Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

4 NÖGR A D 1967, január 27. péntek Tanácskozik az oi*§zá^nlé§ (Folytatás a is. oldalról.) murik, szocialista rendsze­rünk segítségével valósulhatott meg. Megyénk országgyűlési kép­viselője ezután a sokoldalú ál­lami ‘segítségről beszélt. Ilyen a beruházási és üzemviteli hi­telek biztosítása a termelés­ben, a műtrágya, növényvédő­szer, nemesített vetőmag, te­nyészállat ellátás, amelyek mind-mind a termelőszövetke­zeteket erősítik, a termelést segítik. Ennek hatására —• mondotta Sümegi János — a termelőszövetkezeteinkben egy új, szocialista szemléletű, ön­tudatos embertípus alakul ki Megváltozott a tsz-tag élete, könnyebb a munkája, biztos a megélhetése. Magáénak tart­ja a termelőszövetkezetet, és szocialista erkölcsből, közössé­gi érzésből megelégedéssel végzi termelő munkáját. Tud­ja, hogy a termelőszövetkezet­ben megtalálja számítását. Az idei év zárszámadás tanúsága szerint is a termelőszövetke­zeti tagok jövedelme kielégí­tő. Kijelentette Sümegi János, hogy ma már azon versenyez­nek a termelőszövetkeztek egymással, hogy ki tesz töb­bet a nép asztalára kenyérben, húsban, gyümölcsben. Ezután a szocialista brigád­mozgalomról beszélt, majd fel­szólalását így folytatta: — A párt IX. kongresszusá­nak határozata alapján ismert­té váltak azok a történelmi in­tézkedések, amelyek a termelő­szövetkezetek további fejlődé­sét biztosítják. A hitelrende­zéssel nagy teher, egy nagy nyomás alól szabadul fel a ter­melőszövetkezeti parasztság. Nagy jelentőségűnek ítéljük az új termelőszövetkezeti tör­vényt, és az új földtörvényt. De nagy jelentősége van annak is, ami a termelőszövetkezeti tagok bérezési formájában és a nyugdíj formájában jut kifeje­zésre. Az új nyugdíjtörvénnyel — amely 1967. január 1-vel lé­pett életbe és végleges formája 1970-re alakul ki — közös gaz­daságaink tagjainak egy régi kívánsága, óhaja valósult meg. Mi, akik kértük, javasoltuk a nyugdíjtörvényt, bennünket is meglepett a gyors intézkedés. Ezzel kapcsolatban valóban el­mondhatom, hogy minden be­szédnél többet ér a tett. Felszólalása további részé­ben hangsúlyozta, hogy a tsz- tagok között nagy bizakodást váltott ki az, hogy megérett, eljött az ideje annak, hogy az előrehaladás, a további fejlő­dés problémáit maguk a tsz-ta- gok beszélhetik meg egymás között a termelőszövetkezetek kongresszusán. Kijelentette, hogy a mezőgazdaságban még ma is van gond, probléma, de jóakaratú összefogással, meg­értéssel azok csökkenthetők, sőt megszüntetjhetők. Ilyen probléma Nógrád megyében például a gyenge tsz-ek helyze­te, az elöregedés és a fiatalok mezőgazdaságba való visszaté­rítése, az Ipoly szabályozása és más hasonló. Beszédét így fe­jezte be: — Parasztságunk a szövet­ségi politikának érzi és élvezi jó hatását. Állítom, hogy ter­melőszövetkezetünk tagjai hű szövetségese munkásosztá­lyunknak, minden magyar dol­gozónak. Nem kérkedés, nem üres szólam a szövetségi poli­tikának gyümölcsöző gyakorla­ta. Tény az, hogy a politikának őszinteségéről, szilárd barát­ságáról a mindennapi életben, a gyakorlatban győződünk meg. A sokoldalú támogatásért — melyet becsületes munkánk végzéséért kapunk — a mező- gazdaság és a benne élő embe­rek nem lesznek hálátlanok. A közelmúltban termelőszövetke­zetünkben járt Kádár elvtárs. Nagy megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy nálunk is új gon­dolkodású, öntudatos, szocia­lista szemléletű emberek for­málódtak ki. Erre Kádár elv­társ a pártkongresszus záró­szavában is visszaemlékezett. Sümegi János végül megkö­szönte az eddig kapott támoga­tást és az 1967. évi költségve­tést elfogadásra javasolta. tScIiiicliiiiaRii) Zoltán felszólalása Megyénk országgyűlési kép­viselője felszólalása első ré­szében hangsúlyozta, hogy az 1967. évi költségvetés az or­szág elmúlt évi gazdasági, és pénzügyi helyzetére épült és összhangban van az 1967. évi népgazdasági terv előirányza­tával. Az ipari, a mezőgazdasá­gi termelés növekedése a nemzeti jövedelem alakulása után Schuchmann Zoltán né­hány Nógrád megyét érintő fontos gondról beszélt. — Ismeretes, hogy a szénnek, mint energiahordozó ténye­zőnek a jelentősége évről év­re csökken és egyre inkább előtérbe kerül az olajnak, a földgáznak és az atomerőmű­nek energiát termelő igény- bevétele — állapította meg, majd így folytatta: A techni­kai fejlődésnek ez a megállít­hatatlan, egészséges és tör­vényszerű folyamata a nógrádi szénbányászatot az ország szénmedencéi közül elsőnek és legjobban érinti. A nógrádi szénbányászat mintegy 2750 kalóriás -szenet termel. Geoló­giai és természeti adottságai igen kedvezőtlenek. Ezeket megváltoztatni sajnos nem le­het. Ennek következménye, hogy a száz forint értékű ter­melésre 47 forint dotáció jut. Ezért megyénk bányászatának visszatartására, mintegy két éve megfelelő intézkedéseket kellett tenni. 1964-ben még évi 3,8 millió tonna szenet termel­tek, az 1967. évi terv viszont csaknem 1 millió tonnával kevesebb. A bányászatban foglalkoztatottak száma en­nek következtében 1800 fővel csökkent és ez a folyamat még tovább tart. — Megyénk vezetői, az érde­keltekkel együtt minden le­hetőt elkövettek azért, hogj» bányászaink gazdaságosabban termeljenek és a lehetősége­ken belül versenyképesek is legyenek. Komoly tervek szü­lettek a racionális létszámgaz­dálkodásra, az anyagtakarékos­ságra, a műszaki fejlesztésre, valamint a munkahelyek kon­centrálására, amivel javítják a széntermelést, növelik a ver­senyképességet. Schuchmann Zoltán a to­vábbiakban arról a határozat­ról beszélt, amelyet a megyei pártbizottság javaslatára a Központi Bizottság Titkársá­ga még 1965. november 9-én hozott a szénbányászat visz- szafejlesztésével jelentkező gondok megoldására. Felszóla­lását így folytatta: — A megoldás utal egy, esetleg Kisterenye—Nagybá- tony térségében telepítendő centről it üzem létesítésére, amely hivatva lenne részben a bányákban feleslegessé vá­ló, részben pedig az iskoláink­ból kikerülő fiatalok minél nagyobb számban való foglal­koztatására. Nógrád megyéből már így is 9600 ember jár más megyékbe dolgozni, ebből 6000 a szécsényi, balassagyarmati és a rétsági járásból. Megyénk képviselőcsoportjának nevében arra kérem az érdekelt tár­cák vezetőit, kövessenek el mindent a titkárság határoza­tában foglaltak végrehajtása és mielőbbi megvalósítása ér­dekében. Segítsenek nekünk ennek a nem könnyű feladat­nak a megoldásában. Lássák az embert, a sorsokat, adjanak megfelelő időt, hozzanak eset­leg közbeeső intézkedések, me­lyek enyhítik a felmerült, igen súlyos gondokat. — Egységes és határozott állásfoglalást kérünk a megyei összberuházásokkal kapcsolat­ban is — jelentette ki megyénk országgyűlési képviselője. — Határozott döntés szükséges a Salgótarjáni Acélárugyár hu­zalművének és kovácsoló gyár­részlegének, a Kőbányai Por­celángyár, a Bányagépgyár és a Finomkötöttárugyár fejlesz­tése ügyében. Ezek a már rég­óta húzódó beruházásaink je­lentős politikai tényezőkként hatnak a megyében. Felszólalása további részé­ben a szakmunkásképzéssel foglalkozott az országgyűlési képviselő. — Az emeltszintű képzés na­gyobb mértékben való kiter­jesztése igen nagy feladatot ró a Munkaügyi Minisztériumra, mint a szakmunkásképzés leg­nagyobb részével foglalkozó fő­hatóságra. Arra kérem az ipa­ri tárcák vezetőit, segítsék elő a minisztériumok felügyeleté­hez tartozó vállalatoknál a több, újabb és jól felszerelt tanműhelyek létesítését. Az oktatási színvonal növelése, az emeltszintű képzés kiterjeszté­se és a demográfiai hullám le­vezetésével járó mintegy 8 ezer fős tanulólétszám-emel­kedés is szükségessé és indo­kolttá teszi jól felszerelt üze­mi, vállalati tanműhelyek léte­sítését. Országgyűlési képviselőnk ezután Balassagyarmat várost érintő néhány gondot vetett fel. Beszédét így folytatta: — Az Ipoly folyó az utóbbi három, igen árvizes esztendő­ben nagy károkat okozott a város elavult, főleg vályog épületeiben. Sok családot kel­lett ideiglenesen elhelyeznünk. Ez rendkívül nagy gondot je­lentett a város vezetőinek, mert az utóbbi évek során csak kismértékű állami lakásépíté­si keretet kaptunk. Balassa­gyarmat szűkös lakáshelyzeté­nek megoldása érdekében fia­taljaink a KISZ lakásépítő akció keretében lakótelepet lé­tesítettek, ahol eddig 120 föld­szintes kétszoba összkomfortos ikerlakás épült. A kiszesek megkedvelték a lakásépítésnek ezt az előnyös formáját és év­ről évre egyre többen kapcso­lódnának be a* mozgalomba. Az idén eddig már újabb 80 fia­tal házaspár jelentkezett. Ha­vonta 1000 forintot fizetnek előtakarékosságként az Orszá­gos Takarékpénztárnak. Saj­nos az OTP időközben a ko­rábbi 70 ezer forintos kölcsönt lakásonként negyven—ötven­ezer forintra csökkentette még azoknál is, akik az akcióba már korábban jelentkeztek, s már csaknem egy éve meg­kezdték a havi ezer forintos előtakarékosságot. Azt kérem a pénzügyminiszter elvtárstól — a fiatalok nevében —, te­gyen intézkedést, hogy lega­lább azok, akik már korábban megkezdték az előtakarékossá­got a régebbi gyakorlatnak megfelelően 70 ezer forintos kölcsönben részesülhessenek. Itt kell megjegyeznem azt is, hogy a kölcsön csökkentéséről elterjedt hírek máris sok fia­talt visszatartanak attól, hogy a KISZ lakásépítő akcióiban részt vegyenek. — A másik ami ugyancsak balassagyarmati gond: a zug­lói Finomkötöttárugyár kihe­lyezése. Az üzem Balassagyar­maton, az egykori megyeháza épületében nyert ideiglenes el­helyezést. Értesülésünk szerint a létesítendő új gyár beruhá­zási programja már elkészült, s kezdését 1968-ra tervezik. Tekintettel arra, hogy a város területén és környékén igen nagy a foglalkoztatási gond és ennek a vállalatnak szinte kor­látlan az exportlehetősége, —, ami a fizetési mérlegünk szem­pontjából sem közömbös — a beruházást mielőbb kezdjék meg Balassagyarmaton. Indo­kolt ez más szempontból is. Az üzem által elfoglalt épületre a város kulturális intézményei­nek is nagy szüksége lenne. Kérésünk az, hogy a beruhá­zást a Tervhivatal nyilvánítsa kiemeltnek, s az építkezést még ebben az évben kezdjék meg. Ezt annál is inkább megoldhatónak tartom, mert a kezdéshez szükséges építési kapacitást már erre az évre is biztosítani tudnánk. Schuchmann Zoltán felszóla­lása végén hangsúlyozta a Nógrád megyével és Balassa­gyarmattal kapcsolatos gondok sürgős megoldását, amihez az országgyűlés segítségét kérte, majd az 1967. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavas­latot elfogadásra ajánlotta. * Az országgyűlés ma folytat­ja munkáját. Sarogat és Moro a Szovjetunióba látogat Podgornij megkezdte vidéki ROMA (MTI) Podgornij szovjet államfő meghívta Saragat olasz köztár­sasági elnököt és Moro minisz­terelnököt, tegyenek hivatalos látogatást a Szovjetunióban, olasz részről a meghívást elfo­gadták. A bírt maga Podgornij jelentette be azon a szerda es­ti vacsorán, amelyet Saragat tiszteletére adott. A meghívás azt bizonyítja, hogy a két fél elégedett az első megbeszélé­sekkel és elhatározta, folytatja a politikai párbeszédet. Saragat és Moro szovjetunióbeli láto­gatásának időpontját még nem tűzték ki, de Rómában nem körútját zárják ki annak lehetőségét, hogy arra már nyáron sor ke­rülhet. Podgornij a vacsorán kije­lentette: megelégedéssel töltöt­te el a látogatás légköre. A megbeszélések nyíltak és őszin­ték voltak. Eredhető volt a köl - csönös törekvés, hogy jobban megismerjük egymást, és köze­lítsük álláspontjainkat. Akárcsak a múltban, a Szov­jetunió ma is minden tőle tel­hetőt megtesz az európai hábo­rús veszély megszüntetéséért és az összes európai államok együttműködésének kiterjesz­téséért. — Fejtette ki a továb­biakban a szovjet államfő. Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke csütörtökön olaszországi kőrútjának első állomáshelyére, Torinóba érke­zett. A szovjet államfőt külön vo­natán elkísérte Andreotti olasz kereskedelmi és iparügyi mi­niszter, Tolloy külkereskedelmi miniszter. Podgornij csütörtök délben részt vett azon az ebéden, ame • lyet Grosso professzor, a város polgármestere adott tiszteleté­re, majd a szovjet államfő láto­gatást tett a torinói Fiat-gyár­ban. Vietnami jelentések HANOI—SAIGON (MTI) A demokratikus Vietnam fö­lött uralkodó rossz időjárás már napok óta korlátozza az Egyesült Államok légihadere­jének tevékenységét. Az AFP francia hírügynök­ség a Hanoi sajtóra hivatkoz­va beszámol a Vietnami Nép­hadsereg légihaderejének meg­erősödéséről és jelentős harci sikereiről. Most közzétett je­lentések szerint az észak-viet­nami vadászgépek Hanoi tér­ségében múlt szombaton lelőt­Ky elégedett tek két F—105-ös mintájú ame­rikai gépet. Valamennyi észak- vietnami vadászrepülő vissza­tért támaszpontjára. Az AFP tudósítója arról szá­mol be, hogy Hanoit az utób­bi napokban nem érte légitá­madás. Más városok azonban, különösképpen Thai Nguyen annál többet szenvedtek. Ezt a várost súlyos támadás érte január 17-én és 22-én. Ninh Binh ellen az amerikaiak több egymást követő napon bomba­támadásokat hajtottak végre, amelyek súlyos veszteségeket okoztak a polgári lakosság kö­rében. Than Hoa tartományban a néphadsereg légelhárító üte­gei az év kezdete óta kilenc amerikai repülőgépet lőttek le. Ky dél-vietnami diktátor csütörtökön új-zélandi látoga­tásának befejeztével hazauta­zott Saigonba. Búcsúztatása előtt rövid sajtóértekezletén kijelentette, hogy „rendkívül elégedett azzal a fogadtatással, amelyben részesítették, ha — mint mondotta — leszámítjuk az ellentüntetéseket”. Az NDK külügyi szóvivőjének nyilatkozata Narko Nikezics beszámolója Marko Nikezics jugoszláv külügyminiszter ismertette a jugoszláv kormány álláspont­ját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Marko Nikezics megelégedés­sel szólott arról, hogy Jugosz­lávia és Szovjetunió együttmű­ködése az élet minden terüle­tén növekszik. Azt várjuk —, mondotta — hogy Tito szovjet­unióbeli útja a két ország kö­zötti baráti kapcsolatok fejlő­désének kiemelkedő állomása lesz. Kijelentette, Jugoszláviában és az európai országokban nagy figyelemmel tanulmányozzák' az új bonni kormány kormány- nyilatkozatait, amelyek arra mutatnak, hogy bizonyos válto­zások történnek az NSZK kül­politikájának egyes tételeiben. Az NSZK kormányán múlik, hogy gyakorlati lépésekkel tá­massza alá azt a kijelentését, hogy kész az NSZK és Jugosz­lávia viszonyának normalizá­lására, beleértve a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását is. BERLIN (ADN) A Német Demokratikus Köz­társaság külügyminisztériumá­nak szóvivője szerdán Berlin­ben nyilatkozatot olvasott fel, amely leszögezi: A Kiesinger-kormány az utóbbi időben sokat beszél ar­ról az állítólagos törekvéséről, hogy normalizálja kapcsolatait az európai szocialista orszá­gokkal. Ezek a fogadkozások azon­ban színlelésnek bizonyulnak, mert a Kiesinger-kormány egyfüst alatt azt is kinyilvánít­ja, hogy „jogi álláspontjának tiszteletbentartása” a kapcso­latok normalizálásának felté­tele. A bonni kormány nem mást igényel, mint hogy a szocialis­ta államok vegyék tudomásul és ily módon legalizálják ag­resszív és terjeszkedő prog­ramját, kezdve attól az arcát­lan igényétől, hogy egyedül képviselje a német népet, a területi követeléseken, -és a Müncheni Egyezmény érvény­telenségének kezdettől fogva való elutasításán át, egészen addig a törvénytelen törekvé­séig, hogy Nyugat-Berlint te­gyék a Szövetségi Köztársaság részévé. A békés egymás mellett élés semmiesetre sem kívánja meg a szövetségi kormány revan- sista álláspontjának tisztelet- bentartását, hanem éppen el­lenkezőleg, megköveteli annak egyértelmű visszautasítását és elvetését. A népek tanultak a történe­lemből, a német militarizmus- sal szemben nem alkalmazha­tó a békítgetés politikája —• szögezte le a szóvivő. Az euró­pai béke és biztonság szava­tolása megkívánja a realitások elismerését. . Hivatalos utasítás a kínai hadseregnek PEKING (CTK) A hadsereg már régen be­avatkozik a Kínában végbe­menő eseményekbe, most csak az a kérdés, hogy kinek az oldalára áll, — írja — a CTK pekingi tudósítója. Beszámol arról, hogy a házak falán meg­jelentek a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Központi Bizottság mellett mű­ködő katonai bizottság, a Kí­nai Népköztársaság Államta­nácsa és a Központi Bizottság mellett működő kulturális for­radalmi bizottságnak direktí­vái. Arról, hogy „a kínai né­pi felszabadító hadseregnek se­gítenie kell a baloldali erő­ket”. A direktívákat a terüle­ti pártbizottságoknak, a kato­nai körzeteknek, a helyőrsé­gek pártbizottságainak es minden katonai egységnek cí­mezték. A direktívák többek között kimondják: „Mao elnök vezetésével meg­kezdődött a proletár kulturális forradalom új szakasza. E sza­kasz igen fontos jellemvonása: . mindazon baloldali proletár erők nagy szövetségese, ame­lyek elragadják a hatalmat a kapitalista úton haladó szemé­lyek maroknyi csoportjától. Ez a hatalomátvétel általános el­lentámadás a burzsoázia ellen, amely 17 éven át elkeseredet­ten harcolt a proletariátus el­len. Nagy osztályharc ez”. A hadseregnek határozottan fel kell lépnie a forradalmi proletáriátus mellett, követ­kezetesen támogatnia kell a proletár forradalmárokat. Nemrégiben Mao elnök direk­tívákat közölt arra vonatkozó­an, hogy a hadseregnek segí­tenie kell a széles baloldali erőket, ha azok segítségért for­dulnak hozzá A direktívák alábbi öt pont­ja kötelező minden parancs­nokra és katonára nézve: 1. Hatályát vesztette min­den olyan parancs, amely ar­ra vonatkozik, hogy a katonai egységek ne avatkozzanak be a nagy proletár kulturális for­radalomba. 2. Aktívan támogatni kel! a baloldali erőket a hatalom át­vételéért vívott harcban, ha a forradalmi proletariátus segít­ségért fordul a hadsereghez, katonákat kell küldeni megse­gítésére. 3. Ha ellenforradalmi szer­vezetek, vagy a forradal.nl baloldali erők ellen fellépő ellenforradalmár elemek fegy­verhez folyamodnak, a hadse­regnek is fegyverrel kell fel­lépni ellenük. 4. A hadsereg nem védel­mezheti a hatalmon levő és kapitalista úton haladó szemé­lyek maroknyi csoportját és az ellenforradalmi elemeket. 5. A nagy proletár kulturá­lis foradalom során a hadse­regnek tanulmányoznia kell a politikát és jól meg kell érte­nie azt a harcot, amely a Mao elnök vezette forradalmi irány­vonal a Liu Sao-csi és Teng Hsziao-ping vezette burzsoá irányvonal között folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom