Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
1067. január 15. vasiSWi«« NflGRA O II Tanuljunk, vagy tanítsunk? Ilyenkor a félévi osztályzatokkal kapcsolatos szülői értekezletek idején, gyakran elhangzik a panasz: „a kisdiák nem tanult meg tanulni.” Mert erre is szükség van, s már attól a naptól, amikor iskolába került a gyermek. Megtörténik, hogy a szülők elsős gyermekük mellé ülve, órákig rajzolgatják vele együtt a karikákat, vonalakat. Sokszor megszánják, — s megírják helyette a leckét. Arról is hallottam, hogy este. mikor a kicsi elalszik, a papa-mama kiveszi a táskából az irkát, s kijavítgat- fja, sőt: újraírja a feladatot. A gyermek pedig elfogadja, tudomásul veszi. Miért ne, ha a felnőttek így akarják? A szomszédunkban lakik egy kisfiú, — most második osztályos. Gyakran este tíz órakor is áthallom a vékony falon, amint hangosan olvas, számol. Apja olyankor érkezik haza íáradtan, a gyerek pedig megvárja. Így szoktatták, ő pedig természetesnek találja, hogy egész délután játszik, s várja a:, apját, akivel ’együtt kell majd tanulnia, mert „ez a dolgok rendje”. Persze, a papa türelmetlen, ingerült, hiszen fáradt, s nagy tehertétel az ugyancsak fáradt, álmos, nyűgös aprósággal vesződni késő este. Vajon ipegtanult-e tanulni ez a kisfiú és sok-sok más társa? Hogyan boldogul az iskolában, mikor nincs „kéznél” az apa, anya. Dehát ne foglalkozzunk a gyerekkel? Nem szabad egyik végletből a másikba esnünk. Ha gyámkodunk minden mozdulata felett, a sikert sohasem érzi magáénak. És persze, a kötelességet, felelősséget sem. Ha viszont teljesen magára hagyjuk, nagyon sokszor visszaél vele a lurkó. És erre intő, vagy a rossz osztályzatról már értesítés figyelmezteti a szülőt. Leghelyesebb, ha önállóan dolgozik a gyerek. Eleinte követeljük meg tőle, hogy esténként megmutassa füzetét, felmondja leckéjét. Ha nem tud valamit, természetesen segítsünk neki. Érezze, hogy nincs egyedül. De a munka, a kötelesség az övé. — Magadnak tanulsz fiam, — ezt hallja tőlünk, de a gyakorlatban is érvényt kell szerezni ennek az igazságnak. A gyerek, ha elvégezte feladatát, nyugodtan játszhat, pihenhet. De kell, hogy tapasztalja: a felnőtt igenis gyakran nyúl a táskájába, fellapozza a füzetét, megnézi a leckekönyvet, s magához inti: — Nos, halljuk, mit tanultál? És ezt következetesen tegyük, — az eredmény, nagyon röóid idő múlva megmutatkozik. — A gyermek is felnőtt, — halljuk, mondjuk is gyakran. Öt és munkáját így is kell kezelnünk. • Lelkiismeretes, kötelességtudó felnőttet nevelünk belőle. Példamutatás, türelem, — okos szeretet kell hozzá ... A kút gondozása Előfordul a kút vizével, hogy rosszabb lesz, mint korábban. Ennek több oka lehet. Egyik a magas talajvíz, s az is megtörténhet, hogy a közelben levő folyók, patakok, tavak, vagy kisebb állóvizek talajon át történő szivárgása rontja mindennapi italunk minőségét. A 20 méter távolságon belül földbe ásott emésztőgödör, vagy ól, istálló, szintén oka lehel a víz szennyeződésének, rossz izének. A kút körül megnőtt fák, bokrok mély és szétágazó gyökérzetétől is kellemetlen íze lehet az ivóvíznek. Az ivásra alkalmatlanná vált vizet a kútból ki kell merni, vagy szívatni: újra íeltöltődéskor a víztömegnek megfelelően — orvos, gyógyszerész, vagy vegyész által javasolt mennyiségű — tiszta oldott rézgálicot kell a kútba önteni. A klórmész szintén megfelel, de ez utó- ízt ad és kényes az adagolása. Ajánlatos a kútba szórni 2—3 vödörnyi nagyobb szemű tiszta kavicsot, majd a vízoszlop méterenkénti számának megfelelően 15—20 dekányi faszenet. Az említett két anyag bizonyos mértékben szűr, illetve elnyeli a kellemetlen szagot. A megtisztított kút vizét, ivás előtt alaposan vizsgáljuk meg, nehogy Valami kellemetlen maradvány emberre, állatra, káros hatással legyen. Ma már a KÖJÁL vegyelemzést. készít annak, aki ezt kéri. A kitisztított kút környékét ajánlatos agyaggal úgy körülvenni, hogy a talajvíz, esővíz elkerülje és ne jusson bele felülről vagy oldalról egyéb szennyezett víz sem. (a. s.) Szekeres Ilona Az ujjatlan kiskö Elmondanék én most egy igaz történetei, habár mesének is beillik. Ügy mesélte el a nagyapám, amikor térdenüló gyerek voltam. Neki is úgy mesélte a nagyapja hasonló korában. Így hát már ebből is gondolhatják, hogy nagyon- nagyon öreg mese ez. Élt abban az időben, valahol a Tisza meg a Zagyva zugában egy számadó juhász. Ennek a juhásznak volt egy fia. Bercinek hívták közönségesen, valójában Istenes Bertalan volt a neve. Azért ragadt rá ez a név, mert .........ist enes, hogy a Berci megmaradt!” Az édesanyja meghalt egy órával azután, hogy a Berci megszületett. Árva gyerek volt hát, úgy nevelkedett a juhhodály környékén, két kutya kíséretében. 3ercit mindig két kutya kísérte már egészen kicsi korától. Bundás volt a nagyobb, az erősebb. Még a farkast is megmarta, ha a hodály felé merészkedett Füles, a fekete puli csak kisöccse lehetett volna dehát nem voltak testvérek. Így élt Berci két pajtásával. Amikor az édesapja felhajtotta a juhokat a nógrádi, hevesi hegyekbe, ő is vele tartott. Ilyenkor télidőben szállásra húzódtak, tarlótúró lett n sokszáz birkát számláló nyájból. Méteres hó alól szá- lazták a gyenge füvet. Azon is eltengődtek tavaszig. Berci hamar megtanulta, hogyan kell füttyenteni Fülesnek és arra a hűséges kutya körbe tereli a birkákat, megállítja a vezérürüt, azért felnéz kisgazdájára. — Most mit csináljak? Mert a kutya szeméből lehet kiolvasni, mire gondol a bozontos szőrrel borított fejében. Egyszer Berci nem kelt kt az ágyból. Ilyentájt volt az, amikor a hóesés naponta vendégeskedik a Mátra alján, amikor olyan szél nyargalász a szabad völgyekben, hogy akár embert is elvinne a hátán. És Berci apja hiába várja a fiát. Szólit- gatja, küldi érte Bundást, de semmi foganatja. Maga tér be a kunyhóba és Berci ott fekszik a medvebőrből, hosszúszőrű subából két esztendeje megvetett ágyon. — Berci? Mi van fiam? — szólítgatta az apja, de a legényke csak nyögött és forgolódott. Tüzelt, mint a lángot vetett kőrisfa és nem lehetett érteni a szavát, pedig mennyire akart volna beszélni. — Hamar Jóska, ugorj csak el a Szappanos Rózáért, hozzon valami füvet, kenőcsöt a gyereknek, mert elfogta a Flórián tüze. A kisbojtár gyorsan megjárta a faluba az utat. Visszafelé már vele kocogott Szappanos Róza is. a híres javas- asszony. Nézte a fiút, főzte a teát, kenegette a mezítelen hátát mindenféle hájjal, zsírral, de csak nem javult. Estére még tüzesebb lett Berci teste, még jobban kiült arcára a Flórián tüze. — Nincs segítség — mondta Szappanos Róza és szedelözkö- dött. Hátha lenne még segítség? Tűnődött Berci apja és odahajolt egyetlen fiához. — Mit kívánsz kis szolgám? Berci felült a medvebőrön és csillogó szemében újra megjelent az élet. — Megcsináltatja, ha kérem? — 'Azon nyomban, csak mondd ki végre. — Hát egy vadonatúj kis- ködmönt, amilyen csak a királyfinak vagyon... A számadó juhász még abban az órában leüttette a legszebb ürüt, megnyúziák és vitték a bőrét a faluba cserélni Szép nagy darab bőrt kaptak érte, amiből a varga olyan ködmönt varrt, hogy hét nyelven beszélt Messze volt a falu a birkaszállástól, a hó is nagyot dagadt az éjjel, így lassan keT)éli bizsu Tizenéveseknek (Foto: Jablonec) Vendég: ,,Mién néz engem a kutyád, amikor eszem? Vendéglős: „Lehetségest hogy azért, mert az ő tányérjából eszel.” « Apa: „Ha látom *•ajtód <* Beatles zakót, nevetnem kell.” Fiú: „Jó, én levetem, ha te kifizeted a szabónál a számláját, hogy ne kelljen nevetned.” Mama: „Meghívok-in lányt Kati születésnapjára. Tudsz valami kis szórakozást a számukra?” Papa: „Igen — 16 fiút.” ♦ Barát: „A lányod most mar vezet kocsit? És mennyi ideig tartotit a tanulás?” Szenvedő apa: „Ó. körülbelül két és fél kocsiig." ■ Tizenéves: „Apa, már 16 éves vagyok, kérlek, tarts engem felnőttnek.” Apa: Rendben van. Tessék, a telefonszámla.” (A „16 Magazinéiból: T. fi, Film a Moszkvai Nagy Színházról Az öltözék díszítésére hivatott bizsu is változik a divattal. Míg nyáron a műanyag és porcelángyöngyök, az Opart mintás tűk voltak divatosak, most télre a fém, kerámia, a műanyag- és fa bizsuk kerültek előtérbe. Jablonec, ez a kis csehszlovákiai városka irányítja az európai bizsu-divatot; onnét érkezett a kép. A téli szövetruhához a divat jegyében teljesen sima, harmonizáló színű, többsoros gyöngy illik. Az újdonság, hogy a gyöngysor szemei váltakozva más-más anyagból riilt haza a számadó juhász Egész úton simogatta a kis- ködmönt. Ettől gyógyul meg az ő beteg, egyetlen fia. S ha meggyógyul, ezt a ködmönt viseli örökké. Ilyen méo a királyfinak sincsen. Mikor hazaért, nem ment bt rögtön a fiához. Megmutatta a ködmönt a juhásznak, a bojtárnak, a kisbojtár is simogatott rajta egyet, de valahogyan egyik sem mosolygott úgy, mint ö. — Nem tetszik a ködmön? — kérdezte a számadó juhász, mire egyszerre válaszolták: szép ez szép, de minek már? — Hogy-hogy minek? Hát a Bercinek, a fiamnak. Ettől gyógyul meg... — Ettől ugyan nem szalad el a Flórián tüze... — Nem-e? — és a juhász berontott a kunyhóba. Bercit kereste az esthomályban, csak az arca világított, de nagyon furcsa fénye volt. Fehéres, sárgás, nem tombolt már rajta a Flórián tüze. — Éerci! Bercikém. Kisfiam. itt van az ujjatlan kis- ködmön... De Bercinek már nem volt szüksége rá többet... Amikor nagyapám ideért, elhallgatott. Mindig megkérdeztük tőle, hogy ugyan mi kellett volna akkor a Bercinek? — Semmi egyéb, mint doktor, meg patikárius, de ha lett volna is. honnan vesz annyi temérdek pénzt egy juhászember, amennyibe akkoriban a medicina került... g. b. készültek. A képen rózsaszín szövetruhához fémgolyókból és sötétebb rózsaszín' műanyagszemekből tervezték a gyöngyöt. Ha bizsuval egészítjük ki öltözékünket, ne feledjük, hogy a kevesebb — ízlésesebb. Nem illő fülklipszet, gyöngyöt, karperecét, brossot magunkra tűzni, — csak azért mert van...! Galina Visnyevszkaja, Iván Petrov, Alekszandr Ognyivcev, Zurav Andzsafaridze és a moszkvai Nagy Színház más énekesei lesznek „A zene hatalma” című film hősei. A filmet Jurij Aldohin fiatal rendező forgatja. Minden jelenet az előadások és a próbák idején készült, bemutatva a Nagy Színház mindennapi életét A film a nézők figyelmét a Borisz Godunov, a pique Dame, a Pillangó kisasszony, a Szentivánéji álom című operákra összpontosítja. Januárban megkezdik a film második részének forgatását is. Ez a Nagy Színház balettkarát mutatja be. GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Hasznos időtöltések. 10. Férfinév. 11. Magyar költő. 12. N.T. 14. Itt ellentéte. 15. Fém. 16. Akadály. 18. ...ja: ókori város. 19. Jegyezd. 20. Férfinév. 22. Férfinév. 23. Élet. 24. Sakkfigura. 25. Szenvedés. 26. Élete. 28. Hit keverve. 29. Vetemény. 30. Kérdőszó. 32. Vissza: parancsoló. 33. Visz ellentéte. 35. Nagysikerű mesefilm. 36. Rövidesen megkezdődnek. (Folytatása a vízsz. 40.) FÜGGŐLEGES: 1. Öceán. 2. Igekötő. 3. Női név. 4. Tagadás. 5. Mint a vízsz. 22. 6. Piros németül. 7. T.M. 8. Szőlőfajta. 9. Neves magyar elektromérnök. 13. Edény. 14. Arc része, 17. Töménnyé tesz. 18. Kockáztatott összeg. 19. E helyen. 21. Ló. 22. Tenisz-kifejezés. 24. Biztonsági berendezés. 25. Piramisépítő fáraó. 26. Beteg. 27. Nemes bor. 28. Tempó. 29. Jelenleg. 31. Azonos magánhangzók. 33. ...dzsin: Prága nevezetessége. 34. Koros.' 37. Fő ellentéte. 38. N.Á. 39. Görög mitológiai személy. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1 és 36, valamint a függőleges 9. A január S-i gyermekrejtvény helyes megfejtése: Gárdonjd Géza, EgrJ csillagok. Könyvjutalmat nyertek: Szabi Erzsébet, Tar, Vallus Tamás Pásztó és Dedvácz Éva Balassagyarmat. A könyveket postán küldjük élt \
