Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOQRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF. 43. SZÁM ARA: 80 FILLER 1961. FEBRUAR 19. VASÁRNAP TANÁCSKOZÁS A VÁLASZTÓKKAL Nem ' egyszerű megállapítás, hanem az utóbbi hetek esemé­nyei által bizonyított tény hogy a tanácstagi, az ország- gyűlési képviselői, a tömeg­je • e .ati választások, a ter­melőszövetkezetek küldöttvá­lasztó közgyűléseinek előkészí­tése fokozta a dolgozók érdek­lődését a közügyek, a politi­kai élet iránt. És ez is volt a célja a Hazafias Népfrontnak amikor előkészítette a jelölő gyűléseket, megszervezte a vá­lasztási és szavazatszedő bi­zottságokat, elbeszélgetett a tanácstagokkal jelölésükről vagy arról, hogy a jövőben más személyre szeretnék bízni a dolgozók képviseletét a taná­csokban. Sokoldalú munka volt ez. A népfrontbizottságoknak több mint négyezer aktivistája vet­te ki részét az előkészítésből és munkálkodik ma is azon hogy március 19-én a párt és a kormány helyes politikája mellett tegyék le a voksot a választók milliói. A népfront­aktivisták mintegy ötezer sze­méllyel beszélgettek az elmúlt hónapokban, kérték ki véle­ményüket, tanácsukat az el­múlt négy év munkájáról, az előttünk álló nagyszerű fela­datok megvalósításával kap­csolatban. Sokrétű tanácskozás volt ez, mely csak folytatódott a jelölő gyűlések előkészítési időszakában. Üjabb hatezer dolgozót kértek fel előadónak, a jelölő gyűlések elnökének. És ezt a fontos politikai fel­adatot helyesen értelmezték a felkért személyék, vállalták a megbízatást és a párt, a ta­nács irányításával — az eddi­gi tapasztalatok szerint — megfelelően látták el feladatu­kat S, ha már tömegikapcsolat- ról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk a legnagyobb tömegmurakáról, a választópol­gárok összeírásáról. Ennek so­rán megyénkben több mini 160 ezer dolgozóval találkoz­tak, beszélgettek az összeíró biztosok, és a legtöbb helyen szóba került a választások cél­ja, a feladatok. Ebben a mun­kában újabb 16 ezer dolgozó vállalt áldozatos feladatot, és időben elkészültek a választói név j egy zékek. Túl vagyunk már a jelölő gyűlések félidején. A megyé­ben közel háromezer jelölő gyűlésen tanácskoznak a vá­lasztópolgárok, véleményt nyil­vánítanak a Hazafias Népfront jelöltjéről, elmondják, mii várnak a következő négy esz­tendőben a tanácstól, a már­cius 19-én megválasztásra ke­rülő tanácstagoktól. A jelölő gyűlések elé hár­mas célt tűzött a Hazafias Népfront. Az első és talán a legfon­tosabb, hogy számot adjanak az eltelt négy esztendő mun­kájáról. A választópolgároknak nemcsak szavazati joguk van hanem kötelességszerűen be­számoltatják a tanácstagjukat a végzett munkáról. Van-e ennél jobb alkalom, mint ép­pen a jelölő gyűlés, ahol a vá­lasztópolgárok zöme jelen van, és véleményt mondhat arról a személyről, munkájáról, akire négy évvel ezelőtt szavazatál adta. A következő feladat az elő­zőből következik: ismertetik a választókkal az előttünk álló évek feladatait, ehhez kérik támogatásukat. Nem egy jelö­lő gyűlésen szólaltak fel azzal a szándékkal, hogy — csakúgy, mint eddig — ezután is ta­nácstagjuk mellé állnak, ha község-, vagy városfejlesztés­ről van szó, ha társadalmi munkára mozgósítják a lakos­ságot. Végül maguk a választók — természetesen a Hazafias Nép­front előterjesztése alapján — jelölik ki maguk közül azt a személyt, aki a legalkalmasabb a feladatok maradéktalan vég­rehajtására. Vagyis: a jelölő gyűlések célja a programadás és a végrehajtás biztosítása. Az eddigiek szerint elmond­hatjuk: a megtartott jelölő gyűlések hetvenezer választó- polgárának tanácskozása alap­ján, hogy jó alapokat terem­tettünk a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek valóra vál­táséhoz. ,, A jó alapok elsősorban a Hazafias Népfront aktivistái­nak sokoldalú és körültekintő szervező munkáját dicsérik és bizonyítják, hogy a párt, az állami és a tömegszervezetek összehangolt munkájával jó eredményeket lehet elérni. A legnagyobb érdeklődés az országgyűlési képviselői jelö­lő gyűlések iránt nyilvánull meg, de népesek voltak a me­gyei tanácstag jelölő gyűlések is, ahol több mint tizenegyezer választópolgár nyilvánította véleményét. Különösen kie­melkedő jelölő gyűléseket szerveztek a Balassagyarmati p inom kötöttáru-gyárban, Ör- halmon, Dej táron, Bujákon, Vanyarcon, Kisterenyén, So­moskőújfaluban, Rimócon, Nagylócon, Nógrádmegyeren, Karancsságon és a szécsényi gépállomáson. Azt mondtuk az imént: sok­oldalú ,nagy tanácskozás a je­lölő gyűlés. Most hozzátesszük, hogy a bizalom és a tenniaka- rás megnyilvánulása is. Az eddigi jelölő gyűléseken közel hétezer válsztópolgár, a részt­vevőknek csaknem tíz százalé­ka nyilvánította véleményét. Félretették az egyéni problé­mákat és közérdekű javasla­tokkal, a lakosság többségéi érintő problémákkal fordultak a tanácsokhoz. Érvényesült az új választó- jogi törvény széles körű dernök- ra izmusa. Az eddig elfogadott községi tanácstagjelöltek kö­zül tizenhat személlyel nem értett egyet a gyűlés és he­lyettük másokat javasolták. Négy községi választókerület­ben pedig kettős jelölésre ke­rült sor. Mégis azt mondhat­juk, hogy a Hazafias Népfront gondos előkészítő munkával válogatta ki a jelölteket, hi­szen azok túlnyomó többsé­gét a választópolgárok elfo­gadták. Tűi a jelölő gyűlések félide­jén megállapíthatjuk, hogy azok szervezetten ,a választó- polgárok nagy aktivitása és tenniakarása mellett zajlottak le. A pártsizervezetek irányítá­sával, a tanácsok tevékeny közreműködésével, a választó- kerületi bizottságok és más társadalmi szervek összehan­golt munkájával a népfront­bizottságok elérték, hogy az összeírt választópolgároknak több mint ötven százaléka részt vett a jelölő gyűléseken. És még egy tapasztalat; a2 ezekben a hetekben megnyil­vánult politizáló kedv biztosí­ték arra, hogy március 19-ér valamennyi választópolgár az Urnáikhoz járul, és leadja sza vazatát a Hazafias Népfront jelöltjére. Mielőtt iön a tavasz (3 oldal) Lámpá^-e a falusi pedagógus? (4. oldal) Az NB II. úionca a Kisterenyei Bányász (6. oldal) Irodalmi melléklet (7—9 oldal) Családi kör (11. oldal) Határidő előtt három és tél hónappal A KISZ Központi Bizottsá­ga országos védnökséget vál­lalt a Szovjetunióból érkező négvszáz kilovoltos villamosve­zeték és a gödöllői alállomás felett. A munkába bekapcso­lódott a Nógrád megyei Fém­ipari Vállalat KISZ-szervezete is. Munkaidő után, terven fe­lül az akcióprogramban vál- laták, hogy elkészítenek 30fi garnitúra, a vezeték húzásá­hoz szükséges terelőkeretet. A határidő május 31-e volt. A vállalat fiataljai a KlSZ-kong- resszus tiszteletére vállalásu­kat már február 15-re teljesí­tették. Műszakiakból, fizikai dolgozókból vegyes brigádot alakítottak és a harminc fia­tal munkaidő után dolgozott, amikor szabad volt a géppark és a szerszámok. Ennek kö­szönhetik, hogy a 885 000 fo­rint értékű vállalást határ­idő előtt három és fél hónap­pal valóra váltották és je­lenthették a KISZ Központ' Bizottságának. Hasonló módszerrel már újabb vállaláson dolgoznak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére. Munkaidő után hulladékanyagból 2100 óra felhasználásával 75 000 csőbilincset készítenek 286 500 forint értékben. Egyhangú ajánlással Befejeződtek a tanácstagi jelölő gyűlések Salgótarjánban Salgótarjánban befejeződtek a városi tanácstagi jelölő gyű- f .ések. Az elmúlt napokban a áros kü’önböző pontjain a Hazafias Népfront 81 jelöltjét x | 'ögaatáK el, illetve jelölték. Az utolsó jelölő gyűlést pén­teken este a Rákóczi úti álta- 'ános isko'ában a 38-as körzet választópolgárai tartották meg. ILt Kenderesi Gézánét, a Nógrád megyei Patyolat Vál­lalat átvevőjét jelölték. A csaknem három órán át tartó gyűlésen számos felszólalás hangzott el, a választópolgá­rok legtöbbje közérdekű gon­dokat mondott el. Többek kö­zött arról beszéltek, hogy a serdülő korú gyermekeknek nincs megfelelő játszótér. Szinte egységesen tettek ja­vaslatot arra, hogy a parkok romgáláit nagyobb büntetéssel sújtsák. Beszéltek a járdák, az utak állapotáról, arról, hogy az ÉMÁSZ, a posta és a Vízmű gyakran felbontja az utakat és járdákat, de azok eredeti állapotba ' történő visszaállításával keveset, tö­rődnek. A 38-as körzet válasz­tópolgárait gyakran zavarják a Salgó étterem záróra utáni hangoskodói, ezért arra kér­lek a jelöltet: hasson oda, hogy_ záróra utáni időben rendőrjárőr tartózkodjon a helyszínen, aki megfékezheti ! hangoskodó, duhajkodó ven- légeket. A vita után a megjelentem egyhangúan fogadták el Ken­deresi Gézáné városi tanácsta­gi jelölését. Kenderesi Gézáné: .. .Köszönöm a bizalmat, az elhangi zott javaslatok megvalósítására törekszem Szavaznak a 38-as körzet választópolgárai (Koppány György felvételei) Munkások és vezetők egységének fegyéhen Szakszervezeti küldöttértekezlet három salgótarjáni nagyüzemben sok Béres Lászlót megerősítet­ték a szakszervezeti bizottság titkárának tisztében. 3. 1. Megtartották vezetőségvá­lasztó küldöttértekezletüket a ZIM salgótarjáni Gyáregységé­nek szervezett dolgozói. A vá­lasztás jelentős állomás a gyár, egyszersmind a helyi szak- szervezeti mozgalom szempon- jából. Az a két esztendő, amelyről a lelépő szakszerve­zeti bizottság nevében Téglái Antal titkár a mintegy száz­negyven küldött előtt beszá­molt, nagy változások tanúja volt. Önmagában is tekintélyt szerzett a gyári szakszervezet­nek az a tény, hogy míg 1964- ben ezernyolcszáznegyven tagja volt — a gyáregység összes létszámának nyolcvan­nyolc- és fél százaléka —, ta­valy már kétezer-kétszázhat- vanöt tagot számlált — a dol­gozók kilencvenöt egész hat tized százalékát! Érthető hát, ha a beszámoló alaposan és részletesen foglalkozott a moz­galom eredményeivel — annak tükrében is, hogy a szakszer­vezetek új feladatai, jogköre mit követelnek e tömegszerve­zet vezetőitől, aktivistáitól, tagjaitól. Nagy termelési ered­ményeket gyümölcsöző munka­versenyük, a szocialista brigá­dok gyarapodó száma, a szak- szervezet vezető szerveinek ak­tív részvétele a gyáregység fő problémáinak megoldásában jelzi, hogy a Tűzhelygyár szakszervezeti mozgalma meg­érett, felnőtt az előtte álló fe­ladatok megoldására. A beszámolót eleven vita követte, majd a küldöttérte­kezlet megválasztotta a gyár­egység szakszervezeti tanácsát A szakszervezeti bizottság tit­kárául Téglái Antalt válasz­tották. 2. Vezetőségválasztó küldött- értekezletet tartott a Síküveg­gyár szakszervezete is, amely­re a vezetők és munkások egy­ségének számtalan megnyilvá­nulása volt elsősorban jellem­ző. Rendkívül tanulságos az Építésügyi Minisztérium egyik­másik megyénkben működő vállalata számára a Síküveg­gyár igazgatójának és főmér­nökének felszólalása. Mind­kettő hangsúlyozta, milyen je­lentős erő az együttműködés a szakszervezettel, s eleven pél­dákkal érzékeltették, milyen haszonnal járt, ha egyes, akár műszaki intézkedések beveze­tése előtt is kikérték a szer­vezett dolgozók képviselőinek véleményét. Az értekezlet munkájában részt vett Her- czegfalvy János, az Építők szakszervezete elnökségének tagja, Alics János, a megyei pártbizottság fegyelmi bizott­ságának elnöke, Nagy József. az építők szakszervezete me­gyei bizottságának titkára. A beszámoló és vita után lebonyolításra kerülő választá­Pénteken ült össze a Sal­gótarjáni öblösüveggyár szak- szervezeti küldöttértekezlete. Vitaindító beszédében Varga Sándor titkár egyebek között azokra a hatalmas feladatokra hívta fel a mozgalom részt­vevőinek figyelmét, melyeket a gyár rekonstrukciója állít a dolgozók, és vezetők elé. A küldöttértekezlet méltó volt hagyományaihoz. A vitában felszólalt tizenhat küldött érin­tette a mozgalmi élet, a gaz­dasági tevékenység úgyszól­ván minden lényeges problé­máját, bőséges és hasznos út- ravalót adva az új vezetőség­nek, majd sor került a válasz­tásokra. Varga Sándort válasz­tották a szakszervezeti bizott­ság titkári posztjára. Az Öblösüveggyár szakszer­vezeti küldöttértekezletével lezárult az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének vezetőség \1asz- tó küldöttértekezlet -oza- ta a megyében. Folyik a ké­szülődés a márciusban meg­tartandó megyei küldöuéiter kezletre. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom