Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-17 / 41. szám
4 f**R7 fohrnőr 17 rtőntek ; Hasznos társulás A parisa ftó fériesstésére Mozgalmat kezdeményezett ai érsekvadkerti póz hivatal Mit szeret as olvasó? — Társadalmi munka napi 4 óra Amikor szerkesztőségünk úgy döntött, hogy Balassagyarmaton kihelyezett fiókszerkesztőséget hoz létre, tette ezt azzal a céllal, hogy közelebb kerüljön olvasóinkhoz. Helyesen értelmezték ezt a kezdeményezést az érsekvadkerti postahivatalnál. Elsősorban Siket László, a hivatal vezetője értette meg, hogy nem elég a szerkesztőség intézkedése A postán, a kézbesítőknek, de minden társadalmi szervnek is tennie kell valamit. Siket László maga is mozgalmas társadalmi életet él. Már harmadszor jelölték éppen a napokban tanácstagnak. Titkára a Hazafias Népfront községi bizottságának. Termelési felelős a Postás Szakszervezet megyei bizottságánál. ■ — Naponta, most a választási előkészületek időszakában 3—4 órát is dolgozom, a munkaidő letelte után, de egyébként is napi átlagban legalább egy órát igényelnek a különféle társadalmi funkciók. Amikor a lapterjesztésre tereljük a szót, kitűnik: Siket László nemeseik olvassa a napilapokat, köztük is elsősorban a megyei lapot, hanem megfigyeli az olvasókat is. összegyűjti igényeiket. Mit szeret az érsekvadkerti olvasó? — Nem az első oldalon kezdi, nem is a másodikon, hanem hátulról halad előre. Sokat időzik a sportnál, éppen ezért szeretnék, ha még színesebb és tartalmasabb lenne a sportrovat. Amit mond, 264 érsekvadkerti Nógrád előfizető nevében mondja. A községnek 4200 lakosa van, és minden tizenhatodik vadkerti kezében eljut a megyei pártsajtó. Nem kevés, de lehetne több is. A kézbesítők szép számban hordanak ki napilapokat. Kovács Lajos postásnak 68 Nógrád előfizetője van. A hivatalnál Siket László felesége foglalkozik a lapokkal, és 1180 előfizetőt tart nyilván. Mindez mutatja, hogy Érsekvadkerten érdeklődnek a hazai és a külföldi események iránt. — Szeretik az érdekességeket, a színes riportokat — mondja Siket László. — ilyenkor mindig észrevenni, hogy kevés a példányszám. Ezt azzal a céllal mondja, hogy a szerkesztőségen is múlik, milyen az érdeklődés a lap iránt. De — szerinte — sokat tehetnek a postahivatalok is. — Elhatároztuk, hogy április 4. tiszteletére húsz új előfizetőt gyűjtünk a községben. Nem nagy szám ez, de ha Nógrád valamennyi községe csatlakozik kezdeményezésünkhöz, akkor felszabadulásunk ünnepére legalább ezer előfizetővel gyarapodhatna a Nógrád olvasóinak tábora. Ezért szeretném, ha a megye postahivatalai elfogadnák a felhívást, és megindítanák a mozgalmat: Olvasd, terjeszd, tájékoztasd a megyei pártsajtót! — jelszóval. És mindjárt hírt is mond a faluból, amelynek alaposan ismeri mindennapos életét. Azt tervezi, hogy a munkába bevonja az úttörőket, és velük együtt tobrozza az új olvasókat. A pajtások jelenlegi mozgalmi életébe jól beilleszthető a pártsajtó terjesztése, tájékoztatása az eseményekről és rendszeres olvasása. Azt reméli, hogy a Hazafias Népfront, a tanács és a pártszervezetek — közösen — messze túlteljesítik majd a szerény, de megalapozott vállalást. Mindehhez még annyit: Siket Lászlónak „könnyű” dolga van. Együtt él, dolgozik a faluval, valamennyi társadalmi és tömegszervezettel. így biztos alapokról indul a helyes kezdeményezésével... — gáUlonyi — A Mohora és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a körzetéhez tartozó öt termelőszövetkezettel értékesítési társulást hozott létre. A földművesszövetkezet a helyi ellátást már az elmúlt évben is nagyrészt a közös gazdaságok által megtermelt zöldségféléből és gyümölcsből fedezte. A földművesszövetkezet és az érdekelt termelőszövetkezetek vezetősége a közelmúltban tartotta a társulás alakuló ülését. A tanácskozáson olyan megállapodás született, hogy a termelőszövetkeze- zetek megfelelő mennyiségű zöldséggel és gyümölccsel látják el a körzet boltjait és a piaci standot. Erre egyébként szerződésben is kötelezik ragukat. A közös gazdaságos az így értékesített áruféleségekért a napi piaci ár 70—80 százalékát kapják. Ezen felül az értékesítés arányában ókrt illeti az év végi nyereség 50 százaléka is. A közös gazdaságok vállalták, hogy választékos árukészlettel látják el a boltokat, a piaci standot. A zöldségfélék mellett elegendő mennyiségű baromfit, tojást, tejtermékeket és füstölt árut szállítanak a boltokba. A mohorai földművesiszö- vetkezet már kibérelte a piaci árudát Balassagyarmaton. így a balassagyarmati háziasszonyok rövidesen itt vásárolhatják meg a zöldséget, a gyümölcsöt, a szalonnát és a füstölthúst is. Négy esztendő eredményeiből Bővítették a rétsági járási tanácsot. Több hivatali helyiséget az új épületben helyeztek el, hogy gyorsabb legyen az ügyes-bajos dolgok intézése Koppány György felvétető Eladták I Pásztoréi Műemlékvédelem ami az államé Glózik Ferenc rokkantnyugdíjas 1965 júniusának közepén boldogan ölelte meg feleségét: :„Asszony, háztulajdonosok lettünk!” A házaspár dr. Eruody Tioortól és dr. Vásárhelyi Jánosnétól vette meg azt az ordas-pusztai házat, a hozzátartozó kerttel, amelyben már evek oua lakott. Az ingatlan vételáraként ötvenötezer forintot fizették a ,e- vők, ezen felül 2640 forintot vxs ._a,i.vnvi€g iaKoer fejében, további tizenkétezer forintot pedig illetékre, becslési díjra. Az öröm nem tartott soká. A Glózik-házaspár —rendszerét« embernez íüoen — a telekkönyvben is a maga :*e- vén akarta látni tulajdonát.. Dr. Erdődyék a szerződésben hozzájaruuajc a bekebelezéshez, noha az ingatlan ott a magyar állam tulajdonaként szerepel. Nem téves bejegyzés miatt! Dr. Erdődyék or- das-puszai birtoka 1945-ben az államé lett; a ház hét évvel később került állami használatba; az állami tulajdonjog esetleges kérdéseire pedig véglegesen pontot tett az 1957. évi 52. számú törvényerejű rendelet. Ilyenformán dr. Erdődy és tulajdo- mostársa azt adta el, ami nem az övék. Az ingatlan tulajdonjogát illetően dr. Erdődyéknek vajmi kevés okuk lehetett a kételyre. Igaz ugyan, hogy 1964-ben a Nógrádkövesdl Állami Gazdaságtól törvény- sértő módon birtokba — nem tulajdonba! — kapták a házat és a kertet. (A teljes igazsághoz tartozik, hogy az ez ügyben gondatlanul eljárt személy megfelelő súlyú fegyelmi büntetésben részesült.) A kezdeti sikeren felbuzdulva dr. Erdődy már az eladást megelőzően pert indított az ingatlan tulajdonjogáért. Ekkor a bíróság megállapította, hogy követelése jogtalan. Glózik Ferenc és felesége természetesen nem nyugodott bele abba, hogy egy elet munkájával megtakarított pénze veszendőbe menjen A házaspár pert indított az eladók ellen. A járásbíróság kötelezte dr. Erdődy Tibort és dr. Vásárhelyi Jánosnál hogy a felperesnek hatvanhétezer forintot és a járulékos kiadásokat fizessék meg — b. z. — Jobbágyiba Költözik a betonáru készítő üzem Nógrádiba!# A beton áru készítő üzemágat még 1962-ben hozták létre a Pásztó és Vidéke Körzeti Fmsz-néL A szükségletek hívták életre. A jelenleg is 600 ezer forint termelési értéket előállító kis üzem olyan betonárukkal látja el az igénylőket, amelyeket az állami és földművesszövetkezeti TU- ZÉP-telepekesn nem lehet kapni. Az igényekre való gyors reagálás hatása már megmutatkozik: a vásárlók Heves megyéből is jönnek. Az idei terv hasonló a tavalyihoz. Ezerötszáz kútgyű- rű, 2000 különböző méretű kerítésoszlop, és 800—1000 áteresz elkészítése. Havonta 25—30 ezer forint értékű árut állítanak elő, de van, mikor jóval többet. A sóderhiány miatt most elhatározták, hogy az egész kisegítő melléküzemágat áttelepítik Jobbágyiba, ahol jóval gazdaságosabban tudnak termelni. Mezővári József ügyvezető elnök szerint a jobbágyi községi tanáccsal a megbeszélések kedvezően alakulnak és előreláthatólag nem lesz akadálya, hogy ez év áprilisában vagy májusában új telephelyen készüljön a betonáru. A Nógrádban folyó műemlékvédelmi tevékenység évről évre figyelemreméltóbb eredményekkel dicsekedhetik. Bár műemlékekben a viszonylag szegényebb megyék közé tartozunk, eredményeink e téren sem lebecsülendők. Esetenként országra szóló ásatások, okos, józan tervek hívják fel a figyelmet e távolról sem lebecsülendő kérdésre. Hiszen a műemlékvédelem nemcsak a szocialista hazafiságra való nevelésnek egyik rendkívül fontos tényezője, amely a letűnt idők építészeti és egyéb emlékein keresztül a haladó hagyományok tiszteletére és becsülésére nevek hanem elSiketé—mindenütt Tizenkét községben, telt ház mellett szerepelt a rajkózenekar A vendégszereplés sikeres volt. A KISZ — hatszoros VIT-díjas — „Szocialista kultúráért” jelvénnyel kétszer kitüntetett kiváló együttes raj- kpzenekara 12 Nógrád megyei községben és Balassagyarmaton vendégszerepeit. Dejtár kivételével mindenütt telt ház fogadta az együttest, mely 1950-ben alakult. A vendég- szereplés kilenc napjának 14 előadása mutatta, hogy falva- inkban is megnőtt az igény a népi zenekultúra iránt. Az együttes igazán a legkritikusabb igényeket is kielégítő előadásban mutatta be a magyar népdalszerzők klasz- szikussá vált számait. Csak ízelítő a gazdag programból: Csermák: Andalgó és friss. Reményi: Repülj fecském. Farkas: Emlékezés Lavottára. Dankó-nóták, és még sorolhatnánk. Liszt II. Magyar Rapszódiája, vagy Dinicu Pacsirtája felejthetetlen zenei élményt nyújtott. A műsor egyes számainak összeválogatása már egymagában is biztosította a sikert. Ez azonban egy cseppet sem csökkenti az együttes előadóművészetének magas színvonalát. Ellenkezőleg A válogatás igényessége bizonyítja, hogy a rajkózenekar nemcsak szórakoztatni akar, hanem magasfokú zenekultúrát terjeszt faivainkban. Fiatal együttes, már ami az életkort illeti. A négy vezetőprímás — Farkas Gyula, Lendvai Csócsi Jenő, Gabora József és Lakatos Mariann — átlagos életkora nem haladja meg a húsz évet. Különösen kiemelkedik Lendvai Csócsi Jenő előadóművészete. Magával ragadja a tizenhattagú zenekart és a közönséget is. Játéka csupa ritmus, csupa érzés, az általa dirigált számok akármelyik nagy zenekarnak dicséretére válnának. Nagy sikert aratott az együttes Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Otthonban ahol két előadást is végigtapsolt a közönség. Kár, hogy a két magyarnóta énekes — Korács Éva és Déri Mária — előadó készsége és hangja elmarad a kiváló együttestől. Ugyanakkor jól illeszkedik a műsorba Hegyi Irén és Kovács Gergely valamennyi táncszáma. A rajkózenekar nemcsak fiatalokból álló, tehetséges együttes. nem csupán zenei csemege azok számára, akik a kort is nézik, amikor rajonganak a művészetért, hanem az utánpótlás alapos és eredményes iskolája. Amikor a zenekar egyes tagjai Tsinőnek a „rajkó” korból versengenek értük a nagy együttesek, zenekarok. Sokan ismerik Mezei József prímást, aki jelenleg a Karancs Étteremben játszik, valamikor a rajkózenekart vezényelte hegedűvel a kezében. Gabora József vezetőprímás és Oláh Zoltán csellós Nógrád megyei születésű. A tehetsegek között emlegetik őket. A rajkózenekarnak nemcsak idehaza van nagy közönsége, és soha nem lanyhuló sikere. Lendvai Csócsi Jenő vezetőprímás és a zenekar hat tagja rövidesen Gráczba utazik, ahol tízezer főt befogadó teremben lépnek fel a magyar kulturális napok programjában. Hagyományos műsor lesz, amit nyolc éve ismételnek Ausztriában szép sikerrel. Nógrád megyében március 2- től 9-ig ismét ellátogat a zenekar. Salgótarjáni központtal járják a járás községeit. Most már készülten fogadják a közönség lelkesedését és az elvileg két órára tervezett műsor — csakúgv mint a balassagyarmati, rétsági járásban — itt is elhúzódik majd három órára... G. B. engedhetelen feltétele az idegenforgalom, a turizmus fejlesztésének is. Milyen terveket állítottak össze Nógrádban ez'évre, s az elkövetkező időkre a műemlékvédelemmel kapcsolatbein? Dr. Somosikeőy István, a megyében folyó műemlékvédelem helyi szakembere és vezetője szerint nics miért szégyenkezni — A közelmúltban zajlott le a szécsényi kastély tervbíráló tárgyalása — mondja. — Ez év közepére elkészül az épület új rendeltetésének megfelelő részletes tervrajz. Eszerint a főépületben egy ötven személyes diákotthont és több termes múzeumot helyeznek el. A várkörzet nyugati saroktornyában presszó létesítését tervezik. A középkori három- szintes épületrész déli oldalánál modem vonalú, legyező alaprajzú, túlnyomórészt üvegből álló alacsony melléképületet építenek, előtte pázsitos kert virul majd. A munkálatok megkezdése egyébként többek között a közművesítés előrehaladástól függ, az építkezés előreláthatóan jövőre kezdődik. — Szécsényen kívül, milyen műemléki munkálatok kezdődnek még Nógrádban? — További tervezett munkánk a nógrádsápi templomerőd, főleg annak kiemelkedően értékes, országos viszonylatban is ritka, a XV század óta majdnem teljes épségben megmaradt egyházi műemlékének helyreállítása, amelynek kapcsán a régészeti előmunkálatok már tavaly megkezdődtek. Programunkba tartozik még a hollókői várrom múlt évben megkezdett, eredményesnek ígérkező régészeti feltárásának folytatása is. E tevékenységünkkel párhuzamosan állagmegóvást végzünk* s az anyagi lehetőségeken belül megkezdjük az idegenforgalmi szempontból különösen vonzónak ígérkező vár helyreállítását. Az említett munkálatok befejezésekor megyénk ismét egy kiegészített műemléki együttessel rendelkezik majd, tekintve, hogy a vár tövében lévő népi építészeti rezervátummal együtt egy országosan is figyelemre méltó történelmi és népi műemléki egység alakul ki. A népi építészeti rezervátum és a „műem- lékesített” hollókői falumag további fejlesztése szintén folyamatban van. — Végül mit mondhatunk a pásztói munkálatokkal kapcsolatban? — A szakmai berkekben jogosan feltűnést keltő pásztói régészeti feltárási munkálatok idén folytatódnak. Célunk, hogy a tavaly már részben feltárt három szentélyű, húsz méter széles középkori apátsági templom megmaradt alapfalaiból megfelelő szintsüly- lyesztéssel látványos romkertet képezzünk ki. Ugyanakkor tervezzük a művelődésügyi célokra szánt volt cisztercita kolostor homlokzatának rend- behozatalát, valamint a templomtér környékének rendezését és parkosítását. Megyénk ezáltal is egy komoly értékű műemléki körzetre telhet szert, amely idővel bizonyára Pásztó idegenforgalmi vonzóerejét is növelheti. T. E. Réteggyűlések Ba lassagyarmaton A választásokat megelőzően — e hó 26-a és március 12-e között — Balassagyarmaton réteggyűlé- >eket rendez a Hazafias Népfront. Székén az előadók a választás politikai jelentőségét ismertetik, továbbá az érintett réteget közvetlenül érdeklő kérdésekről szólnak a résztvevők előtt. Az előadói tisztre — többek között — jogászt, pedagógust, orvost kér fel a népfront. A réteggyűlésekre a balassagyarmati városi kórházban, a Palóc- föld Termelőszövetkezetben, a íüOSZ-székházban, az asszonyok, leányok klubjában, továbbá a Hazafias Népfront klubjában kerül sor.
