Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
4 NÖGRAD M67. február 12. vasárnap % A számnév! utótagú szókapcsolatok A számnév a főnév által jelzett dolog számát, mennyiségét, illetve sorrendbeli helyét jelöli meg: 3 = három, (fiú), sok (küzdelem), 3. = harmadik (kívánság). Az összetett számnevek tulajdonképpen szóösszetételek, amelyeket éppen ezért egybeírunk vagy kötőjelezünk. Helyesírásuk korántsem olyan bonyolult és következetlen, mint amilyennek egy humoros írás szerzője festette a következő idézetben: „Aztán jöttek a számnév problémák: háromezerig egybeírtuk, a továbbiakban külön. Most már tizmillió-ig írjuk egybe. Hogy mi ebben a ráció, azt még nem tudom... Ettől függetlenül szívesen leírhám: — Van tízmillió forintom." Valóban nincs és nem is volt efféle „probléma”. A számneveket (Régen is, most is!) kétezerig írjuk egybe: egy, tizenegy, százegy, ezer- kilencszázkilencvenkilenc, kétezer. I « | Kétezren felül, ha ez- 1**1 rés után még más számnév is következik, akkor az összetett számnevet a hátulról számított szokásos hármas csoportok szerint tagoljuk. Az egyes számcsoportokat kötőjellel kapcsoljuk össze. 2 000 «= kétezer, 2 001 — kétezer- egy; 3155 = háromezer-száz- ötvenöt; 312 648 =* háromszáz- tizenkétezer-hatszáznegyven- nyolc. Kétezren felül csak akkor írjuk egybe a számneveket, ha az ezer után már nem következik más számnév: háromezer, harmincezer, háromszázezer. De ugyanaz vonatkozik a kerek” milliósokra is: egymillió tízmillió, ezermillió, százezermillió. (És természetesen kerek milliósnak tekintendő az ilyen számnév is: tizenhétmillió, ötszáztizenhét- millió stb.) T«-j Egybeírjuk azokat az l***l összetett számneveket is, amelyeknek utótagja a „fél” szó: másfél, harmadfél, hatodfél, hetedfél. (De különírjuk a következőket: egy és fél; két és fél; három és fél stb. „Egy és fél hónapig futott éhezve, a szerb menekülés borzalmas jeleneteitől... megrendülve.’’ (Kuncz Aladár) j-«— Ha a negyed, fél, há- 1**1 romnegyed szó órát (időpontot) jelölő tőszámnév jelzője, akkor a kapcsolatot különírjuk: negyed egy, fél egy, háromnegyed egy; negyed nyolckor, fél tízre, háromnegyed tizenkettőig. Fenti példáinkban törtszámnév (negyed, fél, háromnegyed) volt a jelző, és tőszámnév (nyolc, tíz, tizenkettő) volt a jelzett szó. Ennek a fordítottja is gyakran előfordul; azaz a tőszámnév lesz a jelző, és a törtszámnév pedig a jelzett szó. Ebben az esetben kétféle helyesírási helyzetben fordulhatnak elő a számnévi utótagú szókapcsolatok: a) Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van, a kapcsolat két tagját általában különírjuk: — Két harmad meg két harmad az négy harmad; 12,3 tizenkettő egész három tized — Nyolc ötödből elveszünk hat ötödöt, marad két ötöd. b) Ha azonban a tőszámnév és a törzsszámnév kapcsolata együttesen valamely főnév jelzője, akkor a számneveket egybeírjuk: — Az ország kétharmad részét most is vastag hótakaró borítja, — Általában háromnegyed órákat késnek a vonatok a távolsági vonalakon. (A „kétharmad” számnév a „rész” főnév jelzője —, a „háromnegyed” számnév pedig az „óra” főnév jelzője.) Befejezésül még hadd jegyezzük meg, hogy a harmadik bekezdésben szereplő idézetben a következő (helytelenül kötőjelezett) számnév látható: tízmillió-ig. A kötőjel teljesen felesleges, mert a betűvel írt számnevekhez kötőjelezés nélkül kapcsolódnak a toldalékok. Tehát így: tízmillióig, hatvankétezerben, százhuszonötmillióért. Tóth Imre % Gyógyultan távozott Balassagyarmaton az újjávarázsolt Ipoly presszóban délutánonként már alig van szabad hely. A hangulat békés. Az asztaloknál kávét és sört fogyasztanak, az üzletvezető nagy bólés tállal érkezik. A rádióban Komjáthi György műsorát hallhatjuk. Éppen Adamo énekli egyik szerzeményét. Nyílik az ajtó. öreg töpörödött nénike lép be rajta. Nagykendőben, sok szoknyában egy pillanatig áll az ajtóban. Szemrevételezi a bent- ülőket, azt kémleli, van-e hely. Helyet foglal mellettünk. Leadja a rendelést és a felszolgáló hölgy már hozza is egy kis pohárkában az italt, mellé kísérőként a szódavizet. A néni feltekint és megkérdi a szódavízre mutatva: — Ezt utána meg kell inni? S miután igenlő választ kap nyugodtan ül a helyén. Egy óvatlan pillanatban előhúzza a kendő alól szemüvegét és felteszi. Az asztal perceken belül tele lesz hivatalos írásokkal. Valamennyi kórházi papír. Van közte zárójelentés, recept, meg ki tudja mi még. Vagy tíz percig tart a tanulmányozás, aztán int a felszolgálónőnek. Előhúzza összekötött zsebkendőjéből az ital árát, fizet, de még mielőtt távozna odaszól asztalunkhoz: — Bejöttem vizsgálatra az SZTK-hoz. Nem találom a receptet aminek az orvos a másik oldalára írt. Mit mondok majd otthon az orvosnak, aki beküldött. Megyek vissza, hát ha még ott találom őket Észreveszi, hogy nézem az asztalán félig megmaradt italt a pohárban. Hamiskásan mosolyog és ezt mondja: — Diót kértem, de nem ízlik, nem erős. Hatvan éves vagyok, nem vagyok én beteg — mondja és magabiztosan távozik. — ács — így élünk mi: Az orvos Tulajdonképpen szívesebben látnám, mint beteget. Na, nehogy megharagudjon rám, de nem szívesen beszélek magamról. Tudom, maguk mindig valami szenzációt keresnek, valami sztoryt, persze én is azt keresem az újságban és szívesebben olvasom, mini a termelési híreket. Na, de most nem újságolvasó vagyok a maga szemében, hanem alany. És ez egészen más. Így már meggondolja az ember, miről beszéljen. Nem bánom! Beszéljünk a kényes kérdésekről. Arról, amiről manapság annyian és olyan sokféleképpen beszélnek. Kertelés nélkül és őszintén. Jó! Tehát: azt mondják széliében hosz- szában, hogy az orvosok jól keresnek. A szülők azzal biztatják a fiukat, lányukat, „tanulj, igyekezz, hogy orvos lehessen belőled” és hozzáteszik: Akkor lesz autód, házad, sok pénzed. Látja, én egy idősebb körzeti orvos vagyok. Már minden voltam. Megyei főorvos. kórház*, osztályvezető és most körzetben dolaozom. Háromezer ember tartozik hozzám. Naponta legalább százan kérik az orvos segítségét. Ez persze csak amolyan eszmei átlag a durchschnitt. Ha jön egy influenza járvány, még az udvaron is várakoznak. A betegnek pedig külön pszihózisa van. Először is tudni akarja, mi a baja. Vagyis azt ■'karja hallani az orvostól, amit odahaza a családi tanács már megállapított. Es ha az orvos mást mond, akkor kész a sértődés. Pláne, l(a nem azt a gyógyszert írom fel, amit neki a nénikéje ajánlott, akinek harminchat esztendővel ezelőtt volt bronchitise. De hol tartunk már attól. Nemcsak a gyógyszerek változtak, hanem a vírusok is, maga a betegség, az emberek ellenállása, de nem akarok én most orvosi előadást tartani. Szóval a beteg követel, mi pedig azon vagyunk, hogy minden ellenkezése ellenére meggyógyítsuk. így ahogy mondom: a beteg szeret ellenkezni. Este felhív telefonon, hogy... „doktor úr, nem használt a gyógyszer, rosszabbul érzem magam!” Rohanok a lakására és már az előszobában megcsap a pálinkaszag. Persze, hogy rosszul van. Verekszik benne a szesz és a gyógyszer. „A tánti erőszakolta belém!” — és ő nem tudott ellentmondani. Fekvő betegek! — külön kaszt a ' betegek sorában. Újabb telefon: Doktor úr! Azonnal jöjjön ki hozzám! Megint rohanok. Az ágyban fekszik a néni és olvas. Mikor meglát, leültet és azt mondja: — Olyan egyedül éreztem magam, doktor úr! Beszélgessünk egy kicsit, hiszen maga is egykorú velem .,. Es ilyenkor nem szabad mérgelődni. A homo sapiens, kialakulása óta társas lény. Megmagyarázom neki, hogy várnak a pacienseim, akik sokkal súlyosabb betegek. Megfogom a pulzusát, írok neki altatót, amit majd csak másnap válthat ki és távozásom után nyugodt álma van. Valaki — baráti körben — azt találta kérdezni tőlem, hogy... „mondd már meg igaz telkedre, neked minden beteged egy százast nyom a markodba?” Gondolja csak el, naponta csak ötven beteg és egy százas. Én lennék Magyar- ország leggazdagabb embere. Bár azt sem mondom, hogy hálátlanok a betegek. De ami túlzás, az túlzás. Nekem se éjjelem, se nappalom. Van úgy, hogy éjjel kettőkor visz- szabújok a meleg ágyba, mert elláttam egy súlyos beteget, mert felköltöttek és akkor újra cseng a telefon, hívnak a következőhöz. Menni kell! Hivatalból sem mondhatom, hogy már lejárt a munkaidőm, de mint ember sem tenném meg. Orvos vagyok, arra vállalkoztam, hogy gyógyítsak. Aki éjjel telefonál, az segítséget vár és gyors segítséget. „Szép háza van doktor úr! Javaslatok nyomában Négy év nem nagy idő. Mégis helyes megvizsgálni, hogyan teljesítették tanácsaink azokat a közérdekű javaslatokat, kívánságokat, amelyeket megyénk választópolgárai még 1963-ban felvetettek. valósítása a falvak, városok lakóinak jobb életkörülményeit teremtették meg, segítették a kulturális, a szociális az egészségügyi gondok megoldását. A tanácsok rendszeresen megvizsgálták, ellenőrizték a Megyénk fejlődését a számofc tükrében bemutatjuk, fényképekkel illusztráljuk. A jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok megvalósítása mellett szólni kell tanácsaink községfejlesztési tevékenyséSzép színfoltja lett Somoskőújfalunak a posta új épülete. A falu dolgozói emellett a parkosításban, a vízvezeték bővítésében, új járdák építésébenis nagy segítséget nyújtottak • a községi tanácsnak Megyénkben az 1963-as választásokat megelőző jelölő gyűléseken több mint 105 ezer választópolgár vett részt, s mintegy 12 ezer közérdekű javaslat hangzott el. Közülük számosat azonnal intéztek a képviselők, vagy a tanácstagok, mégis a javaslatok ösz- szegezése után községi, járási, városi és megyei szinten még több, mint 5 700 javaslat várt megoldásra. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a javaslatok tervszerű megvalósítása érdekében már 1963 áprilisában olyan intézkedési tervet tartalmazó határozatot fogadott el, amelyben megszabta a tennivalókat a megyei szakosztályok, járási, városi községi tanácsok végrehajtó bizottságai számára. Az 5700 közérdekű javaslatból 4786 községi, 298 járási, 390 városi, 233 pedig megyei hatáskörbe került. A közérdekű javaslatok megfeladatok végrehajtását, a különböző szervek a jelölő gyűléseken felvetett feladatok megoldását oly fontosnak tekintették, mintha az kimondottan az új tanácsok tervezett programjaként került volna megvalósításra. Bizonyítja ezt, hogy a négyéves időszak alatt a községi tanácsok számára megszabott feladatok mintegy 80 százalékát sikerült megoiüani. Elmondható, hogy a közérdekű javaslatok megvalósításával javult a megye kommunális egészségügyi, kulturális ellátottsága. A többi között bővült a községek villanyhálózata, jobb az ivóvízellátás, egész sor új egészség- ügyi, oktatási, népművelési intézmény szolgálja a kulturáltabb életforma kialakítámunkáról, amelyről csak aa elismerés hangján lehet megemlékezni. A javaslatok megvalósításához a beruházásié fordított anyagi eszközök egy részét állami, központi erőforrásból biztosított a tanács, más- részót saját erőforrásaikból teremtették meg. A községfejlesztési munka eredményei évről évre jelentősebbek, szembetűnőbbek. Az elmúlt négy esztendőbert a balassagyarmati járás területén 31,7, a pásztói járásban 38,9, a rétsági járásban 24,1 a salgótarjáni járásban 37,8, a szécsényi járásban 27 millió forinttal segítették a községfejlesztési tervek megvalósítását. Balassagyarmat Sok pénz fekszik benne.” Igaza van, szép, drága is volt, sok szoba is van benne, de ....az egyik a váró, a másik a rendelő, egy szoba kell, ahol tanul az ember, mert egy orvosnak lépést kell tartania az élettel. A mai szakmai élet pedig nagyon gyorsan változik. Emlékszem, amikor én kezdtem a praxisom, még megelégedtek az udvari várakozással. Esőben, hóban, sárban kint vártak a betegek az ajtóm előtt. Most, ha hideg a váró, már zúgolódnak. És igazuk van. Látta a kocsimat a ház előtt? Három éve vettem. Először irigyelték. Azt mondták, ez is csak egy orvosnak lehet. És amikor egy éjszaka a külvárosból telefonáltak. Menjek azonnal, mert elvérzik a beteg! Nyolc perc alatt kint voltam. Mértem az időt. És megmentettem a beteget. Senki sem kérdezte éjjel egy órakor: Hogyan ért ide ilyen gyorsan doktor úr? Természetesnek vették, mert orvos vagyok, tehát sietek. A diplomámra mondom, még három perc és a beteg meghal. Ezért nem törődöm a megjegyzésekkel, úgy veszem, hogy legtöbbször tudatlanságból fakadnak. Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy — mint minden szakmában — nálunk is vannak kavzsiak. E?”'- magam is elítélem. Ki kellene seprűzni őket az orvosi társadalomból. Az ilyenek hintik el a bizalmatlanság mételyét a betegek körében. Hál, istennek kevesen vannak ... g. b. Üj székhazat épített Szécsényben az Országos Takarékpénztár. A közös fedezetű beruházás lehetővé tette, hogy az épület emeleti részén elhelyezzék a több ezer kötetes, minden igényt kielégítő járási könyvtárat is sát. A megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedési tervének megfelelően hajtotta égre az utak portalanítását, j autóbuszjáratok indítását, 3 "rítését, a patakok szabályozását, átereszek, hidak építését, új bolthálózat megteremtését városban 7,9, Salgótarjánban 13,1 millió forint a városfejlesztésre felhasznált összeg. A megyei szinten bévé ..élként Jelentkező 189 millió forintot a társadalmi munka és a helyi anyag felhasználása gyarapította megyénk falvainak, városainak erőforrását.
