Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-28 / 24. szám
4 NÖf?R Ä D T!>R7. január 28. szombat. Nagyarányú bővítést és korszerűsítést hajtanak végre, mintegy 3,5 millió forintos beruházással a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat szécsényi tejüzemében. Képünkön: az épülő új, nagyobb energiatelep látható * (Koppány György felvétele) „iVem idegenk sártól, olajtól“ Fafeldolgozó üzem Endrefalván Kétféle munka is folyik ezekben a napokban Endrefalván, a termelőszövetkezeti irodán. A könyvelők még a múlt év zárszámadását készítik, az elnök és a mezőgazdász pedig az idei év gazdálkodását tervezik. Számos olyan javaslatot terjesztenek majd a tervtárgyaló közgyűlés elé, amelyek megvalósítása jelentősen növelheti a közös gazdaság bevételét. Növelik a jól jövedelmező növények termőterületét. Ilyen például a burgonya is. Eddig 50 holdon termesztették, s az idén már 70 holdon ültetnek. Az állattenyésztésben a tehén- állomány számát növelik, s áttérnek a gépi fejésre. Több állatot hizlalnak és értékesítenek az idén, mint a korábbi években. A fő üzemágak mellett nagyobb gondot fordítanak segéd- és feldolgozó üzemek létesítésére, munkájának megszervezésére. Tervezik például egy fafeldolgozó üzem beindítását az idén A termelőszövetkezetnek mintegy 300 hold erdője van, s az évente kitermelt, mintegy ötszáz köbméter faanyagot, helyben dolgoznák fel. Ezzel növelnék a jövedelmet. s folyamatos munikát biztosítanának a termelőszövetkezeti tagoknak. Mezőgazdasági gépszerelők nyomában Hatszázezer forint Erdőgazdasági gépjavító állomás, Balassagyarmat, nagyszereidé. A kapun belépőre az irodaépület homlokáról szar- vasaggancs köszön, a szereidében olajos csillogás. Itt dolgosak pár hete Kovács Nándor: — Mindig ide szerettem volna jönni, tavasszal kerülök át a kismotor-szerelőkhöz — mondja. Török Lajos mester: — Nincsen gondunk Kovács Nándorral, az iskolából is ajánlották, képességei megfelelőek, szakmaszeretete jó. * A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban létesült 1962-ben a megye első szakközépiskolája, amely mezőgazdasági gépszerelők képzését vállalta. Kovalcsik András helyettes Igazgató így tájékoztat: — Induláskor az oktató-nevelő, de különösen a gyakorlati munka tárgyi feltételei igen mostohák voltak. Sem a megyétől, sem a járástól nem kaptunk anyagi segítséget, egyedül a városi tanács részéről éreztük a segítő szándékot. Nézzen ki az iroda ablakán. Nos, az udvar végében az a hat műhelyből álló sor saját erőből épült. Berendezését üzemektől vettük át, jobbára használt gépeket, amelyeket a tanulók állítottak helyre a gyakorlati foglalkozásokon. Ebben az ötéves tervben új. modem szerelőcsarnok épül. reméljük, ehhez megkapjuk az ígért segítséget. A mostoha indulás ellenére a szakiskolában végzett munka elismerést érdemel, egyszersmind megcáfolja a róla időnként szárnyrakapó „hiedelmeket.” Az első negyedik osztály tavaly végzett. Ezen az évfolyamon 38-an érettségiztek, 85 százalékuk a szakmában helyezkedett el, gépjavító állomásokon, termelőszövetkezetekben és másutt. Ötöt vettek fel a szakmának megfelelő felsőbb oktatási intézménybe, ez egészséges arányszám, s körülbelül megegyezik a gimnáziumi osztályok idevágó arányszámával. k Kovalcsik András: — Itt az elsőrendű feladat a tanulók fizikai munkára nevelése. A mi gyerekeink nem idegenkednek a sártól. ajtói, tudják, az érettségin kívül kiváló szakma lesz a :s- /.ükben, amely „olajos". . sá; os” esetleg, de rangot. ke- ■ lyeret biztosít. —Milyen az érdeklődés a szakközépiskola iránt? — Idén kétszeres túljelentkezésünk volt, de az érdeklődés megoszlása egyenetlen. Vannak helységek, ahonnan csoportosan érkeznek fiatalok, máshonnan viszont hírmondóként sincs jelentkező. Ez azt jelenti, hogy adott területeken még nem ismerték fel a szülők, gyerekek a továbbtanulásnak ezt a lehetőségét. Egyébként Heves és Pest megyékből is iskolázunk be fiatalokat. — Gond? — Több érdeklődést várunk azoktól a szervektől, amelyek számára tanulókat képezünk. Kérjük a mezőgazdaság gépesítését irányító és ellátó szerveket, azok vezetőit, jöjjenek ei. ide és nézzék meg a mező- gazdaság gépparkjának ellátására milyen és mennyi szakembert képezünk, illetve segítsék e fiatalok megfelelő munkakörbe való elhelyezkedését. (Az 1966-os tanév végén a 85 százalék elhelyezése csak az iskola, a tanárok közbenjárására oldódott meg. A szak- középiskola nevelői személyesen jártak el több ízben mezőgazdasági üzemeknél, termelőszövetkezeteknél, hogy vegyék fel e fiatalokat. Most is név szerint sorolják ki, hol dolgozik, mennyit keres). ■k A" tsz-ek ösztöndíjjal küldhetnek fiatalokat a szakközépiskolába, akik tanulmányaik befejezése után kötelesek otthon hasznosítani ismereteiket. Heves és Pest megyékből jelenleg is vannak ilyen ösztöndíjasok a mezőgazdasági gépszerelő szakon, Nógrád megyéből még egyetlen egy sincs. Ez is elgondolkodtató. T. E. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt bányaüzeménél korábban is általában a lámpakamrákban kezelték az úgynevezett CO—gázas önmentőkészülékeket. Amikor váltás volt egy embert a lámpák, a másikat a mentőkészülékek kiadása kötött le. Tanyai Kálmán főlámpa- mester újítási javaslatot nyújtott be a mentőkészülékek ön- kiszolgálására. A javaslatot megvalósították, s azóta a készülékek szükséges ellenőrzését a lámpakámrák személyzete végzi, a bányászok a rekeszekből csak leakasztják készülékeiket és kiszállásnál visszateszik. Ez az egyetlen szervezési intézkedés az elmúlt .évben több mint hatszázezer forint megtakarítást eredményezett a nógrádi bányáknál. Tjét az érdében Fehér dermedt a világ. A műútról már majdnem leolvadt a hó, de kétoldalt a táj havasan pihen. 'Hideg szél söpör a Cserhát felől. Kilométerenként találkozunk furcsa, vakondtúráshoz hasonló kupacokkal. Didergő foglyok. Nyolc—tíz bújik egy csomóba, így védekeznek a hideg ellen Az első helyen Ronás Ferenc gépkocsivezető óvatosan fordul a terepjáróval a Pásztó—balassagyarmati útra. Ez az út már jeges. A Zagyvapálfalvi Erdészet vezetőjével és Szőke Sándorral, az erdészet felhasználati előadójával indultunk útnak. A központtól távoleső nádaserdei munkahelyre igyekszünk. Két és fél hektár erdőt már letermeltek az erdei emberek, s a motorfűrészes csapat most települt másik erdőrészre. A Zagyvapálfalvi Erdészet dclgozói kiváló munkát végeztek 1965/66-ban, hiszen a Cserháti Erdőgazdaságban elnyerték az első helyet az erdészetek között. S jól kezdték az újévet is. Nincs munkaerő- hiány, s a tavalyi sok új kezdeményezésnek most „szüretelik” a gyümölcsét. Alig hagyjuk el az ecsegi útelágazást, jobbra feltűnik az irtás. Végig az erdő szélén, mértani pontosságú máglyákba rakták a tűzifát. A területről most szállítják a fogatok a gallyat. A sarangok mellett behavazott gépkocsi áll, körülötte emberek forgolódnak. A gépkocsivezető óvatosan engedi a lejtőn lefelé a terepjárót. A befagyott teherkocsi mellett állunk meg. Egy erdészruhás férfi futva közeledik. — Vezető kartárs! Márton József területvezető erdész jelentkezem. A szállítást szeretnénk elkezdeni... Három szakaszos termelés Katonás, fegyelmezett szavak. Csupán a tartás lazább. Tóth Ágoston tanácsokat ad, majd utasítja a kerületvezetőt, hogy hóekével tisztítsák le az utat, szórjanak rá salakot. Szállítani kell, mert várják a fát. — Innen már sokkal köny- nyebb, mintha az erdőből kellene — magyarázza. — Szerencsénk, hogy bevezettük a három szakos kitermelést. Ennek az a lényege, hogy a kitermelt fát egy közbeiktatott; kövesét melletti rakodóra vittük. Innen csak- özönvízben nem lehet szállítani. Az erdőben köd terjeng. A sűrűben sejtelmes homály borong. A kölcsönkapott gumicsizma hideg, de jó szolgálatot tesz a csaknem félméteres hóban. A favágók csapását követjük. Szőke Sándor magyarázza, hogy az erdész-udvariasság eltér a szokásostól: mindig ők járnak elől. Nyáron az erdész szedi le a cser- készutat átszőve pókhálót, télen meg azért siet előre, hogy letapossa a havat. Közben az erdészek a vadcsapásokat vizsgálják. De vadat egyet sem látunk. — Nem is lesz szerencsénk, mert elszalasztottuk azt a fá- ánkakast! — tréfálkozik Szőke Sándor. Valóban, mikor befordultunk az erdei útra, egy fácán menekült a sűrűbe. Feltűnnek az erdei munkások. Ez már egy másik kerület. Alig fogunk kezet Bakonyi András kerületvezetővel, térdig süppedünk a hóba. Valahogyan elvergődünk a fűzig, amelyet a favágók raktak. A tűzgyújtás a legelső ténykedés, ha egy csapat másik munkahelyre költözik. Gábor János motorfűrészes munkacsapata ma reggel kezdte itt a munkát. Erre a területre Gazdag program A balassagyarmati fiatalok akciói Az ifjúság számára gazdag programmal köszöntött be az új esztendő. Az év első felében minden hónapban jelentős akciókat hajtanak végre. Politikai, kulturális és gazdasági feladatok megoldását váriák a megye fiatalságától. Ezekről beszélgettünk Janáki Gyula elvtárssal, a KISZ balassagyarmati városi titkárával. — A program nagyszerű és már januárban megkezdődtek az előkészületek. Ebben a hónapban tartják a város alap- szervezeteinél, az akcióprogramot elfogadó taggyűléseket. Városunkban 72 alapszervezetben kétezer KISZ-fiatal tömörül. — Már ez is mutatja, milyen tömeget mozgósít az akcióprogram előkészítése, megszervezése, majd pedig a végrehajtása — ■ Következő feladat természetesen a kulturális seregszemle. — Valóban! Készülünk a kulturális seregszemle városi bemutatóira, amikor szavalok, művészeti csoportok, irodalmi színpadok és tánccsoportok vetélkednek a döntőbe jutásért Mintegy ennek a folytatásaként márciusban lesznek a forradalmi ifjúsági napok első rendezvényei. Méltóképpen akarjuk megünnepelni március 15-ét majd pedig 21-ét. Így március 20-án, a KISZ megalakulásának 10. évfordulóján a város valamennyi alapszervezeténél ünnepi taggyűléseket tartanak. A megemlékezés mellett megválasztják a KISZ VII. kongresszusának előkészítése jegyében a jelölő bizottságot és az elnököket. A pártszervezetek vezetőségének ujjáválasztásáihoz hasonlóan nálunk is jelölő bizottságok beszélgetnek a fiatalokkal és véleményüket kikérve készítik elő a vezetőségválasztó tag-, gyűléseket. — Április 4-e is jelentős állomás lesz a forradalmi ifjúsági napok programjában. — Ekkor tartjuk az ünnepélyes KISZ fogadalomtételt. Majd még ebben a hónapban sor kerül a város hetvenkét alapszervezetében a KlSZ-ve- zetőség újjáválasztására és a küldöttek megválasztására. Májusban pedig megtartjuk a városi küldöttértekezletet — Természetesen nemcsak ezekben az eseményekben merül ki a KISZ tevékenysége a balassagyarmati alapszervezeteknél. — Mozgósítjuk a fiatalokat a versenyekre. Az elmúlt évben nyolc brigád sikerrel szerepelt a versenymozgalomban és a Kőbányai Kerámiagyár balassagyarmati telepének ki- szesei ezer forint jutalmat kaptak. Az idén is mintegy nyolc brigád részvételére számítunk a termelési versenyekben. ! — Bár Balassagyarmaton kétezer fiatal tömörül az alapszervezetekben, az akciók végrehajtása során még nem vesznek részt valamennyien és egységesen a munkában — Ez így vym, és ezért az a célunk, hogy ' a KISZ-fiatalok arányosan kapcsolódjanak be a különféle feladatok és mozgalmak végrehajtásába, minden KISZ-tag vállaljon valamilyen munkát és azt maradéktalanul, tudása legjavát adva valósítsa meg. Az idén legfőbb feladatának tartja a KISZ balassagyarmati városi bizottsága az alapszervezetek erősítését. Kevesebb városi rendezvényt szervezünk, inkább az alapszervezetek belső szervezeti életét és a tagépítést tartjuk legfontosabb feladatunknak. Csak egy jellemző példa: 1966-ban hatvannégy KISZ taggal erősödtek a város alapszervezetei, összefoglalva: szeretnénk megerősíteni a gyenge KlSZ-szervezete- ket, kiszélesíteni és megvalósítani a fiatalok érdekvédelmét, megfelelően előkészíteni és megrendezni az év jelentős évfordulóit, mozgósítani a fiatalokat a januárban elhatározott akcióprogram maradéktalan végrehajtásiára. valamikor feketefenyőt ültettek. Ezeket vágják. Még nem kezdtek hozzá, mert meg kell melegítem az olajat, amit a motorfűrészbe öntenek. — Dermedt nagyon, betapad a szivattyúba j— magyarázza a brigádvezető. A szú ellen Tábor János fiatal ember. Hét éve^ dolgozik az erdőgazdaságban, s 1961 óta kezeli a motorfűrészt. Jó szakember, ügyes fadöntő és szereti a munkáját. Bizonyítja az is, hogy tavaly a második helyezést érte el a motorfűrészesek között a Cserháti Erdőgazdaságban. Ezzel a brigáddal tavaly tavasz óta van együtt. — Jöjjön csak, Gábor! — szólítja az erdészetvezető. — A fákat kérgezés után lehet dönteni. Amíg beszélgettünk, a brigádtagok már fejszére kaptak, s elkezdték kérgezni a fenyőket. — Miért csinálják ezt? — kérdezem Szőke Sándortól. — A feketefenyő gyöktövét azért kell lekérgezni, hogy megakadályozzuk a szú elterjedését — feleli. Az olaj felenged, a brigádvezető teletölti a tartályt. Felteszi a döntősisakot, s a legtávolabbi ponton elkezdi a munkát. Felmorog a motor, s néhány pillanat múlva nagy roppanással nagyot lódul a büszke fenyő. Nagy robajjal fekszik a hóra. S ezután egymás után dőlnek a faóriások. A motorfűrészes vigyáz rá, hogy merre húz a fa. Nehogy felakadjon, mert az veszélyes és sokkal több vele a baj. Ahogy ledöntött húsz—harminc fenyőt, hozzáfog a daraboláshoz. Közben a többiek, Kecskés János, Balogh Márton, és Kubinyi Gyula galy- lyaznak. Prezenszki Pál foga- tos kifogta az egyik lovat, s húzatja a szálfákat az út mellé. Ebben is az újat, a korszerűbbet követik. Nem a fák között rakják sarangokba a tűzifát, hanem az út mellett. Ezzel könnyítenek a fűrészesek munkáján is, s egyúttal nem tapossák a növekvő erdőt. Üzem lett... Mindenki felmelegszik. Amikor már beindul a mun- ka.nem fázik az erdei ember. Az erdészek mustrálják a fenyőket, melyikből mit lehet kihozni. Táblázatokat forgatnak, számok röpködnek a levegőben. Csattan a kisbalta: a hossztoló megjelöli, hol vágjon a fűrész. Ügy megy ez, mint egy üzemben. — Igen, üzem lett az erdő — így az erdészet vezetője. — Nincs meg a régi értelemben vett romantikája a/ erdészéletnek, mint sokan gondolják. .. Az erdővel k gazdálkodni kell! Az erdei élet még izgató, romantikus, mint minden munka.. . Pádár András
