Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
2 NOG R A D iW7 Január 27. péntek Tanácikozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) kú szervezettségének és a gazdasági fejlődésnek. Jelentések a tartalékok gazdaságunkban más vonatkozásban is. A földgáz és a nyersolaj fokozott hasznosítása, egyes kevésbé gazdaságos bányaüzemek termelésének leállítása, az energiafejlesztő berendezések racionalizálása a vasúti vontatás modernizálása együttvéve milliárdos nagyságrendű költségcsökkentési lehetőség. Az előre gyártott vasbeton és acélváz szerkezetek alkalmazásának szélesítése jelentősen csökkentheti építkezéseink költségeit. Közismert, hogy gépeink súlyosabbak a fejlettebb ipari országok hasonló gépeinél, s ez arra utal, hogy itt már .jelentősek az an va gmegtakarítási lehetőségek. Ilyen tartalékok azonban nemcsak az iparban vannak, hanem a mezőgazdaságban. és a többi népgazdasági ágban is A szövetkezetek befizetései b2 1967. évi költségvetés ösz- szes bevételeinek 6,7 százalékát képviselik, amelyből a kisipari szövetkezetek befizetéseinek részesedése 3 százalék. a földművesszövetkezete- ké 0,5. a termelőszövetkezeteké pedig 3,2 százalék. Az elmúlt hónapban — mint Ismeretes — a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél hitel- rendezést hajtottunk végre. Mentesítettük a szövetkezeteket attól a tehertől, amely a nagyüzemi gazdálkodás megalapozásával kapcsolatban alakult ki és amelynek visszafizetése a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézségei, valamint az árviszonyok miatt nem volt lehetséges. A termelőszövetkezetek 1965. december 31—i hitelállományának — átlagosan — 60 százalékát töröltük. Ezen belül azonban a gyengébb szövetkezeteknél többet, az erősebbeknél pedig, gazdasási erejüket fieyelembe véve. lényegesen kisebb hányadot engedtünk cl. Célt a Jfiiedelmeiőség fokozása A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövetkezeteknél teljes körűvé tegyük az amortizációs alap képzését. Az elmúlt évben még csak a gépek után számoltak el amortizációt, 1967-től az épületek és az ültetvények után is. Az így kialakult új helyzetben szövetkezeteink beruházásaiknak csaknem a felét saját maguk finanszírozzák, és így kevesebb hitelt vesznek igénybe. Most olyan feltételeket alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik. hogy a jövőben folyósítandó beruházási hitelek valóban megfeleljenek funkciójuknak: a termelés bővítését, a hozamok növelését, és a jövedelmezőség fokozását szolgálják. és így a termelőszövetkezetek a gazdasági feltételeket megteremtsék az időbeni visszafizetésre. A jövőben ez már «zigorú követelménv minden egyes hitelnyújtásnál. A rendezés közvetlenül nem a szövetkezeti parasztság jövedelmének növelését szolgálja. A régi hitelek törlésével és a saját pénzalapok kibővíté- sével a szövetkezetek önálló gazdálkodása erősödött. Amennyiben termelőszövetkezeteink e lehetőségeket jól használják fel a termelés fejlesztésére A jövedelmezőség fokozására, nagy mértékben hozzájárulnak mind a bérből élők. mind a szövetkezeti parasztok jövedelme növekedésének megalapozásához. A lakosság adóbefizetései 2,1 százalékkal haladják meg az előző évit. Lényeges változtatás e téren nem tervezünk. A lakosság adópolitikai feladata a bevételek biztosításán túl- «venően változatlanul az, hogy csökkentse a kirívó és indokolatlan jövedelemkülönbségeket. í j létesítmények A költségvetés 1967. évi kiadásai között állami beruházásokra 20,7 milliárd forintot, a szövetkezetek beruházásaira pedig 3,4 milliárd forint hitelt, illetve állami támogatást irányoztunk elő. Az összesen 49 milliárd forintra tervezett beruházási ráfordításokat ezen túlmenően az értékcsökkentési leírásból, valamint a vállalati, szövetkezeti és tanácsi alapokból finanszírozzák. 1967-ben számos jelentős létesítmény fejeződik be. A napokban adták át a Bánhidai Erőmű 100 megawattos új egysegét. Az év során befejeződik a Hódmezővásárhelyi Porcelángyár, a Pécsi Rostmű- bőrgyár, a Dunaújvárosi Fé- sűsfonpgyár, a Székesfehérvári Hűtőház, a balatonarácsi szálloda építése. A vegyiparban, a gépiparban és a könnyűiparban több, külkereskedelmi szempontból fontos további beruházás készül el. így például a Székesfehérvári Könnyűfémmű préskovács üzemének, az Elekthermax villamos háztartási készülék gyártásának fejlesztése, stb. Az év folyamán felépítünk több kórházat, így például a hatvani, a salgótarjáni, a szolnoki MÁV kórházat. A beruházások 1967. évi előirányzatai körül heves viták folytak. Egyes ágazatok részéről igen nagy volt a nyomás, hogy minél több új létesítményt kezdjenek. A kormány azonban kitartott azon álláspontja mellett hogy elsősorban a folyamatban levő beruházásokat kell mielőbb befejezni. Beruházási politikánkról Beruházásaink vonatkozásában egyik legfontosabb szempont a külkereskedelmi és fizetési mérlegre történő kihatásuk. Az indokolt szükséglet sokkal több az országban, mint amennyire anyagi erőnkből futja. Rendkívül fontos, hogy beruházási politikánk általános követelményeinek hiánytalanul érvényt szerezzünk a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek vonatkozásában is. Itt is tapasztalható hasonló jelenség, mint az ipari létesítményeknél: a rendelkezésre álló keretek felhasználásánál nem kellően mérlegelik, hogy egy- egy beruházás milyen gyorsan térül meg, milyen a hatékonysága. Számos olyan beruházást valósítunk meg, amelynek megtérülési ideje rendkívül hosszú, ugyanakkor a mező- gazdaság más. kedvezőbb megtérülést biztosító területeire nem jut elegendő eszköz. Az utóbbi években mind az ipari beruházások között, . mind e^yeö vonatkozásban túlságosan sok az irodaház építés. Túlzások tapasztalhatók középületek, intézetek építése, sőt egyes műemlék — bocsánat a kifejezésért — építése terén is. Az ilyen beruházások nem egyszer megelőzik égetően szükséges lakásépítkezéseink kiszélesítését. Csak helyeselni lelhet azt az álláspontot, hogy — a lakásépítés bővítése és más fontos célok érdekében — az irodaházak, igazgatási épületek, középületek, intézetek, műemlék- jellegű építkezések előirányzatait korlátok között kell tartatni. — A lakásépítést, társasházak építését az új érdekeltségi rendszerrel is támogatni kell. Ezt a célt szolgálja például az a tervezett intézkedés, hogy a vállalatok fejlesztési és részesedési alapjuk egy részéből 1968-tól a vállalat törzsgárdájához tartozó dolgozóknak támogatást nyújthatnak társasház építéséhez. Itt említem meg, hogy az OTP által a lakosságnak nyújtott közép- és hosszúlejáratú 'akásérvtési .hitelek előirányzatát ebben az évben körülbelül kétmilliárd forint. Ebből az összegből az állam 1967-ben körülbelül 38 ezer lakás és családi ház építéséhez nyújt, hiteltámogatást. Fontos népgazdasági érdek, hogy javítsuk azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt két évben a készletgazdálkodás terén elértünk. Bízunk abban, hogy az idén tovább javult a készletkötés aránya. A készletek hatékonyabb felhasználása érdekében a Magyar Nemzeti Bank szigorítsa meg a forgóalap hitelek nyújtását és a rövidlejáratú hitelezéssel a vállalatokat folyamatos értékesítésre ösztönözze. Termelő egységeink egyik 'egföntosabb feladata ebben az évben is a gazdaságos export fokozása, különösen azokban a viszonylatokban, ahol exportunk volumene viszonylag alacsony, a fejlett tőkés országok piacain. Árrendszer és dotáció Jelenlegi árrendszerünkből adódnak a dotációk, vannak köztük olyanok, amelyek indokoltak és azt a célt szolgálják, hogy bizonyos áruk körét olcsóbban hozzáférhetővé tegyék a vásárlók számára. Ilyenek például a gyermekruha és a különböző kulturális cikkek dotációja. Vannak azonban olyan dotációk is, amelyek spontan alakultak ki és nem indokoltak. Ezeket ha nem is azonnal, de a későbbiek folyamán fokozatosan meg kell szüntetni, úgy, hogy ez a lakosság számára ne jelentsen terheket, azaz az esetleges áremelést más területeken árcsökkentés vagy más életszínvonal emelő intézkedés ellensúlyozza. Mint ismeretes, 1967-ben jelentősebb ármódosításokat nem tervezünk. Az új gazdaságirányítási rendszerben azonban bizonyos termékek árai érzékenyebben reagálnak majd a kereslet és kfnálat alakulására. Ezért az államnak szabályozólag kell fellépnie, hogy az ármozgások miatt egyetlen társadalmi réteg élet- színvonala se csökkenjen, sőt az árak mozgása és egyéb intézkedések egyenlegükben a lakosság életszínvonalának terv szerinti emeléséhez vezessenek. A költségvetés fedezetet biztosít az állam szociális, egészségügyi, kulturális, védelmi, rend- és jogbiztonsági, igazgatási kiadásaira is. A szociális és egészségügyi kiadások az előző evivel szemben 6,2 százalékkal, a kulturális kiadások csaknem 5 százalékkal, a védelmi rend és jogbiztonsági kiadások 6,5 százalékkal emelkednek. Jelentős — a társadalombiztosítási kiadások között — a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer reformja. Ez az intézkedés is azt tanúsítja, hogy szocialista államunkban a dolgozó emberek életkörülményeinek javítása állandó cél. Az idén már a lakosság 12 százaléka — 1 millió 200 ezer fő — részesül nyugdíjban. Az állami nyugdíjasok átlagnyugdíja csaknem havi 800 forint. A nyugdíj és járadék kiadások előirányzata több mint 9 milliárd forint. Ez 10 évvel ezelőtt még 3 milliárd forint alatt volt. Intézményeink gazdálkodásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az eszközök hatékonyabb felhasználására ezen a téren is még sok lehetőség van. Érzékeltetésére csak néhány példát említek meg. Kórullekintó tevékenységei A tudományos kutatásokra államunk — erejéhez mérten — jelentős összegeket fordít. Az irányítás fogyatékosságai miatt azonban még nem megfelelő a kutatóhelyek tevékenységének koordinálása, sok helyütt még nem elég intenzív a törekvés a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására, s tudományos szervezeteink nem élnek eléggé a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségekkel. Az oktatási törvény végrehajtása során a középfokú oktatás jelentősen fejlődött. Ezen a területen is előfordultak azonban túlzások. A középiskolai hálózat fejlesztése, az új szakközépiskolák létesítése nem mindig eléggé átgondolt, nincs megfelelően összehangolva a szükséglettel. Nagyobb gondot kell fordítani a körültekintő gazdálkodásra az egészségügy területén is. A takarékos gazdálkodás előmozdítására a költségvetési szerveknél rátértünk a kétéves előirányzatok készítésére, ami előrelátóbb gazdálkodást tesz lehetővé, ezzel függ össze az a javaslat is. hogy 1967-től az év végi pénzmaradványokat a költségvetési szerveknél ne zároljuk. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy a szokásos év végi költekezés helyett a szervek ezeket az összegeket félreteszik és a következő évben, vagy években használják fel hasznos beszerzésekre, vagy felújításokra. A tanácsok gazdálkodnak az 1967. évi állami költségvetés volumenének kereken egyötödével, 21 milliárd forinttal. Ennek zöme a lakosság egészségügyi, kulturális, és kommunális igényeinek kielégítését szolgálja. A múlt évivel szembeni többleteket elsősorban a kórház- és járóbetegellátás javítására fordítják. A tanácsok költségvetését 1,7 milliárd forinttal egészíti ki a községfejlesztési alap. Ez az előző évinél mintegy 200 millió forinttal több. Decentralizált hatáskörök A tanácsi költségvetések ösz- szeállítása és felülvizsgálata már bizonyos fokig új elvek figyelembevételével történt. A tanácsok önállóbban dönthettek a részükre biztosított bevételi források elosztásáról. Ezt a lépést azonban csak kezdetnek tekintjük, mert még nagyon sok a tanácsi tervezési és gazdálkodási rendszerben az olyan megkötöttség, amely akadályozza annak az elvnek a következetes megvalósulását, hogy a döntésen az ahhoz legkedvezőbb feltételekkel rendelkező szinten szülessenek. 1967 az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőző év. A reform jelentősége, amint azt a pártkongresz- szus is megállapította, igen nagy. A tervszerűség és a piac jobb összekapcsolásától, a döntési hatáskörök decentralizációjától joggal várjuk a vállalatoknál levő alkotó erők fokozott kibontakozását, s egyidejűleg a bürokrácia csökkentését, minden remény megvan arra, hogy a reform pezs- dítőleg fog hatni gazdasági életünkre, a fejlődés ütemére, az életszínvonal alakulására. A kormány munkatervben határozta meg a reformmal kapcsolatos teendőket, s ennek alapján az érdekelt minisztériumokban széles körben folyik a gazdaságirányítás új rendszerének konkrét kidolgozása. Egyes intézkedések már 1966- ban életbe léptek. Illetve 1967- ben életbe lépnek. így az elmúlt évben bevezettük az új szállítási szerződési rendszert, az idén egyszerűsítjük a terv- jóváhagyás és a ferméíkgazdál- kodás rendjét, a beruházások szabályozását. Mezőgazdasági vonatkozásban jelentős a termelőszövetkezetek hitelrendezése, a teljeskörű amortizáció bevezetése és más Intézkedések. A reform komplex bevezetésére 1968- ban kerül sor. Az alapvető elemek bevezetése együttesen történik. Ilyen az árreform, a jövedelemelvonás, és anyagi érdekeltség rendszere, a tervlebontások, megszüntetése, a beruházási rendszer, a devizagazdálkodás új rendje. Az átállás idején mind az állami, mind a pártszerveknek éberen kell ügyelniük a felmerülő problémákra — ilyenekre számítani kell —, hogy szükség esetén kellő időben és helyesen a reform szellemének megfelelően lépjünk közbe. A reform szellemében A reform munkálatai döntő szakaszba értek. A gazdasági bizottság már határozatokat hozott az árreform legfontosabb kérdéseiben. Kidolgozás alatt áll a tervezés új rendszere. A különböző időtartamú népgazdasági tervek jellege és tartalma. Az illetékes szervek napirendjén szerepelnek a távlati koncepciók kidolgozásával kapcsolatos feladatok. Ilyen például a mezőgazdaság és az ipar hosszúlejáratú fejlesztésére, beruzásainak arányaira vonatkozó elképzelés; az energetikai bázis kialakítására vonatkozó különböző nézetek egyeztetése: továbbá a beruházások optimalizálása a fizetési mérleg szemnontjából; a gépipar és a belföldi szükségletek összhangjának fokozott biztosítása: az építőipar kapacitásának fejlesztése, összefüggésben külföldi hitellehetőségekkel stto. Előrehaladott stádiumban van a beruházások új tervezési és finanszírozási rendjének Kidolgozása, amint már említettem, a beruházásoknak csak egy része valósul meg központi döntés alapján. Nagy részét a vállalatok saját mérlegelésük alapján, a rendelkezésükre álló amortizációs fejlesztési alapból valósítják meg. Ez minden bizonnyal hozzájárul majd a gazdaságosság, a hatékonyság előtérbe kerüléséhez. A központi előirányzatokat így fokozott mértékben és gondossággal tudjuk a népgazdaság fő arányait szolgáló célok szolgálatába állítani. Kidolgozás alatt áll a jövedelemszabályozás és anyagi érdekeltség rendszere. A tervezet szerint a vállalatok i*. Timár Mátyás expozéja után szünet következett, majd Beresztóczy Miklós alelnök elnökletével folytatódott a tanácskozás. Inokai János, fehér megyei képviselő, a terv- és költség- vetési bizottságának tagja az 1967. évi költség- vetésről szóló törvényjavaslat előadója mondott beszédet. — Az országgyűlés állandó bizottságai behatóan megvitatták az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot és annak indoklását — mondotta. — A vita során elhangzott észrevételeket és javaslatokat fejlődésünk gyorsításának gondolata, az emberekről való gondoskodás és tettrekészség jellemezte. A vita végeredményeként olyan általános kép bontakozott ki, hogy az előterjesztett 1967. évi állami költségvetés hűen tükrözi a népgazdaság fejlesztésével, az élet- körülmények további javításával kapcsolatos céljainkat és tennivalóinkat. a jelenleginél nagyobb részesedési alap felett fognak rendelkezni. Ebből fedezik majd a nyereségrészesedést, a prémiumokat, a jutalmakat, a szociális és kulturális jellegű kiadásokat, s más juttatásokat, amelyeknek eddigi pénzforrásai is az alapba kerülnek. A felhasználás aránvai tekintetében a vállalat szabadon dönt. A .uegnovekedett részesedési alap terhére, meghatározott szabályok között az eredményesei ! gazdálkodó vállalat emelheti a dolgozók személyi jövedelmeinek színvonalát. Így fokozottabban lehet differenciálni a iól és rosszul dolgozó egységek között Elkészültek a forgóalap-rendezésre, továbbá a hitel- és kamat-rendszerre vonatkozó javaslatok. Az utóbbiakban kifejezésre jut a bankrendszer megváltozott szerepe. A pártszervezetek szerepe Az átmenet számos problémát vet fel. A vállalatoknak fel kell készülniök az új Irányítási rendszerre. 1968-ra már nem kapnak lebontott tervszámokat s ez arra figyelmeztet, hogy idejében kell a megrendeléseket biztosítaná, idejében kell a szállítási szerződéseket megkötni. A reform követelményeivc-i összhangban újra fel kell mérni a harmadik ötéves terv 1968—70. évi szakaszának feladatait hogy a szükséges összhangot e vonatkozásban biztosíthassuk. Tartalékokat kell képezni a gazdálkodás folyamatosságának biztosítása érdekében. Fontos szerep hárul a párt- szervezetekre, a szakszervezetekre is. Elő kell segíteniük, hogy megfelelően érvényesüljön a társadalmi érdek, a csoportérdekek és az egyéni érdekek összhangja az új gazdaság- irányítási rendszer keretében. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk álló 1967-es évben mindem területen újszerű az eddiginél nagyobb feladatokat kell megoldanunk. Ennek legfontosabb feltételei: a szorgalmas munka és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők eredményesebb felhasználása. Előrehaladásunkhoz annak a szilárd egységnek az alapján, amely a párt IX. kongresszusán fejeződött ki — kedvezőek a feltételek. Ezért joggal bízhatunk abban, hogy gazdasági törekvéseinket a vállalatok, intézmények dolgozói megértik, aktívan támogatják s így feladatainkat sikerrel oldjuk meg. A költségvetésben jelentős súllyal szerepelnek azok a kiadások, amelyek, a lakosság szociális, egészségügyi, kulturális ellátását szolgálják. Az e célokra előirányzott több mint 33 milliárd forint 1,8 milliárddal haladja meg az előző évit, és az összes kiadások 32 százalékát teszi ki. Ezután az egyes bizottságok munkáját részletezte. Befejezésül javasolta, hogy az ügyrend 32. paragrafusának 3. bekezdése alapján az országgyűlés a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassa le. ★ A vitában elsőként Varga Károly, Somogy megyei képviselő szólalt fel. Utána Bartha Lajos, Hajdú megyei képviselő emelkedett szólásra. Majd szünet következett. Fehér Lajos beszéde A szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alel- nökének elnökletével folytatódott az ülés. A délutáni ülésem elsőnek Fehér Lajos, a Minisztertaács e n khe yettese emelkedett szólásra. Tisztelt országgyűlés! Az idei állami költségvetés vitája két szempontból is jó alkalom arra, hogy gazdasági fejlődésünk átfogó, főbb kérdéseiről szóljunk. A harmadik ötéves terv valóra váltásában egy esztendő tapasztalata áll mögöttünk, ami már ad alapot ahhoz, hogy az elkövetkezendő években hol kell a gazdasági munkát erősíteni. és hol kell esetleg a nemkívánatos irányzatokat Idguzítani. T.vá >há. a párt kongresszusa után vagyunk, ugyanakkor az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének, előkészítésének évében elünk. má. az iü** k’''*<■ gvetést is aszerint vizsgálhatjuk: hogyan válnak a kongreszuson elfogadott gazdasági, gazdaságpolitikai. gazdaságvezetési el(Folytatás a 3. oldalon.)
