Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

2 NOG R A D iW7 Január 27. péntek Tanácikozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) kú szervezettségének és a gaz­dasági fejlődésnek. Jelentések a tartalékok gaz­daságunkban más vonatkozás­ban is. A földgáz és a nyers­olaj fokozott hasznosítása, egyes kevésbé gazdaságos bá­nyaüzemek termelésének leállí­tása, az energiafejlesztő be­rendezések racionalizálása a vasúti vontatás modernizálá­sa együttvéve milliárdos nagy­ságrendű költségcsökkentési lehetőség. Az előre gyártott vasbeton és acélváz szerkeze­tek alkalmazásának szélesíté­se jelentősen csökkentheti építkezéseink költségeit. Köz­ismert, hogy gépeink súlyosab­bak a fejlettebb ipari orszá­gok hasonló gépeinél, s ez ar­ra utal, hogy itt már .jelen­tősek az an va gmegtakarítási lehetőségek. Ilyen tartalékok azonban nemcsak az iparban vannak, hanem a mezőgazda­ságban. és a többi népgazda­sági ágban is A szövetkezetek befizetései b2 1967. évi költségvetés ösz- szes bevételeinek 6,7 százalé­kát képviselik, amelyből a kisipari szövetkezetek befize­téseinek részesedése 3 száza­lék. a földművesszövetkezete- ké 0,5. a termelőszövetkezete­ké pedig 3,2 százalék. Az elmúlt hónapban — mint Ismeretes — a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél hitel- rendezést hajtottunk végre. Mentesítettük a szövetkezete­ket attól a tehertől, amely a nagyüzemi gazdálkodás meg­alapozásával kapcsolatban ala­kult ki és amelynek vissza­fizetése a nagyüzemi gazdál­kodás kezdeti nehézségei, va­lamint az árviszonyok miatt nem volt lehetséges. A termelőszövetkezetek 1965. december 31—i hitelállományá­nak — átlagosan — 60 száza­lékát töröltük. Ezen belül azonban a gyengébb szövet­kezeteknél többet, az erőseb­beknél pedig, gazdasási erejü­ket fieyelembe véve. lényege­sen kisebb hányadot enged­tünk cl. Célt a Jfiiedelmeiőség fokozása A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövetke­zeteknél teljes körűvé tegyük az amortizációs alap képzését. Az elmúlt évben még csak a gépek után számoltak el amor­tizációt, 1967-től az épületek és az ültetvények után is. Az így kialakult új helyzetben szövetkezeteink beruházásaik­nak csaknem a felét saját ma­guk finanszírozzák, és így kevesebb hitelt vesznek igény­be. Most olyan feltételeket ala­kítunk ki, amelyek lehetővé te­szik. hogy a jövőben folyósí­tandó beruházási hitelek való­ban megfeleljenek funkciójuk­nak: a termelés bővítését, a hozamok növelését, és a jöve­delmezőség fokozását szolgál­ják. és így a termelőszövet­kezetek a gazdasági feltétele­ket megteremtsék az időbeni visszafizetésre. A jövőben ez már «zigorú követelménv min­den egyes hitelnyújtásnál. A rendezés közvetlenül nem a szövetkezeti parasztság jö­vedelmének növelését szolgál­ja. A régi hitelek törlésével és a saját pénzalapok kibővíté- sével a szövetkezetek önálló gazdálkodása erősödött. Amennyiben termelőszövetke­zeteink e lehetőségeket jól használják fel a termelés fej­lesztésére A jövedelmezőség fokozására, nagy mértékben hozzájárulnak mind a bérből élők. mind a szövetkezeti pa­rasztok jövedelme növekedé­sének megalapozásához. A lakosság adóbefizetései 2,1 százalékkal haladják meg az előző évit. Lényeges változta­tás e téren nem tervezünk. A lakosság adópolitikai feladata a bevételek biztosításán túl- «venően változatlanul az, hogy csökkentse a kirívó és indo­kolatlan jövedelemkülönbsé­geket. í j létesítmények A költségvetés 1967. évi ki­adásai között állami beruhá­zásokra 20,7 milliárd forintot, a szövetkezetek beruházásaira pedig 3,4 milliárd forint hitelt, illetve állami támogatást irá­nyoztunk elő. Az összesen 49 milliárd forintra tervezett be­ruházási ráfordításokat ezen túlmenően az értékcsökkentési leírásból, valamint a vállalati, szövetkezeti és tanácsi alapok­ból finanszírozzák. 1967-ben számos jelentős lé­tesítmény fejeződik be. A na­pokban adták át a Bánhidai Erőmű 100 megawattos új egysegét. Az év során befeje­ződik a Hódmezővásárhelyi Porcelángyár, a Pécsi Rostmű- bőrgyár, a Dunaújvárosi Fé- sűsfonpgyár, a Székesfehérvá­ri Hűtőház, a balatonarácsi szálloda építése. A vegyipar­ban, a gépiparban és a kön­nyűiparban több, külkereske­delmi szempontból fontos to­vábbi beruházás készül el. így például a Székesfehérvári Könnyűfémmű préskovács üzemének, az Elekthermax villamos háztartási készülék gyártásának fejlesztése, stb. Az év folyamán felépítünk több kórházat, így például a hat­vani, a salgótarjáni, a szolno­ki MÁV kórházat. A beruházások 1967. évi elő­irányzatai körül heves viták folytak. Egyes ágazatok részé­ről igen nagy volt a nyomás, hogy minél több új létesít­ményt kezdjenek. A kormány azonban kitartott azon állás­pontja mellett hogy elsősor­ban a folyamatban levő beru­házásokat kell mielőbb befe­jezni. Beruházási politikánkról Beruházásaink vonatkozásá­ban egyik legfontosabb szem­pont a külkereskedelmi és fi­zetési mérlegre történő kiha­tásuk. Az indokolt szükséglet sokkal több az országban, mint amennyire anyagi erőnkből futja. Rendkívül fontos, hogy be­ruházási politikánk általános követelményeinek hiánytala­nul érvényt szerezzünk a me­zőgazdaság, a termelőszövet­kezetek vonatkozásában is. Itt is tapasztalható hasonló jelen­ség, mint az ipari létesítmé­nyeknél: a rendelkezésre álló keretek felhasználásánál nem kellően mérlegelik, hogy egy- egy beruházás milyen gyorsan térül meg, milyen a hatékony­sága. Számos olyan beruházást valósítunk meg, amelynek megtérülési ideje rendkívül hosszú, ugyanakkor a mező- gazdaság más. kedvezőbb meg­térülést biztosító területeire nem jut elegendő eszköz. Az utóbbi években mind az ipari beruházások között, . mind e^yeö vonatkozásban túlságo­san sok az irodaház építés. Túl­zások tapasztalhatók középüle­tek, intézetek építése, sőt egyes műemlék — bocsánat a kifeje­zésért — építése terén is. Az ilyen beruházások nem egyszer megelőzik égetően szükséges lakásépítkezéseink kiszélesíté­sét. Csak helyeselni lelhet azt az álláspontot, hogy — a lakás­építés bővítése és más fontos célok érdekében — az irodahá­zak, igazgatási épületek, köz­épületek, intézetek, műemlék- jellegű építkezések előirányza­tait korlátok között kell tarta­tni. — A lakásépítést, társashá­zak építését az új érdekeltségi rendszerrel is támogatni kell. Ezt a célt szolgálja például az a tervezett intézkedés, hogy a vállalatok fejlesztési és része­sedési alapjuk egy részéből 1968-tól a vállalat törzsgárdá­jához tartozó dolgozóknak tá­mogatást nyújthatnak társas­ház építéséhez. Itt említem meg, hogy az OTP által a lakosságnak nyúj­tott közép- és hosszúlejáratú 'akásérvtési .hitelek előirány­zatát ebben az évben körül­belül kétmilliárd forint. Eb­ből az összegből az ál­lam 1967-ben körülbelül 38 ezer lakás és családi ház épí­téséhez nyújt, hiteltámogatást. Fontos népgazdasági érdek, hogy javítsuk azokat az ered­ményeket, amelyeket az elmúlt két évben a készletgazdálkodás terén elértünk. Bízunk abban, hogy az idén tovább javult a készletkötés aránya. A készle­tek hatékonyabb felhasználá­sa érdekében a Magyar Nemze­ti Bank szigorítsa meg a forgó­alap hitelek nyújtását és a rö­vidlejáratú hitelezéssel a vál­lalatokat folyamatos értékesí­tésre ösztönözze. Termelő egységeink egyik 'egföntosabb feladata ebben az évben is a gazdaságos export fokozása, különösen azokban a viszonylatokban, ahol expor­tunk volumene viszonylag ala­csony, a fejlett tőkés országok piacain. Árrendszer és dotáció Jelenlegi árrendszerünkből adódnak a dotációk, vannak köztük olyanok, amelyek indo­koltak és azt a célt szolgálják, hogy bizonyos áruk körét ol­csóbban hozzáférhetővé tegyék a vásárlók számára. Ilyenek például a gyermekruha és a kü­lönböző kulturális cikkek dotá­ciója. Vannak azonban olyan dotációk is, amelyek spontan alakultak ki és nem indokoltak. Ezeket ha nem is azonnal, de a későbbiek folyamán fokoza­tosan meg kell szüntetni, úgy, hogy ez a lakosság számára ne jelentsen terheket, azaz az esetleges áremelést más terüle­teken árcsökkentés vagy más életszínvonal emelő intézkedés ellensúlyozza. Mint ismeretes, 1967-ben jelentősebb ármódo­sításokat nem tervezünk. Az új gazdaságirányítási rendszerben azonban bizonyos termékek árai érzékenyebben reagálnak majd a kereslet és kfnálat ala­kulására. Ezért az államnak szabályozólag kell fellépnie, hogy az ármozgások miatt egyetlen társadalmi réteg élet- színvonala se csökkenjen, sőt az árak mozgása és egyéb in­tézkedések egyenlegükben a lakosság életszínvonalának terv szerinti emeléséhez vezes­senek. A költségvetés fedezetet biz­tosít az állam szociális, egész­ségügyi, kulturális, védelmi, rend- és jogbiztonsági, igazga­tási kiadásaira is. A szociális és egészségügyi kiadások az előző evivel szemben 6,2 szá­zalékkal, a kulturális kiadá­sok csaknem 5 százalékkal, a védelmi rend és jogbiztonsági kiadások 6,5 százalékkal emel­kednek. Jelentős — a társada­lombiztosítási kiadások között — a termelőszövetkezeti nyug­díjrendszer reformja. Ez az intézkedés is azt tanúsítja, hogy szocialista államunkban a dolgozó emberek életkörül­ményeinek javítása állandó cél. Az idén már a lakosság 12 százaléka — 1 millió 200 ezer fő — részesül nyugdíjban. Az állami nyugdíjasok átlagnyug­díja csaknem havi 800 forint. A nyugdíj és járadék kiadások előirányzata több mint 9 mil­liárd forint. Ez 10 évvel eze­lőtt még 3 milliárd forint alatt volt. Intézményeink gazdálkodá­sával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az eszközök ha­tékonyabb felhasználására ezen a téren is még sok lehetőség van. Érzékeltetésére csak né­hány példát említek meg. Kórullekintó tevékenységei A tudományos kutatásokra államunk — erejéhez mérten — jelentős összegeket fordít. Az irányítás fogyatékosságai miatt azonban még nem meg­felelő a kutatóhelyek tevé­kenységének koordinálása, sok helyütt még nem elég inten­zív a törekvés a kutatási ered­mények gyakorlati alkalmazá­sára, s tudományos szervezete­ink nem élnek eléggé a nem­zetközi együttműködésben rej­lő lehetőségekkel. Az oktatási törvény végre­hajtása során a középfokú ok­tatás jelentősen fejlődött. Ezen a területen is előfordul­tak azonban túlzások. A kö­zépiskolai hálózat fejlesztése, az új szakközépiskolák léte­sítése nem mindig eléggé át­gondolt, nincs megfelelően összehangolva a szükséglettel. Nagyobb gondot kell fordí­tani a körültekintő gazdálko­dásra az egészségügy területén is. A takarékos gazdálkodás elő­mozdítására a költségvetési szerveknél rátértünk a kétéves előirányzatok készítésére, ami előrelátóbb gazdálkodást tesz lehetővé, ezzel függ össze az a javaslat is. hogy 1967-től az év végi pénzmaradványokat a költségvetési szerveknél ne zá­roljuk. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy a szokásos év végi költekezés helyett a szer­vek ezeket az összegeket fél­reteszik és a következő évben, vagy években használják fel hasznos beszerzésekre, vagy felújításokra. A tanácsok gazdálkodnak az 1967. évi állami költségvetés volumenének kereken egyötö­dével, 21 milliárd forinttal. Ennek zöme a lakosság egészségügyi, kulturális, és kommunális igényeinek kielé­gítését szolgálja. A múlt évi­vel szembeni többleteket első­sorban a kórház- és járóbeteg­ellátás javítására fordítják. A tanácsok költségvetését 1,7 milliárd forinttal egészíti ki a községfejlesztési alap. Ez az előző évinél mintegy 200 mil­lió forinttal több. Decentralizált hatáskörök A tanácsi költségvetések ösz- szeállítása és felülvizsgálata már bizonyos fokig új elvek figyelembevételével történt. A tanácsok önállóbban dönthet­tek a részükre biztosított be­vételi források elosztásáról. Ezt a lépést azonban csak kez­detnek tekintjük, mert még nagyon sok a tanácsi tervezé­si és gazdálkodási rendszer­ben az olyan megkötöttség, amely akadályozza annak az elvnek a következetes megva­lósulását, hogy a döntésen az ahhoz legkedvezőbb feltételek­kel rendelkező szinten szüles­senek. 1967 az új gazdaságirányítá­si rendszer bevezetését meg­előző év. A reform jelentősé­ge, amint azt a pártkongresz- szus is megállapította, igen nagy. A tervszerűség és a piac jobb összekapcsolásától, a dön­tési hatáskörök decentralizá­ciójától joggal várjuk a válla­latoknál levő alkotó erők fo­kozott kibontakozását, s egy­idejűleg a bürokrácia csök­kentését, minden remény meg­van arra, hogy a reform pezs- dítőleg fog hatni gazdasági életünkre, a fejlődés ütemére, az életszínvonal alakulására. A kormány munkatervben határozta meg a reformmal kapcsolatos teendőket, s ennek alapján az érdekelt miniszté­riumokban széles körben fo­lyik a gazdaságirányítás új rendszerének konkrét kidolgo­zása. Egyes intézkedések már 1966- ban életbe léptek. Illetve 1967- ben életbe lépnek. így az elmúlt évben bevezettük az új szállítási szerződési rendszert, az idén egyszerűsítjük a terv- jóváhagyás és a ferméíkgazdál- kodás rendjét, a beruházások szabályozását. Mezőgazdasági vonatkozásban jelentős a terme­lőszövetkezetek hitelrendezése, a teljeskörű amortizáció beve­zetése és más Intézkedések. A reform komplex bevezetésére 1968- ban kerül sor. Az alap­vető elemek bevezetése együt­tesen történik. Ilyen az ár­reform, a jövedelemelvonás, és anyagi érdekeltség rendsze­re, a tervlebontások, megszün­tetése, a beruházási rendszer, a devizagazdálkodás új rend­je. Az átállás idején mind az állami, mind a pártszervek­nek éberen kell ügyelniük a felmerülő problémákra — ilye­nekre számítani kell —, hogy szükség esetén kellő időben és helyesen a reform szellemé­nek megfelelően lépjünk köz­be. A reform szellemében A reform munkálatai döntő szakaszba értek. A gazdasági bizottság már határozatokat hozott az árreform legfonto­sabb kérdéseiben. Kidolgozás alatt áll a tervezés új rend­szere. A különböző időtarta­mú népgazdasági tervek jelle­ge és tartalma. Az illetékes szervek napi­rendjén szerepelnek a távlati koncepciók kidolgozásával kap­csolatos feladatok. Ilyen pél­dául a mezőgazdaság és az ipar hosszúlejáratú fejlesztésé­re, beruzásainak arányaira vo­natkozó elképzelés; az energe­tikai bázis kialakítására vo­natkozó különböző nézetek egyeztetése: továbbá a beru­házások optimalizálása a fize­tési mérleg szemnontjából; a gépipar és a belföldi szükség­letek összhangjának fokozott biztosítása: az építőipar kapa­citásának fejlesztése, összefüg­gésben külföldi hitellehetősé­gekkel stto. Előrehaladott stádiumban van a beruházások új tervezési és finanszírozási rendjének Ki­dolgozása, amint már említet­tem, a beruházásoknak csak egy része valósul meg közpon­ti döntés alapján. Nagy részét a vállalatok saját mérlegelé­sük alapján, a rendelkezésükre álló amortizációs fejlesztési alapból valósítják meg. Ez min­den bizonnyal hozzájárul majd a gazdaságosság, a hatékony­ság előtérbe kerüléséhez. A központi előirányzatokat így fokozott mértékben és gondos­sággal tudjuk a népgazdaság fő arányait szolgáló célok szolgá­latába állítani. Kidolgozás alatt áll a jövedelemszabályozás és anyagi érdekeltség rendszere. A tervezet szerint a vállalatok i*. Timár Mátyás expozéja után szünet követ­kezett, majd Beresztóczy Miklós alelnök el­nökletével folytatódott a tanácskozás. Inokai János, fehér megyei képviselő, a terv- és költség- vetési bizottságának tagja az 1967. évi költség- vetésről szóló törvényjavaslat előadója mon­dott beszédet. — Az országgyűlés állandó bizottságai be­hatóan megvitatták az 1967. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavaslatot és annak indoklását — mondotta. — A vita során el­hangzott észrevételeket és javaslatokat fej­lődésünk gyorsításának gondolata, az em­berekről való gondoskodás és tettrekészség jellemezte. A vita végeredményeként olyan általános kép bontakozott ki, hogy az elő­terjesztett 1967. évi állami költségvetés hűen tükrözi a népgazdaság fejlesztésével, az élet- körülmények további javításával kapcsolatos céljainkat és tennivalóinkat. a jelenleginél nagyobb része­sedési alap felett fognak ren­delkezni. Ebből fedezik majd a nyereségrészesedést, a prémiu­mokat, a jutalmakat, a szociá­lis és kulturális jellegű kiadá­sokat, s más juttatásokat, ame­lyeknek eddigi pénzforrásai is az alapba kerülnek. A felhasz­nálás aránvai tekintetében a vállalat szabadon dönt. A .uegnovekedett részesedési alap terhére, meghatározott szabá­lyok között az eredményesei ! gazdálkodó vállalat emelheti a dolgozók személyi jövedelmei­nek színvonalát. Így fokozot­tabban lehet differenciálni a iól és rosszul dolgozó egységek között Elkészültek a forgóalap-ren­dezésre, továbbá a hitel- és ka­mat-rendszerre vonatkozó ja­vaslatok. Az utóbbiakban kife­jezésre jut a bankrendszer megváltozott szerepe. A pártszervezetek szerepe Az átmenet számos problé­mát vet fel. A vállalatoknak fel kell készülniök az új Irányítási rendszerre. 1968-ra már nem kapnak lebontott tervszámo­kat s ez arra figyelmeztet, hogy idejében kell a megrende­léseket biztosítaná, idejében kell a szállítási szerződéseket megkötni. A reform követelményeivc-i összhangban újra fel kell mér­ni a harmadik ötéves terv 1968—70. évi szakaszának fel­adatait hogy a szükséges össz­hangot e vonatkozásban bizto­síthassuk. Tartalékokat kell képezni a gazdálkodás folya­matosságának biztosítása érde­kében. Fontos szerep hárul a párt- szervezetekre, a szakszerveze­tekre is. Elő kell segíteniük, hogy megfelelően érvényesül­jön a társadalmi érdek, a cso­portérdekek és az egyéni érde­kek összhangja az új gazdaság- irányítási rendszer keretében. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk álló 1967-es év­ben mindem területen újszerű az eddiginél nagyobb feladato­kat kell megoldanunk. Ennek legfontosabb feltételei: a szor­galmas munka és a rendelke­zésre álló anyagi és szellemi erők eredményesebb felhaszná­lása. Előrehaladásunkhoz an­nak a szilárd egységnek az alapján, amely a párt IX. kong­resszusán fejeződött ki — ked­vezőek a feltételek. Ezért jog­gal bízhatunk abban, hogy gaz­dasági törekvéseinket a válla­latok, intézmények dolgozói megértik, aktívan támogatják s így feladatainkat sikerrel old­juk meg. A költségvetésben jelentős súllyal szere­pelnek azok a kiadások, amelyek, a lakosság szociális, egészségügyi, kulturális ellátását szolgálják. Az e célokra előirányzott több mint 33 milliárd forint 1,8 milliárddal halad­ja meg az előző évit, és az összes kiadások 32 százalékát teszi ki. Ezután az egyes bizottságok munkáját rész­letezte. Befejezésül javasolta, hogy az ügyrend 32. paragrafusának 3. bekezdése alapján az or­szággyűlés a költségvetésről szóló törvényja­vaslat általános és részletes vitáját együtte­sen folytassa le. ★ A vitában elsőként Varga Károly, Somogy megyei képviselő szólalt fel. Utána Bartha Lajos, Hajdú megyei képviselő emelkedett szólásra. Majd szünet következett. Fehér Lajos beszéde A szünet után Pólyák Já­nosnak, az országgyűlés alel- nökének elnökletével folytató­dott az ülés. A délutáni ülésem elsőnek Fehér Lajos, a Miniszterta­ács e n khe yettese emelke­dett szólásra. Tisztelt országgyűlés! Az idei állami költségvetés vitája két szempontból is jó alkalom arra, hogy gazdasági fejlődésünk átfogó, főbb kér­déseiről szóljunk. A harmadik ötéves terv va­lóra váltásában egy esztendő tapasztalata áll mögöttünk, ami már ad alapot ahhoz, hogy az elkövetkezendő években hol kell a gazdasági munkát erő­síteni. és hol kell esetleg a nemkívánatos irányzatokat Id­guzítani. T.vá >há. a párt kong­resszusa után vagyunk, ugyan­akkor az új gazdaságirányítá­si rendszer bevezetésének, elő­készítésének évében elünk. má. az iü** k’''*<■ gve­tést is aszerint vizsgálhatjuk: hogyan válnak a kongreszuson elfogadott gazdasági, gazdaság­politikai. gazdaságvezetési el­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom