Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

4 NÖGRAD M67. február 12. vasárnap % A számnév! utótagú szókapcsolatok A számnév a főnév által jel­zett dolog számát, mennyisé­gét, illetve sorrendbeli helyét jelöli meg: 3 = három, (fiú), sok (küzdelem), 3. = harma­dik (kívánság). Az összetett számnevek tu­lajdonképpen szóösszetételek, amelyeket éppen ezért egybe­írunk vagy kötőjelezünk. Helyesírásuk korántsem olyan bonyolult és követke­zetlen, mint amilyennek egy humoros írás szerzője festette a következő idézetben: „Aztán jöttek a számnév problémák: háromezerig egybeírtuk, a to­vábbiakban külön. Most már tizmillió-ig írjuk egybe. Hogy mi ebben a ráció, azt még nem tudom... Ettől függet­lenül szívesen leírhám: — Van tízmillió forintom." Valóban nincs és nem is volt efféle „probléma”. A szám­neveket (Régen is, most is!) kétezerig írjuk egybe: egy, tizenegy, százegy, ezer- kilencszázkilencvenkilenc, két­ezer. I « | Kétezren felül, ha ez- 1**1 rés után még más szám­név is következik, akkor az összetett számnevet a hátulról számított szokásos hármas cso­portok szerint tagoljuk. Az egyes számcsoportokat kötő­jellel kapcsoljuk össze. 2 000 «= kétezer, 2 001 — kétezer- egy; 3155 = háromezer-száz- ötvenöt; 312 648 =* háromszáz- tizenkétezer-hatszáznegyven- nyolc. Kétezren felül csak ak­kor írjuk egybe a szám­neveket, ha az ezer után már nem következik más számnév: háromezer, harmincezer, há­romszázezer. De ugyanaz vonatkozik a kerek” milliósokra is: egy­millió tízmillió, ezermillió, százezermillió. (És természete­sen kerek milliósnak tekin­tendő az ilyen számnév is: tizenhétmillió, ötszáztizenhét- millió stb.) T«-j Egybeírjuk azokat az l***l összetett számneveket is, amelyeknek utótagja a „fél” szó: másfél, harmadfél, hatod­fél, hetedfél. (De különírjuk a következőket: egy és fél; két és fél; három és fél stb. „Egy és fél hónapig fu­tott éhezve, a szerb menekü­lés borzalmas jeleneteitől... megrendülve.’’ (Kuncz Aladár) j-«— Ha a negyed, fél, há- 1**1 romnegyed szó órát (idő­pontot) jelölő tőszámnév jel­zője, akkor a kapcsolatot kü­lönírjuk: negyed egy, fél egy, háromnegyed egy; negyed nyolckor, fél tízre, háromne­gyed tizenkettőig. Fenti példáinkban törtszám­név (negyed, fél, háromne­gyed) volt a jelző, és tőszám­név (nyolc, tíz, tizenkettő) volt a jelzett szó. Ennek a fordítottja is gyakran előfor­dul; azaz a tőszámnév lesz a jelző, és a törtszámnév pe­dig a jelzett szó. Ebben az esetben kétféle helyesírási helyzetben fordulhatnak elő a számnévi utótagú szókapcso­latok: a) Ha a törtszámnév­nek tőszámnévi jelzője van, a kapcsolat két tagját általában különírjuk: — Két harmad meg két har­mad az négy harmad; 12,3 tizenkettő egész három tized — Nyolc ötödből elveszünk hat ötödöt, ma­rad két ötöd. b) Ha azonban a tőszámnév és a törzsszámnév kapcsolata együttesen valamely fő­név jelzője, akkor a számne­veket egybeírjuk: — Az ország kétharmad részét most is vastag hótakaró borítja, — Általában háromne­gyed órákat késnek a vonatok a távolsági vonalakon. (A „kétharmad” számnév a „rész” főnév jelzője —, a „há­romnegyed” számnév pedig az „óra” főnév jelzője.) Befejezésül még hadd je­gyezzük meg, hogy a harma­dik bekezdésben szereplő idé­zetben a következő (helytele­nül kötőjelezett) számnév lát­ható: tízmillió-ig. A kötőjel teljesen felesle­ges, mert a betűvel írt szám­nevekhez kötőjelezés nélkül kapcsolódnak a toldalékok. Tehát így: tízmillióig, hatvan­kétezerben, százhuszonötmillió­ért. Tóth Imre % Gyógyultan távozott Balassagyarmaton az újjá­varázsolt Ipoly presszóban délutánonként már alig van szabad hely. A hangulat bé­kés. Az asztaloknál kávét és sört fogyasztanak, az üzlet­vezető nagy bólés tállal ér­kezik. A rádióban Komjáthi György műsorát hallhatjuk. Éppen Adamo énekli egyik szerzeményét. Nyílik az ajtó. öreg töpö­rödött nénike lép be rajta. Nagykendőben, sok szoknyá­ban egy pillanatig áll az aj­tóban. Szemrevételezi a bent- ülőket, azt kémleli, van-e hely. Helyet foglal mellet­tünk. Leadja a rendelést és a felszolgáló hölgy már hoz­za is egy kis pohárkában az italt, mellé kísérőként a szó­davizet. A néni feltekint és meg­kérdi a szódavízre mutatva: — Ezt utána meg kell in­ni? S miután igenlő választ kap nyugodtan ül a helyén. Egy óvatlan pillanatban elő­húzza a kendő alól szemüve­gét és felteszi. Az asztal perceken belül tele lesz hiva­talos írásokkal. Valamennyi kórházi papír. Van közte zárójelentés, recept, meg ki tudja mi még. Vagy tíz per­cig tart a tanulmányozás, az­tán int a felszolgálónőnek. Előhúzza összekötött zseb­kendőjéből az ital árát, fi­zet, de még mielőtt távozna odaszól asztalunkhoz: — Bejöttem vizsgálatra az SZTK-hoz. Nem találom a receptet aminek az orvos a másik oldalára írt. Mit mon­dok majd otthon az orvos­nak, aki beküldött. Megyek vissza, hát ha még ott talá­lom őket Észreveszi, hogy nézem az asztalán félig megmaradt italt a pohárban. Hamiská­san mosolyog és ezt mondja: — Diót kértem, de nem íz­lik, nem erős. Hatvan éves vagyok, nem vagyok én be­teg — mondja és magabizto­san távozik. — ács — így élünk mi: Az orvos Tulajdonképpen szívesebben látnám, mint beteget. Na, ne­hogy megharagudjon rám, de nem szívesen beszélek magam­ról. Tudom, maguk mindig valami szenzációt keresnek, valami sztoryt, persze én is azt keresem az újságban és szívesebben olvasom, mini a termelési híreket. Na, de most nem újságolvasó vagyok a maga szemében, hanem alany. És ez egészen más. Így már meggondolja az ember, miről beszéljen. Nem bánom! Beszéljünk a kényes kérdé­sekről. Arról, amiről manap­ság annyian és olyan sokfé­leképpen beszélnek. Kertelés nélkül és őszintén. Jó! Tehát: azt mondják széliében hosz- szában, hogy az orvosok jól keresnek. A szülők azzal biz­tatják a fiukat, lányukat, „ta­nulj, igyekezz, hogy orvos le­hessen belőled” és hozzáteszik: Akkor lesz autód, házad, sok pénzed. Látja, én egy idősebb körzeti orvos vagyok. Már minden voltam. Megyei főor­vos. kórház*, osztályvezető és most körzetben dolaozom. Há­romezer ember tartozik hoz­zám. Naponta legalább százan kérik az orvos segítségét. Ez persze csak amolyan eszmei átlag a durchschnitt. Ha jön egy influenza járvány, még az udvaron is várakoznak. A betegnek pedig külön pszihózisa van. Először is tud­ni akarja, mi a baja. Vagyis azt ■'karja hallani az orvostól, amit odahaza a családi tanács már megállapított. Es ha az orvos mást mond, akkor kész a sértődés. Pláne, l(a nem azt a gyógyszert írom fel, amit neki a nénikéje ajánlott, aki­nek harminchat esztendővel ezelőtt volt bronchitise. De hol tartunk már attól. Nemcsak a gyógyszerek változtak, hanem a vírusok is, maga a betegség, az emberek ellenállása, de nem akarok én most orvosi előadást tartani. Szóval a beteg követel, mi pedig azon vagyunk, hogy minden ellenkezése ellenére meggyógyítsuk. így ahogy mondom: a beteg szeret ellen­kezni. Este felhív telefonon, hogy... „doktor úr, nem hasz­nált a gyógyszer, rosszabbul érzem magam!” Rohanok a lakására és már az előszobá­ban megcsap a pálinkaszag. Persze, hogy rosszul van. Ve­rekszik benne a szesz és a gyógyszer. „A tánti erőszakol­ta belém!” — és ő nem tudott ellentmondani. Fekvő betegek! — külön kaszt a ' betegek sorában. Újabb telefon: Doktor úr! Azonnal jöjjön ki hozzám! Megint rohanok. Az ágyban fekszik a néni és olvas. Mi­kor meglát, leültet és azt mondja: — Olyan egyedül éreztem ma­gam, doktor úr! Beszélgessünk egy kicsit, hiszen maga is egykorú velem .,. Es ilyenkor nem szabad mérgelődni. A homo sapiens, kialakulása óta társas lény. Megmagyarázom neki, hogy várnak a pacienseim, akik sokkal súlyosabb betegek. Meg­fogom a pulzusát, írok neki altatót, amit majd csak más­nap válthat ki és távozásom után nyugodt álma van. Valaki — baráti körben — azt találta kérdezni tőlem, hogy... „mondd már meg igaz telkedre, neked minden beteged egy százast nyom a markodba?” Gondolja csak el, naponta csak ötven beteg és egy százas. Én lennék Magyar- ország leggazdagabb embere. Bár azt sem mondom, hogy hálátlanok a betegek. De ami túlzás, az túlzás. Nekem se éjjelem, se nappalom. Van úgy, hogy éjjel kettőkor visz- szabújok a meleg ágyba, mert elláttam egy súlyos beteget, mert felköltöttek és akkor új­ra cseng a telefon, hívnak a következőhöz. Menni kell! Hivatalból sem mondhatom, hogy már lejárt a munkaidőm, de mint ember sem tenném meg. Orvos vagyok, arra vál­lalkoztam, hogy gyógyítsak. Aki éjjel telefonál, az segítsé­get vár és gyors segítséget. „Szép háza van doktor úr! Javaslatok nyomában Négy év nem nagy idő. Még­is helyes megvizsgálni, hogyan teljesítették tanácsaink azokat a közérdekű javaslatokat, kí­vánságokat, amelyeket me­gyénk választópolgárai még 1963-ban felvetettek. valósítása a falvak, városok lakóinak jobb életkörülménye­it teremtették meg, segítették a kulturális, a szociális az egészségügyi gondok megoldá­sát. A tanácsok rendszeresen megvizsgálták, ellenőrizték a Megyénk fejlődését a számofc tükrében bemutatjuk, fényké­pekkel illusztráljuk. A jelölő gyűléseken elhang­zott javaslatok megvalósítása mellett szólni kell tanácsaink községfejlesztési tevékenysé­Szép színfoltja lett Somoskőújfalunak a posta új épülete. A falu dolgozói emellett a par­kosításban, a vízvezeték bővítésében, új járdák építésébenis nagy segítséget nyújtottak • a községi tanácsnak Megyénkben az 1963-as vá­lasztásokat megelőző jelölő gyűléseken több mint 105 ezer választópolgár vett részt, s mintegy 12 ezer közérdekű javaslat hangzott el. Közülük számosat azonnal intéztek a képviselők, vagy a tanácsta­gok, mégis a javaslatok ösz- szegezése után községi, járási, városi és megyei szinten még több, mint 5 700 javaslat várt megoldásra. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a javas­latok tervszerű megvalósítása érdekében már 1963 áprilisá­ban olyan intézkedési tervet tartalmazó határozatot foga­dott el, amelyben megszabta a tennivalókat a megyei szak­osztályok, járási, városi közsé­gi tanácsok végrehajtó bizott­ságai számára. Az 5700 közér­dekű javaslatból 4786 községi, 298 járási, 390 városi, 233 pe­dig megyei hatáskörbe került. A közérdekű javaslatok meg­feladatok végrehajtását, a kü­lönböző szervek a jelölő gyű­léseken felvetett feladatok megoldását oly fontosnak te­kintették, mintha az kimon­dottan az új tanácsok terve­zett programjaként került vol­na megvalósításra. Bizonyítja ezt, hogy a négyéves időszak alatt a községi tanácsok szá­mára megszabott feladatok mintegy 80 százalékát sikerült megoiüani. Elmondható, hogy a közérdekű javaslatok meg­valósításával javult a megye kommunális egészségügyi, kul­turális ellátottsága. A többi között bővült a községek vil­lanyhálózata, jobb az ivóvízel­látás, egész sor új egészség- ügyi, oktatási, népművelési intézmény szolgálja a kultu­ráltabb életforma kialakítá­munkáról, amelyről csak aa elismerés hangján lehet meg­emlékezni. A javaslatok meg­valósításához a beruházásié fordított anyagi eszközök egy részét állami, központi erőfor­rásból biztosított a tanács, más- részót saját erőforrásaikból teremtették meg. A községfej­lesztési munka eredményei év­ről évre jelentősebbek, szem­betűnőbbek. Az elmúlt négy esztendőbert a balassagyarmati járás területén 31,7, a pásztói járásban 38,9, a rétsági járás­ban 24,1 a salgótarjáni járás­ban 37,8, a szécsényi járásban 27 millió forinttal segítették a községfejlesztési tervek meg­valósítását. Balassagyarmat Sok pénz fekszik benne.” Iga­za van, szép, drága is volt, sok szoba is van benne, de ....az egyik a váró, a másik a rende­lő, egy szoba kell, ahol tanul az ember, mert egy orvosnak lépést kell tartania az élettel. A mai szakmai élet pedig na­gyon gyorsan változik. Em­lékszem, amikor én kezdtem a praxisom, még megelégedtek az udvari várakozással. Eső­ben, hóban, sárban kint vár­tak a betegek az ajtóm előtt. Most, ha hideg a váró, már zúgolódnak. És igazuk van. Látta a kocsimat a ház előtt? Három éve vettem. Először irigyelték. Azt mondták, ez is csak egy orvosnak lehet. És amikor egy éjszaka a külvá­rosból telefonáltak. Menjek azonnal, mert elvérzik a be­teg! Nyolc perc alatt kint vol­tam. Mértem az időt. És meg­mentettem a beteget. Senki sem kérdezte éjjel egy óra­kor: Hogyan ért ide ilyen gyorsan doktor úr? Természe­tesnek vették, mert orvos va­gyok, tehát sietek. A diplo­mámra mondom, még három perc és a beteg meghal. Ezért nem törődöm a meg­jegyzésekkel, úgy veszem, hogy legtöbbször tudatlanságból fa­kadnak. Persze az is az igaz­sághoz tartozik, hogy — mint minden szakmában — nálunk is vannak kavzsiak. E?”'- magam is elítélem. Ki kellene seprűzni őket az orvosi társa­dalomból. Az ilyenek hintik el a bizalmatlanság mételyét a betegek körében. Hál, istennek kevesen van­nak ... g. b. Üj székhazat épített Szécsényben az Országos Takarékpénz­tár. A közös fedezetű beruházás lehetővé tette, hogy az épü­let emeleti részén elhelyezzék a több ezer kötetes, minden igényt kielégítő járási könyvtárat is sát. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága intézkedési tervének megfelelően hajtotta égre az utak portalanítását, j autóbuszjáratok indítását, 3 "rítését, a patakok szabályo­zását, átereszek, hidak építé­sét, új bolthálózat megterem­tését városban 7,9, Salgótarjánban 13,1 millió forint a városfej­lesztésre felhasznált összeg. A megyei szinten bévé ..élként Je­lentkező 189 millió forintot a társadalmi munka és a helyi anyag felhasználása gyarapí­totta megyénk falvainak, vá­rosainak erőforrását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom