Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-07 / 32. szám
yiLÄC PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! — Peking —Moszkva légihid (2. oldal* — Nyugdíj előtt (4. oldal) — Halálos tragédia (6 oldal< Fogadás Heathrow repülőterén Kosziéin Angliába A bizalom mély és kölcsönös A na^ybátoDyi körzetben: Jedlicska Gyula, Pásztón Varga I»boriié, Balassagyarmaton Schuchmann Zoltán a képviselőjelölt LONDON, Köves Tibor, és Sugár András, az MTI tudósítói jelentik: Hétfőn magyar idő szerint 12 óra 32 perckor a London melletti Heathrow repülőtérre érkezett Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök IL— 18-as különrepülőgépe. A hivatalos látogatásra a Londonba érkező szovjet kormányfő kíséretében van Givi Uzsavahisvili és Valter Klau- szon, Grúzia, illetve Észtország miniszterelnöke, Szolda- tov külügyminiszterhelyettes, valamint Ludmilla Gvisianyi, Koszigin leánya, aki a szovjet külügyminisztérium könyvtárában dolgozik és kitűnően beszél angolul. A szovjet és brit lobogókkal díszített emelvény elé gördülő repülőgépre fellépő Harold Wilson miniszterelnök — Szmirnovszkij londoni szovjet nagykövet társaságában — szívélyesen köszöntötte a szovjet kormányfőt, majd Koszigin és Wilson együtt jelent meg a repülőgép ajtajában. Wilson ezután bemutatta Kosziginnek a kabinet több tagját. Ezután Wilson miniszterelnök állt a mikrofon elé és néhány oroszul elmondott üdvözlő szó után a következőket mondotta: — Nagy örömünkre szolgál, hogy Nagy-Britannia földjén üdvözölhetjük önt és kolléNem mindenben sikerült a zökkenéstelen átmenet 196G-ról 1967-re az Építésügyi Minisztérium három salgótarjáni vállalatánál. A Salgótarjáni Öblösüveggyár a januárban négy- száznyolcvannégyezer forint értékű üvegtermeléssel maradt adós. A feldolgozó üzem egyes [részlegei új munkahelyen kezdték az új évet, még nem vészelték át ennek következményeit. Ismét kísért a régi probléma. Kevés a csomagoló anyag. S ez leginkább a gyár export tevékenységét sújtja. Hiába készült el a szállítmányok java része, csomagolás nélkül nem lehet megrakni a vagonokat. Ezért a tőkés országokból érkezett januári megrendeléseknek csak negyven százaléka, a szocialista országokba szállítandó áruknak mintegy hatvan százaléka hagyta el a gyárat. Ennél valamelyest jobb a Síküveggyár eredménye. Itt januárban több üveget termeltek a tervezettnél, s nyolc százalékkal múlták felül az országos vállalat által előírt csomagolt, elszállított táblaüveg mennyiségét. Az edző üzem negyvenhárom százalékkal szárnyalta túl a tervét. Azonban a Sík üveg árban is jobban örültek volna annak, ha az ötvenhároméit. r négyzetméterrel több elszál1 ítbtt üveg közt elment volna az a mintegy huszonöt- ezer négyzetméter exportüveg is, amelynek előállítása így érkezett gáit. Már régóta nagy várakozással tekintünk az ön látogatása elé. Különösképpen azok közülünk, akiknek — mint nekem is — már korábban abban a kiváltságban volt részünk, hogy baráti eszmecserét folytathattunk önnel Moszkvában. Olyan régi barátként és államférfiként üdvöz. löm önt most Londonban, akiről személyes tapasztalataim alapján tudom, hogy higgadt és bölcs a dolgok megítélésében, meleg szívű az emberi kapcsolatokban. Koszigin szovjet miniszterelnök válaszbeszédében hangsúlyozta: Amikor Londonba indultunk, az a meggondolás vezérelt, hogy a nemzetközi fejlődés jelenleg nagy felelősséget igénylő szakaszban van és hogy Nagy-Britannia a külpolitikai ügyekben való hagyományos, aktív részvételével pozitív szerepet tölthet be egy sor halaszthatatlan probléma megoldásában. Számba vettük azt is — mondotta Koságin —, hogy a szovjet—angol kapcsolatok fejlődése megfelelne a nemzet- köá enyhülés érdekeinek, aminek szükségességét mindenütt egyre inkább felismerik. A szovjet kormányfő hangoztatta: szeretnénk, ha ez a látogatás hozzájárulna a jobb megértéshez mind a Szovjetunió és Nagy-Britannia kétoldali kapcsolatában, mind pedig korunk fontos problémáira vonatkozó állásfoglalásainkban. gyárban az export megrendelések részbeni késedelmességével, illetve az üvegminöség átmeneti romlásával magyarázzák az export elmaradást. Lényegében előre jelzett okai vannak a Nógrád megyei Építőipari Vállalat körülbelül egymilliós januári elmaradásának. A téli munkák hiányos előkészítése miatt januárban a tervezettnél több munkást kellett fagyszabadságra küldeni. Szorgalmazták az elmaradt fizetett szabadságok, s az erre az évre esedékes fizetett szabadságok kivételét. Ennek haszna később megtérül, de a januári termelésben négyszázezer forintnyi kiesést idézett elő. A szakipari építésvezetőségek egymilliós feladatukhoz képest alig félmillió értéket termeltek. Aggasztó, hogy nem túlságosan jók a februári kilátások sem. Néhány építkezés megkezdését különböző körülmények gátolják, ezért például az egyes számú főépítésvezetőség munkalehetőségei a kedvező időjárás ellenére is korlátozottak. A vállalat negyedéves terve harmincötmillió forint értékű építést-szerelést ír elő. Jó lenne, ha a januári elmaradáshoz februárban már nem gyűlne több, s az egymillió forintot március végéig behoznák. Régi tapasztalat ugyanis, hogy az első évnegyed teljesítményei erősen befolyásolják az egész esztendő eredményeit. Vasárnap délután mintegy 400 választópolgár gyűlt ösz- sze a nagybátonyi bányász művelődési otthonban országgyűlési képviselői, megyei tanácstagi és járási tanácstagi jelölő gyűlésre. A nagyteremben helyet foglaltak Nagybátony lakói mellett Mátraverebély, Kisterenye, Nemti, Szuha, Mát- ramindszent, Dorogháza, Ho- mokterenye, és Nádújfalu választópolgárainak küldöttei is. A jelölő gyűlés elnökségében ott volt Jedlicska Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Hankó János elvtárs, a Nógrád megyei Tanács vb-elnöke, Szoó Béla elvtárs, az MSZMP járási bizottságának első titkára, Herencsényi József, a Salgótarjáni Járási Tanács VB- elnöke, Kazinczi Pál, a Hazafias Népfront salgótarjáni járási bizottságának titkára, Nagybátony párt- és tömegszervezeteinek vezetői. Kispál József, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt párt- biztottságának titkára, a hármas számú országgyűlési kerületi bizottság választási elnökségének elnöke megnyitó szavai után Szoó Béla elvtárs, a járási pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. — Az országgyűlés 1966. november 11-én hozott törvénye elindította azt a nagy politikai munkát. amely 1967. március 19-én fejeződik be, amikor megválasztjuk az országgyűlési képviselőket, a megyei, járási, községi tanácstagokat. Ennek a nagy munkának elvi, politikai tartalmát adta meg pártunk IX. kongresszusa, amikor értékelte a négyéves munkánkat és társadalmi szinten is meghatározta legfontosabb feladatainkat — kezdte előadói beszédét Szoó Béla elvtárs. A jelölő gyűlés szónoka a megye fejlődése után a salgótarjáni járás és szűkebben Nagybátony gyarapodását mutatta be a számok tükrében. Elmondotta a többi között, hogy járási szinten még 1962- ben csak 36 millió forint állt a járás rendelkezésére, az állami költségvetés 1966-ban már mintegy 50 millió forintos gazdálkodást tett lehetővé. Ezt gyarapította a csaknem tízmillió forintos községfejlesztési alap. Az ipari üzemek beruházásai, és a községek fejlesztése mellett csupán egy év alatt, az elmúlt esztendőben mintegy 11 millió forintos állami támogatást kaptak a járás termelőszövetkezetei is. — Hogy mire költöttük az állam által biztosított forintot? Végezzük el ezt a számvetést. Eddig például 3490-nel bővült a közvilágítási lámpák száma. A villanyhálózatot 240 kilométer hosszúságban fejlesztettük. 25 községben ma már modern higanygőz lámpák ontják a fényt Megépítettünk 171,2 kilométer utat, 139,3 kilométer járdát. És ha a szűkebben vett Nagybátony fejlődését vizsgáljuk, itt sincs szégyenkezni valónk. A község vezetői tovább folytatták a falu szépítését, parkosítását, az üzlethálózat korszerűsítését, a szolgáltatások kiszélesítését. Megoldást nyert a vízprobléma, a közvilágítás bővítése pedig ma is folyamatban van. Feltétlen szólnom kell az ipari vonatkozású beruházásokról. Nyugodtan állíthatom, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt beruházásának jelentős részét a nagybátonyi területre fordították. Az utóbbi négy évet figyelembe véve mintegy 250 millió forintot használtunk fel Katalin-bá- nya, Szeptember 6. akna, Ti- ribes bánya* Kányás-akna és a ménkesi bányaüzem rekonstrukciójára, gépesítésére. Nem új, ha azt mondom, hogy ez a jövőben is így lesz, sőt fokozódik. Szoó Béla eivtárs ezután elmondotta még, hogy a salgótarjáni járás területén éves átlagban több mint kétszáz lakást építenek a dolgozók. A mintegy 50 millió forintos költségvetésből több, mint 25 millió forintot kulturális célokra költöttek az elmúlt évben. Művelődési otthon öt épült az elmúlt választás óta, ma már 29 községben szolgálják a falu lakóinak kulturális igényeinek kielégítését, a fiatalok szórakozási lehetőségeit. A községi könyvtárak száma 36- ról 57-re növekedett, a dolgozók iskolájában pedig évente mintegy 400 felnőtt gyarapítja tudását. — Mi nem tagadjuk, van még sok tennivalónk is. A bányák termelésének csökkentésével egyik fontos megoldásra váró feladat a foglalkoztatások biztosítása, a fiatalok munkában való elhelyezése. Nem tudjuk megfelelően még ma sem megoldani a nők elhelyezését. Segíteni kell fiataljainkon is. hová, merre irányítsuk, milyen szakmát válasszanak, milyen középiskolákba járjanak. De azt is elmondhatjuk, hogy a gond a megoldás útján halad. Tisztelt jelölő gyűlés! Éppen azért, hogy a megye, a járás ügyét megfelelően képviseljék az országgyűlésben, hogy a jelenlegi problémáinkat köny- nyebben meg tudják oldani, a Hazafias Népfront nevében, a pártbizottsággal teljes egyetértésben javaslom a jelölő gyűlésnek, jelöljük a hármas körzetből megyénk országgyűlési képviselőjének Jedlicska Gyula elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát. Javasolom, hogy jelöljük Jedlicska elvtársat a megyei tanács tagjának is. Ügy gondolom, Jedlicska elvtársat nem kell külön bemutatni a tisztelt jelölő gyűlésnek. Megyénk Szülötte, kazári bányász fia. Jedlicska Gyula elvtárs 38 éves és 1951-ben Egerben a Pedagógiai Főiskolán tanári diplomát szerzett. Mint főiskolai hallgató aktív ifjúsági vezetőként dolgozott. A. főiskoláról kikerülve függetlenített pártmunkás lett. Dolgozott az MDP Központi Bizottsága Agitációs- és Propaganda Osztályán, a kétéves pártfőiskolán mint tanár, Balassagyarmaton és Salgótarjánban a városi pártbizottság első titkáraként, majd később a megyei pártbizottságon, mint titkár. 1966-tól a megyei pártbizottságunk első titkára, de közben 1954-ben elvégezte az S2KP hároméves pártfőiskoláját. Mint pártmunkás, élénk közéleti tevékenységet fejtett ki eddig is. Jelentős tapasztalatokra tett szert. Balassagyarmaton a pártbizottság irányítása mellett jelentős érdeme van a város politikai, gazdasági és kulturális fejlesztésében, a termelőszövetkezet létrehozásában. Salgótarjánban nagy részt vállalt az üzemek rekonstrukciójának megvalósításában, a város építésében. A párt politikájának megfelelően erőfeszítéseket tesz az iparmedence politikai, gazdasági és kulturális fejlesztése érdekében. A hatalom megvédése érdekében való helytállásáért 1957-ben a „Munkás-paraszt hatalomért” érdemérem, eredményes munkájáért 1964-ben a „Szocialista munkáért érdemérem” kitüntetésben részesült. Eddigi eredményes, politikai és társadalmi tevékenysége megyénk kommunistáinak és lakosainak bizalma, megbecsülése biztosíték arra, hogy mint országgyűlési képviselő jól szolgálja a dolgozók, a választó kerület és az egész megye érdekeit. Munkássága, a párt politikájának maradéktalan megvalósításáért kifejtett tevékenysége, kiállása is biztosíték arra, hogy az ország legfelsőbb törvényhozó testületében hatékonyabban dolgozzon a megye fejlesztéséért, részt vegyen az országos feladatokban. Ezért ismételten javasolom, hogy jelöljük Jedlicska Gyula elvtársat a hármas körzet országgyűlési képviselőjének, a megyei tanács tagjának. Szoó Béla eivtárs előadói beszéde után Toldi Miklós, a nagybátony“ bányaüzem párt- bizottságának titkára emelkedett szólásra. — Ügy gondolom, hogy a javaslat találkozik a választó- polgárok véleményével. Jedlicska eivtárs eddigi tevékenységét jól ismerjük. Ezért javasolom képviselő és megyei tanácstagjelöltünknek. Egyben engedjék meg, hogy javaslatot tegyek három járási tanácstag jelölésére is. Javasolom, hogy Szoó Béla elvtársat, aki eddig is képviselte érdekünket, Urbán István elvtársat, a község' tanács vb-titká- rát, aki hosszú évek óta nagy buzgalommal tevékenykedik községünk fejlesztésén és Gazsi Zoltán' elvtársat, a szolgáltató vállalat főmérnökét, mint műszaki embert, a járási tanács tagjai közé fogadjuk el jelöltnek. Felszólalt a vitában Simon Bálintné, a községi termelő- szövetkezet párttilkára, aki annak a reményének adott kifejezést, hogy Jedlicska elvtárs az országgyűlésben, a többi jelöltek a járási tanácsban méltón képviselik a nagybátonyi körzet választópolgárait Pintér Barna, a nemti választópolgárok nevében csatlakozott a jelöléshez. Tács Miklós bányász, a jelölés elfogadása mellett mindjárt kéréssel ia fordult a jelöltekhez: oldják meg a községben a közvilágítást, a lakók kérésének megfelelően létesítsenek egy önálló tejboltot de gondoskodjon az ingatlankezelő vállalat a szemétszállításról is. Bódis Istvánná bölcsődei dolgozó a bányavárosiak kérését tolmácsolta: rendezzék a bányavá- rbsiak közlekedését a vasútállomáshoz. Oláh János községi népfront elnök a bányavárosi utcák, építését sürgette. Tanyai Ferenc, a nagybátonyi bányaüzem igazgatója azt kívánta, hogy erőben és egészségben dolgozzanak a bányászok jövőjéért. A jelölő gyűlés résztvevői ezután egyhangúlag elfogadták Jedlicska Gyula elvtársat a körzet országgyűlési képviselőjelöltjének, megyei tanácstagnak. Szoó Béla, Urbán István és Gazsi Zoltán elvtársakat járási tanácstagjelöítek- nek. Ezután Jedlicska Gyula elvtárs emelkedett szólásra. — A magam és a többiek nevében megköszönöm az előlegezett bizalmat, amely úgy érzem, hogy mély és kölcsö nös. Valamennyien tudjuk, hogy nagy és felelősségtelje* munka a választópolgárokat képviselni az ország legfelsőbb (Folytatás a 3. oldalon. A kezdet lehetne jobb is Jelentés három vállalatról februárra maradt. A Síküveg-
