Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-15 / 39. szám
I9fi7 főhet i Jr is, szerda % Kimondja fFapp Egy ifjú mezőgaidosági mérnök monológja Régen azt az embert nagyon jó mezőgazdásznak tartották, aki .ugyan sűrűn emelgette a poharat, viszont jó munkát végzett. Igaz, valamikor többet kvaterkáztak. mint gazdálkodtak Én már az egyetemen elhatároztam, nem ott keresem a becsületemet, ahol az egykori mezőgazdák. Nem vetem meg az italt, ha jólesik iszom, de mértékkel. Kezdetben engem is úgy próbáltak lemérni, hányszor tudom megemelni a korsót Amikor ez nem sikerült, rámfogták, hogy felvágok. * m legyen, gondoltam, majd csak sikerül kivívni a becsületet. Tarra nem jöttem idegen he yre, mert nyaranta két hetet mindig itt töltöttem. Ismerkedtem a szövetkezettel. Nem sok idő, de amikor elkezdtem a gyakornoki évemet, legalább nem néztek rám ismeretlenül. Mivel én az állattenyésztést szeretem, üt kaptam beosztást. Nem véletlenül mondok beosztást, mert bár a gyakornoki év arra szolgálna. hogy a fiatal szakember megismerkedjen az egész gazdasággal, tanulja meg a gyakorlati munka fortélyait, mégsem így van. A termelőszövetkezet már eleve úgv fogadja a .fiatalt: állattenyésztő kell, növénytermesztő kell. S ha tetszik, ha nem, eszerint kell dolgozni. Nekem szerencsém volt. Amikor megmondták, hol do.eozom, felbuzdultam. s mint a magamfajta fiatalember, szerettem volna nagy dolgokat cselekedni. Bele is ugrottam a tennivalókba nyakig. Kerestem, mit lehetne jobban csinálni. Amíg volt a szövetkezetben foagronómus, éreztem, hogy van támaszom, örültem, amikor azt mondta: „Misikéin, csináld!” Éreztem, hogy a bizalom kétélű kard Ha elvállalom s mégis hibát követek el, jogosan vonnak felelősségre. De fűtött a becsvágy. S mér elértem, hogy szó. az elnök, amikor nem m«<y valami szakmai dolog: ^Hogyan is tanultad ezeket az egyetemen?” Egy alkalommal beszélgettünk, s bebizonyítottam az elnöknek, hogy a ocatáp helyett főtt burgonyát is adhatunk a kocának, mert azonos eredményt lehet vele elérni. Be is vezettük. Nemsokára azonban azzal fogadtak az idősebb emberek: „Hülyeséget mondtál fiam, lefogytak a kocák!” Kiderült, hogy az én gondozóim a könnyebb végén fogták meg a munkát, s nyersen etette* a krumplit. Egv ideig kénytelen voltam minden etetéshez kijárni ellenőrizni. Most már megszokták. A szakmai feladatoknál sokká’ foeasahb kérdést jelentett az emberek bizalmának a kivívása. Amikor idejöttem, a falusiak egyszerűen nem akarták elhinni, hogy dolgozni akarok. Amerre tártam. mindenütt azt hallottam vissza: „Olyan Rudi fajta, csak téblábol.” Nem egyszer megállított az utcán egy-egy lányos mama: „De megrogytál Rudikám! Olyan réget, láttunk, mikor jössz már megint hozzánk?’- Sürgősen utánajártam az igazságnak ezután. Kiderült, hogy volt előttem a szövetkezetbe« egy gyakomok — de nem akarom megsérteni! — aki a legtöbb idejét a lányos házaknál töltötte: így azután majdn ;m örököltem azokat a lányká kát is, akikkel az elődöm szórakozott Szóval a bizalom megnyerése. Nem volt könnyű feladat. A tagoknak kezdetiben mérnök úr voltam, a falu értelmisége átnézett rajtam, a fiatalok meg így "vélekedtek „Ez az új agronómus. Majd megverjük. hogy ne legyen elhízva.” „Éreztem, meg kell valahogy nyerni a fiatalokat. A véletlen jött a segítségemre. A majorból kellett elszállítani egy ólat. Előbb azonban ki kellett szabadítani a földből, szét kellett bontani. A főag- ronómus segítségül hívta a köze! ben álló munkásgyerekeket. Egyik sem vállalta, azt mondták nem lehet megcsinálni. Egymásra néztünk a főagronómussal, s ketten ne- kikezdtünk. Megcsináltuk \ fiúk csak lestek. Mi lett a vége? Most már előre köszönnek, ha találkozunk valahol Bevettek maguk közé. Olyan jó barátság alakult ki közöttünk, amire nem is gondoltam volna. Azzal meg külön tekintélyt szereztem, hogy elvállaltam a női és a férfi röplabdacsapat edzéseinek a vezetését. Eljárok közéjük a KISZ klubba, segítek ahol lehet. Ezután már valamivel könnyebben ment az idősebbek bizalmának a megnyerése. Sokan talán nem hiszik, milyen nagy szerepe van néhány közvetlen szónak az :m- berek kapcsolataiban. No, meg a kézfogás! Ez külön bajt okozott nekem, -rég megtanultam a szokást. Egy alkalommal véletlenül nem fogtam kezet az egyik foga- rossal. Láttam én rajta, hogy valami baja van, de nem *nd- tam, mi az. Egyszer szólok neki, fogjon be, s intézzen el egy fuvart. Hetelt-haval,, hogy dolga van, nem ér rá. Véletlenül kicsúszott a számon: „Erve meg a fene a maga dolgát.” Ügy felháborodott, nogy majdnem menten villára hányt. Hiába követtem ” csa’ábh két hónap kellett a megbékü'.éséhez. Ha nem vigyáztam, könnyen kifizettek: „Nem fűztünk egvütt cipőt”. Ezek az egyszerű emberek rendkívül érzékenyek a legapróbb dolgokra is. Most már ismerem a szokásokat, megtanultam. Az ilyesmin könnyen elcsúszik a tapasztalatlan, figyelmetlen fiatal. P nem tartanak már mosott kezű gyereknek sem, mert én is megemelem a zsákot, ha kell. Igaz, hogy ezért meg az értelmiség szólt meg. A falu értelmisége náluns is az orvosból és a pedagógusból áll. Én ugyan mező- gazdasági mérnök vagyok, a végzettségem 'szerint, de a megítélés szerint korántsem ismertek el értelmiséginek Hja, aki sokszor zsákol is' Megpróbáltam én közeledni, de kezdetben eredménytelenül. Azután egy alkalommal meghívtak egy képkiállításra, s az ezt követő eszmecserére. Akkor kezdtem reménykedni hogy mégiscsak lehetek értelmiségi. S akkor meghívtak a nyolcadikosok pályaválasztási beszélgetésére. Tartsak a szülőknek előadást a mező- gazdasági szakmákról, az elhelyezkedési lehetőségekről Mindjárt arra gondoltam hogy nekem kell a kutyát eltemetni. hiszen nincs nríg igazi becsülete ennek a szau- mának. Ott ültem én is a tanárnő mellett. Ezt csak azéri mondom el. mert ebből vonták lé az emberek a következő tanulságot: „Na, már tebe- lőled is úr lett! Ott feszítettél a tanárnő mellett.” Érdekesek a falusi emberek. Azt mondják egyesek, hogy a f alusi ember sosem szokj a meg az újat. Nem írom alá. Amikor a padlásról előszedtem a régóta ott heverő három fejőgépet, megtisztítottam és bevittem a tehenészekhez, ki akartak vágni vele. Most meg nem akarnak anélkül fejni. Kellett venni egy pótgépet is, ha elromlik valamelyik, ne legyen harag. Akadt már olyan bányász is, aki otthagyná a bányát, jönne fejni géppel... Mostanában sok a gondom. Elment a szövetkezettől a fő- agronómus, a nyakamba szakadt minden. Ilyenkor eszembe jut, amit az egyik kollégám írt, hogy ő már sokkal többet keres, mint én. Igen, ilyen is van. Ne vegye senki durvaságnak, az a véleményem, a végzett munkát fizessék meg. Az új mechanizmus is ezt az elvet követi. Persze egy fiatal szakember sose legyen türelmetlen. Nekem is felajánlották, legyek már főállattenyésztő. Mondtam az elnöknek, előbb az államvizsga, s azután is majd ha beszélgettünk róla. A szűkösebb egyetemi évek után nem lenne rossz a nagyobb fizetés, de nem hamarkodha- tom el a jövőt. Lehet, hogy akadnak olyanok, akik most mosolyognak, de az ilyeneket nem tartom jó szakembereknek. Így telnek a napok, ilyen gondolatok foglalkoztatnak a terme! ősTövetkezetben. Űgv érzem fél év alatt — amit itt tö.tötiem Taron — nem tétlenkedtem. Pádár András Kazár, az elégedett falu Kazáron három községi tanácstagot jelöltek az új ciklusra. Nagy Béla már régebben élvezte a választók bizalmát; Valecsik Tihamér bányásznyugdíjasnak. és Bozsik Lajos bányásznak most előlegezték- Az előbbi a községi pártszervezet vezetőségének tagja, munkósőr; az utóbbi a falusi sportélet egyik leglelkesebb segítője A jelölő gyűlések résztvevői közül nem egy elcsodálkozott azon, mekkorát Fejlődött négy esztendő alatt a kétezerszáz lakosú bányász- település. A gyermekorvosi rendelés — az orvosi rendelő felújítása után — 1963-ban kezdődött; ugyanettől az időtől vált rendszeressé a terhes anya-gondozás. Üj autóbuszjárat indult a község és Salgótarján között. Felújították a bányatelepi iskolát, bővítették a Szabadság utcai pedagóguslakást. Esztendővel később három kilométer kövesüt. négy kis híd épült a községben. A tanács nevelői lakást vásárolt, az frnsz cukrászdát nyitott. Tető alá került a hatszáznegyvenezer forintos költséggel létesített óvoda. 1965-ben öt kilométer hosz- szúságban korszerűsítették a villanyhálózatot, a közvilágítási lámpák számát majdnem ötven százalékkal növelték. Eljutott a víz a rétkerti és a középső iskolába. Tavaly megközelítően százhatvanezer forintot fordítottak higanygőz lámpák felszerelésére — hogy csak a jelentősebb eseményekre emlékezzünk. Valójában az a négytantermes iskola is ide tartozik, amelyre egy és negyedmillió forintot áldozott a község és a megye, s amelyet áprilisban avatnak- Azzal, hogy a tanács házilagos kivitelezésben emelte az épületet, több mint százezer forintot takarított meg. Ebből az összegből peremboltot építenek a Liget, a Béla és az Árpád utca lakóinak kényelmére. — Ez a négy tanterem a gyermekeknek a tanuláshoz jobb körülményeket, a nőknek pedig munkalehetőséget biztosít — mondotta Kelemen István, a községi tanács vb-rínö- ke. — Használatba vételük után a Kossuth utcai és a bányatelepi iskolában négy tanterem szabadul fel. Emitt olyan üzemet kívánunk létesíteni, amely asszonyoknak-leá- nyoknak ad munkalehetőséget Ügy számítom, a bedolgozókkal együtt körülbelül háromszázan kapcsolódnának be a termelésbe. A ka záriak nem szegény emberek. A falu takarékbetét állománya meghaladja a négymillió forintot. E mellett a legutóbbi tanács-ciklus idején tizennyolcán vettek autót, harminchétén motorkerékpárt, százharmincán rádiót, százhu- szonhárman tv-t, nyolcán hűtőszekrényt, százötven hárman mosógénet. Ű Káéra különféle folyóiratra kevés híján ezren fizetnek elő. S mind e mellett négy esztendő alatt har« minckét család épített új házat. huszonkilenc tataroztatok százhatvannyolc pedig kisebb építkezést végzett! Az anyagi jólét szellemi idényekkel párosul Kazáron- Tavaly tíz felnőtt - érettségizett; ez év első felében tizenhármán vizsgáztak sikerrel a VII. és VIII. általános iskolai osztály tananyagából. A létbiztonsághoz jelentős arányban járul a termelőszövetkezet stabilitása. Az egy munkaegységre jutó értek 34,40 forint, ehhez — a végzett munka arányában — prémium s fuvardíjként további, majdnem nyolc forint lárul. Szabó B. István tsz-elnök jogos örömmel említette, hogy a? egy szövetkezeti gazdára jutó átlagjövedelem 1965-nöz képest tavaly ezer forinttá! emelkedett. A községben sok barátot számlál a szövetkezet: a kívülállók az elmúlt esztendőben tízezer munfkaegységet téliesítettek. Kazár népe elégedett a múlttal; bízik a jövőben. Tudja, hogy ebben az évben hatmillió forintos ráfordítással korszerűsítik, csatornázzák, s támfallal erősítik meg a bányatelephez vezető utat. Reméli, hogy a Kossuth utcában megvalósul maid az óvoda — de azt is tudia hosrv négyszázezer forint előteremtéséhez idő kell. •. — b. S. — Van elegendő I burgonya, hagynia, káposzta A megye lakosságának téli ellátására a MÉK burgonyából 994, vöröshagymából 15, fejeskáposztából 105, sárgarépából 36, gyökérből 10, vegyeszöldségből 25 és almából ugyancsak 25 vagonnal tárolt. A zöldség-gyümölcs boltok készleteinek „feltöltésére” megkezdték az áruféleségek elszállítását a telepekről. A primőrök megjelenéséig előreláthatóan nem lesz hiány burgonyából, vöröshagymából, fejeskáposztából, céklából, karalábéból, kelkáposztából és fekete retekből Kevesebb áll rendelkezésre almából, ezt azonban pótolja a narancs, amelyből most elég folyamatosan érkeznek a szállítmányok. A téli ellátás gondjait csökkenti a MÉK tartósító üzemében készített nagy mennyiségű, és igen jó minőségű savanyú káposzta, ecetes uborka, paprika és vegyes vágott is. Ezekből akár kimérve, akár üveggel elegendőt vásárolhatnak késő tavaszig a házi as zonyok. Példát mutattak Négy brigád érte el a szocialista címet A Kis terényei Gépállomás vezetősége és szakszervezeti bizottsága értékelte a szocialista címért versenyző termelési- és műhelybrigádok munkáját. A mezőgazdasági gépi munkát végző brigádok közül Koós Sándor és Kiss Gábor, a gépjavítók közül Bakos József és Ottrok Béla brigádjai érték el a szocialista címet. A Koós brigád 132 százalékra teljesítette éves tervét, 60 ezer forint üzemanyagot és 40 ezer forint alkatrészt takarított meg. A Kiss brigád 133 száza lékot teljesített, üzemanyagfelhasználását 73 ezer forinttal, alkatrészfelhasználási költségét 14 ezer forinttal csökkentette. Az egymásnak megfogadott segítés a munkateljesítményeken kedvezően éreztette hatását. A rendszeres közösségi összejövetelek keretében jutott idő családi, kulturális jellegű megbeszélésekre is. A műhelybrigádok, munkája is eredményes volt. A Bakos- brigád például több újítást! adott be, melyek közül ötöt elfogadtak, és be is vezettek. Brigádnaplójuk életükből, munkájukból valóban megörökít minden jelentősebb mozzanatot. A szocialista brigádok szép teljesítménye az állomás eredményein is megmutatkozott: a gépállomás csaknem 600 ezer forintos eredményjavulást ért el. A brigád tágjai hamarosan már az 1967- évi munkaverseny formáiról tanácskoznak. Azt azonban már eldöntötték* hogy a szocialista cím ismételt elnyerését újból célul tűzik ki. A tervnél nagyobbak az igények Szerzed lseket kötnek a takáskarbrm'artó'f A múlt évről áthúzódó építkezéseken dolgoznak a Salgótarjáni Lakáskarbantartó Ktsz dolgozói. A társasházak belső munkálatait végzik. A szövetkezet központjában pedig már az idei terveket készítik, és kötik a szerződéseket Az idén, a tavalyi 11 millióvá szemben, 16,3 millió forintos helyiiparpolitikai tervet szabtak meg számukra. Többek között 76 lakás felépítése átadása szerepel a tervekben, amiből 30 társasház. Az igények, — már most látszik — nagyobbak lesznek A pálfal- vi, szécsényi és balassagyarmati társasházak mellett, tárgyalást folytatnak a salgótarjáni KISZ-építkezésről is. ahol a 24 lakás felét még az idén szeretnék átadni. A csökkent értékű lakások ból is- mintegy* ötvenre folytatnak tárgyalást, amit Salgó tarjánban, illetve a járás területén kellene felépíteni. A szövetkezetnél az - idén az eddigieknél jobban tudnak alkalmazkodni az igényekhez Létszámk retük már nem kötött. annyi embert alkalmazhatnak. amennyi számára munkát tudnak biztosítani. A szövetkezet vezetői élni akarnak ezzel a lehetőséggel. A bányászok jelöltje Szeszélyes bánya a székvölgyi. A bányamentőknek mindig ad munkát az örökké lappangó és gyakran kitörő földalatti tűz. Most is dolgoznak, vízüveggel injektálják a tűz környékét. — így lesz ez most már, amíg itt bányászkodunk — mondja Gajdár Pál, aki idestova nyolc éve párttitkára az aknának. — Meddig tart még? — Lehet, hogy az idén befejezzük, de jövőre biztos — mondja. — Ezért volt itt nagyon sok gond. Az embereket a jövő réme fenyegette. Legyünk őszinték, én is gondolkodtam többször azon, mi lesz a folytatás. Az apám is bányász volt. Én az Acélárugyárban kezdtem, de ahogy mód nyílt rá bányász lettem. A fiamból is azt neveltem. Elvégezte a í vájáriskolát, most katona, ha leszerel csak ez lesz a szakmája Hát ezért. — Most, hogy végigjártam a munkahelyet, új hangokkal találkoztam. Fő^ téma a legutóbbi kormányhatározat, ami a hányászság gondjaira adott választ. Elhiheti, egész mások a mai vélemények, mint a tegnapiak voltak Megnyugodtak a kedélyek. Főleg az időseb-' beknél tapasztalható ez, mert másképp reagál a fiatal és másképp az idősebb, aki itt a bányánál élte le élete nagy részét. A fiatal elmegy — jobban talál munkát. Még szakmát változtatni is könnyebb neki, mint az idősebbeknek Most latolgatják, hogyan is lesz Persze most is sok mindenre kérnek tőlünk magyarázatot. Az akna fizikai létszámának több mint kilencven százaléka a titkár falubelije, bárnai. Gajdárok, Torjáikok, Susánok faluja ez. Gajdár Pál is három van, és közülük az egyiket, a párttitkárt, képviselőjelöltként indították legutóbb az aknagyűlésen. Miért éppen őt? Mindig szerény embernek, igazságszeretőnek ismerték Olyannak, aki talán nem is tud ingerült lenni. Gyakran fordulnak hozzá lent a bányában és a pártirodán- egyaránt Közös gondokhoz éppen úgy kérik a véleményét, mint magánügyben. családi problémák megoldásához. Ismerik abból az időből is, amikor még kerékpáron járta a környéket, és hirdette a párt szavát. Nyári mezőgazdasági munkák idején mostanában is gyakran jár termelőszövetkezetbe, főleg a bárnaiba. Ott van a többi bányásszal, ha aratni, kaszálni kell. Szocialista brigádot vezetett hosszú időn keresztül. A titkári funkció egész embert kívánt, ezért a brigád vezetési öl lemondott más javára Mindig azon fáradozott, hogy a kommunisták valamennyien tevékenykedjenek, és ennek szellemében alakították ki a pártmegbízatások rendszerét is. A kommunisták szava, példamutatása érvényesül Székvölgyön. " Amikor a jelölő gyűlés volt* nem mondott nagy szavakat. — Elvtársak, én tudom, hogy az előlegezett bizalom nagy felelősséggel jár. A megbízással nem lehet visszaélni Csak azt ígérhetem, hogy tudásomhoz és erőmhöz mérten igyekszem még többet tenni az emberekért. Akik hmerik, jól tudják, szíve mélyéből fakadtak a szavak. A gyűlés után vitte haza az élesztőt a kalácshoz katonafiának Bensejében azért tovább kavargóit valami Nagy dolog, amikor bányász; i 1 öl neik képviselőnek, de ak is meri, tudja: jobban nem vá laszthattak volna. B. J.