Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-03 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! QRÁD Napirenden: AfíISZ lőineffhefoliií§nnak XXIII. ÉVF. 53. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. MÁRCIUS 3. PÉNTEK Folytatódnak a választási gyűlések megyénkben A pártszervezetek, a népfront bizottsá­gok és tanácsok szervezésében tovább folytatódnak megyénkben a március 19-i általános választást előkészítő gyűlések. Ma délután 3 órakor a rétsági kultúrott- honban Róka Mihály, vezérőrnagy, ország- gyűlési képviselőjelölt szól választóihoz. Cserhátszentivánon, Holló Imre, Felsőpe­Matáz József tényben, Csernok Gyula és Pusztaberkin, Devcsics Miklós mond választási beszédet. Pásztón a Mátra filmszínházban csak­nem 700 választópolgár előtt Kovács Ist­ván, az MSZMP községi bizottsága titkárá­nak megnyitója után Matúz József elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, a megyei választási elnökség elnö­ke mondott beszédet. Az új választási törvény fokozza a közéleti aktivitást A pártalapszervezetek felelőssége — Hogyan növelhető A KISZ Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Három napirendi pont felett rendez­lek vitát. A KISZ megyei bi­zottságának 1966. évi költség- gazdálkodásáról szóló jelentés, valamint a forradalmi ifjúsá­gi napok előkészítését ismer­tető tájékoztató mellett' á KISZ salgótarjáni városi bi­zottságának — az ifjúsági szövetség tömegbefolyásárói készített — intézkedési terve szerepelt a tegnapi program­ban. Az MSZMP salgótarjáni vá­rosi bizottságának párt- és tö­megszervezeti osztályát. Szi­lágyi Dezső képviselte a KISZ vb tegnapi ülésén. Hozzászó­lásában elmondta: a salgótar­jáni pártbizottságnak nem közömbös, hogyan Mákul a KISZ tömegbefolyása a város ifjúságának körében — külö­nös tekintettel a munkásfiata­lokra, hiszen a pártépítés so­rán elsősorban tőlük várják az utánpótlást. A jövőben foko­zott gondot kell fordítani a KISZ tömegbefolyásának erő­sítésére. Annál is inkább szükség van erre, mivel a KISZ-tagok létszáma az utóbbi időben csökkent. Ezzel kap­a KlSZ-taglétszám? csolatban hangsúlyozta: a helyi pártalapszervezetek az eddiginél erőteljesebben segít­sék a KISZ-szervezetek mun­káját, nagyobb felelőséggel munkálkodjanak a városi KISZ-munka hatékonyságának növelése érdekében. Az ifjú­sági szövetség városi alapszer­vezeteinek patronálásába már a közeljövőben bevonják a városi pártbizottság munka­társait is. A tegnapi ülésen szó volt az általános iskola nyolcadik osztályát végző fiatalok KISZ- tagfelvételre történő előkészí­téséről. A bizottság megálla­pította: ez a munka nagyon fontos, alapja lehet a későbbi tagépités folyamatának, ezért a jövőben hatékonyabban kell végezni. A KISZ-tevékenység — szervezeti és politikai érte­lemben egyaránt — a hivata­lokban és intézményekben a leghalványabb. Ezeken a he­lyeken többnyire formális munka folyik, amely úgyszól­ván a tagdíjak fizetésére kor­látozódik. A városi bizottság segítségével el kell érni. hogy mihamarabb legalább a köze­pes szintre emelkedjen az in-' tézményi és hivatali KISZ- szervezetek munkája. A bizottság megállapította; hogy a tömegbefolyás erősíté­sének érdekében, a városi KISZ-tagok létszámának csök­kenő tendenciája ellenében — sokoldalú munkával kell szem­beszállni a „több tag — több baj” hamis elméletével, amely elsősorban a kényelmesség „ideológiája”. Szükség van arra is, hogy a KlSZ-szerveze- tekben elsősorban a közösség adja elismerését és nyilvánít­sa elmarasztalását a jól, illet­ve rosszul dolgozó fiatalokról! A KISZ-szervezetek tömeg­befolyásának erősítése, a tag­létszám növelése érdekében a végrehajtó bizottság határoza­tot hozott: munkabizottságot kell alakítani a városi nagy­üzemekben működő KlSZ-tit- károk és a salgótarjáni Üttö- rőház igazgatójának bevonásá­val. A munkabizottság felada­ta lesz. hogy a lehető legrövi­debb idő alatt felmérést vé­gezzen a salgótarjáni nagy­üzemekben, hivatalokban, in­tézményekben : milyen eddig még kiaknázatlan lehetőségek vannak a tagépítésre és a tö­megbefolyás erősítésére. A bi­zottsági vizsgálat eredményét az alapszervezetek elé tárják. Beszéde elején arról szólt, ' miben különbözik a március 19-i választás a korábbiaktól. A felszabadulás után közvet­lenül a különböző politikai pártok harca volt a választás a hatalomért. A kommunista párt és a vele szövetséges ha­ladó pártok a lajstromos vá­lasztás alapján választották meg képviselőiket. A politi­kai fejlődés másik szakasza a fordulat éve után következett be a tanácsok megválasztásá­val. A lajstromos választás felett mér eljárt az idő. Ma- ícz József elvtárs ezután hangsúlyozta: — Az Elnöki Tanács ren­deleté, az új választójogi tör­vény bevezetése éleszti, gaz­dagítja a közéleti aktivitást megyénkben is. A területi in­dítás azt jelenti, hogy egy-egy országgyűlési kép­viselő egy-egy területért felelős, ami nemcsak a képviselő, hanem a vá­lasztók felelősségét is nö­veli. Szorosabb kapcsolat alakul ki a választó es választott között, reális lehetőség biztosítható akár az országgyűlési képvi­selő, vagy a tanácstag beszá­moltatására. Ezután a választás prog­ramjáról beszélt. Mint mon­dotta a Hazafias Népfront programja a IX. pártkong­resszus határozatából adódik. Ez pedig nem más, mint a szocializmus teljes felépítése hazánkban, amivel az egész magyar társadalom egyetért. Felhívta Matúz elvtárs a hallgatók figyelmét, hogy a IX. kongresszus határozata továbbra is a lenini úton va­ló haladást határozta meg, emi a párttagok számára kö­telező, míg a párton kívüliek ennek megvalósítását a nép­front politikájában látják. Azt is jelenti — mondotta Matúz József elvtárs — hogy a népi nemzeti egységben tömörül­tek, a szövetségi politikánk alapján ezek az emberek is velünk jönnek, ők is akarják, és cselekvő részesei annak a munkának, ami a szocializ­mus felépítéséhez vezet. A párt vezető szerepéről a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta; a párttagság egyedül nem képes felépíteni a szocialista Magyarországot, szükség van a tömegek alkotó erejére, a társadalom vala­mennyi rétegének aktivitásá­ra. A párt vezető szerepe ab­ban van — mondotta — hogy egész népünket moz­gósítja a párthatározatok végrehajtására, a párt po­litikájának megvalósítá­sára. Erre kérjük mi az országgyű­lési képviselőket, a tanácsta­gokat, egyszóval a Hazafias Népfront jelöltjeit, akik, a párt jelöltjei is. Beszéde további részében Matúz József elvtárs, a kong­resszus határozatainak néhány fontosabb részét elemezte. Ilyen a többi között a ter­melőszövetkezetekben dolgozó asszonyok gyermeknevelési pótléka, az új tsz-nyugdíj ren­delet bevezetése. Szólt a ter­melőszövetkezeti hitelek tör­léséről fis, s felvásárlási ár­korrekcióról és arról, hogyan lehet a városban dolgozó fia­talokat a termelőszövetkeze­tekbe tömöríteni. Ehhez a kö­zi» gazdaságok termelését kell növelni, hogy nagyobb jöve­delmet biztosíthassanak. — Mielőtt a jövőről szólnék, beszélni kell arról is, mit kap­tak Pásztó választópolgárai az elmúlt esztendőkben. Pásztón 1963-ban 83 közérdekű javas­lat hangzott el. Ebből 75 meg­valósult — folytatta beszédét Matúz József elvtárs. Ebben az időben Pásztó fejlesztésére 69 millió fo­rintot költött népgazdasá­gunk. Megépült a mechanikai üzem, évi termelése már 10 millió forint felett van. Korszerűsí­tettük a gépjavító állomást, s a rendelőintézet építésére 3 millió forintot költöttünk. De nagy fejlődésen ment keresz­tül a község termelőszövetke­zete is. 1962-ben a közös gaz­daság tiszta vagyona még csak 3,9 millió forint volt, ez az elmúlt évben már jó­val meghaladta a 14 millió forintot. Egy másik példa. Az 1962-ben az egy tagra jutó évű jövedelem csak 4825, ta­valy már 10 346 forint volt. A közös gazdaságban 51 ka­taszteri holdon szőlőt, 38 hol­don pedig körtét telepítettek. A községben út és járda épült, korszerűsítettük a vil­lanyhálózatot. — Mik a terveink? — tet­te fel a kérdést Matúz Jó­zsef elvtárs. Először is az, hogy tovább iparosítunk a községben. Fejlesztjük a me­chanikai üzemet, a gépjavító állomást. 1970-ig mintegy 110 millió forintot költünk be­ruházásra Pásztón, elsősorban kommunális és kulturális cé­lok megvalósítására, a vízel­látásra 21 millió forintot köl­tünk. A kultúrház építésére 3 millió forintot biztosítunk, 1967-ben átadjuk az új bútorüzletet, 1968-ban pe­dig megnyitja kapuit az fmsz új üzletháza. Elsi fokú árvízvédelmi készültség Balassagyarmaton Tudjuk, hogy nem sok, de 8 állami lakást is építünk. Emellett támogatjuk a szö­vetkezeti tálcás, a társashoz és a KISZ-lakásépítés prog­ramját is. Végső soron 1967 március 19-én erre szavaznak Pásztó választópolgárai. Matúz József elvtárs be­széde további részében a pásztói járás országgyűlési képviselőjelöltje Varga Tibor- né vezető óvónő munkáját méltatta. A választási nagygyűlés vé­gén a Hazafias Népfront ja­vaslatára a pásztói választó- polgárok tiltakozó táviratot küldtek az Országos Béketa­nácshoz az amerikai imperi­alizmus vietnami agressziója ellen. Lezárták a zsilipeket — Hali sárét érkezik az árhullám■ Az árvízvédelmi ügyeletet a város' tanács építési cso­portvezetőjének irodájában állították fel. Telefonszám: 598. Éjjel-nappal ügyelet, mert március 1-én 16,30-kor elrendelték az I. fokú ár- vízvédelmi készültséget. Ács Boldizsár, csoportveze­tő, Benkovics Ferenc főmér­nökkel beszél, a KÖVIZIG- nél. — Nálunk az Ipoly vízál­lása 242 centi, még alacsony. Nógrádszakálról elsején reg­gel nyolc órakor 280, 16 óra­kor 292 centit jelentettek. Budapestről kapjuk a to­vábbi adatokat: — Holisánál március 1-én 17 órakor 370, 19-kor 409, egy óra múlva már 414 volt a vízállás. Ez másodikán reg­gel hat órára 355 centire csökkent. Közeledik tehát az árhul­lám Nóerádszakál, maid pe­dig Balassagyarmat felé. Ács Boldizsár több éves tapaszta­lat alapján mondja: — Két nap alatt ér a vá­ros alá és nálunk 290 centi körüli vízállást okoz. A leg­utolsó, a város Ipoly felöli részein kárt is okozó árvíz 308 centivel tetőzött. Ennél magasabb vízállás 1963-ban volt, amikor 314 centit mér­tünk. Ennek a vízszi-ntnek megfelelően építettük ki a védelmi vonalat annak ide­jén, és tavaly tovább erősí­tettük. , Az Ipoly szeszélyes folyó, úgy is, hogy kanyargós, úgy is, hogy szinte egyik óráról a másikra ki tud lépni a medréből. Árterülete lapos és nagy. Szécsény és Balassa­gyarmat között már jelentős Négy esztendő eredményeiből területeket borít víz. Ipoly- vecénél is tengerré változott a határ nagy része. Lakott területeket azonban jelenleg nem fenyeget és a további vízszintemelkedés kártételéi; megfelelő intézkedésekkel megelőzik. A csoportvezető intézke­dik: — Nézzék végig a zsilipe­ket és zárják le, nehogy aa Ipoly víz» a zsilipeknél tör­jön be. Hat. személy kezdje meg a Pátria lemezek és a homokzsákok előkészítését, a védekezéshez anyag biztosí­tását. Pátria lemezeket, homok­zsákokat a csatornaépítőktől kapnak kellő mennyiségben. Munkaerő pedig szükséglet szerint, a védekezés ütemé­nek megfelelően jelentkezik — behívásos alapon. A pol­gári védelem tagjai ugyanis állandóan készenlétben áll­nak és bármely pillanatban „bevetik” őket ha az Ipoly veszélyeztetné a várost. Er­ről azonban szó sincs, vi­szont a biztonság érdekében a városi tanács megtette a szükséges intézkedéseket. A Holisáról jelzett árhul­lámot szombat délelőttre várják Balassagyarmat alá... g. b. Világos, tiszta, korszerű munkahelye van az öblösüveggyári üvegfestőknek a harmadik ötéves terv első évében átadott, huszonnyolcmilliós beruházásból létesített új feldolgozó üzemben Koppány György felvétele Bálázó prés érkezik a Tűzhelygyárba Bálázó prést kapott a Tűz­helygyár a Kohászati Alap- anyagellátó Vállalattó) A gép lemezhulladékot sajtol szab­ványos méretű bálákba. A gyáregységben évente mintegy ezer tonna lemez­hulladék keletkezik. Ennek tárolása, szállítása nagy ne­hézséget okozott eddig. A bá­lázás ezeken a gondokon je­lentősen enyhít. A gép be­szerzésének és a kezeli jövő­ben való felszerelésének költ­ségei pedig viszonylag rövid idő alatt megtérülnek abból, hogy a bálázott hulladékért lényegesen többet fizet • MÉH,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom