Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-03 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NŐ6RÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BjZOTTSÁGA E S. A MEGYEI TANACS LAPJA XXIII. ÉVF. 29. SZÄM. ARA 50 FILLER 1967. FEBRUÁR 3. PÉNTEK A nép képviseletében Amikor két héttel ezelőtt ülésezett az országgyűlés — a most lezáruló négyéves idő­szak utolsó ülését tartotta — megragadott egy mondat Ká­dár elvtárs beszédében: „So­hasem mondtuk, hogy a párt- az állam, a Hazafias Nép­front vagy bármely nagy tár­sadalmi intézményünk hiba nélkül, tökéletesen dolgozik. Még kevésbé mondhattuk ezt egyes emberekről, bárkiről is legyen szó.” Ez jutott eszembe most, amikor elkezdődnek a ielölő- gyűlések, és a választók vé­leményt mondanak a négy évvel ezelőtt megválasztott tanácstagokról, országgyűlé­si képviselők munkájáról- Is­mét jelölik őket. vagy újakat tüntetnek ki a bizalmukkal. És ahhoz, hogy a gondolat­sort folytathassuk tovább idé­zem Kádár elvtárs beszédét: Népünk politikailag fejlett, nagy történelmi tapasztala­tokkal rendelkezik, s felelős­séggel, és jól meg tudja ítél­ni nagy társadalmi szerveze­teink, és az egyes emberek munkáját.” Ezen van a hangsúly. Az utóbbi évtizedekben — a felszabadulás óta — már sok döntő kérdést vittünk né­pünk elé. őszintén és leple­zetlenül feltártuk a valósá­gos helyzetet. Most is véle­ményt kérünk. Négy év mun­kájáról. eredményeiről és hi­ányosságairól. Abban a ked­vező helyzetben vagyunk, hogy a múlt év végén tar­totta pártunk IX. kongresz- szusát. Nem volt hangzatos bejelentésekkel teletűzdelt tanácskozás és mégis szinte az egész ország népét érintő határozatok születtek a gyer­mekes anyák gondjainak megoldásról, a termelőszö­vetkezeti parasztság társada­lombiztosításáról, hogy csak néhányat említsünk. Nógrád megye élete és gondja konkrétan is szere­pelt a kongresszus előtt. És pár hét múltán összeült a kormány, hogy határozatba foglalja a legsürgősebb intéz­kedéseket. Az energia hordo­zók összetételében bekövet­kezett változás miatt a prob­lémák megoldására a követ­kező években kétszázmillió forintot fordítanak- És ebben az országgyűlési képviselőket. A hangulat egyre jobban elő­segíti, hogy helyesen dönt­senek a választók: kire ad­ják a szavazatukat? Kire bízzák a város, a járás, a megye irányítását a tanácsok­ban? Már az elmúlt választások alkalmával is kitűnt, hogy az egyéni meggondolások telje­sen háttérbe szorultak a je­lölőgyűléseken. A közérdekű javaslatok elnyomták az itt- ott még fel-felbukkanó egyé­ni panaszokat. Még a vi­szonylag kicsi választási ke­rületnek is megvan a maga tásadaimi szerepe, feladata, terve, és gondja. Mennyivel inkább megnövekszik a fele­lősség a városi, járási, me­gyei tanácsoknál, ahol több ezres közösségek igényeinek kielégítéséről, több éves fej­lesztési tervek kidolgozásá­ról. megszavazásáról és vég­rehajtásáról kell dönteni. Éppen ezért joggal várják el a Hazafias Népfront, és a választással megbízott szer- "vek, hogy a jélölőgyűlések — az elmúlthoz hasonlóan — széles körű tanácskozó fóru­mok lesznek, ahol a válasz­tók véleményt mondanak négy év munkájáról és taná­csokkal, javaslatokkal látják el azokat, akikre majd már­cius 19-én szavazatikat ad­ják. A jelölőgyűlések egyben programadó tanácskozások is. A Hazafias Népfront, a párt, a tanács képviselői és a vá­lasztók bizalmából jelöltté előlépett dolgozó a választó- polgárokkal együtt állítja össze a következő négy év programját- A nagy, a társa­dalmi program öt esztendőre elkészült. A legutóbbi ország- gyűlés pedig jóváhagyta az idei költségvetést, mégis nem mindegy, hogy a 104,7 mil­liárd forintot az idén hogyan forgatjuk, kamatoztatjuk az az ország tízmillió lakosa életkörülményeinek további javítása érdekében. Megnövekedett felelősség­gel kezdik majd a munkát az új ciklusban az ország­gyűlési képviselők. Több lesz a dolguk, nagyobb az elfog­laltságuk éppen az egyéni Megkezdődlek a jelölögyíiiések Az 1967. március 19-i általá­nos választás előkészítése so­rán a mai nappal újabb jelentős állomáshoz érkezett a válasz­tást előkészítő munka. A vá­lasztási elnökségek, a választó- kerületi bizottságok tagjai le­tették az esküt a végrehajtó bi­zottságok elnökei előtt. A Hazafias Népfront bizott­ságok és a tanácsok különböző szervei előkészítették az or­szággyűlési képviselők, a me­gyei, városi, járási és községi tanácstagok jelölőgyűléseit is, amelyek szerte a megyében ma kezdődnek. Az országgyűlési képviselők jelölőgyűlései során ma dél­után 3 órakor Salgótarjánban, az Acélárugyár Művelődési Otthonában szerveznek jelö­lőgyűlést. Ugyancsak ma dél­után 3 órakor a Romhányi Cserépkályhagyár Művelődési Otthonában rendeznek ország- gyűlési képviselői jelölőgyű- lést. Holnap Szécsényben a termelőszövetkezet kultúrott- honában 3 órakor, Bercelen a községi művelődési otthonban 6 órakor, a Székvölgyi bánya­üzem felolvasó termében 2 órakor rendeznek jelölőgyű­lést. Február 5-én vasárnap délután 3 órakor Nagybátony- ban a községi Művelődési Ott­honban, hétfőn délelőtt 10 órakor Pásztón. a termelőszö­vetkezet kultúrtermében dél­után 2 órakor pedig Balassa- gvarmaton a Fémipari Vállalat kultúrtermében tartanak or­szággyűlési képviselői jelölő­gyűlést. A mai nappal megkezdődik a megyei tanácstagok jelölő­gyűlése is. Salgótarjánban a Béke-telepi iskolában és az Acélárugyári Művelődési Ott­honban, a balassagyarmati já­rásban Honton, a rétsági já­rásban a Romhányi Cserép- kályhagyárban jelölnek me­gyei tanácstagot. Salgótarján­ban február 6-án a városi ta­nács épületében, a Rákóczi úti iskolában, a KÖJÁL székházban és a baglyasaljai művelődési otthonban, Balas­sagyarmaton a Fémipari Vál­lalatnál, a balassagyarmati já­rásban Érsekvadkerten, és Szandán, a pásztói járásban a pásztói erdészetben, a rétsá­gi járásban Tereskén és Ke­szegen, a salgótarjáni járás­ban Mátranovákon, Kistere- nyén, Mátraverebélyben, Nagybárkányban, Karancsla- pujtőn, a*szécsényi. járásban a Szécsényi Gépállomáson, a nagylóci és az endrefalvi mű­velődési otthonban szervez a Hazafias. Népfront megyei ta­nácstagi jelölőgyűlést. Budapestre érkezett Jeszip Broz Tito Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetségének elnöke és felesége"Jovanka Broz, Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága első titkárának meghívására a Szovjetunióban tett látogatásáról haza­térőben néhány napos nem hivatalos, ba­ráti látogatásra csütörtökön délelőtt Bu­dapestre érkezett. Kíséretében van Mijal- ko Todorovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehaj­tó Bizottságának titkára, Hakija Pozderac szövetségi iparügyi és kereskedelmi mi­niszter és Mi so Pavicsevics külügyi ál­lamtitkár-helyettes. Záhony határállomáson Tito elnököt, fe­leségét és kíséretét Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Erdélyi Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes és Marjai József, hazánk belgrádi nagykövete üdvö­zölte és kísérte Budapestre. Megérkezésükkor a vendégeket Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és fe­lesége üdvözölte. A fogadtatáson jelen volt Fehér Lajos, a minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, a PB póttagja, dr. Csanádi György és Nagy Józsefné, a minisztertanács tagjai, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-elnöke és Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. A fogadásnál jelen volt dr. Du­sán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság nagykövete és felesé­ge, valamint F. J. Tyitov a Szovjetunió, bu­dapesti nagykövete. Nagy jelentőségű rendelkezések a szénbányászok érdekében A nehézipari miniszter sajtótájékoztatója Dr. Lévárdi Ferenc, nehéz­ipari miniszter a Tájékozta­tási Hivatalban tartott sajtó- értekezleten ismertette a szén­bányászat távlati kérdéseire vonatkozó kormányhatároza­tot, majd válaszolt az újság­írók kérdéseire. Bevezetőjében a nehézipari miniszter emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás óta a kormány mindenkor igen nagy erőket koncentrált a széntermelés fejlesztésére. Ez az egész népgazdaság érdeké­ben és a lakosság ellátása szempontjából is feltétlenül szükséges volt. Az utóbbi idő­ben azonban a helyzet meg­változott. Üjabb és újabb kő­olaj és földgázkincsek feltá­rása, a szovjet kőolaj gazda­ságos importja, a villamos távvezetékhálózat kibővítése a szénnél olcsóbb energiaforrá­sokat nyitott meg gazdasá­gunk számára. Már pedig a termelési költségek csökken­tése szempontjából elenged­hetetlenül fontos, hogy minél olcsóbban állítsunk elő ener­giát; tehát a gazdaságosab­ban hasznosítható kőolaj és földgáz felhasználását növel­nünk kell. Ez távlatilag nem jelenti a széntermelés egészé­nek visszafejlesztését. A ter­vek szerint a széntermelést 1969-1970-ig csökkentjük ugyan, de az 1970 után termelésbe lépő visontai Thorez külfej­tés a hazai széntermelést kb. a jelenlegi szintre emeli. A nagyon kedvezőtlen termé­szeti adottságok, rossz kö­rülmények között — és ennek folytán nagy ráfizetéssel — termelő bányaüzemekben fo­kozatosan csökkentjük, vagy teljesen meg is szüntetjük a termelést, ezzel szemben a fejlesztést azokra a bányákra összpontosítjuk, amelyekből jó szenet kisebb költséggel nyerhetünk. Ilyen módon le­het biztosítani, hogy az egész széntermelés gazdaságossága, önköltsége jelentősen megja­vuljon, megszüntethessük jó- néhány bányaüzem nagy ösz- szegű veszteségének állandó megtérítését és a szénbányá­szat az energiahordozók so­rában állni tudja a versenyt. Az elmondottak bizonyítják, hogy ezeknek a távlati ter­veknek a megvalósítása egész népgazdaságunk, dolgozó né­pünk számára örvendetes, elő­nyös változást jelent. Hozzá­tartozik azonban ehhez, hogy a széntermeiés említett átál­lítása és a tervezett nagyará­nyú műszaki fejlesztés azzal a nehéz problémával jár együtt, hogy a szénbányászatban ke­vesebb dolgozóra lesz szük­ség, mint eddig. A létszám csökkentésének egyszerű mód­szere az, hogy a nyugdíjba- menők vagy más munkate­rületre távozó dolgozók he­lyét nem töltik be. Néhány szénmedencében azonban a termelés változása ennél na­gyobb létszámcsökkentést tesz szükségessé. Ahol lehet, ezt az illető szénbányászati tröszt saját hatáskörében úgy oldja meg. hogy a megszűnő bá­nyaüzem dolgozói ugyanannak a szénmedencének másik, fej­lesztésre kerülő bányájában dolgozhatnak tovább. Adódnak azonban esetek, amikor ez az út sem járható, s ezek erősen érinthetik a szóbanforgó dolgozók, csalá­dok megélhetését A párt- kongresszus ajánlása alapján a minisztertanács több hatá­rozatot hozott arra, hogy a humanizmus és az emberek­ről történő legteljesebb gon­doskodás jegyében oldják meg az érintett bányaüzemi dol­gozók és családok problémáit, A párt és a kormány gon­doskodása az áttelepítés, át­helyezés és az átképzés támo­gatásával, helyi munkaalkal­mak teremtésével továbbá társadalombiztosítási kedvez­mények, szociálpolitikai és egyéb intézkedések formájá­ban nyilvánul meg. Az első lehetséges megol­dás a felszabaduló dolgozók­nak más bányamedencébe történő átirányítása. Ezt szer­vezetten hajtjuk végre; az ilyen dolgozókat úgy kell te­kinteni, mint akiket népgaz­dasági érdekből helyeztek át. Azokat, akik az új munkahe­lyükön családjukkal együtt kívánnak letelepedni — és érdemesek rá — megfelelő tá­mogatásban kell részesíteni! Ennek leghatékonyabb formá­ja az, hogy az átvevő mun­kahely területén épülő állami lakásokból az áttelepülő dol­gozók soronkívüli juttatásban részesülhetnek. Messzemenően segíteni kell azokat a dolgozókat is. akik — áttelepülésük esetén — saját erőből szövetkezeti lakást kí­vánnak vásárolni, vagy csalá­diház, társasház építésébe akarnak bekapcsolódni. Ezek már 1967-ben OTP-hitelt, to­vábbá — a bányászatban eltöl­tött munkp’deiíiktői és szociá­lis helyzetüktől függően 30— 50 ezer forintig terjedő állami támogatást kaphatnak, ezenikí- vül segíteni kell őket házhely, építőanyag és építési kapacitás soron kívüli biztosításával is. Akik áttelepülésük kapcsán la­káscserét kívánnak lebonyolí­tani, az áthelyező tröszttől a csere különbözeiének megtérí­téséhez — az ingatlanközvetítő (Folytatás a 3. oldalon.) Javul as ellátottság Új göngyölegtelep Dej táron a kétszázmillióban ott van a nógrádi gondok rendezése is. A két hét előtti és egy­ben utolsó országgyűlési ülé­sen újabb, a kongresszuson elhatározott tervek váltak valóra. A termelőszövetkeze­tek jelentős tehertől szaba­dultak meg azzal, hogy a kormány a hitelállománynak hatvan százalékát törölte. Ezek mind olyan tények, me­lyek bizonyítják: szilárd ál­lamháztartással rendelke­zünk, és azok, akiket meg­bízott a dolgozó nép, hogy ügyeit intézze, valóban a vá­lasztók érdekeit tartja min­denkor szem előtt. Ilyen politizáló, eredménye, tekét összefoglaló időszakban készülünk a választásokra, jelöljük tanácstagjainkat és választókerületi rendszerből adódóan. És ennek mintegy folytatásaiként növekszik te­vékenységük az országgyűlés testületi munkájában is. Mindebből fakad, hogy a vá­lasztókra is nagyobb felelős­ség hárul. A választók nap­ról napra növekvő, politizá­ló hangulatán lemérhető a felelősségérzet, amit maguk­kal hoznak a jelölőgyűlések­re, és elvisznek az urnákhoz is. Ilyen, helyesen politizáló, nagy aktivitásról tanúskodó hangulatban nem marad el az eredmény: a legjobbakat, a legrátermettebbeket küldik a tanácsokba, és a parla­mentbe, hogy a nép ügyét szolgálják, képviseljék. Gáldonyi Béla A múlt évben sok gondot okozott a tsz-ek és földműves­szövetkezetek göngyöleg ellá­tása. A göngyöleget a MÉK na- gyobbára a Budapesti Göngyö­leg Ellátó Vállalat hatvani te­lepéről szállította megyénkbe. Most azonban a hatvani telep város-terjeszkedési okokból megszűnt. Ezért határozta el a MÉK vezetősége, hogy Dejtá- ron, amelynek környékén a legnagyobb a forgalom és az igény, göngyölegtelepet létesít. A közeljövőben megnyíló telep a rétsági és a drégelypalánki körzet szövetkezeteit látja el a málna, a szamóca és a feketeri- bizli belföldi és export csoma­golásához szükséges rekeszek­kel, ládákkal. Az ellátás így gyorsabb és olcsóbb lesz. Már a telep létrehozása előtt felmérték a szükségletet. Vala­mennyi tsz-hez, fmsz-hez és a MÉK kirendeltségekhez felhí­vást küldtek, amelyekben kér­ték, hogy jelentsék be idei gön­gyöleg szükségletüket. Ezeknek a jelentéseiknek alapján a MÉK előre megrendeli a budapesti vállalattól a rekeszeket és a lá­dákat, valamint a burgonyához szükséges zsákokat. A dejtári telepen az elron­csolt, vagy elszakadt göngyöle­gek megjavítására külön mun­kabrigádot szerveznek. Így a javítás is meggyorsul és nem esnek ki hosszabb időre a for­galomból a hibás göngyölegek. Üj módszer, hogy a termelő- szövetkezetek az általuk ren­delt göngyölegből feleslegként fennmaradó mennyiségre disz­pozíciót kérhetnek és azt egye­nesen annak a közös gazdaság­nak szállíthatják, ahol hiány mutatkozik. Ezzel költségeiket csökkentik, mert a szállítást az a termelőszövetkezet fizeti, amely a göngyöleget kiérte. Megyénkben tartózkodik ■ Brutyó János Brutyó János elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, megyénk or­szággyűlési képviselője teg­nap Salgótarjánba érkezett. Géczi János elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára, Szalai Gás­pár elvtárs, az MSZMP salgó­tarjáni városi bizottságának első titkára és Sándor Elemér elvtárs, a salgótarjáni városi tanács vb-elnöke társaságában üzemlátogatásokon vett részt, s eszmecserét folytatott néhány üzem vezetőivel, munkásai val. Brutyó János elvtárs ma Jedlicska Gyula elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága dlső titkára kíséreté­ben folytatja üzemlátogatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom