Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-19 / 67. szám

1967. március 19 vasárnap NÓSRA D 11 Tavass a kertben A meleget ígérő tavaszi széllel a kerti gondok is elő­kerülnek. A virágágyak épí­tését pontos előírások nem irányítják. Az ovális, kerek, vagy többszögű vegyeságyak létesítése — ahogy már ezt a gyakorlat igazolta, — legjob­ban díszítik a kertet. Csu­pán a színek összhangjára kell ügyelni. Az egynyári vi­rágok mellett jól megférnek az évelők is. Lehetőleg az egy­forma víz- és fényigényűeket. ültessük egymás mellé, ter­mészetesen vigyázva a szín­hatásra. Gyönyörtködtetők a mály­va-rózsafa jták, amik csoporto­san ültetve, sőt egyenként is hatásosak. Hétféle színben virítanak, közöttük díszítő ha­tású a koránnyíló lila, telt­virágú, ami 60—70 centimé­teresre nőve kerek bokrot ké­pez. Márciusi langyos ágyba ültethető a (Calliopsis) Me­nyecskeszem, vagy Szépecske. Talán kedveltebb a sok virá­got hozó „Aranyszőnyeg”, amelynek élénkbarna közepét narancssárga szirmok veszik körül. A Balzsamina, vagy Nebántsvirág a kert napos, vágj' félámyékos helyét sze­reti. Magvetéskor langyos ágyba, majd később a sza­badba kerülve igen hálás, pompás szinkeverókban a fa­gyokig virít. A nyári virágok között kis­igényű a (Ziannia) Rézvirág, amit köznyelven Legényrózsá­nak is ismernek. Állandó he­lyére áprilisba kerülhet, ahol júliustól a fagyokig — bíbor­lila, aranysárga, cseresznyepi­ros — színeikben díszük. A legszebb koranyári virá­gok egyike a Szarkaláb. Tö­mött hengeralakú virágai pasztell színekben díszítik a kertet. A kertek ékessége mé­gis a széles színskálajű (Gla- diólus) Kardvirág. Gumói már ősszel beszerezhetők, hogy kora tavasszal földbe kerül­hessenek. Hasonlóképpen a tulipán, jácint és nárcisz­hagymák, amik hajtatásra és kiültetésre alkalmas korata­vaszi illatos virágaink. A konyhakertben már feb­ruár közepétől elkezdhetjük a munkálkodást. Káposzta- gyö- kérfélóket ültethetünk, me­lyek között közkedvelt a ber­lini félhosszú petrezselyem, a culkor és a győri petrezselyem fajta. A fagy elmúlta után már a zöldborsót is vethetjük, hogy mielőbb az asztalunkra kerülhessen az új termés. Két-három év előtt trágyázott és ősszel mélyen forgatott földben 25—30 cm-es sortávol­ságra ültetjük. A velőborsók között a legjobb a „Kelvedon csodája” amit koraérése és bő termése miatt kedvelnek. A húsos-édes cukorborsót pedig zsenge állapotban — a zöld­babhoz hasonlóan —hüvelyes­től fogyaszthatjuk. Az elvetendő magoikról a Földművesszövetkezeti Boltok országszerte gondoskodnak. Réti Erzsébet Falfestés A helytelenül megválasz­tott színek vagy mintáik el­csúfíthatják a Legkorszerűb­ben berendezett lakást is. A festésnek harmonikus összké­pet kell alkotnia a bútorral és a lakótér egyéb berende­zési tárgyaival. A kontraszthatású színek helyett inkább világos árnya­latokat ajánlunk, amelyek az egész környezetet tágasabbá, levegósebbé teszik. De ügye­iéin be kell venni a berende­zés színösszetételét is: a bú- torozat. bútorszövet, szőnye­gek, díszítő tárgyaik színét. Ha ugyanis a festés nem il­lik a világos bútorhoz, a kör­nyezet egyhangúvá és unal- l- A válik. Ilyen esetben ke­resni kell az ízléses színke­verés lehetőségét. A helyiség így érdekesebb, élénkebb szí­nezetű lesz. Világos bútorhoz például kék árnyalatot, piros kárpitozásé bútorhoz pedig kékeszöld árnyalatot használ­junk- A mahagóni bútorhoz jól alkalmazhatjuk a borsó- zöld árnyalatot. Kisebb helyiségekben vilá­gos árnyalatokra tői ekszünk, amelyek ..kitágítják” a helyi­séget és világosabbá is teszik Tojás héi-vázácska IX] Ha anyuka tortát süt, vagy galuskát kever, kérdd el a fel­tört nyers tojás héját. A na­gyobbik felét óvatosan mosd le szappanos vízzel, dörzsöld le ecetes ronggyal. Ha kedved tartja, szép mintát, csíkokat festhetsz rá vízfestékkel. Kartonból vágj ki egy 5x5 cm-es kockát, vágd be a min­ta szerint, és helyezd el ben­ne a tojáshéj-vázát. Néhány szál hóvirág a szobába va­rázsolja a tavaszt azáltal, hogy jobban vissza­verik a fénysugarakat. Söté- tebb árnyalatú színek indo­koltak olyan régebbi épüle­tekben, ahol a nagy helyisé­geket optikailag kisebbíteni akarjuk a barátságosabb kör­nyezet kialakítása érdekében. Sötétebb színeket alkalmaz­zunk az ablakkal szemközti falon, amelyet a ráeső nap­pali fény derít A legvilágo­sabb festést az ablakok mel­letti falfelületen alkalmazzuk. A falak megfelelő festésé­vel az alacsony szobák térha­tása magasítható, túl magas szobák esetén pedig ellenkező hatás érhető el. Magas helyi­ségeket ne festessünk egé­szen a mennyezetig, s ezzel mintegy tágítjuk a mennyeze­tet. Az alacsony falakat vi­szont a mennyezetig festjük, esetleg keskeny sávban azon túl is, így a lakótér magassá­gát látszólag növeljük, ami­nek főleg manzárd szobáknál van jelentősége. A szoba falait nem szüksé­ges okvetlenül egyszínűre festeni. Ha a szobában kü­Gyuri reggel nagyon sietett az iskolába: korán akart oda­érni, hogy még számtanára előtt legyen ideje megírni a házi feladatot, mert este so­káig nézte a televíziót és el­feledkezett a leckéről. Még senki sem volt az osz­tályban, így hát nyugodtan le­ülhetett a helyére. Kirámolta a táskáját és maga elé tette a számtanfüzetet, majd elővet­te az új ceruzáját, amit este kapott. Szép zöld ceruza volt, azt mondták róla szülei, hogy szépen kell írni vele és csak az igazat. — fiát jó — gondolta Gyuri, — most majd meglátjuk! Számolni kezdett: 6 +19 = az mennyit Gyorsan odaírta, hogy: = 24! Ám csak irta volna... mert a négyest sehogyan sem tudta a kettes mögé rajzolni. Nem fo­gott a ceruza. Gondolkodott egy kicsit, s még örült is, hogy ilyen makrancos az az új ce­ruza, mert hamar rájött, hogy 6 + 19 az nem 24, hanem 25. Megpróbálta a kettes mögé ír­ni az ötöst. És lám, sikerült! lönböző rendeltetésű sarkokat (pihenő, tanuló, stb.) alakí­tunk ki, ezek a feli színével is kiemelhetők. Bizonyos esetekben két szín különböző szintű alkalmazása is lehet célszerű. Ahol példá­ul a berendezési tárgyak nem azonos magasságúak, az ilyen megoldás egységesíti az össz­képet. A legsötétebb színár­nyalat előnyös háttere a dí­szítő kerámiának. Manapság a falfestés in­kább a vonalakat érvényesí­ti díszítő elemként. Segítsé­gükkel jelentős hatások ér­hetők el. A vonalas mintával a lakóteret látszólag meg­nyújthatjuk vagy rövidíthet­jük, magasított vagy nyomot­tabb térhatást biztosíthatunk. A vonalak, csíkok persze de­formálhatják is a helyiséget, ezért alkalmazásuk bizonyos kockázattal jár. A festésnél egyszerűségre törekedjünk, gondosan vá­lasszuk meg a színeket: pró­báljuk ki előzőleg a falon és száradás után döntsünk. Papp Tibor építész C7# — Hiszen akkor csak pró­bálgatni kell, ha ez a ceru­za ilyen okos — örvendezett Gyuri és leírta a következő feladatot. Az így szólt: . Mennyi 6X9? — 51. Ezt akarta írni, de az egyest nem írta le a ceruza. Megpró­bálta azt írni, hogy 52, de ez sem volt jó, nem látszott a papíron a kettes. Sokáig pró­bálgatta, végül ez állt a papí­ron: — 6X9 = 54. Ez már jó eredmény volt. — Hú, de nehéz dolog ezzel a ceruzával számolni — törül- gette Gyuri a homlokát. Ám legalább valamennyi feladata jól sikerült, és a tanító bácsi megdicsérte. Beírt egy ötöst az ellenőrzőjébe és mikor Gyuri hazament elhatározta, hogy ma tovább marad a réten, hiszen az okos ceruzával hamar el­Illatszer-történet Az illatok készítése igen ré­gi keletű. Az első feljegyzé­sek több mint 5000 éves múlt­ról tanúskodnak. Számos régi festmény is ábrázolja a koz­metikai szerek és illatosító­anyagok használatát. Valami­kor az illatok és kenőcsök al­kalmazását az élet örömeihez sorolták és értékük az aranyé­val vetekedett. A fáraók sírjában lélt fel­becsülhetetlen értékek között ott vannak az illatszerek is. Valószínűleg, sokan emlékez­nek még egy király-sírnak használt egyiptomi hajó fel­fedezésére, amelyben több, mint 2 ezer év után is érez­hető volt az ott talált parfüm illata. Az értékes illatok első nyers­anyagai az illatos leveleik és faanyagok, valamint a gyan­ták (közül az olibánum, a mirrha és a bensone. Ezek ke­verékét eredetileg kizárólag vallási célokra használták. Ünnepélyes alkalmakkor éget­ték illatos füstjükért, ebből a gyakorlatból származik a francia „parfüm” szó (égés ál­tal). A görögök bőven illatosítot­ták testüket, sőt fürdés he­lyett illatos anyagokkal tisz­tították bőrüket. Finoman metszett vázákban tartatták az olajokat, amelyek közül néhány a mai napig is jó állapotban maradt meg. A rómaiak nemcsak átvet­ték a görögöktől a szépség- ápolás tudományát, hanem to­vább is fejlesztették azt. At­hénben és Rómában számos orvos — pl. Hippokrátesz, Galenus, stb. — hivatássze­rűen foglalkozott azzal, hogy a különböző illatanyagokat és kozmetikumokat az egészség szolgálatába állítsa. Feljegy­zések bizonyítják, hogy a gaz­dag római asszonyok illatosí­tották testüket, sőt a római borokat rózsával és ibolyával illatosították. A középkor embere figyel­mét „lelkének tisztaságára” fordította, így a kozmetika, s a test kultusza háttérbe szo­rult. A hajózás, a kereskede­lem fellendülése folytán Ke­let kozmetikai — és illatszer- művészete az arabok útján Európába is eljutott. 1700-ban Jena Maria Farina — olasz vállalkozó — Köln városában elsőként készítette el a Köl­nisch—Wasser-t, a mai elne­vezésű sima kölnivizet, ame­lyet „mérföldkő”-nek tarta­nak az illatszerek történeté­ben. Ezt eredetileg „Királynő vize” néven ismerték, később nevezték csak el kölnivíznek. A kezdeti sikerek nem az illatának, hanem gyógyító ha­tásának tulajdoníthatók. Szá­mos leírás ajánlja a test fer­tőtlenítésére, felerősítésére, — bizonyos betegségek után, epi­lepsziára, bénulásra, fogfájás­ra. Fiz a készítmény a mai na- p'g is a legjobb toalettví. nek számít. A XVIII. század végén a franciák válnak híressé az il­latszer és kozmetikai iparban. A maá értelemben vett mo­dem illatszerkészítés viszont a XX. század elején kezdő­dik és az illatok kialakítása többé nem korlátozódik az illóolajók, gyanták és mézgák kizárólagos használatára. Az aromás vegyszerek kiszorít­ják, sok esetben helyettesítik a jóval drágább és ritkább természetes alkotórészeket. Ezt az eredményt tulajdon­képpen a különböző cikkek il- latosításával kapcsolatos igény­nek köszönhetjük. Ide tarto­zik a krémek, szappanok, mo­sószerek, sőt még a petró­leum-termékek illatoisítása is. Néhány jótanács az illat kiválasztásához: Amikor egy nő ruhát vásá­rol, mindig ügyel arra, hogy az anyag, a szabás, a szín összhangban legyen egyénisé­gével. Követelmény ez a par­füm és kölnivíz kiválasztásá­nál is. Fontosabb illatmegha- tározások: édes, fanyar, ne­héz, sportszerű. Ebből már kö­vetkeztethetünk arra is, hogy melyiket milyen alkalomra használjuk: a sportszerűeket nappal, a nehéz, fanyár és édes illatokat inkább este. A parfüm a legkoncentrál­tabb illatkompozíció. Az il­lat erőssége miatt csak nyo­mokban alkalmazzuk és min­dig a bőrön. Ne tegyük ru­hára. Részben mert foltot hagyhat, részben azért, mert a bőrrel érintkezés által bon­takozik ki az igazi illat. A kölnivíz fő erőssége a bőrre gyakorolt frissítő hatás­ban rejlik, így az illata arány­lag gyorsan elszáll, vagy csak gyengén érezhető bizonyos idő után. Azoknak tehát, akik az alkalomnak megfe­lelően többféle illatot hasz­nálnak, kifejezetten a kölnivi­zet ajánlhatjuk. Alberti Józsefné Mica és a tükör Mica cica tükörbe néz, és ejnye ott mit lát? Egy nagy macska nyalogatja a szürke bundáját! Mica cica morogni kezd, szikrát hány a szeme. Szedte-vette csúnya macska, mit keresel erre? No, de adok én majd neked!^ És kinyújtja mancsát, úgy akarja megpofozni szürke vetélytársát. Tükörben a másik cica ugyanezt csinálja, mintha 6 is felborzoltán csak e harcra várna. Ekkor lép be a szobába Mica kis gazdája, hisz nem tudja elképzelni, miért e bősz lárma? Nagyot kacag, mikor látja a haragnak okát, mint akarja megpofozni Mica saját-magát! Szabó Ibolya Találós kérdések Egy kis házban egymáson egymás mellett fekszik csendben harminc­négy ven mérges gyermek. (Gyufák) í. Szobánkból a háztetőre nyúlik hosszú farka, dorombol, ha melege van — s bizony, mégse macska! (Kályha) Tű vagyok, de sosem varrnak velem# újságokban s könyvekben a helyem. Ilyen tűből vannak kiesik, s nagyok, — mond csak meg, hogy milyen tű is vagyok! (Betű) 4. Ugrik — pedig lába nincsen, röpül — pedig szárnya sincsen; s mindig pufók, kerek arca nirok. sárga, kék, vagy tarka (Labda) 5. Tsmerek két oéket. — de furcsák! Nézzétek! — Az eevik naopal süt. a másik éüel süt — még sincsen kenverük! (A Nap és a Hold) (Krecsmáry László) végzi a leckéjét. Így is volt. Esteledett már, mikor haza­ment. Gyorsan megmosako­dott, majd vacsora után leült számolni. Nehezek voltak a feladatok. Próbálgatta így is, úgy is. Bizony eltelt egy óra is, mire ott állt a papíron az eredmény. — Ez így nem lesz jó — gondolta Gyuri és a követke­ző példánál már inkább szá­molni kezdett, és bizony sok­kal hamarabb meglett vele. — Nem kell nekem ez a ce­ruza — mondta szüleinek, •— jobb ha magam tanulok meg számolni. Mert így sose lesz kész a leckém! — írjál csak vele, de min­dig azt, amit előbb kiszámítot­tál. Így nem lesz baj a ceru­zával, s legalább meglátod, mikor hibáztál. Így is történt, és Gyuri et­től kezdve jól számolt, jó ba­rátok lettek a ceruzával. Szántó Gábor GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Hatvan éve született, par­tizánként halt hősi halált. (Az utolsó négyzetben kettős be­tű.) 10. Zúdít. 11. Tenger. 12. Kesereg. 14. Azonos mással­hangzók. 15. A. N. 16. Ellen­értéké. 18. Főzelékféle. 19. Varr. 20. Tűlevelű ellentéte. 22. Ügydarab. 23. Érc latinul. 24. Ítélő. 25. Légnyomás ide­gen röv. 26. Még nem vőle­gény. 28. .. .lapu: növény. 29. Paraszt. 30. Víznyerő hely. 32. R. A. 33. Szennyeződés. 35. T. N. 36. Spanyol tartomány. 40. A vízsz. I. életrajzírója. FÜGGŐLEGES: 1. Uralkodó. 2. Tüzel. 3. Fi­gyelmeztet. 4. Keresztül. 5. Ókori nép. 6. Y. D. L. 7. Vi­gyázó. 8. Olasz folyó. 9. Fe­nyő nedve. (Első négyzetben kettős betű.) 13. Vajkészítés­nél keletkezik. 14. Kémlel. 17. Olasz mesterhegedű-készítő. 18. Állat. 19. Örök. 21. Sza­badságharcos tábornok. 22. A. I. R. 24. Fizetség. 25. A per beli szereplő. 26. Énekkar. 27. Vulkán. 28. Szovjet hegység. 29. Bútor. 31. Közlekedési vo­nal. 33. P. A. Á. 34. Vers kelléke. 37. Adok mássalhang­zói. 38. Fordított zamat. 39. A. R. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, 40, valamint a függőleges 17. A vasárnapi gyermekrejt­vény helyes megfejtése: Eliu, Thomson, Kodály, Berthelot. Könyvjutalmat nyertek: Deák Pálma Salgótarján, Debreczeni Margit Balassa­gyarmat és Novák Judit Ka- rancslapujtő. A könyvekt' postán küld­jük el!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom