Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

2 NOG R A D t!)R7 február 5 vasárnap Hatalmas robbanás Saigon közelében Űjabb bombatámadások a VDK ellen EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN SAIGON (MTI) Szombaton hajnalban hatal­mas robbanás rázkódtatta meg a dél-vietnami fővárostól mindössze huszonegy kilomé­terrel északra fekvő Long Binh-i amerikai lőszerraktárt. Amerikai tisztek feltételezik, hogy a dél-vietnami szabad­ságharcosok akciójáról van szó, akik a raktárt körülvevő szögesdrót akadályon átjutva időzített bombát helyeztek el és a sötétség leple alatt vissza­vonultak. Az elsőt újabb két óriási robbanás sorozat követte és még );íz órával később is lángokban állt a raktár nagy része. A robbanás erejét Sai-^ gonban is érezték. Amerikai szóvivő szerint az akció nem követelt emberáldozatot. A szóvivő nem volt hajlandó nyilatkozni az okozott kár méreteiről. A Mekong deltavidékén Vinh Binh tartományban a szabadságharcosok heves tűz alá vettek egy a Co Chien fo­lyón haladó amerikai őrhajót. Két amerikai súlyosan megse­besült, egy pedig eltűnt. Egy saigon! amerikai kato­nai szóvivő bejelentette, hogy a múlt hét szerdáján Da Nang- tól 19 kilométerrel délnyugat­ra amerikai tengerészgyalogo­sok „tévedésből” tüzérségi tűzzel árasztottak el egy kis falut. A „tévedésnek” nyolc halálos és tizennyolc sebesült áldozata van. B—52-es ríehézbombázók pénteken Saigontól negyven- három kilométerrel északra, illetve 530 kilométerrel észak­keletre fekvő térségekben bom­bázták a partizánok feltéte­A TASZSZ jelenti a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségénél MOSZKVA (TASZSZ) Nyugati hírügynökségek az Üj-Kína .moszkvai tudósítójá­tól kapott információkra hi­vatkozva azt jelentik, hogy a szovjet rendőrök állítólag összetörték a kínai nagykövet­ség épületének falán levő szovjetellenes anyagokat be­mutató vitrint és megverték a kínai diplomatákat, akik be akartak avatkozni. A TASZSZ rendelkezésére álló megbízható adatok sze­rint az ügy a következőkép­pen játszódott le: Szovjet dolgozók számos le­vélben tiltakoztak a vitrinben kiállított rágalmazó anyagok ellen. Emiatt felhívták a Kí­lörtént incidensről nai Népköztársaság nagykövet­ségét, hogy távolítsák el eze­ket az anyagokat és fényké­peket, és hagyjanak fel a szovjetellenes propagandával. A Kínai Népköztársaság nagy- követsége azonban nem fogad­ta el ezeket a figyelmeztetése­ket. Ekkor szovjet állampol­gárok maguk távolították el a vitrinben kiállított rágalmazó anyagokat. A kínai diplomatákat nem verte meg senki, ellentétben a kínai nagykövetség és az Üj Kína hírügynökség képviselői­nek állításaival — rágalom és provokáció minden ilyen állítás — hangoztatja a TASZSZ jelentése. Nasszer—Aref találkozó . KAIRO (MTI) Szombaton a kairói Kubbeh Palotában megkezdődött Nasz- szer egyiptomi és Aref iraki elnök hivatalos tanácskozása. A kairói sajtó rámutat: a ta­nácskozás célja a két ország politikai, katonai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak el­mélyítése, az arab kérdések megvitatása. Nasszer és Aref elnök pén­teken délután a programtól eltérően kétórás különmeg- beszélést folytatott, amelyen nem vettek részt a küldöttsé­gek tagjai. Az iraki elnök egyiptomi lá­togatása során megvitatja a közép-keleti olajválság problé­máit is. Kairói megfigyelők szerint Aref hazatérése után döntésre kerül sor az olajvitá­ban. A két elnök megvizsgálja az arab világban kialakult fe­szült helyzetet is. Ügy tud­ják, hogy Irak tervet dolgozott ki az egyesített arab parancs­nokság megmentésére. Az iraki hadügyminiszter szerint Jor­dánia nélkül is meg lehet ol­dani az arab államok védel­mének biztosítását és a szük­séges csapatokat Jordánia elutasító magatartása követ­keztében Szíriában és a hazai övezetben lehet elhelyezni. Zseb-válság — mondhatjuk Málta és London vitájára, s joggal, hiszen egy kis ' öldközi-tengeri szigetcsoport áll most szemben a nagyhatalmú brit szigetországgal. De nemcsak ezért jog­erős a „ zseb-vál­ság" 'megjelölés, hanem azért is, mert ezúttal va­lóban a máltaiak szebéről van szó. Az 1964-ben füg­getlenné lett szi­getcsoport első és legfontosabb „ipa­ra" ugyanis az ott állomásozó brit légi- és haditen­gerészeti erők ki­szolgálása. London — a saját zse­bére gondolva — most csökkenteni akarja máltai tá­maszpont-költsé­geit, amire az ot­tani kormány ulti­mátummal vála­szol, a szerződét teljes felmondásá­val fenyegetőzik, abban a remény­ben, hogy az an­golok — és az ál­taluk jelentett jö­vedelmek — ma­radnak. Ez sem minden nap for­dul elő, hogy egy fiatal független or­szág — a külföldi támaszpontok ma­radását követelje... De a máltai mi­ni-válságnak ez csupán érdekes mellékkörülmé­nye. Igazi tanul­sága az a nagyobb mértékű válság, aminek ez csak sajátos visszfénye. Az a támaszpont­csökkentő terv, amely a máltaiak különös ellenkezé­sét kiváltotta, szo­rosan összefügg azzal a vitával, amely Londonban Nagy-Britannia világhatalmi sze­repe körül zajlik. A maga módján „zseb-válság” ez is: az a hajdani gyarmat biroda­lom, amely egy­kor szinte a fél világot a „zsebé­ben” tudhatta, szá­zadunk történelmi változásai folytán felbomlott. top) lezett állásait. Dél-vietnami és amerikai egységek vesznek részt egy kombinált hadmű­veletben a dél-vietnami fővá­rostól — huszonöt — ötven kilométerrel északnyugatra. A tiszta időt kihasználva amerikai vadászbombázók pén­teken a VDK területe ellen in­tézett támadásaik során Ha­noitól ötven kilométerrel északkeletre szórták le bom­báikat a Dinh Cau-i vasúti összekötőhídra. Tizenöt Thunderchief típu­sú vadászgép bombatámadást intézett a VDK fővárosától 56 kilométerrel északra fekvő Thai Nguyen vasúti rendező­pályaudvara ellen. A hadi- tengerészet Skyhawk típusú gépei a VDK partvidéke men­tén Thanh Hoa közelében el­süllyesztettek három halász­hajót Spanyolországi helyzet MADRID (MTI) A január 27-e és február 1-e között Madridban letar­tóztatott csaknem száz diák közül tízet állítanak a közeli napokban bíróság elé. Valen­ciában három diákvezér és mintegy harminc diák ügyéről dönt majd a bíróság. A letartóztatások következ­tében megindult tiltakozó sztrájk, a szombati jelentések szerint, kiterjedt Malagára és Santiago de Compostela egye­temeire is. Utóbbi városban ezerötszáz diák tüntetett az utcákon. A langreói szénmedence bá­nyászai úgy döntöttek, hogy későbbi időpontra halasztják bérkövetelési sztrájkjukat és ezzel a fegyverrel élni fognak, ha az új kollektív szerződése­ket, — amelyeknek biztosíta- niok kellene a béremeléseket, nem írják alá rövid időn be­lül, a munkásoknak adott ígé­retnek megfelelően. Rapacki Párizsban — Manescu bonni útja — Bérharcok Franciaországban és Spanyolországban — Újabb provokációk Pekingben Ezen a héten az európai szocialista országok diplomá­ciai tevékenysége vonta ma­gára a világ figyelmét: Pod- gomij, a szovjet államfő, be­fejezte olaszországi látogatá­sát, amelynek során járt a Vatikánban is , Rapacki lengyel külügyminiszter haza­tért párizsi útjáról. — Bulgá­ria Kekkonen finn államelnö­köt fogadta —, Tito elnök n^r-ihívata r>® látogatást tett a Szovjetunióban és ezt köve­tően Budapestre érkezett Ká­dár János meghívására —. Manescu román külügymi­niszter az NSZK-ba utazott és ez alkalommal sor került a román—nyugatnémet diplo­máciai kapcsolatok felvételé­re —, élénk visszhangot kel­tett a szovjet kormány nyilat­kozata a Német Szövetségi Köztársaságban feléledő neo­náci és militarista szellem megnyilvánulásairól. A szovjet—olasz tárgyaláso­kon a gyakorlati eredmény a gazdasági, a tudományos, a műszaki és kulturális kapcso­latok bővülése. Rapacki párizsi eszmecseré­je a rendszeressé vált len­gyel—francia „párbeszéd” ele­me volt, a finn köztársasági elnök Urho Kekkonen bul­gáriai látogatása a bolgár— finn kapcsolatok bővülését eredményezte. Külön kell szólni Manescu román külügyminiszter bonni útjáról és arról, hogy bejelen­tették a román—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok felvé­telét A két hónapja hivatal­ban levő nyugatnémet kor­mány mindegyre hangoztatja, hogy a kelet-európai országok­kal a viszonyát normalizálni kívánja Ezzel kapcsolatban érdemes emlékeztetni arra hogy a szocialista országok voltak azok. amelyek kezdet­től fogva törekedtek Nyugat- Németországgal is a normális kapcsolatok megteremtésére, és nem rajtuk múlt, hogy az NSZK és a szocialista Euró­pa országai között — a Szov­jetunió kivételével — nem alakultak ki a hivatalos, dip­lomáciai kapcsolatok. A hidegháborús adenaueri nyugatnémet politika az évek során zsákutcába jutott. A többi nyugati hatalom előbbre’ lépett a két Európát közelebb hozó úton. Ezt, úgylátszik, most már Bonnban is észre­vették az új vezetők. Minden­esetre formai módosításokat már szeretnének végrehajta­ni. Persze ahhoz, hogy a nyu­gatnémet politikában új irány­zatot kezdjenek, többre van szükség, mint egynéhány diplomáciai lépésre: äz euró­pai szocialista országokkal szembeni politikájukat teljesen és őszintén át kell értékel­niük! A Szovjetunió kormánya a múlt szombaton fontos fi­gyelmeztetéssel élt, amikor szóvá tette a nyugatnémet mi. litarista és neonáci erők tevé­kenységét és megállapította, hogy „az NSZK új kormánya nem kis mértékben örökölte elődjei politikájának lénye­gét.” Jellemző, hogy éppen a nyugatnémet—román diplo­máciai kapcsolatok felvétele után a Bundestagban Kiesin­ger kancellár nyilatkozatot ol­vasott fel, amelyben kifejtet­te, hogy kormánya változatla­nul igényt tart „a kizárólagos képviseleti jogra”, azaz arra hogy „egyedül képviselje az egész német népet”... Román részről azzal válaszoltak, hogy Európa egyik alapvető realitása a két német állam, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság léte. E reali­tás elismerése az egyik feltéte­le az európai országok közötti együttműködés fejlődésének és a politikai légkör megjár- vulásának. Fi gyeimet érdemel a hét kö­zepén a francia dolgozók nagy sztrájkja: az osztályhar­cos, baloldali szakszervezet, a CGT és a korábbi keresztény­szocialista szakszervezet, a CFDT közösen hirdette meg a 24 órás általános sztrájkot, amelyhez sokhelyütt csatla­kozott a Force Ouvriere is. A rendkívüli arányú munkabe­szüntetés nem csupán a dol­gozók bérharcának alakulása szempontjából volt jelentős: egy hónappal a franciaországi parlamenti választások előtt a baloldal egységtörekvéseit juttatta kifejezésre. Ugyan­csak politikai tartalmuk miatt jelentősek a spanyolországi sztrájkok: a madridi, barcelo­nai, sevillai munkások meg­mozdulásai a Franco-diktatú- ra ellen, a demokratikus sza­badságjogokért viszik az Ut­cára a tömegeket. Másfajta tüntetésekről ér­kezik hír Pekingbők A vöröse gárdisták újabb meg újabb provokációkat hajtottak vég­re, elsősorban a Szovjetunió nagykövetsége, de a többi szo­cialista ország diplomatái, így hazánk képviselői ellen is. A szovjet hírügynökség, ’ a TASZSZ, megállapította, hogy a kínai hatóságok féktelen szovjetellenes kampányt folytatnak s elviselhetetlen ál­lapotokat akarnak teremteni, ám a hatóságok és a „vörös­gárdisták” hiába próbálják megfélemlíteni és megzsarolni a szovjet diplomatákat A szovjet emberek azonban nem tesznek egyenlőségjelet a kí­nai nép és az állítólagos „kul­turális' forradalom” megszál­lottjai közé, mély felháboro­dásuk csak az utóbbiaknak szóL Pálfy József A l*ods:ornii • látogatás Az APN szovjet sajtóügy­nökség szemleírója Vagyim Ardatovszkij, az alábbiakban három főbb pontban elemzi a szovjet—olasz közös közle­ményt, amelyet Podgornij szovjet államfő olaszországi lá­togatásának befejeztével írtak alá. Mi változott vagy tisztázó­dott a szovjet—olasz politikai viszonyban ? A Szovjetunió és Olaszország álláspontja már a látogatás előtt is eg, í sor kérdésben közel volt egymáshoz. A közös közlemény megerősítette, hogy a két ország síkraszáll a békés egymás mellett élés elveiért és az ENSZ-alapokmány tiszte­letben tartásáért, a hatékony nemzetközi ellenőrzés közepet­te megvalósuló általános és tel­jes leszerelésért, a leszerelési világkonferencia összehívásá­ért, az atomfegyverek elterje­désének megakadályozását cél­zó szerződés és az összes nuk­leáris kísérlet tilalmát kimon­dó megállapodás aláírásáért. Jelentős előrelépés mutatko­zik az össz-európai értekezlet összehívásának kérdésében. Olaszország először hangsú­lyozta, hogy pozitívan foglal állást egy ilyen fórumhoz. A Szovjetunió és Olaszország megállapodott, hogy ezt a kér­dést a jövőben is tanulmányoz­za, és hozzájárul az össz-euró­pai értekezlet alapos előkészí­téséhez. Minden jel szerint az a kérdés. ho<rv egv ilyen érte­kezleten részt vegyen-e az Egyesült Államok, nem volt a mérlege megértés kerékkötője a római megbeszéléseken. A vietnami kérdés kapcsán a közös közleményben ugyan mindkét fél kifejezésre juttatta aggodalmát s kijelentette, hogy a vietnami helyzet komolyan veszélyezteti a békét, ám e megfogalmazás mögött min­den bizonnyal a helyzet megí­télésében meglevő eltérések húzódnak meg. Az olasz kor­mány, érzésem szerint, egyelő­re nem adta fel politikai szo­lidaritását az Egyesült Álla­mokkal. Nem érintette a közös köz­lemény azt a kérdést, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem ismeri el Európa háború utáni határait, sem azt a prob­lémát. . hogy Nyugat-Németor- szágban ismét felüti a fejét a neonácizmus. Abban, hogy ezek a mozzanatok nem szere­pelnek a közös közleményben, bizonyára közrejátszik, hogy mind Olaszország, mind az. NSZK NATO-tag, s ez befo­lyásolja egymás közti kapcso­latuk jellegét, bár közismert, hogy az alto-adigei (déltiroli) terrorakciókkal kapcsolatban,. különös tekintettel a német na-' cionalisták területi igényeire, az olasz közvélemény módfe­lett érzékenyen reagál a nyu­gatnémet revansizmus és ná­cizmus újjáéledésére valló je­lekre. Mindent egybevetve, csatla­kozhatunk a kereszténydemok­rata Popolo című lap vélemé­nyéhez, hogy a közös közle­mény utat nyit a közeledés előtt, „még azokban a részlet­kérdésekben is, amelyekben a 1 vélemények eltérnek.” A kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működéssel kapcsolatban a látogatás igazolta az optimis­ta jóslatokat. - • Mindkét fél megelégedéssel nyilatkozott annak a vegyes- bizottságnak a működéséről, amely az üzleti kapcsolatok gyakorlati kérdéseiben intéz- keu.k. Természetes, hogy a kö­zös közlemény szól a Fiat Mű­vek, és a megfelelő szovjet szervek közötti együttműkö­désről, a Volga-menti Togli­atti városban tervezett gép­kocsigyár építésében. Az olasz sajtó ismételten emlé­keztet rá, hogy a megállapo­dás értelmében impozáns ipari komplexum létesül, amelynek kapacitása napi kétezer gépkocsi lesz. Aligha kisebb jelentőségű az a készülő megállapodás, amely a szovjet földgáz Olaszországba szállítását irá­nyozza elő, azzal, hogy a le­hetőség realizálásához kü­lön gázvezeték épül. A közös közlemény szerint jelenleg folynak a tárgyalások erről a kérdésről. Az AFP francia hírügynökség úgy számol, hogy a Szovjetunió öt—hat- milliárd köbméter földgázt tudna szállítani Olaszország­nak. Ismeretes, hogy olaszor­szági útja során Nyikolaj Podgornij Tarantóban felke­reste az Italsider Műveket is, amely olasz sajtójelentések szerint a jövendő földgázve­zeték céljaira kétezer kiló* méter nagy átmérőjű csövet tudna szállítani. Vannak további örvendetes hírek is Rómából. Befejeződ­tek a konzuli megállapodást célzó tárgyalások, hiszen az üzleti kapcsolatok fejlődése a kölcsönös utazások számának gyarapodásával jár. Kor­mányközi megállapodás szü­letett a filmművészeti együtt­működésről is. Szó van kiál­lításcserékről, s tárgyalások folynak egy tengerhajózási egyezményről is. Az Olasz­ország és a Szovjetunió kö­zötti kapcsolatok széles ská­lája jó példát mutat a Kelet­nyugati kapcsolatok számá­ra. A világsajtó joggal hang­súlyozta Podgornij vatikáni látogatásának fontosságát. A látogatás időtartama több volt, mint a szokásos udva­riassági látogatások esetén* amikor1 a Rómába járó ál- ’amfők felkeresik a pápát. Ismeretes, hogy a VI. Pál pápa magánkönyvtárában tartott eszmecsere középpont­jában a béke megóvásával kapcsolatos kérdések állottak. Mint az Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja megállapítja, a pápa érdek­lődött" a Szovjetunióban élő katolikusok helyzete iránt. Ügy vélem, a pápa ebben a kérdésben kimerítő tájékoz­tatást kapott szovjet vendé­gétől. A Szovjetunió és a Vatikán Állam közötti kap­csolatok normalizálódásának folyamata minden jel szerint tovább tart, miután olyan alapra épül, mint a béke vé­delme, a nemzetközi feszült­ség csökkentésének folyama*- tában való közös részvétel. (APN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom