Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-22 / 69. szám

VILÁG PROLETARIAT. EGYESÜLJETEK! NiOiilRJikD ipoljuli S AMI? C Y! I TANA CS LAP! A WM XXIII. ÉVF. 69. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967 MÁRCIUS 22. SZERDA A választások eredménye, a Tanácskoztál nagyszerű eszméit •sasag (jnnepi megemlékezés a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Házában Országos Választási Eliiőksé o* *nwe Március 19-én az ország- gyűlési képviselők és a ta­nácstagok megválasztása a törvény előírásainak megíc - lelően rendben folyt le. A név jegyzékbe és pótnév­jegyzékbe felvett választójo­gosultak száma összesen 7 215 408. Ebből 7 131 151 vá­lasztópolgár — 98,8 százalék — élt szavazati jogával. Az országgyűlési képviselőjelöl­tekre leadott szavazatok közü? érvényes 7 105 709, érvényte­len 25 442 (0,4 százalék). A le­adott érvényes szavazatok kö­zül a Hazafias Népfront je­löltjeire 7 086 596 az összes szavazók 99,7 százaléka, elle­nük 19113 fő (0,3 százalék) sza /azott. Összesen 349 országgyűlési képviselőt választottak meg. 9 országgyűlési választókerület­ben két jelölt indult. Ezekber az első helyen jelöltek nyerték el a mandátumot. A megválasztott tanácsta gok száma 84 508. 686 tanács tagi választókerületben két vagy több jelölt indult 56!' választókerületben az elsó, 119-ben a második, 1 választó- kerületben a harmadik helyen jelöltet választották meg. 6 választókerületben egyik je­lölt sem kapta meg a szava­zatok többségét. Pótválaszitást kell tartani összesen 37 községi, 1 járási és 2 járási jogú városi tanácsi választókerületben, mivel a jelöltek nem kapták meg a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot. Az Országos Választási Elnökség a Nógrád megyében lefolyt országgyűlési képviselői választásokról az alábbi je­lentést adta ki : A választások részletes eredményei ■2 a> e j X £ 2 •<# Név s a rt t « og M-c« O N S" N X O) & ei+2 35 > * Leszavazottak száma Érvényes s za­vazatok száma A Jelöltre a dott szavazatok százaléka 1 . Brutyó János 25 560 25 253 25 249 100,0 2. Gajd ár Fái 21 257 21 238 21 237 100,0 3. Jedlicska Gyula 20 607 20 569 20 567 100,0 4. Varga Tlborné 27 704 27 653 27 639 99,0 5. Sümegi János 20 536 20 529 20 523 100,0 S. Schuchmann Zoltán 17 508 17 423 17 416 100.0 7. Gajdos János 14 327 14 312 14 302 98,2 Majoros János 1.8 9. Róka Mihály 20 663 20 656 20 632 99,9 ft stétM A szervezett dolgozók vasút termelési eredményei ti ibo viteti mént tartott ** Vasutasok Szakszervezete megyei bizottsága Megyei Tanácsának elismeré­sét és jutalmat adtak át a me­gyei bizottság tagjainak. Ezután Solymosi Rudolf, a megyei bizottság nevében — a szakszervezet elnökségének Március 21-án, az SZMT születtek, a balassagyarmati, székházában kibővített ülést a kisterenyei csomópont, vala­tartott a Vasutasok Szakszer- mint a salgótarjáni szolgálati vezetőnek megyei bizottsága, hely teljesítményei pedig el­A megyei bizottságot — mely- érték, illetve sok tekintetben nek beszámolóját Solymosi túlszárnyalták az élüzem szm­Rudoll titkár terjesztette az tét. A jelenlegi százharminc- “ X7elmé^-~te­értekezlet ele - alig tizenöt hét szocialista brigádban dől- a ^egytíázottság hónappal ezelőtt hívták életre, gozik a nógrádi vasutasoknak * ..... M s ezúttal tartotta utolsó érte- csaknem a fele. kezletét. Az ülésen megjelent Kellner István, a Vasutasok Szakszervezete Központi Ve­zetőségének valamint Sándor István, az megszűnését. Az elnökségnek az átszervezésről hozott hatá- A titkár elmondotta, hogy rozata alapján a jövőben igaz­a szolgálati helyeken a tör- gatósá,gonként területi bizott­... _ vények szellemében dolgoznak, ságok fognak működni. Meg­oszta yveze oje, ellenére a megyei bi- választásukra még e hónap SZMT szervezésTés káderiifrvi ^'“Ságnak néhány esetben fel végéig, küldöttértekezleteken , ? kaderugyi kel!eu lépme a dolgozok ér- kerül sor. munkabizottságának vezetője. dekvédelmében. Elófoi-dult, A beszámoló elemezte a hogy egyes szolgálati főnökök januárban, februárban és már- — Kivaló dolgozó kitüntetésre dúsban megtartott bizalmi, il- való felterjesztésnél nem vet­letve vezetőségválasztó érte- ték figyelembe az illetékes kezletek eredményeit. Közölte, szakszervezeti bizottság és a hogy harminchárom szolgálati termelésa tanácskozás vélemé­helyen százkilencvenkét bizal- nyél. Szóvá kellett tenni a mit, hat műhelybizottságot és kisterenyei és a balassagyar­tizennégy szakszervezeti bi- mati csomóponton megismét­lődő túlzott túlóráztatásokat. tosítás kiterjesztése, a mun­kanélküli segély, a dolgozó nő szülési szabadságának beveze­tése — mind olyan intézke­dések voltak, amelyek a tár­sadalom valamennyi dolgozó­jának javították az életkörül­ményeit. A magyar kultúra, a közoktatás, a közművelődés történetének is legdicsőbb szakasza kezdődött 1919. már­cius 21-én — mondotta Géczi János elvtárs. Az iskolák ál­lamosítása, a 14 éven aluli gyermekek iskolakötelezettsé­gének bevezetése, a művelődé­si lehetőségek széles körű kiterjesztése méltóképpen szolgálta a dolgozó emberek érdekeit — A munkáshatalcoi első­rendű feladatának tartatta a tanácsrendszer megszilárdítá­sát — folytatta beszédét Géczi János elvtárs. Az elfogadott, ideiglenes alkotmányt április 3-án már nyilvánosságra hoz­ták. Deklarálták, hogy a Ma­gyar Tanácsköztársaság célja a szocialista társadalom meg­teremtése és a legfőbb hatal­mat a munkások, katonák, földművesek tanácsai gyako­rolják. Az ideiglenes alkot­mány azonnali titkos válasz­tásokat határoz éL Népünk történelmünk beszéltek a győzelemről, tűn- történetében először járulnak legdicsőbb fejezetére, a Ta- tettek, éltették a munkásha- határtalan lelkesedéssel, ün- nácsköztársaságra emlékezünk, talmat, a békét, Szovjet-Orosz- nepélyesen az urnákhoz a 18 ezelőtt, országot A párt vezetésével a évet betöltött dolgozó férfiak meg- és nők, először vonják mega szavazati jogot a volt tőkésék­Beszédét így folytatta: — A tanácskormány a hata­A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 48. év­fordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt sal­gótarjáni városi bizottsága tegnap Salgótarjánban az Acél­árugyár Művelődési Házában ünnepi megemlékezést rendem zett, amelyen a gyár munkásai mellett részt vettek a város üzemeinek, hivatalainak és intézményeinek képviselői is. A virágokkal díszített színpadon ott volt az 1919-es Tanácsköz társaság nagyméretű plakátja. Az ünnepi nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Jed­licska Gyula elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságá­nak első titkára, Géczi János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Hankó János elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke, Szalai Gáspár, az MSZMP salgótarjáni városi bizottságának első titkára, Nagy Béla, Kluka János és Hábel Imre elvtár­sak az 1919-es Vörös Hadsereg veteránjai, a megyei, a vá­rosi párt- és tanácsszervek képviselői, az üzemek küldöttei. Ott volt az elnökségben G. V. Szredin vezérőrnagy, az ideig­lenesen Magyarországon tartózkodó szovjet katonai alaku­latok parancsnokhelyettese, Sz. A. Markov alezredes és J. V. Ponomarev, a Szovjetunió Budapesti Nagykövetségé­nek első titkára is. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Tóth Csaba IV. osztályos általános iskolás a „Vörös katona unokája va­gyok” című verset szavalta, majd Lengyel Maxim orosz­nyelven köszöntötte a nagygyűlés vendégeit. Tóth Károly elvtárs, a Salgótarjáni Acélárugyár nagy­üzemi pártbizottsága titkárának megnyitó szavai után Gé­czi János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Géczi János el visít*« ünnepi beszéde — Nemzeti Negyvennyolc évvel 1919. március 21-én a csepeli közvetlen intézkedések szikratávíró adta tudtul or- tételét sürgették, szágnak, világnak, hogy meg­született a Magyar Tanács­köztársaság, hazánk a nemzet- lom megragadása, a burzsoá közi szocialista forradalom él- és a földbirtokos osztály kisa- vonalába került A Magyar játítása után forradalmi vál­Kommunista Párt és a Szo­ciáldemokrata Párt egyesülé­tozást hajtott végre a terme­lési viszonyokban. Az ipari se után a munkásosztály vál- üzemek, bányák, fő közlekedé­lalta nagy történelmi küldeté­sét Azt, hogy az országot ki vezeti a súlyos társadalmi vál­si eszközök, a bankok és a nagykereskedelem államosí­tásával megszüntette a mór­tól, földbirtokosoktól, kizsák- mányolóktól. Géczi János elvtámi ezután a nemzetközi reakció, az antant­hatalmak, a belső ellenforra­dalmi erők és a jobboldali szociáldemokraták szerepéről szólt, akik az intervenció köz­vetlen előkészítését szorgal­mazták. — A magyar Vörös Hadse­reg elévülhetetlen érdemeket hoz, a munkához való viszony- seieraett, hősiesen harcolt. E gigászi küzdelmei, a munkás­osztály legjobbjai vezették. A továbbiakban azokat az Salgótarján védelmének meg­ismertette. szervezése az egész ország ______ P__ hatalmának szempontjából különös jelen­k ommunista. harci program- létrehozását segítették elő. tőséggel bírt: ezidőben a nóg­a Tanácsköztársaság ki- uyen a 20 főnél többet fog- rádi bányavidék szene az or­'""UI ^ kezdte ünnepi be- lalkoztató ipari és bányaüze- szag energiaellátásában mar t elvtars. mek államosítása, a népbíz- előkelő helyet foglalt el. Az tosok kinevezése, a száz hol ságból, végrehajtja a dolgo- hetetlen kizsákmányolást, új zó osztályok és rétegek felsza- helyzetet teremtett a tulaj don- baditását, győzelemre viszi szocialista forradalmat. A há- ban, a társadalmi javak elusz- borútól, a féktelen kizsákmá- tásában. nyolástól megkínzott, elnyo- __ __________ m ott nép határtalan lelkese- intézkedéseket déssel fogadta az egyesült párt amelyek a nép kommun'-“" 1-----1 -----------­.iá t, a r kiáltását szódét Géczi János Majd így folytatta: — Budapest után vidéken, dón felüli földbirtokok meg- megyénkben is, különösen váltás nélküli kisajátítása és Salgótarjánban és a nógrádi azok az intézkedések, amelye- bányamedencében nagy öröm- két a dolgozó nép életviszo- mel fogadták a Tanócsköztár- nyainak javítása, a szociális és saság hírét. A szemtanúk kulturális színvonal emelése visszaemlékezései nvászok. dolgozói szerint bá- érdekében tett a Tanácsköz- a város üzemeinek társaság. A nyolcórás munka­kisebb csoportokba idő bevezetése, a lakásínség verődve nagy lelkesedéssel csökkentése, a társadalmi biz­zottságot választottak meg. Számot adva a megyei bi­zottság munkájáról, valamint a választásokon szerzett ta- joasztalatokról. Solymosi Ru­dolf egyebek közölt elmondot­ta. hogy 1966-ban a szakszer­vezethez tartozó nógrádi vas­utas dolgozók aránya két szá­zalékkal emelkedett az előző évhez képest, és most meg­haladja a 93 százalékot. A illetve azt, hogy a dolgozók­nak esetenként nem fizették ki a túlóráért járó törvényes munkadíjat. Ugyancsak kifo­gásolta a jelentés, hogy a Nógrád megyei vasúti szolgá­lati helyek munkavédelmi és szociális ellátottsága sokhe­lyütt nem felei meg a köve­telményeknek. követő A beszámolót vita szervezett vasutasoknak nagy után Kellner István, valamint részük van abban, hogy az Sándor István értékelte a me- ipar sikerrel te.iesítette máso- gyei bizottság munkáját, kife- dik ötéves tervét, hogy a ta- jezték a Vasutasok Szakszer- valyi kongresszusi versenyben vezete Központi Vezetőségé- megyeszerte jó eredmények nek. illetve a Szakszervezetek Huszonöt millió forint fejlesztésre, korszerűsítésre A, MÉSZÖV Nógrád me- fejlesztik a földművesszövet- gyei Igaagatóságán közölték, kezeti hálózatot a megyében, hogy tavaly csaknem hatszáz Többi között hat új üzletet millió forint forgalmat bo- építenek, hatvannyolc régi nyolított le a földművesszö- üzletet pedig korszerűsítenek vetkezetek négyszázkilenc kis- A kereskedelmi hálózat kereskedelmi üzlete Nógrád- fejlesztésére és korszerűsíté- ban. A mind jobban növek- sére összesen huszonöt millió vő áruforgalomnak és az forintot költenek idén a igénynek megfelelően az idén Nógrád megyei földművesszö- gyors ütemben korszerűsítik, vetkezetek. Szovjet vendégek látogatása Salgótarjánban Szalai Gáspár, a városi párt- felderítők munkáját támogat- bizottság első titkára tájékoz- ták. Őszinte elismerését fejez- tatta a vendégeket a város te ki a város lakóinak nagy­fejlődéséről, amit különösen szerű munkájukért, azért hogy G. V. Szredin, hallgatott nagy egy új szocialista város kiaia- érdeklődéssel. Örömmel hal- kításán fáradoznak. A vendégek és a vendégiá- útk még a délelőtti órákbar meghaladja a 36 ezret. A fel- vizezésen vettek részt El­szabadulás óta Salgótarjánban fogattak a Deiko\ ícs-telep- több mint négyezer állami la- re. a.ho1 Ci\nke J“to­kás épült és a fejlődés külö- tekintettek nősen az elmúlt öt évben volt meg. Baráti beszelgetest foly- nagyszerű. Az öt év alatt £ttak az ;UJSmna» veze mintegy kétezer lakás épült a Kedves vendégeket fogadtak tegnap Salgótarjánban, a me­gyei pártbizottság székhazá­ban. A megyeszékhelyre láto­gatott G. V. Szredin vezér­őrnagy, a Magyarországon ide­iglenesen tartózkodó szovjet lotta, hogy míg 1945-ben csak katonai alakulatok parancs- 18 ezer lakosa volt Salgótar- azfolötti érákban nokhelyettese, a Salgótarjánt jánnak, addig ez a szám ma - - ­felszabadító katonák egyik tisztje, Sz. A. Markov alez­redes és J. V. Ponomarev, a Szovjetunió Budapesti Nagy- követségének első titkára, hogy a város dolgozóival ün­nepeljék a Magyar Tanács- köztársaság 48. évfordulóját. A szovjet vendégeket a me­gyei pártbizottságon Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád me a megyeszékhelyen. Megelége­déssel nyugtázták a vendégek, hogy a város üzemeiben a má­sodik ötéves terv során 60 százalékkal nőtt az, ipari ter- gyeá Bizottságának első titká- melés, amit elsősorban a ter­ra, Géczi János, a megyei melékenység emelkedése se- pártbiaottság titkára, Hankó gített elő. A vendégek kérdé- János, a megyei tanács vb- sére Szalai elvtárs elmondot- ahol elnöke, Lipták Gyula, a me- ta: ma is több üzem rekonst- gvei rendőrfőkapitányság ve- rukcióia van folyamatban, s zetője. Szalai Gáspár, az a fejlődés töretlen. MSZMP salgótarjáni városi bizottságának első titkára, Sza­bó Aladár, a városi pártbi­zottság titkára, Sándor Elemér, a Salgótarjáni Városi Tanács VB elnöke és Berkes József, a városi tanács vb-titkára üd­vözölte. G. V. Szredin elvtárs azok­ra a harcokra emlékezett, amelyeket Salgótarján felsza­badításáért vívtak 1944-ben. Nagy elismeréssel beszélt a bányászok segítségéről, akik tátják abban az időben elsősorban a jukat. tőivel. Délután részt vettek a Magyar Tanácsköztársaság győ­zelmének 48. évfordulója al kaiméból rendezett ünnepi megemlékezésen, majd talál­koztak a városban élő 1919-es vöröskatonák képviselőivel. Este a karancsberényi partizán harcálláspontra látogattak, magyar—szov j et—cseh­szlovák és spanyol partizánok harcoltak a megye felszabadí­tásáért. Az emléktáblára ko­szorút helyeztek el „Megem­lékezésül a partizánh arcok hő­seinek 1967” felirattal. A szovjet vendégek ma foiy- salgótarjáni program­Acélárugyár főként a mező- gazdasági gépek fokozott ter­melésével biztosította a szük­ségletek kielégítését. A tanács- kormány ezért érthetően igen nagy gondot fordított a ter­melés növelése mellett a me­dence védelmének megszerve­zésére. A dicsőséges északi hadjárat sikere, a 80. dandár egységeinek hősies harca ked­vező lehetőségeket teremtettek, nemcsak a magyar forrada­lom védelmére, hanem a* egész európai munkásmozga­lom továbbfejlődésére is. — Az intervenció nagyará­nyú növekedése, a hatalmas katonai túlerő, Szovjet-Orosz- ország nehéz katonai helyzete, d? olomáciai elszigeteltségünk* belső nehézségeink, az inga do zás együttesen elvezetett — a hősi harcok ellenére is — a Tanácsköztársaság megdönté­séhez. 1919 augusztus elsejével népünk és a nemzetközi mun­kásmozgalom történetének egyik legkiemelkedőbb, 133 napot számláló fejezete zárult le és a legfcegyettenebb, ne­gyedszázados ellenforradalmi rendszer előtt nyílott meg át­menetileg az út. Beszéde befejező részében őzt mondotta: — A Szovjetunió hős népe* 1945 április 4-éri hozta el sza­badságunkat, függetlenségün­ket. Azóta a magyar kommu­nisták vezetésével ismét a Ta­nácsköztársaság útját járjuk. Géczi János elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után szólásra emelkedett G. V. Szredin vezérőrnagy, a salgó­tarjáni felszabadító 'arcok egykori frontparancsnoka. aki meleg szavakkal méltatta, a szovjet és magyar nép meg­bonthatatlan barátságát. A nagygyűlés az Internacio- nálé hangjaival ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom