Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-11 / 36. szám
1967 f*»hruár 11. in 3 égy év úté fabb ciklus előtt Egyszerre emelkedtek a Mezek Véletlenül kerültem a jelölt mellé, akit nem ismertem. Amikor a füle haiiatára íei >le érdek'ődtem a salgótarjáni 63-as körzet tanács- tafeji— mu Uitsere etjött. asszonyoktól, férfiaktól, ne- hányuk arcán mosoly futott át, de a világért sem szóltak volna: ott ül maga mellett! — Igen, Agócs Lajost jelöltük. Hogy miért? Egy utcába lakunk vele. Szolid, rendes embernek ismertük meg, nem mondhatunk róla rosszat, és bízunk is benne. Tudjuk, hogy segít gondjaink megoldásában— igy Földi Andrásné. Sógornője, Földi Jánosné veszi át a szót: Azt hallottam, szívesen dolgozik a közért. Amit tud, el is intéz. Nagyon örülnék, ha kijárná a patak betemetését. Huszonhat éve vagyok itt, sokszor ígérték, de mindig elmaradt. Pedig nyáron a partjára intett sok szemét szennyezi a levegőt, veszélyezteti a gyerekek egészségét. — Főleg akkor, amikor egy-egy udvarba 16 apróság verődik össze. Mert tudja, nálünk nincs játszótér. Vagy az udvar, vagy pedig az utca a gyerekek tanyája — szól közbe egy középkorú asszony. A 70 éves özvegy Kosára Jánosné is eljött a jelölő gyűlési'«. Agócs Lajosék negyedik szomszédja. Hallgatja a diskurzust majd megszólal : nekem az a véleményem, hogy aki szereti a családját és gondját viseli, áz csak rendes ember lehet. Biztos jól választunk, ha öt jelöljük... A feketébe öltözött Francz Gusztáváé, a Bányász utcából jött el. Azt mondja: — Személyesen nem ismerem, de biztos jó lesz, ha a többiek azt mondják. — Nem ismeri? — kérdi Földi Andrásné és Földi Jánosné. Mizser Rózsi néni veje. — Az a futballista? — Azt ismerem. Jó lesz. Jelöljük csak őt. Így vélekedik Szeles Károly, aki Király-tárón bányász. Még hozzáfűzi: — nagyon rendes ember. Eddig is mindent megtett a munkások igazáért, Mester Sándor az Acélárugyárban dolgozik és a Kővár utcában lakik. Azt mondja: — jól járunk, ha ót jelöljük. Talán neki sikerül majd régi, fájó problémánkat orvosolni: — befedik a patakot, kapunk majd új járdát. Hényel Jánosné gyérekkora óta ismeri a jelöltet. — Mindenki tudja, rendes, családját szerető ember. Megbecsüli az időseket is. Aztán panaszra fordul a szája: — a televíziós toronyhoz vezető utat annak idején feltörték a lánctalpasok, és azóta sem javították meg. A gödrökbe belefolyik a viz, az arra járó gépkocsik pedig direkt belehajtanak. A járókelők ruháját telefröcskölik sárral. — Ügy van, úgy van — folytatja a mellette ülő Tő- zsér Jánosné. — ... Az ember nem is mer kimenni az utcára. A : rendőrség tehetne oda olyan táblát, ami álljt parancsol a magukról megfeledkezett gépkocsi vezetőknek. Petries János a Kővár utcai lakók nevében szólt: — Nem kívánunk nagy dolgokat. Ha kell, kérésünk teljesítéséhez társadalmi munkával is hozzájárulunk. Már régen a földben lenne a szenny vízlevezető, ha megkapnia vonva a csöveket. Mondták nekünk azt is, hogy a városfejlesztési tervben több ház lebontását tervezik. Hallottuk azt is. hogy erre jön az új betonút. Nem vagyunk türelmetlenek. azt azonban már most, szeretnénk tudni: mire számíthatunk a jövőben. Nyugtassanak meg bennünket az illetékesek. Kedves színfoltja volt a jelölő gyűlésnek a Bácskai János felszólalása után kialakult helyzet. Üj üzletház megnvitását sürgette. Murányi Lajos a jelölő gyűlés előadója a következőket válaszolta: — Mivel mindketten a- megyei tanács kereskedelmi osztályán dolgozunk, legviink raita hogv a kérés mielőbb teljesüljön. Egyébként tervbe vettük, csak még nem tudtunk rá pénzt szerezni. Ezt is feljegyezte noteszába Agócs Lajos a tanácstagjelölt. És azt is, amit a vitában Bencze József és még több társa hangoztatott: — A tanácstagi teendőket társadalmi munkában ellátni nem könnyű dolog. Ha viszont -mellé állunk, segítünk neki, hamarabb megszűnik az a sártenger, lesz jó járdánk, új üzletünk, talán még a patakot is betemetik. Végül a jelölt kért szót. Nem ígért semmit, 'csupán ennyit mondott: — Amit tudok azt megteszem. Az őszinteséget méltányolta a hallgatóság. Amikor szavazásra került a sor a jelenlevők karja egyszerre lendült a magasba. Venesz Károly y-jserhátszentivánon, a Rákóczi utca 10 szám alatti kicsinek bizonyult bercsényi Istvánék lakása. A hatos számú községi választókerület lakói — összesen 24-en — gyülekeztek a jó meleg konyhában. S ha egy kicsit szűkösen is, de jutott hely mindenkinek. Volt, aki szek&t hozott magával. Megszokták már a jelölő gyűlésnek ezt a formáját, hiszen az elmúlt választások előkészítése során is ezt a módszert alkalmazták. Igaz is. Mi. ént tapossák a sarat a választókerület lakói, amikor jó szomszédi viszony van közöttük. A tanácsház. vagy a művelődési otthon helyett most is Bercsényiék ajánlották fel otthonukat. A falu vezetői pedig azt mondták: ők vannak kevesebben, szívesen mennek Bercsényiék otthonába. Barátságos volt a hangulat. Valamennyi ház népe képviseltette magát a körzetből. Az egyikből az asszony — ők voltak többségben — a másikból a férfi. Nagy bajban volt Hegedűs Sándor, a községi tanács vb-titkára. A baráti hangulatiban formát is kellett biztosítani. Csend lett, amikor a tanács négyéves munkájáról beszélt. — Az elmúlt választásokat megelőző jelölő gyűléseken •több jogos kérés hangzott el. Most számot adunk a végzett munkáról. Mi magunk csakúgy, mint a falu lakossága aligha hitte, hogy elkészül ebJeloltek a% asszonyok Megyei tanácstag-jelölést tartottak a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepén. A jelölő gyűlésen megjelent béczi Imre, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára A gyűlésen a kerámiaüzem dolgozói mintegy háromszázan vettek részt. A balassagyarmati telep vezetője, Wagner Gyuláné megnyitója után Kemény János vb-titkár tájékoztatta az üzem dolgozóit a legutóbbi választások óta eltelt négy év balassagyarmati változásairól. — Eredményes ciklust zártunk le. Pártunk IX. kongresz- szusa értékelte fejlődésünket, de én most a balassagyarmati eredményekről szeretnék képet adni. Sok éven keresztül problémánk volt a női munkaerőíelesleg elhelyezése. 1960- ban munkaviszonyban a város felnőtt lakosságának 39 százaléka volt, 1966-ban 50,7 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya. Ehhez a javuláshoz hozzájárult a 1960-, ban létesült kerámiaüzem is, ahol jelenleg 350 dolgozót, főleg nőket foglalkoztatunk. Kemény elvtárs beszélt a város egészségügyi helyzetének állandó javulásáról, a kommunális ellátás alakulásáról, a kereskedelmi és üzlethálózat fejlődéséről, művelődési lehetőségek gyarapodásáról. Majd így folytatta: — Az asszonyokat leginkább az óvodai és bölcsődei férőhelyek növelésének lehetősége érdekli. Jelenleg városunkban 17 óvónő 297 gyermek nevelésével foglalkozik. Az óvodai férőhelyek számát feltétlen növelnünk kell, s így terveink között szerepel új óvoda létesítése. Általános iskoláink túlzsúfoltak, 2—3 műszakban folyik az oktatás, egy tanteremre 60 tanuló jut. > Befejezésként méltatta az idei választás újszerűségét, s javaslatot tett Havassy Jánosné, megyei tanácstagi jelölésére. — Az édesanyák egy része jól ismeri Havassy János- nét, az I. számú óvoda vezetőjét. Feladatait lelkiismeretesen Végzi, felettes szerveink megelégedéssel nyilatkoznak munkájáról Átszervezte és egyben életrehivta a helyi nőtanácsot, s mint elnök eredményesen irányítja, szervezi a balassagyarmati nők társadalmi munkáját. Javaslom, előlegezzék a bizalmat városunk szülöttének, hogy mint megyei tanácstag eredményeién képviselje városunkat, A javaslatot nagy egyetértés fogadta, s a bizalmat megköszönő Havassy Jánosnét egyhangúlag jelölték. ' Guttmann Társadalmi munkások Mátraszetén Mátraszele lakossága tavaly a tervezettnél majdnem húsz százalékkal nagyobb, összesen negyvenháromezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A tanácsi vezetők úgy gondolták, illő lenne a közös erőfeszítés részeseinek köszönetét mondani. Igen ' ám, de annyian dolgoztak, hogy a felsorolásból akaratlanul kimaradhat kettő-három, s így méltatlan sérelem ér jóakaratú. szorgalmas embereket... A gordiusi csomót a vb-elnökhe- lyettes javaslata alapján vágták el: a tanács a falu egész lakosságának fejezte ki köszönetét. Az együttes munka során elbontottak egy, a tanácsháza közeiében csúfoskodó öreg lakóházat, s egy kormos-füstös kovácsműhelyt. A terepet majdnem méternyi magasan töltötték fel. A sok-sok társadalmi munkás közül kettőnek ugyanazt a kérdést tettük fel: „Miért Csinálta?” — Hát mit csináljon az ember? Valamit csinálni kell, — így Tóth Lajos, nyugdíjas vájár. — Mivel teljen a nap? Semmittevéssel? Ugyan... Mire jutnánk, ha az állam sem tenne értünk semmit? Az állam kezdte, hogy adjon Alig múlt el a front, megjött a villany. Igen, az állam a legutóbbi tanács-ciklus idején sem ’ volt szűkmarkú Mátraszelével. A műút körülbelül kétmillió forintba került, a járdaépítéshez haszna’t anyag háromszázötvenezerbe, az állam és a falu együtt teremtett orvoslakást. . Tóth Lajos szűkszavú ember; munkájáért becsülték világéletében. — Miért csinálta? — kérdeztük ugyanezt Pék Tibortól, az iskola igazgató-tanítójától — Mert kellett, mert kelt — felelte. Természetesebben hangzott ez, mint az, hogy négy a kétszer kettő. Kis csönd ’után folytatta: — Kell. mert tartozom azért, hogy nem csak én lehettem nevelő, de az egész csalódban mindenki vihette valamire. Többre, mint apám Kéttornyúlakon, a Kvassay bárók birtokán, ö cseléd volt; a fia már diák, aztán tanító, aztán szövetkezeti gazda. .. — Tessék? — Az, az! Cereden. Tanítottam az iskolában, kétkézre dolgoztam a szövetkezetben. Itt pedig tanítok az iskolában, dolgozom a faluban. Megszokta a tenyerem. Pék Tibor akkor is tanít; amikor lapátol. talicskózik. Személyes példájával a közös ügy szeretetére. az önkéntes munka vállalására tanítja, neveli kisdiákjait, a falu népét — b, a. — Gyűlések Nagyorosziban Nagyorosziban is folynak a jelölő gyűlések A tanács számot ad arról, hogy az elmúlt négy esztendőben hogyan végezte el a feladatokat. Nem ódnak üres kézzel a választók elé. 1963-t.ól az elmúlt esztendő végéig kilencmillió forintot költöttek a község szépítésére, korszerűsítésére. A jelölő gyűléseken kifejezésre is jut, hogy a dolgozók elégedettek az elért eredményekkel. A tanács okosan használta fel a gondjaira bízott összeget. Elsősorban azokat az intézményeket fejlesztette, amelyek közvetlen az emberek szolgálatában állnak. Néhány esztendővel ezelőtt gond volt az orvosi ellátás: 1Í>0 ezer forintot költöttek a rendelő építésére. Most már a betegek várószobában időzhetnek. Az orvos munkahelye kifogástalan. Azzal is kedveztek neki, hogy építettek részére, lakást. Nagyorosziban az egészségügyi ellátás az elmúlt években zavartalan volt. Négy évvel ezelőtt az óvoda is kicsi, elavult volt. Az igényeket — noha ezzel még ma is probléma van — csak kis mértékben elégíthették ki. A tanács sokat költött erre az intézményre. Esztendőről esztendőre korszerűsítette. Egyik évben zárt folyosót épített, parkettázott. A másik esztendőben a tetőszerkezetet hozták rendbe. Konyhát, raktárt építettek hozzá. Most az óvoda három foglalkoztató helyiséggel rendelkezik. 70—80 gyermek elhelyezésére alkalmas. A jelölő gyűléseken Nagyorosziban megelégedve beszélnek az eredményekről. A választópolgárok meghatározzák a jövő feladatait is. Befejezik a bölcsőde korszerűsítését, hogy a kért ötvenes létszámó legyen. Tovább folytatják a járdaépítést és a közvilágítás korszerűsítését Amikor a falun áthaladó új műút elkészül, 150 új közvilágítási lámpát helyeznek el az eddigi hetven helyett. Rendezik a községi tereket, kialakítják a faluközpontot. A nagyiskolát is korszerűsítik, átépítik a tetőszerkezetét. Méltó utód ben a ciklusban több mint egymillió forintot érő művelődési ház. Ma. valóság. Nem tartozott a könnyű feladatok közé, éle azóta büszkék vagyunk valamennyien művelődési otthonunkra... A jogos kérések közé soroltuk a köz- világítási lámpák bővítését. Megvalósítottuk... Orvosi lakásunk, és rendelőnk felújítására több, mint százezer forintot fordítottunk. Örülünk annak, hogy megvan minden szükséges febtétel a gyógyításhoz ... Az alsótoldi körzeti védőnői lakás tatarozásához a környező községekkel együtt mj is hozzájárultunk. Erre huszonnégyezer forintot biztosítottunk ... Elkészítettük a Szuha- patak kőfalát, amelyre ötvenezer forintot használtunk fel. Ezzel megszüntettük az árvízveszélyt, s rendeződött a Rákóczi utca is... Az ivóvízellátás javítása céljából a község valamennyi közkútját felújítottuk... A gyermekeink jobb tanulása érdekében mintegy száz- húszezer forintos költséggel újjá alakítottuk az iskolát... Summázva az egészet, a négy év alatt csaknem kétmillió forintot használtunk fel a falu szépítése, fejlesztése érdekében. Ebben a munkában pedig tisztelt jelölő gyűlés benne van Jankovics Józsefné tevékenysége, fáradsága is, aki mindig a szívén viseli a választópolgárok érdekeit. Méltó utódnak bizonyult ő a férje után, amint az itt lakók valamennyien tudják. Négy évvel ezelőtt a férjétől vette át a tanácstagságot, s azóta is a közösség érdekében dolgozik. Ezért, a Hazafias Népfront, a párt és a tömegszervezetek nevében javasolom, hogy a hatos számú választókerületben ismét Jankovics Józsefnél jelöljük községi tanácstagnak. A beszámoló alatti csendét egy idősebb asszony, Békési Sándorne törte meg. Kérdése egyszerű volt, de őt az érdekelte: mi a szerepe a tanácstagnak. mit csinálhat az államhatalmi szervben helyei foglaló Jankovicsné? A válasz természetesen nem maradt el, s Békési néni is megnyugvással veitte tudomásul: a falu az élet változásaiban benne van a tanácstagok munkája is. özvegy Berkó Ben- jáminné javaslattal élt. A közkutat annak idején a fia társadalmi munkában megcsinálta. Most körül kellene betonozni. hogy a hóié, az esővíz ne kerüljön bele. Kalocsai Lászlóné a vízáteresz építését sürgette. Olvadás esetén az utcában folyik a viz. Bokros János bácsinak is gondot okoz a Szuha patak A támfal építését kellene ‘tovább fobitat- ni. de a bokrot is ki kellene vágni a mederből, hogy ne fogja fel a vizet. A házigazda, Bercsényi IsU vánné udvarias volt. A barátságos beszélgetés során utoljára maradt. Ügy illik, hiszen az ő vendégei most a választókerület lakói. Ö járdát kért, s példának a szomszédos Bokor községet említette, De mindjárt azt is elmondta, hogy a szomszédok társadalmi munkát is végeztek, mindenki megcsinálta a járdát a saját háza előtt. Miért ne lehetne ugyanezt tenni Cserhátszentivánon, vagy még közelebb, a Rákóczi utcában? A tanács adja az anyagot, a munka már a községé, az utcabelieké. Nem emelték magasbu a kezüket, nem úgy kértek szót az emberek. Beszélt mindenki, de csak akkor. ha a másik már befejezte mondó- káját. Jankovicsnéra, a jelöltre is sor került. — Köszönöm a bizalmat. Tudjátok, tudják, eddig is szívesen dolgoztam a közösségért, nemcsak a tanácsba n, hanem a szociális állandó ’-i- zottságban is. Ha most is "'sz- szefagunk, mint eddig, akkor Cserhátszentivánon újabb eredményekről számolhatunk majd be ... — Eddig is jó volt nekünk a Magda, most is jó lesz. Méltó utódja férjének, aki korábban képviselt bennünket a tanácsban. Aztán az italboltot is vezeti. itt is sokan találkozik az emberekkel. Ismeri r falu oondját, baját örömét Szavazzunk hát emberek A kezek egyszerr» . nelkedtek a magasba., / jelölő gyűlésen most. először. Somogyvári László t
