Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

február 5 vasárnap nflenHo 11 Szülői munkaközösségekről Jelmezbál az iskolában — Képzelje, a fiam mindig hármasokat hoz haza történe­lemből Az új tanárnő nem szívleli a fiamat. — Sajnos, az én fiammal is ez a helyzet. Szülői munkakö­zösségi tagok vagyunk, men­jünk el az igazgatóhoz. És elmentek ... Az igazgató természetesen kivizsgálta az ügyet, de nem a panaszosoknak, hanem a tanár­nőnek kellett igazat adnia. Ugyanis mindkét fiatalember elhanyagolta a történelmet, s ráadásul a szülőket is félreve- eették. A történtek nem segítették elő a nevelő és a szülők egyet­értését. A vezetőségi tagok pe­dig rosszul értelmezték megbí­zatásukat,-mert nem a tanárok elleni panaszkodás, hanem azok munkájának segítése a felada­tuk. Az elmúlt napokban egy iz­gatott papa keresett fel: — Szörnyű ... Tessék elkéií- aelni számtanból megbuktatták a kislányomat — Hát ez elég baj. De ha esak ebből bukott, az év végé­ig még javíthat — válaszol­tam. — De ezt érdemeltem én?. . Éppen velem tették ezt. Hisz annyit dolgoztam az iskolá­ért ... Műsorokat szerveztem, faliújságot rajzoltam... És most tessék, ez a hála?'... A szülő kétségkívül sokat se­gített az iskolának. Elfelejtette azonban, hogy nem az ő társa­dalmi tevékenységét, hanem leánya iskolai munkáját osztá­lyozzák. A kettő nem ugyanaz. Az egyik nem befolyásolhatja a másikat... Ha így lenne, ké­sőbb a gyermek vallaná ká­rát ... Szerencsére az említett két kis epizód ma már nem gyako­ri eset. Inkább az alábbiak a jellemzőbbek. Élt egyszer egy János. Óriás termetű, erős legény volt, de az esze még az erejénél is job­ban fogott. János nagy erejének és még nagyobb eszének hire a ki­rályhoz is eljutott. A királyt nagyon bosszantotta, hogy or­szágában többet beszélnek Já­nosról, mint az ő jóságáról. Elhatározta, hogy próbára teszi János eszét és erejét, s ha nem állja ki a próbát, börtönbe vetteti a legényt. Magához hívatta hát, és megparancsolta neki. hogy reg­gelre merítse ki a palota kert­je alatt folydogáló patak vi­zét mert annak csobogása za­varja az álmát. Nekilátott János egy óriási vödörrel a patakocskának, hogy kimerje. De a víz nem apadt, hanem egyre inkább növekedett. Reggel elöparancsolta Já­nost a király és rárivallt, mi­ért nem teljesítette a paran­csot? 1 — Nem apaszthatja el annak a pataknak a vizét senki em­ber fia. csak te magad, felsé­ges királyom — felelte János — mert azoknak a szegény embereknek könnyei táplálják a patak forrását, akiket a te udvarodban lebzselő inayen- élők nyomorítanak. Az igazgatónő a szülői érte­kezleten megemlítette, milyen hepe-hupás az iskola udvara — Igaz, ennek az elegyenge- tését már kétszer kértük a ta­nácstól ... A gyűlés után hárman-né­gyen okos tervet szőttek . . Az egyik sódert szerzett, a másik teherautót, a harmadik szer­számokat. a negyedik vállalta a lapátolók összeverbuválását A legközelebbi szülői értekez­leten az igazgatónő már öröm­mel jelentette be az udvar rendbehozását... I v * Természetesen sokkal jobb. ha a szülői munkaközösségek nem kampányfeladatokat olda­nak meg, hanem betartják az év elején kidolgozott munka- tervüket. így nem történhet meg, hogy a szülői munkakö­zösség csak akkor található, ha baj van. A szülői munkaközösségek va­lójában tömegszervezetek. Egy- egy iskola tanulóinak szülei sokféle foglalkozásúak. Egyik elméleti, másik gyakorlati vo­nalon tevékenykedhet A nap­jainkban folyó kulturális ve­télkedők szervezésében pédául a szellemi foglalkozású, vagy éppen művészi beállítottságú papák, mamák patronálhatják az iskolát, a szakköröket Nem egy szülői munkaközös­ség kíséri figyelemmel, és tá­mogatja hathatósan az iskola gyermekvédelmi munkáját. A segítésnek, az összefogásnak számtalan példáját sorolhat­nánk még föl, amelyek társa­dalmunk legféltettebb kincsé­ért. a gyermekért, a holnap em­beréért történtek. 'A szülői munkaközösségek tevékenysége tehát munka va­lamely közösségért, és mivel ebben a mi saját gyermekünk is ott van, így közvetve érette is történik... A király elkergette udvaron­cait, és lám, egyszerre kiszá­radt a hangosan csobogó könnypatak. Másnap azt parancsolta a király Jánosnak, építsen reg­gelre jó magas kerítést a pa­lota körül, mert a völgyből feltörő szél zúgása is zavarja. Este nekilátott János a munkának, de akármilyen vastag falat emelt, a szél min­dig ledöntötte azt. Reggel nagy haragra ger­jedt a király, mikor látta, hogy nem építette fel János a ke­rítést. — Nem is építheti fel azt senki emberfia, csak te ma­gad, felséges királyom — mondta János, — mert azt a szelet azoknak a szegény em­bereknek nehéz sóhajtása táp­lálja. akiket tolvaj kincstárno­kaid fosztogatnak sziinös-szün- telen. Akkor a király elkergette a Kényelmetlen rend a lakásban A berendezési tárgyak nem azért vannak, hogy kiállítási darabok­ként. a látványosság kedvéért őrizgessük, hanem hogy minél kel­lemesebben és kényelmesebben él­jünk használatukkal: szolgálják tulajdonosaikat és ne a tulajdono­sok legyenek lakberendezésük rabjai Ez talán sokak szemében „szentségtörés”, de igazán meghitt otthonná — ahová jó hazamenni — esak az a lakás válhat, ahol lakóinak életkörülményei és hasz­nálati tárgyainak elhelyezése lo­gikus összefüggésben van egymás­sal. semmit sem a látványosság diktál, hanem csakis a célszerű­ség. ) Gyakorta megtörténik: a család egyik tagja hivatásszerűen, vagy Kedvtelésből munkát végez ott­hon, sőt, uram bocsá’ még szeme­tei is vele. Mármost annak van-e igaza, aki ezen a jelenségen nap mint nap felháborodik, esetleg a másik helyett elrakodik, s az ott­honban kívánatos REND-re hivat­kozva valósággal tUtja az említett „passziózást?” A REND a lakásban esak akkor lehet kötelező erejű, ha az élet- körülmények és a használati tár­gyak logikus összefüggésére épül. Tehát nem az ottlakók tevékeny­ségét kell a látványossághoz iga­zítani, hanem a rendet kel] úgy kiépíteni, hogy az otthoni kedv­telésnek is állandó helye, tere le­gyen. A családtagoknak — akár­csak egy fél négyzetméteres — önálló zuguk legyen, amely kizá­rólag az övék. amelyen belül a maguk sajátos rendjét teremtik meg. Ha ezen túlmenően dúlják fel a REND-et. ha a szemetelésü­ket nem takarítják el maguk, ak­kor Jöhet a szemrehányás, Ille­téktelen rakodás, de addig — nemi Gyakori vita-téma, hogy hová lett egy bizonyos tárgy, amit a „sértett fél’’ néhány héttel ez­előtt Ide vagy oda rakott, de on­nan eltüntl A számonkérő több­nyire azon a jogcímen tartja ma­gát „rendesnek”, mert ő emlék­szik rá — még hónapok múltán is —. hogy hóvá tette le a hol­mit. s „ellenfelét” azért tartja rendetlennek, mert nehezen jön rá. hogy máshová rakta. Sok otthonban nem is saját meggyőződésükből fakadóan szen­vednek a rosszul értelmezett REND-től a családtagok, hanem az esetleges VENDÉG miatt vál­lalják a feszélyezett környezetet. Kétségtelen, hogy az ötletszerű­en széthagyott holmik (kivált a széthagyott ágyneműk, fehérne­műk) nem vonzóak. Am attól túl ünnepélyes és feszes tesz a kör­nyezet. ha a dohányosoknál még egy csikk sincs a hamutartóban és minden apró tárgyon látszik, hogy „kimozdítani tilos!” Ma az otthoni rendet Is másként kell értelmeznünk, ha azt akar­juk. hogy az szolgáljon bennün­ket, s ne ml a REND-et. tolvaj kincstárnokait is, és lám, egyszeriben elhallgatott a szél és olyan csendesség lett, hogy az idő múlását is halla­ni lehetett Másnap megparancsolta a király Jáno/snak, hogy reggel­re ássa fel a szemközti kopár hegyoldalt és ültesse be fi­nom bort termő szőlővel. Este hozzáfogott János az ,ásásnak, de nem haladt a mun­kával, mert ásó, csákány, eke­vas, minden szerszám beletört a hegy sziklás testébe. Irtózatos méregbe jött reg­gel a király, mikor meglátta a kopár hegyet. — Nem is áshatja fel azt senki emberfia, csak te magad — mondta János —, mert vzoknak a kőszívű ispánoknak szidalmaiból keletkezett, akik a te nevedben nyomorgatják a népet. A király erre elkergette kő­szívű ispánjait is, és lám, a Kedves szokás a gyerekek farsangi mulatsága. Szívesen öltöznek ilyenkor kedvenc mesealakok ruhájába, vagy űrhajósnak... A jel­mezeket saját maguk össze­állíthatják. meglevő ruhafé­lékből! Itt van mindjárt a kis ki­rálykisasszony: koronája ara­nyos papír. A nyári blúzra fehér vászongallér borul, a derekát széles selyemöv fog­ja körül — és csipkés szok­nyája Anyuka vagy, a na­gyobb nővér csipkés alsó­szoknyájából való. Persze, hogy a dereka bő, — de szo­rosabbra kell varrni benne a gumiszalagot. Fehér haris­nya, lakkcipő egészíti ki a jelmezt. A turbános török ruhája — pizsama. Szépen kimosva, ki­vasalva. a gallérnál felgom­bolva, a nadrágnál pedig gu­mival behúzva. Széles, rán­colt selyem, vagy más. véko­nyabb kelme az öve, amelybe tőrt is lehet fűzni. A turbán­ja törülköző. Anyuka ékkö­ves brossával és hosszú tol­iakkal díszítve. hegyoldal egyszerre ledobta magáról a sziklákat, és meg­telt zöldellő szőlőtőkékkel. Most már úgy látszott, sem­mi sem zavarja többet a ki­rály álmát. Akkor elébe állott János, és azt mondta: — Felséges királyom, kimer­tem parancsodra a könnypatak vizét, elhallgattam a sóhajok viharát, virágzó szőlővel ültet­tem tele a hegyoldalt. Telje­sítettem parancsodat, mit ka­pok érte? — Börtönt! — kiáltott ha­raggal a király. — Mindent én magam tettem azzal, hogy el­kergettem udvaroncaimat, kincstartóimat és ispánjaimat. — De én tanácsoltam, hogy ezt tedd! — kiáltotta haraggal János —. s oz én tanácsom nélkül sosem tudtad volna, mit, hogyan kell tenned. Ám a király kitartott a ma­ga igazh mellett és börtönbe csukatta Jánost. De János óriási erejével le­döntötte a börtön falát, le­rombolta a király palotáját, összetörte aranytrónját, azután elkergette a gőgös, ostoba ki­rályt és ma is boldogan él a szőlőtermő, virágos hegyolda­lon. Szinetár György kockás pulóverben és színes harisnyanadrágban ugrabug­rál: csak hegyes papírsüve­get kell csinálni jelmezéhez, és gumira fűzött, széles fo­dorgallért. s néhány pom- pont maradék bébifonalból. — vagy vatából. Az űrhajós jelmeze tré­ningruha. sisakja ezüstpapír­ral beragasztott kartonból készíthető. VÍZSZINTES: I. Száztizenöt éve született, a karburátor egyik feltalálója. 10. Függ. 11 Régi ho&sánérték. 12. 499 római számmal. 14. Mindent ütő kártya. 15. Vissza: zamat. 16. ...gara: vízesés. 18. Belső váladék. 19. Azonos más­salhangzók. 20. Régi büntető- eszköz. 22. Látására magán­hangzói. 23. Petrezselyemben leled. 24. Szavazat. 25. Testrész. 26. Biliárd kelléke. 28. Hajó ré­sze. 29. Régi súlymérték. 30. Hőemelkedés. 32. Római kraj­cár. 33. E. E. M. 35. Te meg 6. 36. Könyvelés. 40. Százöt éve el­hunyt amerikai technikus, az első tengeralatti kábel alkotó­ja. (Zárt betű: T). FÜGGŐLEGES: 1. Megyénk festőművésze (Ferenc). 2. Állati lakás. 3. Kér­dőszó. 4. Súlymérték röv. 5. Fél­M adáréttercm Kismadárnak etetőt Peti buzgón ácsoL Jelest kap majd félévkor politechnikából! Zsuzsika is jószívű: magot hoz kötényben. — Legyen minden kismadár most az én vendégem! Kész a madárétterem! Tessék besétálni! Ki-ki vegyen, ne tessék a pincérre várni! Donki cica felfigyel s eképp nyávog szépen: — Társadalmi munkában pincér teszek, kérem! Pincér lennél? Elhiszem! — Peti hangja vádló — Ámde ez az étterem nézd, — önkiszolgáló! Lelkes Miklós Erdősáv Békés óriások, Nyúlánk jegenyék. Athussan közöttük Galamb és veréb. Ha jön, megmarkoljak Torkán a szelet És visszafordítják: Tovább nem mehetsz? A szél nekivadul, De fogja az ág S mikor már elunta, Az ág visszavág. drágakő. 6. Termék. 7. A nátri­um vegyjele. 8. Számtani mű­velet 9. Rosta. 13. Ilyen vetítő is van. 14. Szülő. 17. Ringat 18. Férfinév. 19. Eszkábál. 21. Orr része. 22. Á. O. K 24. Vissza: messzeség. 25. Mezőgazdaság eszköz. 26. Horgászzsinór. 21 Például a sárga. 28. A hét ve­zér egyike. 29. Nedve. 31. Ke­resztül. 33. Ausztráliai futóma­dár. 34. Férfinév. 37. De 38. Tisztelt cím. 39. Lila mással­hangzói. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, 40 és a függőle­ges 1. A január í*-i gyermekrejtvény helyes megfejtése: Hochmeister,; Karslnszkij. Könyvjutalmat nyertek: Gagyl Ildikó Klsterenye, Vallus Tamáa Pásztó, és Nagy Ildikó Salgótar­ján. A könyveket postán küldjük «ti Balogh Béni Ny. A. A vidám kis bohóc tarka­Kimertem a patak vizét Maglódi Magda Darázs Endre GYERMEKEKNEK í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom