Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

4 1967. február 22. szerda Kid üllőén dolgoznak az önkéntes rendőrök Jogásztalálkozó Balassagyarmaton — Számos jogszabályt módosítanak — Válás — Halaikorú bűnözők Balassagyarmaton, a megyei bíróság nagytermében a me­gyei jogászszövetség meghí­vására dr. Markója Imre, az igazságügyminiszter első he­lyettese tartott tájékoztatót. Előadása — a korábbi gya­korlattól eltérően — nem egyetlen témára szorítkozott, hanem annak során feleletet adott azokra a kérdésekre, amelyeket megyénk jogásztár­sadalmának tagjai tettek fel. — Az USA vietnami agresz- eziója ellen az Egyesült Álla­mokon belül is fokozódik az ellenállás, — hangsúlyozta az előadó. — A hadüzenet nél­küli háború ellen ötezer ame­rikai jogász tiltakozott írás­ban Johnson elnöknél. A kérdéseit megválaszolása során dr. Markója Imre több ízben emlékeztetett a IX. kongresszus határozataira és Kádár elvtárs vitazáró beszé­dére. Elmondotta, hogy je­lenleg nagyarányú jogi elő­készítő munka folyik hazánk­ban. Az új gazdasági mecha­nizmus követelményeinek megfelelően módosítják majd — többek között — a Polgári Törvénykönyvet, a büntető eljárást, valamint a Büntető Törvénykönyvet. A lakáselosz­tásnál még nagyobb ha- . fáskor jut majd a tanácsok­nak. Minden valószínűség szerint bizonyos megszorítá­sokra kerül majd sor a művi «retélés vonatkozásában. — Jogszabályaink gyors megváltoztatására semmi *em késztet bennünket, — folytat­ta az igazságügyminiszter el­ső helyettese. — Mind a Köz­ponti Bizottság mellett ala­kult jogi bizottság, mind a Minisztertanács fontosabbnak tartja a munka alaposságai a gyorsaságnál. Vannak olyan tiogi problémák, amelyeknek megoldásával az új mechaniz­mus gyakorlati tapasztalatai nélkül elhamarkodott dolog volna már most kísérletez­nünk. A közrend biztosításával, az igazságszolgáltatás társadal­masításával kapcsolatban dr Markója Imre legrövidebben az önkéntes rendőrök tevé­kenységéről szólott: „Kitűnő­en dolgoznak!" Elismeréssel emlékezett meg a felelősség- teljes megbízatásnak híven eleget tévő népi ülnökökről; ugyanakkor elmondta, hogy a társadalmi bíróságok nem mindenütt álltak olyan mér­tékben helyt, ahogyan azt megalakulásuk idején a tár­sadalom remélte tőlük. Saj­nos, nem teljesültek mara­déktalanul a javító-nevelő munkához fűzött reményen. — Nem érthetünk egyet azokkal, — folytatta dr. Mar­kója Imre miniszterhelyettes. — akik a fiatalkorú bűnözők­ben csak a fiatalt látják meg, a bűnözőt nem. A fiatal­ság napjainkban mind szel­lemileg. mind fizikailag sok­kal fejlettebb mint harminc— negyven évvel ezelőtt volt. Nagyobb értelmi fejlettségé­nek birtokában tehát fel tud­ja ismerni törvényellenes cselekedeteinek a társadalom­ra veszélyes voltát. A rendőr­ség, az ügyészség, a bíróság dolgozói meg tudják külön­böztetni a megtévedt fiatalt attól, aki szinte élethivatás­nak tekinti a bűnözést. Nem véletlen, hogy az előbbiek ré­szére büntetésvégrehajtási munkahelyeket létesítettünk; míg az utóbbiak méltó helye a fiatalkorúak börtöne... Hadd szóljak most a krimi­ről. amelv több elvtárs sze­rint túlsókat rabol el a tele­vízió műsoridejéből. Magam is úgy vélem: kevesebb is elég volna; elegendő lenne, ha a tévé csak színvonalas kri­mit közvetítene. Teljesen fö­löslegesek az olyan „alkotá­sok”, amelyek az erőszak, a verekedés vágyát szabadítják tel. „Mit tehetünk a krimi káros hatása ellen?” — kér­dezi egyikük. Válaszom: Ne­veljük úgy a fiatalokat, hogy szilárdan álljanak a szocialis­ta erkölcs talaján. A válások számának lassú, de az utóbbi években követ­kezetes emelkedéséért — o- gosan — azokat hibáztatta, akik elhamarkodottan kötnek házasságot, s azokat, akiknek felelőtlensége, önzése miatt a házasságok menthetetlenül felbomlanak. A sajtó és az igazságügy viszonyáról szólva dr. Markó­ja Imre túlnyomórészt ked­vező tapasztalatokról tájékoz­tatta hallgatóságát; majd is­mertetett néhány olyan cik­ket, amely méltán váltotta ki az olvasók és az igazságügyi dolgozók ellenérzését. — A szocialista sajtó elide geníthetetlen joga, hogy n* csupán az eredményeket is­mertesse, de beszéljen a hi­bákról, a tévedésekről is, — úgymond. — Annak sincs sem elvi, sem törvényi akadálya, hogy a sajtó építő bírálatot gyakoroljon a jogalkalmazó szervek munkája fölött. Ennek a kritikának azonban a bírá­ló észrevételek mellett vala­mennyi lényeges körülményt is pontosan ismertetnie kell. Dr. Markója Imre igazság- ügyminiszter-helyettes tájé­koztatóját a hallgatóság és a megyei jogászszövetség ne­vében annak elnöke, dr. Sza­bói István megyei főügyész köszönte meg. Szabó-naxié tanfolyam, Szlesínyben JÓI hasznosítják a téli esté­ket a szécsényi asszonyok. A községi nőtanács és a műve­lődési otthon vezetősége sza­bó-varró tanfolyamot szerve­zett, amelynek 28 résztvevője van. Háziasszonyok, gyógysze­részek, a háziipari szövetkezet munkásnői, a termelőszövet­kezeti asszonyok, KlSZ-fiaita- lok ismerkednek a szabás-var­rás alapismeretéivel. A tanfo­lyamot Braun Béláné, a ktsz nyugdíjas szabónője vezeti. Tóth Endréné, a községi nőta­nács titkára pedig időközön­ként érdekes ismeretterjesztő előadásokkal színesíti az esti órákat. Balázs Béláné, a szécsényi termelőszövetkezet tagja is szabni-varmi tanul. Ugyan­olyan szorgalmasan látogatja a tanfolyamat, mint dologidő­ben a szövetkezet kertészetét. Három gyermek édesanyja és emellett 90 munkaegységet szerzett. A kertészetben vég­zett munkája mellett 1000 négyszögöl kukoricát 500 négyszögöl cukorrépát és 200 négyszögöl mákot művelt. A nagyoroszi voksok A hallgatóság körében rokonok is ültek. Ra- konczai Nándorné még oda is biccentett a fejével az elnöki emelvény felé. Mások összehajoltak: Nem változott Jóska! Ugyan miért is válto­zott volna? Nagyoroszi illető­ségű, és ha most — hivatalo­san — a rétsági járási tanács végrehajtó bizottságának az elnöke is, azért a szíve csak ide húzza. A jelölő gyűlésen 175 válasz­tópolgár hallgatta meg. Kíváncsiak voltak: mát mond Rakonczai József? Ügy is, mint a járás vezetője, de úgy is, mint falubeli! A kettőt most nem lehetett elválasztani. Ra­konczai József élt is az alka­lommal. Utólag azt mondja; kicsit lámpalázas volt Isme­ri a falut eredményeivel, gond­jaival együtt. Ezért az ilyen vezetőtől sokkal többet vár­nak a választók. Ha egyszer tudja, mi nehezedik a nagyo­rosziakra már évek óta, ak­kor ne tétlenkedjen. Sikerült megtalálnia azt a hangot, ami tetszést váltott ki a nagyorosziakból. Már hogyne sikerült volna, amikor a legégetőbb dologról szó' t. A Petőfi utca és a Sza­badság tér környékének udva­rait olvadáskor, nagyobb eső­zései- után elönti a víz. Kerte­ket pusztít, házak fundamen­tumát veszélyezteti A múlt­kor is, amikor tavaszias nap­sütésre ébredt a falu, nem le­hetett közlekedni a „belváros­ban.” Amilyen széles az utca, olyan folyamban ömlött a víz. Még csizmában is istenkísórtés volt a közlekedés. — Az egri útfenntartó vál­lalat még az idén megépíti a pataki bekötőutat, és akkor rendezhetik az árokrendszert az út két oldalán. Az emberek bólintottak. Valaki súgta: Megint más megyén, más vállalaton múlik a vízrendezés! Volt ebben keserűség és ja­vaslat is. Nem lehetne „hazai” céggel szemben állni! Azt job­ban megfoghatja az ember, és gyakrabban találkozhat, vitat­kozhat vele, ha nem megy a munka. Nagyorosziból ötszázan in­gáznak messzire. Eljutnak Vácra, Budapestre Mennyivel más lenne, ha a faluban kap­nának munkát. Időt, pénzt ta­karítanának meg. és a terme­lékenység is emelkedne. Erre mondta Rakonczai József a gyűlésen: Tárgyalnak egy textilüzem létesítése ügyében. Hely is lenne. — a nagyoroszi kastély — csakhogy a íöldmű­vesszövetkezet, amelyik eddig birtokolta, semmit sem köl­tött az épület felújítására. Egymillió forint kellene ah­hoz, hogy valamelyest rend­behozzák és alkalmassá tegyék termelő üzem befogadására. Olyan gyárat, vállalatot pe­dig nagyon nehéz találni, ame­lyik azonnal egymilliós felújí­tási költséggel hajlandó indul­ni az új helyen, új körülmé­nyek között. — Azért az idén megoldjuk, mindenképpen munkaalkalmat teremtünk a nagyorosziaknak. Persze az sem lenne éppen utolsó javaslat, hogy a „bű­nös”, a földmúvesszövetkezet utólag járuljon hozzá az épü­let felújításához. Könnyebb lelakni egy épületet, mint helyrehozni, dehát vannak törvényes rendelkezések is. Rakonczai József pedig éppen a beszéde elején említette: Eddig is, ezután mindent meg­tesz a járás, a falu érdekében, amit a törvényes keretek meg­engednek. Itt viszont a törvény alkal­mazásához inkább a „kötele­ző” jelző illik. Négy esztendő eredményeiből Balassagyarmat fejlődése, egyre növekvő idegenforgalma megkövetelte, hogy korsze­rűsítsék az üzlethálózatot is. Legutóbb az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat adta át rendeltetésének az új ABC rendszerű üzletházát Koppány György felvétele • Meggyőző szóval, fegyverrel Egy munkásőr emlékeiből — ötvenhat november hu­szonötödikén már tudtuk, hogy a fővárosban nem forradalom, hanem ellenforradalom tört ki. Lánszki Pállal, a rétsági já­rási tanács vb akkori elnöké­vel Garami Lajos katonai pa­rancsnokhoz fordultunk azzal a kéréssel, hogy a proietárha- fcalom védelmére adjon pisz­tolyt a kommunistáknak — emlékezett Paulinyi János, a rétsági járási pártbizottság propaganda és művelődési osztályának előadója. — Ga­rami igen hűvösen válaszolt: ,.Sajnálom, eivtársaim, nem áll módomban fegyverrel segí­tenem önöket”. Garami tár­saságában volt egy törzsőr­mester. Parancsnoka mögé hú­zódott, s alig észrevehető saem- hunvorítással jelezte: kész tel­jesíteni kérésünket. Tán egy óra sem telt el, az ő jóvoltá­ból pisztoly lapult Lánszki elvtáirs zsebében, de az enyém­ben is. Az imént említett Ga­ramiról később kimondta a bí­róság, hogv megszegte katonai esküjét. Ügy emlékszem, tíz esztendőt kapott... Katonaidejét leszámítva Pa­ulinyi Jánosnak ekkor volt először fegyvere — acélból ké­szült fegyvere. Az ő fegyvere a tudás, a meggyőző szó. Az volt ötvenhatban is, amikor még a járási tanács népműve­lési csoportvezetőjeként dolgo­zott. — A súlyos idők tanítottak meg arra, hogy erőszakra csak erőszak az igazi válasz — foly­tatta. — A párt bizalma 1957. március tizenharmadikán is­mét fegyvert, akkor már gép­pisztolyt adott a kezembe. Ak­kor alakult meg Rétságon az önálló munkásőr szakasz. Ti­zennégyen esküdtünk fél. Nyomban megkezdődött a szol­gálat P. Nagy Zoltán immár tartalékos munkásőrrel a pos­ta biztosítására kaptunk pa­rancsot. Más elvtársak a párt­bizottságon ’ a Nemzeti Bank fiókjánál őrködtek. Volt kö­zöttünk idősebb, fiatalabb, de az előbbieken sem látszott, hogy mennyire megerőltető az éjjel-nappal, szakadatlanul tar­tó szolgálat. Tudtuk, mire vi­gyázunk. — Egy évtized alatt hatal­mas erővé vált az 1957 tava­szán született munkásőrség. Fő feladata ma is az, ami első napjaiban volt Magabiztos­ságot adó érzés számunkra, hogy e fő feladat megmaradá­sa mellett újak és újak sora­koznak fel. Az önkéntes és hi­vatásos rendőrökkel együtt járőrözünk; szívesen emlék­szem vissza a KRESZ-oktatás- ra, amelyet általános iskolá­soknak tarthattam; olyan jó munkásőmek lenni... Paulinyi János munkásőív ként is úgy dolgozik, mint élet­pályáján: szilárd hittel, az eszme és az emberek szeretető» ben, kommunista szerénység­gel. Csupán parancsnokának egy elejtett szavából tudtuk meg, hogy helytállása elisme­réséül, rátermettségének kö­szönhetően nemrégiben pa­rancsnoki beosztást kapott. — A tanácsháza egy részét le kell bontani — mondta Ra­konczai József és így folytat­ta: — Szívesen tesszük, hiszen korszerű, nemzetközi útvonal halad át a falun. Azután bírálta is a falut. Tehette, hiszen „házon” be­lül volt. Amit mondott, azt a segíteni akarás szándékával tette. A termelőszövetkezet fejlődésének ütemével elége­detlen a járás. A szarvasmar­ha-hizlalásuk megyei szinten van. A sertéstenyésztés viszont ráfizetéses. A gazdaságosságot kell fokozni... — Akkor többet fizethet­nek a tagoknak! Hohó! Hiszen ez a szónok, nem a saját „zsebére” beszél. Nem arra kéri a voksot, hogy neki nagyobb legyen a fizeté­se, könnyebb a dolga, hanem azért, hogy továbbra is segít­hessen a járásnak, dolgozhas­son a faluért. Az ilyen be­szédre szívesen összeverődnek a tenyerek. Éljen Rakonczai József! Megtették ismét járási tanács­tagjelöltnek, és március 19- én — mondták, hangsúlyoz­ták — rá szavaznak majd. És a jelölt? — Majdnem elérzékenyül- tem, pedig nem szokásom .. Mert nem mindegy az, hogy 175 vá'asztópolgár magáénak vallja a jelöltjét! Gáldunyi Béla Felemelték a dohány felvásárlási árakat: Szabolcsi és debreceni dohányét 25—30 %-aI, ker­tiét 32, Szülök! és Havanna dohányét 33, Hevesi zölddohányét 50 %-kal. A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes termé­szetbeni juttatások, ingyenes védőszer és permetezé­si költségtérítés mellett érdemes dohányt termelni. Xössük meg mielőbb a dohánytermelési szerződést. Az CM Középűletépítő Vállalat (Budapest, VI. Rózsa F. n. 107. sz). 1967. évi beiskolázásra felvesz ács, kőműves, burkoló és vasbetonszerelő ipari tanuló­kat. Intézeti ellátást biztosít. Iskolai irányítőlap kül­dése szükséges. Jelentkezhetnek mindazon 16 éven alu­li fiúk, akik a 8. általános iskolát elvégezték. HIRDESSEN A NÓCRÁO ban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom