Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-03 / 29. szám

4 NÖGR A n 1967. február 3. péntek Már nemcsak a törött ablak és a vaságy a gond Fiatal szakemberek beszélnek első lépéseikről Félévvel ezelőtt azzal bú- temet végzett agronómust veti rás osztályvezetője summázta csúztunk: viszontlátásra. Kő- fel, ő kapta a lakást. Mi a fe- legjobban a véleményeket A ^ ‘ “ leségemmel albérletbe szorul- járásnak nagy szerepe van tunk. Időközben kiderült, hogj zülük csak egyetlen távozott időközben a megyéből. A 'megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának szakembe­rei annak idején megígérték, félévenként összehívják az ifjú mérnököket, szaktechni­kusokat. Amikor beléptek a megyébe, bemutatták nekik Nógrádot. Megállapodtunk, hogy nekem a jogosnál többet fize­tett havonta a szövetkezet amit most a megye visszavont A gyakornoki béremből, vi­szont nem tudunk megélni, ráadásul rövidesen megszüle­tik az első gyerekünk. Ismét csend lesz. Grabalics József, a Földművelésügyi Mi­egy-egy szakember életútjá­nak alakulásában, de a kike rült fiatalok sajátmaguk csi­náljanak teret maguknak. Mindenkinek külön-külön meg kell vívnia a harcát! Gazdag tapasztalatokkal zá­rul a beszélgetés. A fiatal szakemberek többsége jól összejövünk, és megbeszéljük nisztérium főelőadója azonban megállja a helyét. A termelő­a tapasztalatokat, gondokai — mondta, az üdvözlés után Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője. A teremre hirtelen rátele­pedik a csend. Kis idő múlva felemelkedik egy energikus tekintetű fiatal­ember. — Papp Mihály vagyok, a tari termelőszövetkezetből, nem megy. Szeretném rpegtudni, hogy itt — Tudja Nógrádöan miért egy év a gyakorlati idő? A kollégáim kihasználja a lehetőséget. — Papp elvtárs! — fordul a tari főállattenyésztőhöz. — Mondja meg nekem, mekkora a termelőszövetkezet össztert. lete, s menyi az egy szántó egységre jutó gazdálkodás- eredmény. Papp Mihály feláll, s a te­rületet egyből mondja. A gaz dálkodási eredmény azonban Varga József: Elvégzek min­den munkát, ne mondják, hogy léhűtő vagyok. Csak a fizetés... Sándor vagyok Mihálygergé- ről. Amikor a szövetkezetbe? kerültem, megmutatták a la­kást, amit nekem ígértek. Mi­vel a szövetkezet közben egye­miért kérdezem? Hiszen önálló beosztást köve­tel a fiatal szakembereknek Akkor viszont ismernie kei: alaposan a gazdaságot. Ehhe2 még egy év sem elég .. A fiatalember bólint, s leül de a másik percben már újra szót kér. — Való igaz, nehéz egy év alatt is megismerni a gazda­ságot — mondja. — De ho­gyan fogadja a gyakornokot s szövetkezet. Kell egy növény- termesztő, egy állattenyésztő, Bár tanulni kellene, egy idő után munkaerőként kezeli. Szerencsére én az egyetemi éveim alatt minden nyáron két hetet Taron töltötten. Is­merkedtem. Szó se róla, hasz­nát vettem. Megtanultam a dűlők nevét, de, hogy ott mit lehet termelni, ebben már ne­hezebb eligazodni. Engem egyébként is az állattenyész­tés érdekéi. S ha már itt tar­tunk elmondok egy esetet, és tanácsot kérek. Nálunk tizen­Zagyvai Sándor: Kicsit több «segítséget kérek... várjuk az első gyereket. azt írják, hogy őket azonnal megbízták komoly feladattal, s már így kapják a fizetésüket is. Én is főállattenyésztői munkakört látok el, de csak gyakornoki fizetést kapok. A következő szóló: — Molnár Béla vagyok, Szurdokpüspökiből. Jólesik arról szólni, hogy megkaptam a szolgálati lakást. Igaz, hogy betonos, s tavaly nem volt rá pénz, hogy befejezzék, de az idén biztosan elkészül! Elége­dett vagyok a szövetkezetiek­kel, s remélem ez kölcsönös. Kérdezni akarok ón is. Üj major épül nálunk, korszerű gazdasági épületek. Viszont esős időben még egy kocsit is traktorral kell innen kihúzat­ni. Nem jobb lett volna előbb az utat megépíteni? Jóképű, fekete fiatalemfoei jelentkezők. — Én egy maszek kérdésre »aeretnék választ. Zagyvái Gartai Ilona: Elégedett va­gyok. .. S talán velem is. (Fotó: Koppány György) szövetkezetben bíznak Varga Józsefben, Zagyvái Sándorban, a pásztói Rohály Ilonában, a somoskőújfalusi Gartai Iloná­ban és a többiekben. Többe® vezető beosztásban tevékeny­kednek már. * Beválnak-e? Nemcsak rajtuk múlik! Annyi bizonyos, hogy ezek a fiata­lok jobban beilleszkednek a falu közösségébe, bátrabban merték vállalni a nagyobb Kornidesz — Kurucz: Az iskolareform a megvalósulás útján Érdekes könyvet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó Kornidesz Mihály és Kurucz Imre Az iskolareform a meg­valósulás útján című kiadvá­nya elsősorban azok számára készült, akik a neveléssel be­hatóbban foglalkoznak, tehát a pedagógusoknak, az oktatási osztályok munkatársainak. A könyv célja, hogy világos áttekintést, tájékoztatást ad­jon az iskolareform történelmi előzményeiről, a reform alap­elveiről, végrehajtásának kö­rülményeiről, útjáról, az elért eredményekről és a felvetődött problémákról. Kifejti a mun­kára nevelés és a politechnikai képzés összefüggéseit. Igen lé­nyeges vonása a könyvnek to­vábbá annak hangsúlyozása is, hogy az iskolareform alapel- ’•eíTiék közös n evező ie a neve­lés hatékonyabbá tétele. A ne­velőmunka fő feladatai közül kiemelik és részletesen tárgyal­ják a szerzők a közösségi neve­lés, a hazafias nevelés, a mun­kára nevelés kérdéseit. Február a Mezőgazdasági Szaksajtó Hónapja Ez alkalomból ben, városokban, járási szék­helyeken alakult szervező bi­zottságok célul tűzték ki a mezőgazdasági szaklapok szé­les körű népszerűsítését. a megyék- melés jól bevált módszereinek ismertetésével. írói: tudósok, kutatók, a mezőgazdasági igaz­gatásban és a termelésben dol­gozó gyakorlati szakemberek. Számos előadás, ankét és mezőgazdasági szaklap kiál­lítás ismerteti a növényter­melési, állattenyésztési, ker­tészeti, gépesítési és üzem- szervezési problémákat a ter­melésben dolgozókkal. A legkorszerűbb mezőgaz­A Földművelésügyi Minisz­térium, a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Pénzügymi­nisztériumnak a Mezőgazdasági Értesítőben ez év január 25- én megjelent együttes állásfog­lalása lehetővé teszi, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően, a Mezőgazdasági Szaksajtó Hó­napjának megnyitása után a mezőgazdasági szaklapokat az dasági szakismertek, leghaté- állami vállalatok a vállalatfej- konyabb és leggyorsabb tér- lesztési és műszaki fejlesztési jesztői a mezőgazdasági szak­lapok, a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek munka­eszközei. Nélkülözhetetlen se­gítséget nyújtanák a mezőgaz­dasági szakembereknek a ha­zai és külföldi tudományos alapból, vagy az üzemviteli pénzeszközökből, az oktatási intézmények és egyéb költség- vetési szervek az éves előirány­zatuk keretein belül, a terme­lőszövetkezetek az üzemviteli pénzeszközeiből is előfizethe­eredmények közlésével, a tér- tik. Fagylalt be fifties üvegekben Újdonságok a szegedi konzervgyárban hat kilós malacokat válasz- . . tünk, s négy egész hat tized ki- megterhelést, ló takarmánnyal étünk el egy g ^ ** ls még kiló gyarapodást. Többször is *•­a gond, végtére már ott tartunk, hogy az illetékes szervek rendszere­sen figyelemmel kísérik a fia­talok útját. A jó módszer je­lei már láthatók. Érdemes lesz tovább fejleszteni, hiszen ezekből az ifjakból kerül ki a mezőgazdasági értelmiség S ennek a gondoskodásnak az eredménye az is, hogy már nemcsak a törött ablak, s a vaságy a gond, hanem az is, mit lehetne szakszerűbben csi­nálni a gazdaságban. Padár András A szegedi konzervgyár eb- üvegekben hosszú ideig vár­ben az esztendőben négyezer hat a felhasználásra, vagon terméket készít, mint­egy kétszáz féle változatban Jelentősen növeli a Szeged környékén termelő őszibarack fedolgozását. Ennek érdekében egy modern barackfeldolgozf. gépsort vásároltak Hollandiá­ból, amely automatikusan az.. előregyártóit fagylalt. Elő- , meghámozza kettévágja a szor |ls klval0 minőseget biz- fagylaltot kivannak készíteni gyümölcsöt, és eltávolítja a mert minden készít­res, 1,2 literes és 8 decilíHe- rés üvegekben kerül forga- , lomba. A szegdi gyártól A szegedi konzervgyár fagy. marjs száz vagon fagylaltot laltjait 11 fele változatban ké- rendelt a kereskedelem, de *zltl', A vállalat ipizgatonoje, ^ tervezik, hogy ebben az dr. Abraham Antalné elmond- évben 300 vagonnal gyárta. ta, más előnyöket is jelent a nak a következó esztendök- konzervgyarban készített, az- . ben pedig évi 1000 vagon mert magját. A gépsor naponta roényben a n<Mrna szerinti négy—öt vagon barackot dől- anyagokat használjak feL A Az italt most kísérletezik a gőz feL gyári termelésben a legna- nagyüzemi gyártásra. A ke­gyobbfokú higiéniát biztosít- ver£k A gyár termékei között új- jak, így elkerülhető a gyako- donságofcat is találunk; ilyen ri fagylaltmérgezés. Ugynak- lesz a szegedi specialitásnak kor a cukrászdáknak állati- gőt és vagy fehér, vagy pe­A másik újdonság a bólé. tartalmaz citromot* rumot, konyakot, bort, pezs­számító fagylalt és a bólé. A dóan a rendelkezésükre áll a szegedi fagylalt készítése va- legszélesebb körű választék, lószínű forradalmasítja a ha- csak a raktárból elő kell hoz­gyományos feldolgozást, ml- ni, és a fagyasztó gépbe ön­vel akár egy esztendeig is el- teni. áll. A fagylalt valójában ép- _ , , pen olyan, mint a rendes mai Gondoltak a háziasszo­szabvóny: tejes és gyümölcs- nyokra is, akik a hűtőgé­készítmények. Mi akkor az pék zúzmara készülékével újdonság? Az, hogy maga* „gyártanak” fagylaltot. Az hőfokon tartósítják és a lezári előregyártott fagylalt 5 lilé­dig piros színű gyümölcsöt, A bólét hosszúkás henger ala­kú konzervdobozban árusít­ják majd fél- és egyliteres mennyiségben. Valószínű sikere lesz a sze­gedi konzervgyár új termé­keinek, és a fogyasztók szí­vesen vásárolják azokat. Rohály Ilona: Sokat segítenek a szövetkezetben. szóltak, hogy nem jól gazdál­kodók, mert régebben egy ki­lóval kevesebb takarmány is elég volt. Nos, utánanéztem, s kiderült, hogy akkoriban hu­szonhét-harminc kiló volt a választási súly. Kérdem, érde­mes-e eddig tartani a malaco­kat a fiaztatóban, vagy vá­lasszunk azonnal? A gyakornoki gondokról be­szél a pilínyi Varga József is. — A megyébe jött szak­emberek nyolcvan százaléka, álattenyésztő lett, ha akart, ha nem. Én növénytermesztő szerettem volna lenni. Am el­végeztem a főállattenyeszto, az állattenyésztő brigádvezető munkáját is egyszemélyben Ugyanakkor azt is elvárják tőlem ,hogy ott legyek a nö­vénytermesztésben is. Rend­ben van, dolgozik az ember, ne mondják, hogy léhűtő va.- gyok. Ennyi munkáért azon­ban valamivel több anyagi tá­mogatás is rámféme. A jelenlévő járási mezőgaz­dasági osztályvezetők és okta­tási előadók közül többen kér­nek szót Részben válaszolnak a fiataloknak, tanácsot adnak. Győri Sándor, a szécsényi já­Záróra előtt Milyen nehéz, nélküled, édes! Ügy ücsörgünk itt, mintha ha­lálunkra várnánk. Kopasz ba­rátom milyen unalmas ember! A zenekar majd elalszik. Az életet csak az jelzi, hogy a pin­cérlány hajlong az asztalok kö­zött. és lottyan a szó, a füst lottyan a konyak a pohárban, és lottyan az ablak alatt ösz- szegyűlt hóié, ha beledűlöngél valaki. Nem táncol senki, pe­dig nagyobbrészt fiatalok ül­nek körülöttünk. A vermut íny- csiklandozóan kesernyés, vala­ki elfújhatná az orrom elől a 'üstöt, zavar. Nem elég puha ez a szék. A zongorista hamis hangsorokat suhogtat felettünk, vagy részeg, vagy meg akar fé­Tizenkét éves kora óta, vál­tozó mezőkön napszámba járt. Réges-régen azért, hogy apjá­nak, nagyapámnak naponta harminc fillért vigyen haza. Műnk, a jószívű bérlő ennyit fizetett. A lóhere tábla köze­éves az anyám. En huszonhét éves vagyok. A barátom har­minckilenc. A szerelmesem ti­zennyolc lesz, ha elmúlik ez a tél. Akik itt körülöttünk ülnek, azt hiszem nagyobb­részt még ők is tizenévesek. A gitáros mosolyog fekete bajusza alatt. Kackiás fekete lót. Jut neki. Reggel elhessegeti az éjszaka magas vérnyomás kavarta álmait, a középső bajusza van, olyan szívdög- komódfából kiveszi kisnagy- Vesztő bajusz. Tudom, van kendőjét s indul, neki a ha- egy fia aranyos kis csibész, tárnak. Talán tíz éves. Olyan az a Öröme volt valami?. Hat- srác> mint akire úgy emlék- pen latom, hólyagos tenyeret vanhét év. Munka, szikárság szik 32 ember gyerekkori ol­ÄSÄ Ä maídcsak .1«*? - kuporgatós! hogy a fiü szőke haján pettyes kék kendő lebeg-lobog. Reggel hattól este hatig botorkáltak, tizenkét éves gyerekek, az urasági földeken. Már ott milyen öreges. Igazá­ból hat szekér kukoricára em­lékszem. Egyedül törte le, egye­dül hordta fel a padlásra a sok kukoricát, mert beteg volt a férfi a háznál. A két tehénre ugyanolyan hangsúllyal szólo­Jaj- de sietek- haza- kismi- se, vasárnap délelőttökön, s a kapu előtti kispadon be­szélgetés koraestig. Akkor megjön a nyáj. A malacnak adni kell az öppmök vasár­odaszorítja pisze orrát a kira­kat üvegéhez, nedves sze­mekkel bámul befelé stb., stb. Vajon hogy érezném ma­gam, ha feketén, szikáran itt lemlítem. Azt hiszem inkább gatott, mint apám. Kedves neee részeg lehet. A pincérlánynak rendkívül'kedves az arca, tet­szene, de sajnos görbe a lába. És egyébként is! Minek? Kis fehér kötényén kívül minden fekete rajta. Nem szeretem a fekete színt. Anyám, mióta csak emlék­ezem, mindig feketében járt. Hatvanhét éves az anyám. Úr­isten! Mi lenne, ha most itt te- -eimne, leülne mellém? Nagy- kendős, barna kezű öregasz- szony, hatvanhét éves. öreg­asszony Soha nem láttam fia­talnak. Soha nem is volt fia­tal!? nap délutánján is, különben ülne előttem az anyám? Olyan feltúrja a szérűt. Ha eljön az lehetek neki már csak, mint ideje, vajon megmondja-e né- e«y rettenetesen távolról ki valaki, hogy a másfajta hangzó ködös történet. Azt a életek miből állnak? Kinek lánFt sem ismeri. Az a lány Bözsi ne! Ó, két tejes kannák- hinné el, hogy életében szeb- Pedig... bői micsoda batyut kötött hátá­ra hajnalonként miattam. A ta­níttatáshoz pénz kell mondta mindig, ha kértük ne cipeljen annyit. Nem volt keserű szája- íze a taníttatás szónak. És meg­lehet ugyanabban a villamos­ban én kiabáltam rá, a diák­fiú. Mit jön ide batyuval, tönk­reteszi az ember kabátját! Men­jenek gyalog az ilyenek. Negy­venhét forintokat árult, nap- zámosom volt, értem cipeke- 'ett, értem fagyoskodott jeges piacokon. M.ast hatvaniul éves. Harmadába vállal kapálniva­bet, jobbat élhetett volna? A gitáros új slágert éne­Énmagam ötsoros leveleket kek Az a refrén „mégis cél­írok kéthavonta, arról, hogy koz értünk.” miért nem írtam eddig, eny- Milyen nehéz nélküled nyi meg ennyi a dolgom, s édes! Milyen lassan telnek hogy vigyázzon magára, né- a percek! Egyetlen pár tán­ki már minden megárthat. Ennyi meg ennyi a dolgom! Rendre úgy ücsörgünk itt. mintha halálunkra várnánk. col előttünk, ügyesen mozog­nak. Megszokták a kritikus szemeket is, együtt vannak. Fél kettő. A pincérek mind- Presszókban, kocsmákban, es- járt eloltják a villanyt, hogy te és hajnal előtt. Langyos menjünk a fenébe. Tgazuk lelkiismeretfurdalással az in- van, bár nagyon rossz lesz gém alatt csak most először kilépni a csapkodó havas eső- eszembe jutott, hatvanhét be. Erdős István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom