekinthetők meg orvos praktizált a megyében, március 31-ig, délelőtt tíz számuk az elmúlt évben el- órától este hat óráig. A ki- érte a 310-et. állítást az Orvos-Egésr-ég- Dr Szombati József kállói ügyi Dolgozok Szakszerveze- kör0rV0s még nem tének megyei bizottsága szer- gyógyszertárakról tesz emlíVe. , , / tést: azidőben hátán ládát A bemutatott anyag e^e- hordó babkár„ vag bor. nesvonalu es ugrásszerű fej- sos tót„ hordta szét a ó lodesre vall, ha a megye füveket> ken6csöket. Ma 31 egeszsegugyi viszonyainak gyógyszertár működik a me- bármelyik jellemző tenyezo- jét is vizsgáljuk. Tallózzunk By közöttük! A járóbeteg-ellátás helyzeAz első kórháznak mond- tének gyökeres megváltozása ható épületet 1870-ben, Sál- napjainkban válik valósaggá. gótarjánban adták át ren- lc^en Pásztón és Nagyba- deltetésének. Korábban csak tonyban, 1970-ig Balassagyar- ispotályok és kórodák fagad- rnaton ePu* rendelőintezet. ták be a fekvő betegeket. A A „szegényház” fogalom balassagyarmati kórházat eltűnt. A felszabadulás előtt 1897-ben, a pásztóit 1907-ben összesen 185 férőhely állt az építették. Az ágylétszám az öregek rendelkezésére az ag- 1945 évi 1050-ről napjainkig gok házában. Ma a megye 1714-re nőtt. A nyáron^ áta- három szociális otthonában dásra kerülő megyei kórház, (Balassagyarmat, Ludányha- és kisebb fejlesztési munka- [ászi, Mátraverebély) 660, latok befejezése után 1970-ig munkában megöregedett em- szeretnék elérni a kétezres heti: gondoznak. Tavaly az ágylétszámot. állam az otthonok fenntartáAz első világháború idején sára csaknem kilencmillió fo- Fülektől Hatvanig a vasút rintot fordított. Ország szélén, Ipoly mentén ÚJ HÍMÉV — Az állattartók is megnyugodtak. A tiskta tejért felárat kapnak, s az egészséges jószágért is. Nagyszerű érzés volt a rendet tudni, megköszönni az elismerést. Most már gondolhattam arra, hogy a hírnevet állománnyal is igazolom. Ellenőrzést végeztek. Nóg- rádszakálban az egészséges állatok között beteget tolálEgyszer egy gazda megállí- volt, akik hasonló feladatot vidék, hozzáértő gazdák tóttá az akikor még fiatal dr. kaptak. Tőle kérdezték, vála- emlékezik az orvos. Megele József .állatorvost: szolt. ... Mégis útját állták. A litkei ^k™tílt'^rörvas^értettenüi. — Híres szarvasmarh.a-,n€- ~~ Hs, bizalmait ©s ss£>its€— tsz-Glnök, ndiáriy évre a tör- Hincs menekvés. Égették te~ velő vidék az Ipoly mente, get kapok. tentektol isméi i el* hogy meg nyerét a gratuláló kézfogások, doktor úr. Csak az a baj, hogy Sokat méregette már a be- tagadták az elkülönítést. Nem ^jgy érezte, becsapta az embebetegek az állatok. A- tüdő- tegség leküzdésének lehetősé- 32 értetlenség kötötte őket, reke^ Az állattenyésztő vivészt terjesztik... gét. Ismerte népszerűtlensé- hanem a szűkösség. A major- gagztaita. Régen volt ez, az orvos kéz- gét. Emberektől, gazdaságok- ban nem volt alkalmas hely, — Vágjuk ki doktor úr!.., dőkorában, amikor a bért tói, kiknek megélhetőséget a falubeli regi istállókra szó- — De honnan lopakodott kommencióban szabták neki nyújt egy tehén, el kell venni rultak. Az áUatok gondozása be a betegség? — kérdezte, is. A városból szorították a a biztos jövedelmet. Csak ez a Syer munkaerővel teherre Egy öregember ballagott át környékre. Fogsága alatt be- az út vezethet a sikerhez. Eh- Az egyeniak is ellenáll- az is^uón. Ör volt. Nagyokat töltötték régi helyét. Nem vá- hez bizalom és segítség kell. tak- köhögött. Megele felugrott, és lógathatott. De különben is, Megkapta. Készült a feladat- — Már úgy látszott, kudax- meg sem állt a központi tühazajött. A folyó túlsó part- ra. Szobájának hajnalig vilá- cot vallók, amikor segítséget dőszűrő állomásig. Megvizs- ján született. Ismerte a föld- gos ablaka árulkodott az éj- kaptam. Vetítőgépet és filmet, gálták a tehenészeket. Az öreg művelő nép gondját. S azt a szakába nyúló munkáról. El- tJj volt nekem a gyógyítás baikiter volt a bacilusgazda, néhány szót nem tudta feled- készült a terv. Minden tehe- helyett a szónoklat, de meg- Azóta rendszeres a tehenészek ni. A jószágok, amelyeknek net oltani olyan szerrel, amely próbáltam — mondja. vizsgálata, és idegennek tilos gondozója, emberre káros be- előhozza a lappangó betegsé- a képek, a felvilágosító sző. az istállóba lépni. Dr. Megele tegséget terjesztenek. Sokáig get. Háromszor negyvenöt nagy hatást gyakoroltak az József állatorvosi körzetének feledni akarta. Kitörölni az napig tartott a kutatás, de el- emberekre. Nem titkolta a hétszáz fejőstehene TBC-men- emlékezietéből azonban soha- kerülhetetlen volt. Az isme- betegség elfajulásának lehető- tes. sem tudta. Szószólója maradt retlenben rejtőző ellenféllel ségét, az emberi szervezetben Az öreg, fekete személy- az ügynek. nem lehet megküzdeni. Az végzett roncsolásit. Az ellenál- gépkocsi ismerős már a falMár eredménytelen fárad- utolsó szakasz volt a legizgal- lás gyengült, megkezdődött a vakban. Az orvos és kísérője, Ságnak gondolta a dologról masabb. tisztogatás. Néhány esztendő a felcser, őrködik az állatok beszélni, amikor behívatták a — öt községben: Ipolytar- múlva az ország különböző egészsége felett. Az emberek megyéhez. Nyolc esztendeje nócon, Litkén, Nógrádszalká- területéről sok neves áttette- pedig messziről köszöntik ennek. Megkérdezték, érez-e Ion, Mihálygergén, Egyházas- nyésztő járt dr. Megele József őket, mint a szívesen látotto- erőt megbirkózni a fertőzés- gergén bízták gondjaimra az állatorvos körzetében. Tanul- kát. sei? Orvostársai társaságában állatállományt. Híres tenyész- mányozták módszerét. Bobál Gyula
