Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-28 / 50. szám
XIII. ÉVF. 50. SZÁM ÁRA- 50 FILLER OTlHirTTMilTIMlMI' I 1907. FEBRUÁR 28. KEDD TIlAG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! Nagybátonyi választók Választási gyűlések a megyében A Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága és a pártszervezetek szervezésében vasárnap megyeszerte megkezdődtek az 1967. március 19-i általános választásokat előkészítő választási gyűlések. Vasárnap délelőtt Nagybátonyban a Bányaváros művelődési otthonában Jedlicska Gyula, Érsekvadkerten Háti Béla, Hugyagon Gajdos János, Szécsény- ben Hankó János, Nagylócon dr. Szűcs Ferenc, Alsópetényben Szoó Béláné, Bánkon Hajdú Pálné, Diósjenőn Tóth G. Béla, Zagyvarónán dr. Bartha Róbert, Nagvbárkánvban Rlarczinek István, Etesen Gajdár Pál, Karancslapujtőn Toronyi László, Somoskőújfaluban dr. Michna István. Karancskesziban pedig Ellenbach Istvánná szólt a választópolgárokhoz. Tegnap délután Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Házban rendeztek választási nagygyűlést, ahol Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága titkárának megnyitó szavai után Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, képviselőjelölt mondott ünnepi beszédet. IKrufyó JánoK Programunk a nép életének szebbé tételét szolgálja _ Szeretném megköszönni Salgótarján dolgozóinak, a váróé Lakóinak a szívélyes, és meleg fogadtatást, amelyben részesítettek. Nagy öröm, és megtiszteltetés számomra a bi- Balom, hogy e harcos, nagy múltú proletár város jelölt országgyűlési képviselőnek. Külön öröm, hogy lehetővé tettéi! ezt a találkozásit és beszélgetést a város választópolgáraival — kezdte beszédét Brutyó János, elvtárs majd így folytatta: — Mozgalmas idők részesei voltunk az elmúlt hat hónapban, és a jelen időszakban is. A sok belpolitikai esemény egyik legkiemelkedőbb állomása pártunk IX. kongresszusa volt Bár a mi IX. kongresszusunk szervezeti formáiban a kommunisták tanácskozása volt — hiszen a párt küldöttei vettek részt azon —, de tartalmát, mondanivalóját, a hozott határozatokat illetően nyugodtan mondhatom, hogy egész népünk érdekeit, jövőjét szolgálja, egész népünk magáévá tette, s ezáltal a Hazafias Népfront programjává vált. Most, amikor országgyűlési és tanácsi választásra készülünk és a választópolgárok elé állunk, bennünket az a megtiszteltetés ér, hogy akár ország- gyűlési képviselőnek, vagy tanácstagnak jelöltek, megköszönjük az előlegezett bizalmat. Méltóak kívánunk lenni erre a megtiszteltetésre. Ígérjük, hogy a dolgozók érdekében végzett még jobb munkával szolgáljuk meg a bizalmat. Azt a helyes politikát képviseljük, amelyet a párt IX. kongresszusa megerősített, és annak a nagyszerű határozatnak a megvalósításán munkálkodunk. amit a kongresszus, mint tennivalót a jövőre vo- natozónu kijelölt. Választási rendszerünk demokratikus Brutyó János elvtárs beszéde további részében a fel- szabadulás előtti választási rendszerről szólt. Hangsúlyozta. hogy az akkori törvény a nép jelentős részét kiszorította a választásból, s így a kapitalisták, a tőkés rend urai a földbirtokosok kerültek a parlamentbe. — A mi választási rendszerünk különbségét talán a legjobban azzal a két jelölttel tudom bizonyítani, akik a balassagyarmati járásban indulnak: ott két jelöltet indítanak az országgyűlési választáson. Az egyik Gajdos János, földműves, a Balassagyarmati Földművesszövetkezet Igazgatóságának elnöke, a másik Majoros János, mezőgazdasági munkás, a herencsényi Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet hrigádvezetője. E két jelölt is mutatja a mi választási rendszerünk különbségét, azt, hogy dolgozó népünk kire adhatja szavazatát. Nálunk minden jelölt kivétel nélkül — a második jelölt is — a Hazafias Népfront programjával lép fel, illetve indul a választáson. Beszéde további részében az 1945 után megváltozott választási rendszerről szólt, s arról a gyökeres változásról, amelyen hazánk, dolgozó népünk ment keresztül. — Bármerre jár az ember országunkban, mindenütt láthatja népünk alkotó munkájának eredményét. Salgótarján ezt szimbolizálja, mert bárki ellátogat ebbe a városba, igen kellemes meglepetésék fogadják. A megye leglösüveggyár korszerűsítése és bővítése. Csupán az Acélárugyár korszerűsítése 350 millió forintba került. Megvalósult az új kenyérgyár, a nyomda- és sajtószékház, a szálloda, az új megyei kórház és a szép, modern művelődési ház. A beruházások növelése mellett a szocialista iparban a termelési érték öt év alatt 60 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak számának növekedése mellett a munkások részére kifizetett munkabér 13,5 százalékkal emelkedett. De számottevő a mezőgazdaság fejlődése is. Emelkedett a vezetés színvonala, nőtt a gépesítés. A mezőgazdaság traktoráilománya Nógrád megyében csaknem megkétszereződött öt év alatt Tisztelt nagygyűlés! Sokan felteszik a kérdést, van-e nálunk választási kampány. Van — jelentette ki Brutyó János elvtárs — de ez nem azonos az elmúlt idők beszélgetésekből néhány példát. Csupán ebben a megyében 12 ezer közérdekű javaslat hangzott el az akkori jelölő gyűléseken. Harminc községben tették szóvá a villanyhálózat bővítésének szükségességét. Örömmel mondom, hogy 24 községben már megoldást nyert ez. Üj utak építését, felújítását, portalanításét 44 községiben kérték, közülül! 29-ben eleget tettünk a kérelmeknek, s lehetőségeink arányában a még hátralevő keléseket is teljesítjük. Salgótarjánban 332 javaslat, kérés hangzott el. Ezek közül 309-et sikerült megvalósítanunk a két választás között. Nem akarom részletezni tovább a javaslatokat, ds azt örömmel nyugtázhatjuk. hogy valamennyi, ami közülük megvalósult, a város lakóinak kényelmét, gazdagodását, az új, a modern, a szebb városkép kialakulását, a kulturáltabb életkörülmények megteremtését szolgálta. (Folytatás a 2. oldalon.) Az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltek a választási munka során nagygyűlésen találkoznak megyénk választópolgáraival. Vasárnap délelőtt a nagybá- tonyiak mellett ott voltak a környező bányásztelepülések, Kist erényé, Maeonka, Nemti, Dorogháza küldöttei is, akik nagy érdeklődéssel hallgatták képviselőjelöltjük beszámolóját az elvégzett munkáról, a párt IX. kong* resszosának határozatairól, a jövő feladatairól utóbbi négyéves fejlődését tükröző számok már ismertek, mégis szólni kell néhányról, mert eddig folytatott politikánkat, végzett munkánkat mégiscsak ezek példázzák legszembetűnőbben. A második ötéves terv időszakában Nógrád megye több mint 4,2 milliárd forint beruházással gazdagodott. Olyan nagyszerű dolgok születtek, amelyeknek megvalósítása megindult és tovább folytatódik mint az Acélárugyár, a Tűzhelygyár rekonstrukciója, a Sík- és öbrossz emlékű korteshadjárataival, a nagy ígérgetések, a meg nem valósított fogadkozások korszakával. Nálunk a választási kampány nem más, mint a választók és a jelöltek nagy beszélgetése arról, mit tettünk az elmúlt időszakban, és milyen feladatok állnak előttünk. Megvalósult javaslatok — Érdemes felidézni a legutóbbi választás előtti nagy Jedlicska Gyula Politikánk megfelel a dolgozók érdekeinek Vasárnap délelőtt Nagybátonyban, a bányász művelődési otthonban rendezett a helyi pártszervezet és a Hazafias Népfront választási nagygyűlést. Az elnökségben helyet foglalt Jedlicska Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Szoó Béla. az MSZMP salgótarjáni járási bizottságának első titkára, Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára, a helyi párt, gazdasági és társadalmi élet több képviselője. Több mint hatszáz választópolgár előtt Jedlics- ka Gyula elvtárs mondott beszédet. \ kongresszus határozata rögzíti feladatainkat — Szerte az országban választásra készülünk. A nép ilyenkor mérlegre teszi belső dolgaink alakulását, az országosokat és a helyieket egyaránt. Számvetést készítünk: milyen eredményeket értünk el az elmúlt választás óta, s meghatározzuk azokat a feladatokat, amelyek a jövő alakulását formálják. Gondjaink ellenére eredményeink a nagyobbal! és őszintén valljuk: nincs szégyenkezni való választóink előtt — kezdte beszédét Jedlicska Gyula elvtárs. Ezután a IX. pártkongresszus határozatairól beszélt, kijelentette, hogy az 1967. március 19-i választás programját a pártkongresszus határozatai képezik. Ez a határozat — mint mondotta — utat mutat a feladatokra, meghatározza dolgozó népünk tennivalóit egy újabb és hosszú távra. Hogyan kell értelmezni pártunk IX. kongresszusának határozatát? A kongresszus úgy döntött: azt a politikát kell folytatni, amit a Magyar Szocialista Munkáspárt eddig is követett. Ez azt jelenti, hogy meg kell tartani az alapelveket, a gyakorlatban tovább alkalmazni a jó tapasztalatokat, de azt is, hogy az élet által felvetett új jelenségeket be kell venni pártunk politikájába. Ez bizonyítja: nem konzerváljuk a politikát, új gyakorlattal, új tapasztalatokkal gazdagítjuk azt. A lcongresz- szus határozottan kijelentette, hogy sem jobbra, sem balra nem szabad eltérni a párt irányvonalától, a következetesség az alaphangja a határozatnak. Ebből fakad az is — hangsúlyozta a szónok — hogy a párt vezető szerepe törvényszerűen növekszik, amiben igen jelentős tényező a tömegek ereje. Kifejeződött ez a népi nemzeti egység megteremtésében, abban a jelszóban, amit Kádár elvtárs korábban így fogalmazott meg: aki nincs ellenünk, az velünk Gazdagságunk alapja az alkotó munka Jedlicska Gyula elvtárs ezután a IX. kongresszus határozatát elemezve kijelentette, hogy az nagyon reálisan értékelte a jelenlegi helyzetet, a jövő feladatait. Beszélt ezután a mostani gazdasági helyzetről és mint mondotta, a mind jobban növekvő igényeket csak akkor lehet kielégíteni, ha annak megvan a gazdasági alapja. — A mi gazdagságunk abban van, hogy van egy nagyszerű munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk. Alkotó munkájukkal segítik a párt határozatainak végrehajtását, a szocializmus teljes felépítését — mondotta Jedlicska Gyula elvtárs. Beszéde további részében az életszínvonal alakulását elemezte. Szólt a közvetett és közvetlen, a borítékon kívül kapott juttatásokról is. Hangsúlyozta, hogy a harmadik ötéves terv során a dolgozók reáljövedelme mintegv 14—16 százalékkal növekedik, de emelkedik a reálbér is. Szó esett az anyagi érdekeltségről, ami hat az emberekre. Az anyagi érdekeltség és a dolgozók öntudata, ami segít abban, hogy minél előbb befejezzük a szocializmus építését. Beszélt az 1968. január 1- től bevezetésre kerülő új gazdaságirányításról. Hangsúlyozta: várható bizonyos termelői árváltozás, de végső soron arról van szó, hogy javuljon gazdasági életünk vezetése, hatékonysága. Elmondotta, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben továbbra is lesz számos olyan termék, amelynek gyártását az állam segíti, de olyan cikk is, amelyet az állam megadóztat. iNa^vobb (eret a kezdeményezéseknek j — Amikor arról beszélünk, hogy változtatunk a gazdaság- irányítás jelenlegi módszerén, akkor azt is el kell mondani, mit akarunk elérni — folytatta beszédét Jedlicska Gyula elvtárs. — Célunk, hogy tökéletesítsük az irányítást, erősödjön a munkáshatalom, magasabb szinten valósuljon meg a tervgazdálkodás. Itt pedig mindjárt azt is el lehet mondani, hogy a munka az alapja a fejlődésnek. Az új gazdaságirányítási rendszer lehetőd séget ad arra, hogy a vezetők felelősségérzete növekedjen, kevesebb legyen a hiba, javuljon a minőség, a gazdaságosság, a termelékenység. Végső soron ez az alapja a fejlődésnek. Nagyon reálisan, mértéktartóan, de ezen az úton kell haladnunk, hogy továbbfejlesszük az életszínvonalat. Ezután a demokratizmus fontosságáról szólt. A kongresszus határozata ennek fejlődését is elősegíti az iparban, a tanácsban, a közéletben egyaránt. — Nagyobb teret kell biztosítani az új kezdeményezéseknek. fokozni az alkotó kedvet, ami elválaszthatatlan célkitűzéseinek megvalósítá(Folytatás a 3. oldalon.)
