Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-18 / 66. szám

tü«7 mái-piiic ír s».omhat n Kisír 3 Á fiatalok és a Zll-rekonsinikció liiyes ifstírséjet iaoui'íak Karancsságon i. Vál«);il<>bitii a védnÖlis^» ? A nógrádi iparmedence köz­pontjában új gázkészüiékgyár kivitelezését kezdték meg í. 906-ban. A KISZ városi szer­vezetét ösztönözte a védnök­ség vállalására az akciónak a DCM és több más, nagyjelen­tőségű népgazdasági beruházás megvalósításán elért sikerei- Kérték a szövetség Központi Bizottságát, nevezzen ki füg­getlenített szervezőt a védnök­ség irányítására. Az új gázkészülékgyár az országos gázprogram része. Tervezése, s tulajdonképpen kivitelezése voltaképpen 1959 óta húzódik. Időközben a ma­gyarországi gázmezők feltárá­sa, illetve a lelőhelyek kiak­názása jelentősen előrehaladt, messze maga mögött hagyva a gázkészülék-gyártást. Ahhoz, hogy a kitermelt földgázt hasznosíthassák, valamint a lakosság élénkülő igényeit ki­elégíthessék, az állam kényte­len évről évre jelentős meny- nyiségű gáztűzhelyt importál­ni. Amikor 1986-ban megkezd­ték a kivitelezést, annak mű­szaki előkészítése még mindig kezdeti állapotban volt. A do­kumentációknak csupán jelen, lek télén része volt a generál kivitelező Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalat kezében. Az anyagmegrendelések feladá­sának, a kiviteli szerződések megkötésének kezdetben gyak­ran szóbeli ígéretek, vagy jo­gilag semmire sem kötelező jegyzőkönyvi nyilatkozatok szolgáltak alapul. Ebben a helyzetben úgy látszott, hogy a KISZ-védnökség lendíthet a beruházáson, sőt fordulatot is előidézhet annak sorsában. A vállalás kettős célt tűzött ki: az új géztűzhelygyár és a kap­csolódó létesítmények befeje­zését egy negyedévvel a határ­idő előtt, valamint a helyi KISZ-szervezet tevékenységé­nek felpezsdítését, tömegbefo­lyásának növelését. A védnökség — legalább is egyelőre — sem ezt, sem amazt a célját nem érte el. ★ Az utóbbi hetekben sole bí­rálat hangzott és hangzik el a salgótarjáni KISZ-bizottság védnökségének sikertelensége miatt, de atnj ennél is örven- detesebb, egyre többen keresik a jelenlegi helyzetből a kiutat. kenység pangását, s hogy a szervezeti éiet fellendülése el­maradt — A védnökség célja nem­csak a társadalmi munka szer­vezése ... — Értem, mire céloz. Ügy érzem, ebben a tekintetben ami rajtam áll, megtettem. Csak ezer kilométerekben ki­fejezhető például azoknak az utazásoknak a hossza, amelye­ket a tervek, anyagok biztosí­tása érdekében tettünk. Ózd, Miskolc, Dunaújváros, Buda­pest. Nem is egyszer. Ahol jártunk, kapcsolatot terem­tettünk a helyi KlSZ-szer- vezetekkel, kértük a támo­gatásukat. A tavalyi országos anyaghiány azonban minde­nütt keresztezte utainkát. Azt pedig a mai napig sem vol­tunk képesek elérni, hogy a beruházást, nagy népgazdasági fontosságára való tekintettel nyilvánítsák kiemelt építkezés­nek ... . — A szervezet tömegbefo­lyásának folytatódó gyengülé­sét azonban mindez mégsem menti... — Mi is így gondoltuk. Nagy segítségünkre szolgált, hogy a gyári p árt-végi'ehaj tóbizottság tavaly szeptember elején tar- tott ülése napirendjére tűzte a védnökség és a KlSZ-szer- vezet problémáit. Ezen az ülé­sen teljes nyíltsággal feltártuk gondjainkat. A végrehajtó bi­zottság arra a megállapításra jutott, hogy a kialakult körül­mények alapján ezerkilencszáz- hatvamhatra már nincs fordu­latra kilátás a rekonstrukció kivitelezésében- Ezért határo­zatot hozott: java energiáinkat a gyári KISZ szervezeti meg­erősítésére, a taglétszám növe­lésére kell fordítani. S ezzel mintegy felkészülni az ezerld- lencszázhatvanhétre várható feladatok megoldására... ■— Alighanem, a legfőbb Ide­je volt... — Bizony, szinte az utolsó órában jött a határozat. Ami­kor hozzáláttunk, hogy a párt vb határozatát végrehajtsuk, rákényszerültünk, hogy szem­benézzünk a valósággal, S ez­zel máris jeleztem, ezután kezdődő mimikánk egyik leg­nagyobb tanulságát: ha azt akarjuk, hogy bármit elér­jünk, az első, hogy teljes őszinteséggel számbavegyük saját helyzetünket. Állítom, hogy elsősorban ennek a nyílt­ságnak köszönhetjük, ha ma mái- eredményekről is beszá­molhatok. Nem, nincs még for­dulat. Ott még nem tartunk. De a szervezet megmozdult, vérkeringése frissebbé vált. •. és már tervezgetni is me­rünk ... Felcsöng a telefon. Pál Já­nos felveszi. A rövid telefon­párbeszéd alkalmat ad a n- porternek, hogy rendezze az eddig hallottakat. — Tehát véleménye szerint a ZIM-rekonstrukeió KISZ- védnökségének eddigi sikerle lensége és a szr ezetl élet további pangása végső fokon egyazon okra vezethető visz- sza; a felsőbb állami szervek támogatása híján, kevés volt minden helyi erőfeszítés, hogy az építkezést kimozdítsa las­sú üteméből. Milyen változáso­kat hozott a gyári párt vb ta­valy szeptemberi határozata? — Létrehoztunk egy három­tagú vizsgáló bizottságot, az­zal a céllal, hogy alaposan mérje fel az alapszervezetek helyzetét, s azt: milyen reá­lis lehetőségeink vannak a szervezet-építésre. Öt alapszer- vezetünk közül az egyiknek hónapok óta nem volt titká­ra, legnagyobb alapszerveze- türik titkára pedig nem felelt meg a követelményeknek. A gyári KISZ-bizottság munka- terv nélkül, ötletszerűen mű­ködött, bizottsági üléseket is rendszertelenül tartott. A vizs­gáló bizottság tagjai számba- vették a gyárban dolgozó, KISZ-korosztályhoz tartozó mintegy ötszázhatvan fiatalt. Majd személy szerint felkeres­tünk mindenkit a munkahe­lyén. Az összegyűjtött anyagot az illetékes alapszervezet ren­delkezésére bocsátottuk­— S az eredmény? — kér­dem. (Folytatjuk) Csizmadia Géza Főzőtanfolyamot rendezeti a karancssági nőtanács a fa­lu asszonyai és leányai ré­széve. A decemberben kez­dődött tanfolyamon tizenöten vettek részt, legnagyobbrészt inkább asszonyok. A tanfo­lyam ideje alatt a résztvevők sok érdekes, új ételkülönle­gesség elkészítését tanulták meg. Szerepeltek a „tanrend­ben” a sajátosan helyi • jel- legzetességű ételek is. Nagy sikert váltottak ki a külön­böző édességek, torták, ame­lyeket a helybeliek még nem ismertek. A nőtanács helyi előadókat biztosított a tanfo­lyam vezetésére. Az édessé­gek elkészítésének tanítására Szécsényből érkezett cuk­rász. Érdekessége a héten be­fejeződő tanfolyamnak, hogy a két lány-résztvevő meny­asszony, akiknek nemsokára fontos lesz a főzni tudás. Szaktanácsadás a gombatermesztéshez A nyugati országok egyre több gombát importálnak, így például Nyugat-Németor- szág a távollceleti Tajvanról szállít friss és feldolgozott gombát, hogy ki tudja elé­gíteni a fogyasztók igényeit Ugyanakkor hazai gombaex­portunk csökken és az egy főre eső fogyasztás is ala­csony. Mindez azt mutatja, hogy a gombatermesztésnek nagy távlatai vannak még. Ez is indokolta a Földművelésügyi Minisztérium intézkedéseit, amelyben a gombatermesz­tés országos fejlesztése érdekében megbízta a buda­pesti Duna Tsz-t, szaktanács- adó és termelésszervező rész­leg létrehozásával, hogy a gombatermesztésben részt- venni szándékozó tsz-eknek segítséget nyújtson. Igen sok tsz-ben van gombatermesztésre alkalmas helyiség: Nógrád, Heves és Borsod megyékben például a tsz-ek közelében levő lemű­velt bányák biztosíthatnak nagyobb termesztési lehető­séget. Megtervezik a A bírálatok kereszttüzébe került Pál János is, a KISZ KB függetlenített szervezője, a védnökség megvalósítására alakított operatív bizottság ve­zetője. — Nem titok — mondja —, hogy a védnökség, mindkét célkitűzésünk szempontjából válságban van. Amikor a KISZ Központi Bizottsága kinevezé­semet jóváhagyta, a tűzhely­gyári KISZ-szervezet százhat- vankét tagot számlált- Ebből a létszámból hatvanketten ki- lencszázötvenhét. óta tagjai a szervezetnek, ötvenegyen kö­zülük túllépték a KISZ korha­tárt Elöregedett a szervezet gerincét adó gárda, illetve többüket másdrányú feladatok­kal bíztak meg, amelyek ener­giáikat lekötik. A szervezet frissülését magam Is. és sokan mások a védnökségtől vártuk. Attól az erőtől, amelyet az élénk, változatos építőmunka szertesugároz. Sajnálatos tény, hogy rajtunk kívül álló okók miatt a rekonstrukció nem kezdődött olyan lendülettel, amilyet reméltünk. A kivite­lez» vállalat saját munkásait sem tudta kellőképpen foglal­koztatni, nem hogy a társadal­mi munkára jelentkező kisze- seket... Ez önmagában is in­dokolhatná a védnökség! tevé­A zárszámadással már egy hónapja végeztek az érsek­vadkerti Magyar—Csehszlo­vák Barátság Termelőszövet­kezetben. Tóth István, a szö­vetkezet elnöke mégis azt mondta, munkájuk nem lett kevesebb. Agronómusok, köny­velők, technikusok hajolnak össze a szövetkezeti irodán, hogy megtervezzék a hétezer holdas nagyüzem jövőjét. Nyolcmillió az állattenyésztésből A gazdálkodás új rendsze­re arra ösztönzi a szövetke­zetieket. hogy az eddiginél jobban szervezzék a munkát, jobban kihasználják az adott­ságokat, a lehetőségeket. Ezért uz idei termelési és pénz­ügyi tervvel együtt távlati, üzemfejlesztési tervet készíte­nek Érsekvadkerten. Már most öt esztendőre előre meghatá­rozzák a termelés fő irányát. A szövetkezet vezetői már „látják”, hogyan fejlődik majd az állatenyésztés, lassan-las- san kirajzolódik a növényter­melés szerkezete, s ismérik az ezekhez szükséges nagyobb be­ruházásokat is. Amint Tóth István mondot­ta, az elmúlt évek alatt a szö­vetkezetben erőteljes fejlődés­nek indult az állattenyésztés. A jószágnevelésről, hizlalásról, a jövőben sem mondanak le, annál is inkább, mert az ér­sekvadkerti hízott marha kül­földön is keresett cikk. Az olasz kereskedők például évek óta a szövetkezet legjobb vá­sárlói közé tartoznak. A gaz­daság szakemberei 90—100 szarvasmarha növekedéssel számolnak évente. Tervezik azt is, hogy 1968-ra a tehenen- kénti tejhozam eléri a három­ezer litert. Az állattenyésztés bevétele már az idén másfél­millió forinttal növekszik, és a tavalyi hatmillió-ötszázezer forint helyett, több mint nyolcmillió forintot várnak a fő üzemágtól a szövetkezetiek. Veiet a dohány és a burgonya Ügy mondják, változtatnak a közös 'gazdaságban a nö­vénytermesztés szerkezetén is. Természetesen a lényeg ugyanaz marad, mint eddig: minél több árut értékesítse­nek. A kenyérgabona mellett továbbra is a burgonya és a dohány az érsekvadkerti határ legfontosabb növénye. Mind­kettő termesztésének régi-régi hagyománya van a községben. A szövetkezetben tovább ka­matoztatják a sok éves ter­melési tapasztalatokat. így azután a három növéhyféleség több, mint tízmillió forintot „hoz” már az idén a közös gazdaságnak. Ez két és fél­millió forinttal nagyobb ösz- szeg annál, mint amennyit tavaly hoztak e növények. Tovább növelik a termelő- szövetkezetben a bogyós gyü­mölcsök termőterületét. Már három évvel azelőtt hozzálát­tok a feketeribizli és a mál­na telepítéséhez. Negyven hold málnás termésével már az idén számolnak, és most for­dul termőre 21 hold feketeri- bizli. Tavaly ősszel pedig 20 holdon epret telepítettek. A harmadik ötéves terv végére 70 holdra növelik az eper ter­mőterületét. Megteremtik a lehetőségeket Több éves tapasztalat sze­rint Érsekvadkerten, a tervek teljesítése nagyrészt azon mú­lik, hogyan készítik elő a ho­zamok növelését. A növény­i & vélemény — felelősség Van abban valami félelem- keltő, ha valaki könnyen osz­togatja a véleményét. Léha játék ez komoly dolgokkal A jól hangzó szövegben még ha morális színezete is van, többnyire üresség kondul. Pedig olyan társadalomban élünk, ahol a hatalom elen­gedhetetlen tartozéka a vé­leményalkotás. Erről lemon­dani annyi, mint megfosztani a demokráciát a szeme vilá­gától. Voltam jelölő gyűlése­ken, ahol a választópolgárok nyíltan beszéltek lakóhelyük, életük kisebb-nagyobb zava­ró jelenségéről. A téma, a probléma határozta meg a hangsúlyt? Az is. De volt a szavaknak egy alapvetőbb motívuma, — a felelősség, amely az égvén és a társada­lom közös érdekeit, a kettő kölcsönös összefüggését mu­tatta. A felszólalók egyálta­lán nem a kívülállók módján vélekedtek valamiféle más hajóról. Ez általános kép, s azt Íriszem, a demokrácia szárbas zökkenő szép vetése. A nyilvános szereplés ko­molyságot kíván. Akik a véle­ményből sportot űznek, azok ezt többnyire szükebb tár­saságban, de nem ritkán po­zícióból teszik. Ez utóbbi ve­szélyes is lehet, «mert akin az ostor csattan, helyzeténél fog­va talán nem azonos partner, nem egyenlő ellenfél. S akik a helyzetüket, beosztásukat egyéni módon fogják fel, sok­szor megkeserítik környeze­tüket. A pallérozatlan jelle- rriűek, még nevelésre szoruló fiatalok talán meg is hasoniá- nak, ha „lázadni” mernek. Járják a kálváriát. A főnök elejtett szavakból érzékelteti, hogy messzire ér a keze, hangzatos neveiket és címeket is mond, mintha azok lenné­nek a mumusok. A hatás gyakran — cinizmus. Ilyen környezetből származik a kö­vetkező kijelentés: nem az számít, mi a vélemény rólam, hanem, hogy ki alkotja ezt. És ez elgondolkoztató! Aki ezt mondja, éppen ellenkező előjelet ad az ismert mondás­nak. Szolgálatokat tesz, hajbó­kol, törleszikedik, hogy saját malmára hajtsa a vizet. Jól tudja, hogy a róla alkotott vélemény hamis, de ezt X. Y. nagyság mondta, s ez a lényeg. Szabad az út a karrier, a di­csőség létráján. Csak meddig? Mert ez tel­jességgel idegen a szocializ­mustól. Nem a helyesen ér­telmezett karrier, hanem az, amely érdemek nélkül való. A vezetésben mutatkozó szubjektív vonások elkülöní­tik a felelős beosztású vezetőt környezetétől. Csak egy sző­kébb kör, a kialakult klikk tagjai érezhetik jól magukat A beltagok udvaronc módjára szereznek előjogot a hízelgés­sel, és különféle szolgálataik­kal. Ilyen helyen megreked a kritika é$ az „igazság”, úgy alakul, ahogyan az érdekek diktálnak. Hacsak általában mondanánk ezt, valaki meg­jegyezhetné: frazeológia, cé­lozgatás. Korántsem általános, de tünet, amely visszatetsző, mint a pörsenés a szép arcon. A megyei munkaügyi dön­tőbizottság az elmúlt évben 570 olyan ügyet tárgyalt, ami­kor a dolgözó élt igazságke­reső jogával. Ezek. csaknem Ötven százalékban a panaszos javára dőltek el. Tudjuk, hogy a döntőbizottsági tagok nem rendelkeznek még a szüksé­ges jogi ismeretekkel. Mun­kájukban adódik melléfogás, tévedés, de ennyi ügyet nem lehet csupán ennek betudni. S az esetek nem mindig zá­ródnak le rehabilitációval. Né­ha folytatódnak helyezgetós- sel, packázgatással, mert a sértett hiúság elégtételt kíván. Pedig a legtöbb esetben csak egy elnagyolt vélemény­ről volt szó, de erre nem fi­gyeltek oda azok, akiknek kellett volna, s add mondta, nem volt olyan erős, hogy el­sietett szavát visszavonja. Nem figyeltek fel rá, mert talán a szöveg jól hangzott, vagy éppen politikai színezete is volt. S elindult a léha já­ték. Vajon tudjuk-e mindig az okát annak, hogy egyes munkahelyeken miért nagy a vándorlás, a passzivitás? Van- e kellő igény és türelem a bajok megszüntetéséhez. a konfliktusok feloldásához? Még nem mindenütt. Sok he­lyen ez fennakad a hamis te­kintélyek zátonyán. A véleményeket jól meg kell gondolni, mielőtt kimond­juk. Életeket, sorsokat Irá­nyítunk, befolyásolunk vele Különösen a vezetők szava iránt nagy a figyelem. Soka» megjegyzik azt maguknak, ée az időben mérik le jogossá­gukat, tartalmuk igazságát, Aki tudja, hogy a tekintély hosszabb idő után lesz fém­jelzett és elismert, az minden­kor elhatárolja magát a könnyed, hányavetj ítélkezés­től. Gulyás Ernő termesztésben például a meg­felelő vetőmag, a rendszeres talajerőutánpótlás, a műtrá­gya, a gépesítés az első számú feltételek közé tartozik. A gé­pek számát éppen ezért tovább növelik a közös gazdaságban. Ezt tették a korábbi években is, a változás mégis lényeges Tóth István szerint most arra törekszenek, hogy egy-egv munkafolyamatot teljes egé­szében gépesítsenek. Még az idén megoldják a szervestrá­gyázás teljes gépesítését. A trágyamarkolók már megvan­nak, csupán egy szervestrá- gyaszóró kocsi hiányzik, hogy végrehajtsák elképzelésüket. A technikai feltételek mel­lett arra is gondoltak a szö­vetkezet vezetői, hogy megfe­lelőképpen ösztönözzék a ter­melőszövetkezeti tagokat a megnövekedett munka elvég­zésére. Még az idén beveze­tik Érsekvadkerten a pénzbe­li garantált munkadíjazást. Az eddiginél lényegesen na­gyobb anyagi és erkölcsi ösz­tönzést ad ez a szövetkezeti tagoknak. S ennek jótékony hatása bizonyára úgy jelent­kezik majd, hogy sokat és jól dolgoznak. S, hogy mit vár­nak még az új munkadíjazás­tól Érsekvadkerten? Többek között azt is, hogy a biztos kereset lehetősége otthon, a faluban tartja majd a most még Budapestre. Váréra járó fiatalokat. Az ősszel már húsz fiatal hagyta ott az ipari üze­met, és jött vissza a faluba, a termelőszövetkezetbe dolgoz­ni. Felkészülnek a vezetők is A tervek végrehajtásához időben felkészülnek a szakve­zetők, az agronómusok, á bri­gád- és csapatvezetők. Hogy miből áll ez a készülődés? Amellett, hogy pontosan el­végzik nap-nap után munká­jukat, azon fáradoznak, hogy mind szélesebb, terebélye- sebb legyen a szövetkezeti de­mokrácia. Jól jön most a termelőszö­vetkezeti alapszabály módosí­tása, amely a szövetkezeti ta­gok jogait, a kötelezettségek teljesítésétől teszi függővé. A közös gazdaságban azonban addig sem tétlenkednek. Két- havonként közgyűlésre hívják össze a tagokat, rendszeressé teszik a brigádértekezleteket, amelyen a brigádvezetők tá­jékoztatják a tagokat a tenni­valókról, a soronkövetkező munkákról, a közösség gond­jairól. A tapasztalatok szerint jó módszer ez arra, hogy a szövetkezeti tagok megismer­jék a gazdaság feladatait, a vezetés gondjait és elképzelé­seikkel. javaslataikkal hozzá­járuljanak a tervek megvaló­sításához. Vincze Istvánná

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom