Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

3 Nagy megtiszteltetés, nagy felelősség A párttitkárt választották küldöttnek a ssécsényi tsz-tagoh Este hat árára hirdették a küld ott választó közgyűlést Sze- csényben, de még fél hétkor is érkeznek. A késön jövők az ajtók körül tömörülnek. Az el. ső széksorokban fiatal lányok beszélgetnek, várják a gyűlés kezdetét. A férfiak, s az asz­Feláll s az első pillanatban csak ennyit tud mondani: — Elvtársak, elkezdődött va­lami! ... Keresgeti a szavakat. — Sok, sok évig, évszáza­dokig nem volt érdekképvise­tértem meggondolatlan útra. Amit Tomis elvtárs elmondott, nagyon szép, jó lesz. Megcsi­náljuk. Nagyon jó lenne azon­ban, ha a kongresszuson azt is megtárgyalnák, hogy a szö­vetkezetben is hatvanéves kor. szonyok csak úgy nagykabát- szem egy alkalommal jártam lete a parasztságnak. Emlék- tói mehessenek nyugdíjba. Ügy ban, nagykendőben ülnek le. Tetemre hívja a történeimet Elcsendesednek a beszélge­tők, amikor Sümegi János ter­melőszövetkezeti elnök feláll. Köszönti a szövetkezeti embe­reket, s a vendégeiket. Még az is felkapja a fejét, aki eddig nem figyelt, amikor arról szól, hogy történelmi lépés előtt áll a parasztság. Moccanás sem hallatszik a teremben, min­denki az elnök szavát követi. — Korábbi történelme során nem adatott meg a paraszt­ságnak, hogy maga döntsön a jövőjéről. régen a mezőgazdasági kama­ra ülésén. Nem lehetett ott látni egyetlen parasztot sem. Pedig úgy mondták, hogy a mint az állami gazdaságban, mert ez is egy mezőgazdasági szektor. A vendégek is szót kérnek. Győri Sándor, a szécsényi já­rni érdekeinket képviselik. Itt, rási tanács mezőgazdasági ősz- most viszont minden miértünk tályámak vezetője arról beszél, történik. S ha mindaz mégva- milyen fontos, korszakos kér- iós-ul, amit leírtak, érdemes volt öregkoromra is dolgozni a szövetkezetben. Hatvanöt elésben döntenek most ország­szerte a parasztemberek. Var­ga Ferenc, a járási párfcbizótt- évesen kerültem ide, tudják, ság képviselője a szövetkezeti hiába ültetik át az öreg fát parasztság fejlődéséről, érett­is. nem hoz az gyümölcsöt de érzem, érdemes tenni. Most lehet tenni ... Az idős ember hozzászólása után felszakadnak a zsilipek. Egyszerre többen is jelentkez­ségéről szól. Erre a parasztság­ra mái- rá lohet bízni a dön­tés jogát. Többen kérnék még szót. S van bőven mondanivalójuk a többieknek is. A felszólalók nek szólásra. Miklián András átérzik a percek komolyságát, fogatos szavaira sokan bólo- Több javaslat is elhangzik, a gatnak. A paraszti bizalmat­Az elnök a tőle megszokott lanságrfl beszel. Hévvel bi­nyugodt beszédmodorban idé­küldöttnek. a vezetőnek címez­ve. Különösen a rendszeres w raícuüIW„uou zonveatja. hogy az összefogás foglalkoztatás megoldásáról zí ^^múltet Néhány "^percS nyomán született előrehaladás beszélnek a legtöbben. Kérik beszédében tetemre hívja a megszüntette a bizaimatlansá- a küldöttet, hogy tarsolyában történelmet, a felszabadulás ^ot, ...................... Velencei János brigadve-zeto előtti éveket. Paraszti vágyak­ról, keservekről, és csalódások­ról szól. S arról a mérhetetlen nagy útról, amelyet a magyar parasztság csekély húsz év alatt Járt meg. Tomis István párttitkár, á küldöttválasató közgyűlés szó­vigve masával a szécsényi ter­melőszövetkezeti gazdák vétó­ié történelmi példákkal kezdi, ményét, beszéljen eredményük - — Egy évezredes álom kö- ről, gondjaikról. aeleg a beteljesedéshez — mondja. — Végre megszületik a saját szervezetünk, ahol ma­gunk döntjük el sorsunk ala­kulását. De ehhez nem sza­, . , - .. .. vak kellenek, hanem tettek. És —-------­n oka a termelőszövetkezeti F6fvrng, megbecslése. Itt a tér- Istvánt javasolja küldöttnek, mozgalom eddigi gondjairól a melószövetkeze+ben is! Mert s kéri a közgyűlés résztvevőit és a jövő tennivalóiról hitet< fid. tájékoztat. Csokorba foglalja, A küldőttt Tomis István Sümegi János elnök Tomis fogadják el a Javaslatot. A tog- Hirtelen feláll Ft orvát Ká- súg egyemberként szavazza mjt. kapott^ eddig^a^ termelő- rf)jynA 8 m4r mondja is: meg a javaslatot. Az elnök a — Kérem a küldöttet, ne küldötthöz fordul, feledkezzen még az asszonyok- — Nagy megtiszteltetés ért, ról sem. a ml gondjainkról Is nagy a felelősséged. Arra ké­szö vetkezeti parasztság, s ez­után milyen nagy felelősség hárul a falusi emberekre. Az Idős emberek arcán vál- maid. Mi szeretjük takoznak az érzelmek. Minden szóra vigyáznak, minden szót átélnek. S amikor a pártt.lt­termélősaövetkf'zetet, de elvár­juk. hogy legveri elegendő munkánk, teíen te. Mj itt afca­Vizi A nini fogBtrw yalmni­kwr cseléd volt. kéeőbh ő te rönk, alaposan töltsd meg a tarsolyodat az emberek véle­ményével. Ne csak az itt el­hangzottakkal. hanem beszél­gess a tagokkal... Későre jár. de a tagok csak lassan indulnak haza. Csapon. kannte földet a teWobnd’dás tokba verődve vitatkoznak. kár befejezi a beszédet, hosz- saasan megtapsolják. Felszakadnak a zsilipek Elsőnek Varga Pál csaoatve- melőc-övettmzeftöl. de már dogabh időket. esető nyújtja a kezét. Szót kér. rvusodt vaevnk. hogy nem után. fgy vall a szövetkezet­ről: — Én te vonrlSrod+am fl ter­beszélgetnek. A sötét udvaron elkapó?? egy mondatot: „Talán mi öregek is megérjük a bol­Pádár András Kádár János elvtár* beszéde (Folytatás a 2. oldalról) egy kapitalista ország között normális államközi kapcsola­tok létesülnek, ha kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturá­lis csere alakul ki. De a nor­ma a felekre egyformán kóte- ező: békésen egymás melleit élni annyi, mint tiszteletben tartani minden ország terüle­ti sérthetetlenségét, ffiimrtn nép nemzeti függetlenségét, tartózkodni más országok bel- ügyeibe való beavatkozástól, tiszteletben tartani minden nép jogát társadalmi rendsze­lag haladó embereinek feina- kapcsolatait a kelet-európai borooasat es elszigetelődőit szocialista országokkal. Mi meg sajai szövetségesei ko- már múlt év december elsli zott is — jelentette Ki Kadar napjaiban, pártunk kongresű- janos, s hangsúlyozta: a viet- szusán világosan és nyilvánOi- nami nép ftaica igazságos, a san kifejtettük álláspontunkéi viiag minuen naiaau emOere ebben a kérdésben. Ami a veiuii van, Viema.ii sohasem bonni kijelentéseket illeti, a lesz az amerntaiaae, és a ne- szavak hitelét, mint tudvate* pek eiobo-utouo rá fugjas az vő a tettek adják meg és ftá- UöA-impenahzmust kenysze- masztják alá. Ha a Ném-ut ríténi arra, Hogy eltávozzon Szövetségi Köztársaság kor- onnan, es erveriyesúini fog a mánya valóban rendezni ki-« vietnami nép eiidegenítnetet- vánja kapcsolatait az európai) len önrendelkezési joga. szocialista országokkal, s hoz-f A nemzetközi Helyzetet bo- zá akar járulni az eüröpal nyolitjak, az imperialistákat helyzet tényleges javításához, rének szabad megválasztásé- bátorítják, a vietnami nép akkor olyan lépéseket kell hoz és tárgyalások útján ren- megsegítését nehezítik a Ki- tennie, amelyek a minüen- Jezni a vitás nemzetközi kér- nai Népköztársaságban kibon- féle revansista törekvéssel déseket. takozou eseményen. való határozott szakítást bi-> A kapitalista országok ve- Mao elnök és követőinek zonyftják. Ez egyértelmű azl zetőinek tudniuk kell, hogy irányzata nemzetközi síkon Odera—Neisse határ elisme-. Magyarország sem egy, sem már évek óta a kommunista résével, az atomfegyverről, va barom tál lencséért nem el- pártok és a szocialista orszá- úgynevezett egyedüli képvisir- adó. Egyébként országunk szá- gok egysége ellen, a vietnami let igényéről való lemondí r.- mos kapitalista országnak nép támogatásának összehan- sál. és természetesen von!in­korrekt, a megállapodásokat golása ellen lép fel és rágal- kozik a másik német állaim* pontosan betartó jó partnere, mazó hadjáratot folytat a a Német Demokratikus Kcl - és^ ilyen viszony ^létesítésére szocialista országok és test- társaság elismerésére “ —~ - - - vérpártok többsége, különös- Ami a Magyar Népköz-tár? Él­képpen, a Szovjetunió és ve- ságot illeti, mi normális ví- aetői ellen. A Kínai Népköz- szonyt. diplomáciai, gaadedáeS társaságon belül Mao elnök és kulturális ka öcsöt a-Mraí: követői hatalmi harcot folytat- akarunk kiépíteni minden ár­nak és le akarnak számolni sz&eesj, ameH- erre készséget mindazokkal, akik szembeke- mutat, és különösen fontosnak iészek vagyunk olyan orszá­gokkal is, amelyekkel ez eo­dig nem alakulhatott ki. A Magyar Népköztársaság támo­gat minden olyan kezdeme- nyezést, amely az államok Kö­zött! normális kapcsolatok ki­rültek politikájukkal. Mindez tartjuk az európai országok, anítja és aggo­_ _ UIMVUU1KU tuxM Öl ÍJ viláff híl­k irobbantásának ladó embereit ia. ésTsorompöt ánít^gf új ^í' é* agh°‘ hoz fűződő kanr^tetoteímt. á^t^^mobbanto^k b el 3 Vüág b“- Ápoltuk és fejlesztjük kanos«­mr<raka<3é!vozá«ára. ~ . „ latoinkat a szomszédos onrjft. Kedves elvtársait! , A Magyar Szocialista Mun- gokkal, a szocialista Szovjfet­A békés egymás mellett kaspárt sajnálatosnak tartja „„lóval Csehszlovák'áini Ho- élés elvét manapság a vezető e2eket taz, eseményeket. Rokon- mánió''al. és Jugoszláviáira!, kapitalista államok szóvivői s^nvet érez a kínai munkás- peT1deztük vtezori'/unkat egvpt- sem támadják, ellenkezőleg osztály es dölgozo nép Iránt Ien kapitolteta szomszédunfi- ők is ezt hangoztatják. Ezzel kommUnte^^güfte lekitedfk kal- Auszl.rlával. Arm Wrefc- szemben jelenleg a világban a ^^unlzmustól degen tó- szi>T,k- hoev a Dim»-vrt avc',ff olyan eseményeknek vagyunk Ikv^et S hrivreáll egy- «irópai béke tényezője legyefa. tanúi, amelyek a legnagyobb a lr»raizmiL-leninrt- Javultok, és bővültek kaneso­éberségre és az erőszakkal ÄapjäTT S Népköz- ^ Eranctoons^i ^ való szembeszegulcsre kész- ^rsasäs a szocialista forrada- r,S-ST V P tetik a népeket Az Amerikai lom útján halad tovább. kapitalista te­Egyesült Államok költségve- Az imperialistáknak a pe- Nagyra értékeljük a hzov- tese az idén meghaladja a kingi eseményekkel kapcsola- jetundónak. az európai hW« százmilliárd dollárt, s ennek tos számvetése is tévesnek javítása erdőkében kitkJtevr, ötvenhat százaléka, tehát az fog bizonyulni, mert Vietnam munkáját. Üdvözöl ink a saov- amerikai adófizető minden nem marad egyedül, a szoci- jet—francia, a szovjet—angol dollárjából ötvenhat cent. ka- alista országok és a világ kom- kapcsolatok javulását, a Szoy- tonai kiadások fedezésére szol- munista és munkáspártjai, az jetunió Legfelső Tó.nac1a e.­Sa1- egész haladó emberiség foly­Az USA világszerte katonai tatja harcát Vietnam megsegí- támaszpontokat tart fenn, s téséért jelenleg határaitól sok ezer Kedves elvtársak! kilométerre barbár háborút Az utóbbi időben ismét na­nökének Olaszországba!! és VI. Pál pápánál tett látogatá­sát. Üdvözöljük és cselei :vőert támogatjuk mindazon ir.enert lépéseket és javaslatokat, folytat a vietnami nép ellem piréndré "került az európai arr>vlyeket a Közel félmillió megszálló ka- biztonság kérdése, amelynek Köztársaság és má* tonával operál Dél-Vietnam- jelentősége túlmegy kontínen- Ssh 3 tett^ ban, és naponta agressziót kö- sünk határain. A XX. század *^{vef me^”ílulásuk vet el a szuverén Vietnami történelmi tapasztalatai mutat- íXm «rnlAKn« «l/^OOtfifUi , tén valóban elősegítik az Vr’1,a5/.„S?„^Tai" európai biztonság megtersinvté­ÉlveinJthSl, társa dalmi .. .Elkeseredett harcok folytai? Salgótarjántól délre. 1944. december 21-én délután elfoglaltuk Márkházát. A hitleristák hamarosan ellentámadásba mentek át. Ezt azonban visz- szavertük. Közben beesteledett. Reggelre lehetett Várni az ellenség újabb támadásait. Ezért a 110. Gárdalövész Had­osztály parancsnoka M. 1. Ogorodov vezérőrnagy minden in­tézkedést megtett az elfoglalt terület és objektumok védel­mének megerősítésére. Márkháza északkeleti szélén a védel­met Pruzsanszklj főhadnagy páncéltörői biztosították. Gyor­san és hangtalanul foglalták el & rendezték be a harc- álláspontot. Minden kész volt az ellenséges támadás visz- szaverésére. A lövegnél őrséget hagytak- a többiek pedig ugyan­ott a hideg földön vetették meg a kemény katonaágyat. De ez alkalommal még a rövid pihenő örömeit sem ismerhették meg a páncéltörősök, A közelben motorzúgás hallatszott A páncéltörősök veszélyt sejtve felfigyeltek, s a hang irányá­ban mintegy 150 méterre vonaluk előtt a sötétben egy önjáró löveget pillantottak meg, amelyet a nap folyamán lezajlott ütközetben a németek elhagytak. Pruzsanszkij megértette az ellenség szándékát hogy a sötétség leple alatt kivontas­sa a lő távol bői a sérült löveget. Néhány másodperc alatt harcra kész volt a szakasz. A parancsnok mindenkinek konk­rét feladatot adott, P. Tkacsenko őrmester és Sz. Polinszki} őrvezető orkánszerű tüzet nyitottak az ellenséges kocsikra, amelyek igyekeztek minél előbb eltűnni a domb mögött, de a páncéltörősök. akik rakétákkal világították meg a harcme­zőt nem engedték ki őket a lőtávolból. Egy kis idő múlva lövedékek robbantak a német önjáró lövegben és hamaro­san fáklyaként gyulladt ki a páncélozott vontató is. ...1944. december 24-én Kotyházáért folyt a harc. A 310. Gárdalövészezred első lövészzászlóalja a faluhoz érve ellenséges nehézgéppuska erős tüze alá került. A gyalogság harcrendje előtt elterülő terep nyitott volt. Ez a támadó egységek előnyomulásának lelassulásával, vagy esetleg meg­torpanásával fenyegetett. Az ellenséges géppuskához legkö­zelebb Kurarnsin közkatona volt. Életét kockáztatva gyor­san előrekúszott és 20 méternyi távolságról kézigránátot do­bott az ellenséges géppuskafészekbe. A német kezelősze­mélyzet harcképtelenné vált. Ekkor Kurarnsin a zsákmányolt fegyvert megfordítva tüzet nyitott az ellenség katonáira. így a gárdisták előtt megtisztult az út. A lövészek több irány­ból rohamozták Kotyházát és nemsokára ez a település is felszabadult. .................... ö t nappal ezután pedig Pruzsanszkij gárdafohadnagy par- i r-snoksága alatt 20 elszánt harcos döntötte el a követ­kező ütközet kimenetelét. Ez pedig így történt. Az ellen­ség a Karancsságtól nyugatra elterülő magaslatról erős, tü­zérségi-, akna-, és géppuskatúzzel akadálvozta meg az or­szágúton való lőszer- és elelmiszer-szállításunkat. Ugyanek­kor ebből a körzetből támadással veszélyeztették a hitleris­tái? a 310. gárdalövészezred szárnyát. Bármelyik pillanatba számítani lehetett arra, hogy kedvező taktikai helyzetét felhasználva az ellenség támadást indít egységeink ellen. A veszélyes helyzet felszámolására Pruzsanszkij gárdufőhad­nagy kapott parancsot. A parancsnok megértette, és átérezte a kapott feladat fontosságát, ezért gondosan tisztázta a har­ci helyzetet, tanulmányozta a terepet és ezek alapján hatá­rozta meg azt az irányt, amelyik legkevésbé áttekinthető és tűz alatt tartható az ellenség számára. Részletesen kidolgoz­ta az ellenség vonalai mögé való behatolás tervét. Elérke­zett a cselekvés ideje. Húsz gárdista a sötétség leple alatt egyetlen lövés nélkül, hangtalanul hatolt be mélven az el­lenség védelmi vonalába. Hamarosan felvirradt. Pruzsansz- Uij parancsot adott a páncéltörő rajnak két német géppuska­állás elnémítására. maga pedig 10 harcossal megrohamozta az ellenséget. A váratlan támadás nagy zavart váltott ki az ellenség soraiban. Ez lehetővé tette, hogy bátor harcosaink kedvező taktikai pozíciót foglaljanak el. Mikor pedig a fa­siszták a szárnyakról összevonva erőiket, megpróbálták on­nan kiverni a gárdistákat, összehangolt tűzzel találták ma­gukat szemben. Az ellenség kénytelen volt visszavonulni ko­rábbi állásaiba. Ebben az egyenlőtlen harcban Pruzsanszkij gárdafőhadnagy súlyosan megsebesült. A parancsnokságot Kólód törzsőrmester vette át aki gyorsan és ügyesen szer­vezte meg a körkörös védelmet. Hatszor rohamozták a hitleristák jelentős túlerővel a maroknyi bátor harcos állásait De a katonák Kólód parancs­noksága alatt megingás nélkül verték vissza a rohamokat, minden alkalommal nagy veszteségeket okozva az ellenség­nek. Kolcd csoportja lekötötte az ellenség figyelmét és ere­jét ebben a térségben. A kialakult helyzetet eredményesen és gyorsan használták fel Gozsij gárdafőhadnagy és Rej- zin gárdakapitány lövészzászlóaljai, amelyek veszteség nél­kül nyomultak előre az országúton és kedvező pozíciókat elfoglalva rohamozták meg az ellenség megerősített állásait, A határozott roham a fronttól, és Kólód harcosainak össze­hangolt tüze a front mögül lehetővé tette, hogy rövid idő alatt megtörjék a védekezők ellenállását Karancsságtól nyu­gatra. Egységeink megindították a támadást Endrefalva irá­nyába. A gárdisták hősiessége és az ügyesen kivitelezett ma­nőver tette lehetővé a sikert ebben az igen bonyolult harci helyzetben. A kitűnő harcászati felkészültségért és a személyes bá­torságáért Pruzsanszkij gárdafőhadnagy elnyerte a Honvédő Háború Érdemrendje II. fokozatát. Kólód törzsőrmester pe­dig a Dicsőség Érdemrend III. fokozata kitüntetést. D. F. Loza ezredes. a Szovjetunió Hőse, a nógrádi felszabadító harcok résztvevője Demokratikus Köztársaság el- ják, hogy a !en- laszthatatlan Európa sorsától, Az Egyesült Állambk a vl- A Varsói Szerződés országai, ^ _________ e tnami nép ellen elkövetett közöttük a Magyar Népköztár- re„dlón vegéből ’fakad' agresszióval és háborújával ki- saság, a múlt évi bukaresti ta- hc<ry mjriden tőlünk ttelhető Vívta maga ellen az egész vl- nácskozáson kifejezték azt a támogatást megadunk i\ tei­------------- ------ szándékukat, hogy készek az sza,badult és szabadságukért e urópai kollektív biztonság ^^5 népeknek. Mélvsfeesen megteremtéséért dolgozni. Az e]itdija;? a nemzeti fügijetlen- az elgondolás, hogy Európa a társadalmi halad/ís har- minden alIamanak képviselői cosajng,k üldözését. legyen QCfkHiH-ocíir» dolgozzák ki - —u----­e gyüttesen dolgozzál? ki és ilyen barhol a világom, kössék meg az európai kellek- ' elvtársak! tiv biztonság szerződését. Mi szükségesnek tartjuk az A nemzetközi heljizei ne- európai kommunista pártok hány érintett keretese ia mu- közös tanácskozásának össze- a világban jelen hívását az európai biztonság »wo viszonyok bonj^ultaa- kérdésében és azon részt ve- Semrmiele ímpej'.ians-a szünk. Már a második világ- er° agresszió, a háború időszakában Európa erőinek kegyetlen rt.dözése népeinek a hitlerfastzmus el- s«n ^Jiem tűid a ma len vívott szabadságharca sem megakadályozni a törté- élén a munkásság haladt. A tönrenysaerű fejtode­kollektív biztonság megterem- Getrejott a Szovjetunió téséért jelenleg folyó harcban a s^aalizmus világrcmdszerré is élenjáró szerepe van az eu- a Ö ami ati rendszer a rópai munkásságnak. széthullás tdlai^lábaf. van. az Az európai biztonság kérdé­sónak vizsgálata során termé- hat!tK* a nemzeti függbtlen.^y a társadalmi telsaaba-Julas ut­szetesen sok kérdés felmerül. így a NATO és a Varsói jf1- »«p- ez « haladás még Szerződés között! megnemtá- 8y°cs*tib teSW. szai-o^bbm SÍT, ■»” két katonai s o 1 g ® haladás és a béke minden ere­övezetek kérése. ^3° hadsere- őrségét, egiíittmükö­gek létszámának ’ csökkentése f®ütemun% és^más kérdések. Aligha tó- SÄÄ v Ä Veí'nlhTm? amelf ve mindent megtesz: mű, és a a központi probléma, amely* jövöben ls mindeni: meg fog nek elfogadható rendezésé nél- ( g érdekébe*, kul Europa biztonsaga elkép- , ■ . , , zelhetetlen, a német kérdés. Európában a biztonság Blvtársak. Bavátsyjis! megközelítése a második vi- Ez az a politika, amelyhez 3 lágháború eredményeként ki- választás napján a szavazók alakult határok, a történél- bizalmát és támogatását kér- mileg kialakult két német ál- jük. lam, a Német Demokratikus Legyen a március ,19-i v4- Köztársaság és a Német Szó- lasztás felhatalmazás a képvi- vetségi Köztársaság elismeré- selők és tanácstagolt számára, sén keresztül történhet. _ bátorítás, hogy az oriizác dol- Az utóbbi időben a Német gozó népe mögöttük, áll. Le- Szövetségi Köztársaság kor- gyen ez egyben népszavazás mánya nyilvános állásfoglalá- pártunk, a Hazafias Népfront saiban és diplomáciai közle- politikája és rendszejni k mi­sekben ismételten azt han- lett; legyen ez a magyar nép goztatta, hogy békés törek- messzehangzó szava ai szocia- vései vannak, s ennek bi- lizsnus igazsága, üs a béke zonyságául rendezni kívánja mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom