Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-18 / 42. szám

VILÁG PROLETÁR.!AT. EGYESTOETEKI NOGRA m MSZMP N Ő G R A D M jB G y XXIII. ÉVF. 42. SZÁM ÁRA: 30 FILLÉR 1961. FEBRUÁR 18. SZOMBAT Kinek jár gyermekgondozási segély? (2. oldal) Tovább egy lépéssel (3 oldal) A bányászok kérdeznek — az illetékesek válaszolnak (4. oldal) Tíz u nép szolgrilntálian Tíz esztendővel ezelőtt, a Magyar Szocialista Munkás­párt kezdeményezésére az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a mun­kásőrség megalakítására. A párt és a kormány felhívá­sára a néphatalomhoz, a szocializmushoz hű, legál­dozatkészebb munkások, parasztok és a dolgozók ez­rei tömörültek, fogtak fegy­vert a munkásőrségben, a proletárdiktatúra, a szocia­lista rendszer védelmében. önkéntes fegyverfogásuk, aktív részvételük az ellen­forradalom teljes leverésé­ben, a közbiztonság, a köz­rend helyreállításában és megszilárdításában a ma­gyar munkásosztály nagy­szerű forradalmi tette volt. Tíz év óta a párt közvet­len vezetése alatt álló tár­sadalmi fegyveres testület látja el e megtisztelő hiva­tását, tagjai tevékeny ré­szesei az országópítő mun­kának. Bonyolult helyzetben, az ellenforradalom fegyveres leverését követő politikai és gazdasági konszolidáció kezdetén alakult meg a munkásőrség. Megjelenése, munkakezdése nagy jelen­tőségű esemény volt egész közéletünkben. Bizonyítot­ta, hogy a dolgozó emberek tízezrei készek. ha kell, fegyvert is fogni a nóphata- lom, szocialista vívmánya­ink. békés építő munkánk védelmére. Fegyvert fogni, mégpedig nem utasításra, nem törvényes kötelesség szerint, hanem önkéntesen, csalt lelkiismeretük paran­csára, legjobb meggyőződé­sük alapján. S már a kez­det kezdetén is az jelle­mezte a munkásőrséget — s különösen fontos vonása ez ma —. hogy egyse gzász- lai alatt nemcsak pártta­gok, hanem a kezdeményező ■kommunistákkal együtt pártonkívüli dolgozók ez­rei is sorakoztak és sorakoz­nak. A népakarat szülötte, s népünk eltökélt szándé­kának testet öltött kifejező­dése tehát a munkásőrség. Emlékezzünk 1957-ne, amikor megérkezett me­gyénkbe az első fegyver- szállítmány. Reggeltől, estig gázolajban, kőolajban mos­tuk a zsíros, originált cso­magolású fegyvereket. Em­lékezzünk hiányos felszere­lésünkre, arra a kék overál- ra és ,,svájci” sapkára, ami­ben az utcán elsőizben megjelentek az első mun­kásőr egységek, arra amikor az első szolgálatot adtuk, s mikor a parancsnoknak két ember kellett, tíz jelentke­zett egyszerre. Emlékezzünk az azóta el­telt tíz év sok szép élmé­nyére, ami e nagyszerű kollektívában eltöltött idő felejthetetlen emléke ma­radt. Az elmúlt tíz év ered­ménye, hogy testületünk ez idő alatt felnőtt, komoly társadalmi fegyveres testü­letté vált, részt kapott a többi társfegyveres testü­letekkel együtt országunk védelmi rendszerében. Testületünk egy évtized alatt becsületet szerzett né­pünk előtt, sőt nemzetközi­leg is. Mikor a munkásőr­ségről beszélünk, nemcsak a fegyveres szolgálatra kell gondolnunk, hanem arra a társadalmi misszióra is, amit a munkásőrség tagjai betöltenek. Testületünkben ma már más a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt. Párt­tagok és pártonkívüli mun­kásőrök mindenütt ott vol­tak és vannak, ahová a párt szólítja őket. Nem egy eset­ben mozgósítottuk erőinket az árvízveszély idején, a termelőszövetkezetek meg­segítésében. Csak az elmúlt két év alatt munkásőr elv­társaink 11 ezer órát telje­sítettek társadalmi időben, a kiképzési óraszámodon túl e munkák elvégzésében. Hasonló helytállás, példa- mutatás tapasztalható a szocialista munkaverseny­ben való részvételnél is. Közülünk 728 fő dolgozik szocialista brigádban, 69 mint szocialista brigádveze­tő végzi munkáját. Sorol­hatnánk azokat a feladato­kat, melyeket munkásőreink társadalmunk különböző területén végeznek. Elég ar­ra utalni ami a megyei pártértekezleten úgy nyert megfogalmazást „a mun­kásőrök a párttagság leg­aktívabb részét képezik”. Ez így is van. Szép és megtisztelő hiva­tásunk, hogy megvédjük a munkáshatalmat és azt ál­landóan erősítsük. A mi munkásőrségünk forradal­mi cél érdekében született forradalmi erő, feladatát, rendeltetését ezidáig betöl­tötte, minden feltétele megvan annak, hogy ezt a jövőben is betöltse. Vala­mennyien érezzük a párt, a kormány, a dolgozó nép megbecsülését, gondoskodá­sát és bizalmát. Ez a meg­becsülés mindnyájunkat arra kötelez, hogy még jobb munkával, példamuta­tással helytálljunk a szocia­lizmus építése során min­dennapi munkánkban, véd­jük társadalmi vívmányain­kat minden külső és belső ellenséggel szemben. Fe­ladatunk, hogy kamatoztas­suk azt a nagy erkölcsi erőt, ami testületünkben rejlik, minden területen segítsük a feladatok megoldását, a kommunista közgondolko­dás és a kommunista er­kölcs fejlődését. Minden erővel segítsük pártunk XX. kongresszusán hozott hatá­rozatainak végrehajtását. Mindez együtt teszi azzá a munkásőrséget, ami hiva­tása: szolgálja a nép or­szágát, hatalmát S mind­ezért együtt becsüli oly ma- masra a munkásőrök tevé­kenységét egész társadal­munk. Mátrai István a munkásőrség megyei parancsnoka A megyei pártbizottság üdvözlete megyénk munkásöreinek Kedves Elvtársak! Munkásőrök! Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága a munkásőrség megalakulásának 10. évfordu­lója alkalmából harcos, elvtársi üdvözletét küldi megyénk valamennyi munkásőrének. Elismerését nyilvánítja azért az áldozatkész és aktív tevékenységért, pmelyet a ihunkás- hatalom védelméért, megszilárdításáért, me­gyénk politikai, gazdasági és kulturális fel- emelkedéséért az elmúlt évtizedben kifejtet­tek. A munkásőrség méltó örököse és folytató­ja a munkásmozgalom dicső hagyományai­nak. A testület tagjaira úgy tekintünk, mint a Tanácsköztársaság harcosainak, a Vörös Őrségnek, az 1944-es partizánoknak, a kar- hatalmistáknak bátor és kiemelkedő utódaira. A munkásőrség erejét mindenekelőtt az adja, hogy soraiban a nép legjobb fiai. — kommunisták és pártonkívüliek — fognak fegyvert, önként vállalva ezt a megtisztelő társadalmi tevékenységet. A munkában és a közéletben példás, követésre méltó módon helytállnak a szocialista építés érdekében. A munkásőrség fegyelme, erkölcsi-politikai egysége jelentősen szilárdult. A pártbizottsá­gok és pártszervezetek megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a munkásőrségre. A testület működésének 10 esztendejére joggal büszke dolgozó népünk, pártunk. A párt IX. kongresszusának határozata alapján hazánkban tovább folytatjuk a szocializmus teljes felépítésére irányuló erőfeszítéseinket. A jövőben is számítunk a munkásőrök helyt­állására, — csakúgy mint eddig — a politi­kai, gazdasági és kulturális feladatok- megol­dásában, a munkáshatalom fegyveres védel­mében. Ehhez kíván valamennyi munkásőrnek erőt, egészséget az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága. 4 HTocinlititn demithráeia jegyében Új, friss erőkkel gyarapodott a szakszervezeti bizalmi hálózat m egytm kben ka rövid beszámolót tartatot, a vasútnál, az Ötvözetevár'bsn A vitában részt vevők többse- többen szóvá tették a szöciális­ge közérdekű témákkal foglal­BefejeződöU a megyei tanácstagok jelölése Ülés» tartott a megyei választási elnökség Tegnap délelőtt Salgótarján­ban, a megyei tanács épületé­ben Matúz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, a megyei választási elnökség elnöke vezetésével ülést tartott a megyei válasz­tási elnökség. Az ülésen Ka­szás József né dr., a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára tartott tájékozta­tót, az eddig végzett mun­káról. Az elnökség megállapí­totta, hogy a választás előké­szítése zavartalanul folyik a megyében, népesek a jelölő gyűlések, a választópolgárok máris számos hasznos tanács­osai látták el az országgvűlési képviselő- és tanácstagjelöl­teket. A megyei választási elnök­ség meghatározta a választás előkészítésének következő fon­tosabb feladatait. Ezek közé tartozik a jelölő gyűlések le­zárása után a választási nagy­gyűlések, gyűlések politikai előkészítése, a választási agi­táció legmegfelelőbb formái­nak kialakítása, mint a réteg­találkozók szervezése, az if­jú választók.gyűlése, a család- látogatások stb. Intézkedéseket tett az elnökség a választás szervezeti és technikai előké­szítésére is. így a többi között a szavazó-helyiségek kijelölé­sére, díszítésére, a végleges választói névjegyzék elkészíté­sére, a szavazatszedő bizottsá­gok kijelölésére, megalakítá­sára. Az ülés második napirendi pontjaként a megyei választá­si elnökség a Hazafias Nép­front Nógrád megyei Bizott­sága és a megyei választóke­rületi bizottságok bejelentése alapján felülvizsgálta és el­fogadta, illetve nyilvántartás­ba vette a megyei tanácstag­jelölteket, akiknek jelölése már befejeződött a megyében. A szocialista demokratizmus bővülésének jegyében zajlottak le megyénkben a sza!eszerve­zeti bizalmi választások. Megyénk 53 623 szervezett dolgozója csaknem 3500 bizal­mit választott januárban. Csu­pán a pedagógusoknál az isko­lai szünet miatt húzódott ké­sőbbre a tagság és a bizalmi­ak közös számadása. A megbeszéléseken a szer» vezett munkásság 95 százalé­ka képviseltette magát. Volt olyan iparág, gyár, üzem, ahol a tagság 100 százaléka meg­jelent. Ezek között említenek több bányaüzemet, a Salgótar­jáni Acélárugyár egyes műhe­lyeit. Az építőiparban 95, a Tűzhelygyárban 90 százalékos megjelenést jegyeztek fel. A bizalmiak 85—90 százalé­kozott. Elenyésző volt azok­nak a száma, akik saját, sze­mélyes ügyükhöz kértek segít­séget. Egyöntetű kívánságként merült fel, hogy a bizalmiak az eddiginél sokkal hatéko­nyabban tolmácsolják a fel­sőbb szervekhez a dolgozók vé­leményét, ugyanakkor gyor­sabban közöljék a tagsággal az őket érintő és érdeklő, fon­tosabb kormányrendeleteket, SZOT határozatokat, stb. A pedagógusok közül többen el­mondták: jó Íratást váltott ki közöttük a kormánynak, a pe­dagógusok bérrendezésre vo­natkozó határozata. Hasonló­képpen vélekedett több egész­ségügyi dolgozó is felszólalásá­éi?. egészségügyi ellátásban mu­tatkozó hiányosságokat. Az építőiparban a téli munka elő­készületeinek fogyatékosságát bírálták. Többen, a vasúti költ­ségtérítés ügyében kérdezős­ködtek. Szóba került még a munkaidő-csökkentés Problé - mája a tsz-nyugdíjakkal, és a tsz-tagok családi pótlékával kapcsolatos állásfoglalások, a kormányhatározatok megoldá­sának módjai. A vitában felmerült kér­dések egy részére a bizalmi* ak válaszoltak. Amire ők nem: tudtak felvilágosítást adni, ar­ra később a műhely- és a szakr szervezeti bizottságok újjává- lasztása során adtak tájékoz­tatást az illetékesek. De volt olyan kérdés is — üdülője" gyek, porelszívó berendezés —, amelyet megoldás céljából a felsőbb szervekhez továbbítot- íak. A vitában részt vevők ki­tértek még a párt politikájá­nak méltatására is. Helyesnek tartották azt, megelégedésü­ket fejezték ki, cselekvő tá­mogatást ígértek, s erre kér­ték a szakszervezeti tagságot is. Megyénk szervezett munkás" sága élt a demokrácia bizto­sította jogaival. Azokat akik koruk, vagy egyéb más okok miatt nem tudják tovább el­látni tisztségüket — felmen­tették. Ily módon új, friss erőle kerültek a szakszervezeti mór galom életébe. A választások során a korábbi bizalmi háló­zat 25 százaléka cserélődött ki. Ezenkívül a tagság 60 esetben nem az első jelöltet fogadta el, hanem mást bízott meg a bizalmi tisztség ellátásával. A sikerben jó része van a körültekintő ,alapos előkészí­tésnek, a magasabb színvonalú szervező munkának, valamint a párt- és KISZ alapszerveze­tekkel való jó kapcsolat ki­alakításának. Sikerült olyan együttműködést biztosítani, amely egyik előfeltétele volt az eredményes szakszervezeti bizalmi választásnak. Sok gyakorlati segítséget ad­tak az illetékes megyei bi­zottságok, valamint az SZMT, s annak 120 tagú aktívája. Belekapcsolódtak a vitába, válaszoltak a felmerülő kérdé­seimé. ban. Egyes bányaüzemeknél, NÉGY ESZTENDŐ EREDMÉNYEIBŐL Ű,j székházat kapott Salgótav j ánban az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat üz­letigazgatósága. A korszerűen berendezett Irodaház építésére több mint 4,8 millió forin­tot költöttek Koppány György felvétele I

Next

/
Oldalképek
Tartalom