Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-11 / 9. szám
Hősök kitüntetése Vietnamban (2. oldalt A kommunisták választ adnak (3. oldal) Cél: a gyakorlati foglalkozás segítése (4. oldala Ak előkészítés éve Ha a túlzó egyszerűsítést megkockáztatva, szabad egy esztendő gazdálkodási programját ilyen tömör summá- zattal jellemezni, 1967-ről szólva alighanem ez a legtalálóbb: az előkészítés éve. Közismert ugyanis, hogy a következő hónapokban dolgozzák ki az 1968 januárjában induló új mechanizmus teljes fogaskerékrendszerét; mostanában telítődnek tartalommal, a gazdálkodást majd meghatározó részletekkel az új gazdaságirányítás jóváhagyott elvi keretei. Korántsem alaptalanul említettük a túlzó egyszerűsítés veszélyét, az „előkészítés éve ' meghatározásáról szólva, mert bár a jellemzés pontos, mégis magábanfoglal manapság eléggé gyakori félreértéseket. Az „előkészítés” szó jö- vóidöt vonz, s jóllehet, nyelvtanilag ez rendjénvaló, a gyakorlati gazdálkodás „grammatikája” másként értelmezi ezt a fogalmat. A jelen és a jövőidő keveredése ezúttal azt a hibát, félreértést tükrözi, amely az idei feladatokat szinte kizárólag az elvi, metodikai vizsgálódásokra, az elméleti előkészítésre szűkíti, hogy azután majd a következő év januárjában kezdődjék jsl „valóságos munka”, az új mechanizmus gyakorlata. Több oldalról is bizonyítható azonban, hogy az előttünk álló hónapokban — végig 1967-en — sokoldalúan kapcsolódnak az új gazdaságirányítás elvi kidolgozásának és gyakorlati előkészítésének feladatai. Mindenekelőtt fontos utalnunk arra, hogy az új mechanizmus előkészítésének mai szakaszában — amikor a széles közvélemény részvételével, társadalmi méretű vita alapján kidolgozott elvi körvonalak már készen állnak —, mind több gyakorlati tapasztalatra, konkrét vizsgálatra, kísérletre is szükség van az új tervezési, gazdaságirányítási módszerek kialakításához. Ezért is vagyunk tanúi manapság olyan sok vállalati kísérletnek; országszerte tapasztalható, hogy a hatékonyabb bérezési módszerektől a korszerűbb tervezésig, a különböző matematikai módszerek alkalmazásától a termelők, és az értékesítők újszerű piaci kapcsolatáig, tucatnyi témakörben kezdtek, vagy kezdenek idén a a vállalatok gazdasági kísérleteket. Ezek a hasznos, az új mechanizmust immár gyakorlati tapasztalatokkal is megközelítő próbálkozások egyszersmind jelzői annak, hogy korántsem választják el éles határvonalak az 1968-at előkészítő elvi és gyakorlati munkát, másrészt rámutatnak, hogy téves a jelent csupán „elméleti”, a holnapot pedig „gyakorlati” időszaknak tekinteni. Más oldalról bizonyítja ugyanezt az a közismert tény is, hogy 1967-ben már távolról sem érvényesül az a „munkamegosztás”, hogy az új gazdaságirányítás kidolgozása csupán az erre hivatott szakértők, magas színvonalú bizottságok feladata. A közzétett irányelvek alapján egész sor nagyvállalatnál jelentős munka is folyik; a már említett kísérletekkel párhuzamosan itt dolgoznak olyan, rendkívül bonyolult kérdéskomplexumok megoldásán mint például: a vállalatok szervezeti felépítése, a gyáregységek és részlegek önállóságának optimális mértéke, a vállalati értékesítés korszerűbb módszerei, a piackutatás gyakorlati problémái, a hatáskörök, döntések célszerűbb elosztása stb. Éppen az új mechanizmus szelleméből következik, hogy mindez nem határozható meg központilag, valahol a gyakorlati gazdálkodás feletti régiókban, s nem húzhatók rá az így kialakított elvek minden vállalat sajátos tevékenységére. A sokszínűség, az önállóság feltételezi, hogy az új mechanizmust megalapozó munkából a vállalati szakembereknek is nagy rész jut! A jelen és a jövő fontos összefűző láncszeme továbbá, hogy a népgazdaság 1967. évi terve a korábbinál sokkal szélesebb lehetőségeket is teremt ezekhez a vállalati kísérletekhez, elemzésekhez. Sőt, pontosabb ha azt mondjuk: az idei terv messzemenően számít is erre, teljesítésének egyik lényeges feltétele éppen az önálló vállalati tevékenység. Idén ugyanis egész sor — a vállalatokat régebben „mozgásukban” korlátozó szabály, előírás számottevően oldódott. Ismeretes, hogy már a múlt esztendő végén érvénybe lépett a szállítási szerződések'új rendszere, amely általánosabb hatását természetesen csak idén fejtheti ki, s amely a korábbi, túlnyomó- részt kötelező szerződéskötések helyébe a gazdálkodó vállalatok közvetlen kapcsolatát, saját döntéseikre alapozott együttműködését helyezi. Jelentősen szűkültek idén az úgynevezett kötelező mutatók is. A népgazdaság idei terve például nem írja elő kötelezően az ipar teljes termelési értékét, a kiskereskedelemben a forgalom értékét, s minisztériumonként differenciálva egész sor további ilyen mutatószám szűnt meg, illetve a korábbi negyed vagy féléves időszak helyett éves adattá alakult át. A népgazdasági tervben szereplő, úgynevezett „kiemelt” termékek száma, az ipari termelés körében a múlt évinek kevesebb mint a felére csökkent, s számottevő a belkereskedelmi illetve a külkereskedelmi értékesítésre kötelezően előírt, kiemelt termékek számának mérséklődése is. Az anyaggazdálkodás jelentős változása, hogy az úgynevezett központi gazdálkodás alá vont — tehát elosztással forgalomba hozott __ a nyagfajták száma mintegy a harmadára csökkent. Mindez azt jelenti, hogy bővült a vállalatok kereskedelmi — tehát gazdálkodási — kapcsolatainak köre, ami viszont feltételezi az önálló döntést, a gazdálkodási megfontolásokra, elemzésekre alapozott irányítást. Bár a gazdaságirányítás egész rendszere — természetesen — idén még nem változik, s alapjában véve még a régi irányítási módszerek érvényesülnek, azért az említett módosítások kétségkívül lehetővé teszik, hogy az 1967. évi terv célkitűzéseit mindinkább a vállalati kezdeményezésekből származó tartalékokkal teljesíthessük. Aligha szükséges bizonyítani, hogy ez egyszersmind az új gazdaság- irányítási rendszer elvi és gyakorlati előkészítését, nem utolsósorban: az 1968. évi változásokhoz szükséges anyag? eszközök idei „megtermelését” is jelenti! Tábori András Sikeres esztendőt zártak Kibővített ülést tartott a KISZ balassagyarmati járási bixottsága Kedden délelőtt kibö.vített ülést tartott a KISZ balassagyarmati járási bizottsága. Az ülésen megjelent Andó Gyula elvtárs, a járási pártbizottság első titkára, Horváth Józse/ elvtárs, a járási pártbizottság titkára és Kálovits Géza elvtárs, a KISZ megyei- bizottságának titkára. Uram László, a járási KISZ-bizottság nevelési felelősének megnyitója után Batta László, a járási KISZ- bizottság titkára tartott beszámolót. Elmondotta, hogy a járás KISZ-fiataljai az elmúlt évben gazdag programot hajtottak végre és az alapszervezetek nagyobbik része teljesítette azokat a követelményeket, melyeket a helyi szervek és a fiatalok állítottak eléjük. Javult a tartalmi munka, megerősödtek a korábbi gyenge alapszervezetek, mint Dejtár, Érsekvadkert, Magyamándor, Herencsény. Kiemelkedő munkát végeztek az ilinyi, cser- hátsurányi és becskei fiatalok, már több éve egyenletesen működik a terényi alapszervezet. Javulásra lesz szükség ebben az évben a csitári és a galgagutai szervezetnél. Beszélt Batta László — többek között — az Ifjúság a Szocializmusért mozgalomról. Épüljön az alapszervezetek akcióprogramjaira, hozzanak létre a lehetőségekhez mérten KISZ-csoportokat. Jó tapasztalat, hogy a jelvények odaítélésénél a kollektíva döntött egyes alapszervezetekben. Hangsúlyozta a termelést segítő tevékenység fontosságát. Már eddig is szép eredményről számolhatnak be az ifjúsági munkabrigádok. Kiemelte Magyarnándort, Cserhátsu- rányt, Csesztvét és Hontot. Kérte, hogy minél nagyobb létszámban csatlakozzanak a KISZ és a MEDOSZ megyei bizottsága nemrégiben közreadott felhívásához. Feladatként említette a KISZ-alapszervezetek számára a fiatalok itthontartását. Erre nemcsak a megyében és a járásban, de országosan is több intézkedés történt az utóbbi időben. Ma már hét termelőszövetkezet vezeti be a garantált munkaegységet. Az anyagi feltételek mellett tovább javulnak a szociális, kulturális feltételek is. Foglalkozzanak többet a fiatalok érdekvédelmével, segítsék őket munkájukban. A kongresszusi hónapot általában jól szervezték meg a járásban, ennek folytatásaként, most fokozottabban ismertessék a fiatalok előtt a határozatokat, segítsék azok maradéktalan végrehajtását. Készüljenek fel a tanácsválasztásokra és a KISZ VII. kongresszusára. A forradalmi ifjúsági napok programjának kialakítását segítse a kulturális szemle, melyre fokozni kell a felkészülést a következő hetekben. Kiemelte, hogy az elmúlt évben tovább erősödtek a KISZ- alapszervezetek, új tagokat vettek fel, javult a szervezeti élet Ezt a helyes vonalat kell az idén is erősíteni, hogy méltóképpen készülhessenek fel az év nagy politikai eseményeire, elsősorban a KISZ kongresszusra. szakmunkástanuló képzés a rétsági járásban A rétsági járásban már az elmúlt években is lelkiismeretesen foglalkoztak a járási szervek a mezőgazdasági szakmunkástanuló képzéssel. Ennek az eredménye, hogy a termelőszövetkezetekben már több szakmunkástanulót és jelentős számú szakmunkást foglalkoztatnak. Az 1967/68-as oktatási évre már ezekben a napokban megkezdték a felkészülést. A járási tanács mezőgazdasági osztálya felhívta a termelőszövetkezetek figyelmét, vegyék fel a kapcsolatot az általános iskolákkal, a vezetők tartsanak közvéleménykutatást az idén végző nyolcadikosok között. A járás általános iskolai igazgatóinak legutóbbi értekezletén Alt Gyula, a KISZ járási bizottságának titkára foglalkozott előadásában a mezőgazdasági szakmunkástanuló képzéssel. Az iskolaigazgatók vállalták, hogy minden tantestületben napirendre tűzik ezt a fontos kérdést és a nyolcadikos osztályfőnökök elbeszélgetnek a tanulókkal a mezőgazdasági szakmákról, az elhelyezkedés lehetőségeiről. Á felsőfokú oktatásról A Művelődésügyi Minisztérium 25 000 példányban adja közre a felsőfokú intézményekről szóló tájékoztatót. A kiadvány részletes útbaigazítást ad mindazoknak, akik valamely felsőoktatási intézmény nappali, illetve esti vagy levelező tagozatán akarják folytatni tanulmányaikat A 160 oldalas könyvecske ismerteti az egyes egyetemekre, karokra, szakokra felvehetők számát, és azt is, hogy a különböző egyetemek, főiskolák, és felsőfokú techhni- kumok hallgatói milyen képesítést szerezhetnek. Beszámol továbbá a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés rendjéről. Amiért nem a ffl „felel«*4* Indokolatlanul sok az üzemzavar a kányáknál A Nógrádi Szénbányászati Tröszt nem a legjobb eredményekkel kezdte az évet. Az első hétre esedékes tervet csak kilencvenkettő és fél százalékra teljesítették. A négy bá- nyüzem közül legjobban a nagybátonyi üzem kezdett.de ott is csaknem két százalékos a hátrány. Mizserfán hét és fél, Zagyván kilenc és fél, Mátranovákon viszont tizennégy és félszázalékos az elmaradás. A sok havazás sok gondot okozott különösen a külszínen. Az északi részen a munkásjáratok sem tudtak a bányákig közlekedni. A külszíni szállítópályákra, hóeltakarításra vezényeltek több bányászt, és nyugdíjasokat is „bevetettek”. Szilváskő, Vecseklő, Székvölgy, Margittáró, Kisterenye, Mátranovák jelentett kiesést a havazás miatt. Kisterenyén hét, a zagyvái üzemnél három mozdony romlott el az elmúlt napokban, valószínű a túlterhelés miatt Ménkesen a mozdony hibája miatt csütörtökön a délelőttös műszakban dolgozók csak tíz óra után szálltak le. Az időjárás valóban sok gondot okoz, de a tröszti diszpécserek jelentésében egy sor olyan indok is szerepel, amihez kevés köze van a havazásnak. Vegyünk csak sorba néhány példát: Tiribesen meghibásodott a P 500-as kaparó, kijavítása tizenhat órát vett igénybe. Gáti II. aknán az aknászállító motorja égett el, ami négy óra kiesést okozott. Kisteleken a gyalus fronton állandó a láncszakadás. Ugyanott a lejtős szállítógép motorjának a csapágya törött el, végül három és félóra kiesés kötélszakadás miatt. stb. Ezek alapján magyarázatot kapunk a tröszt elmaradására, ami azonban sovány vigasz. A tizennyolc aknaüiem közül három van, ahol dacolnak az időjárással. A megnövelt tervvel dolgózó Kányás, továbbá Ménkes és Pálhegy-ak- nákban teljesítették az esedékes tervet. Lehet, hogy ezeken a helyeken gondosabban felkészültek a télre? A gyakorlat szerint ez igazolódott most. Igen fontos, hogy a mozdonyok gyors javítását megszervezze a Nagybátonyi Szolgáltató és a zagyvái műhely, de legalább ilyen fontos, hogy bent a bányákban ’? Erdélyi István, a balassagyarmati Palóc Muzeum restaurátora a letűnt korok edényeivel (Koppány György felvétele) megszüntessék az indokol a; ianul sok üzemzavart.
