Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-21 / 18. szám

\ világ proletárjai. egyesüljetek! XXIII. ÉVF. 18. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. JANUAR 21. SZOMBAT Számadás a termelőszövetkezetekben Sikere'» év Erdőtar esőn — Kosgyűlés Eesegen — Tartják as ütemet a gazdaságok A balassagyarmati Palócföld és a drégelypalánki Szondy ter­melőszövetkezetek zárszám­adásával megkezdődött a múlt évi gazdálkodást értékelő köz­gyűlések sora Nógrádban. Az elmúlt napokban is több ilyen tanácskozásra került sor . a pásztói, a rétsági valamint a szécsényi járásban. Az erdőtarcsai közös gazda­ság tagjai csütörtökön a köz­ség művelődési otthonában gyűltek össze. Juhász József, a termelőszövetkezet elnöke, eredményes esztendőről adott számot a szövetkezeti gazdák­nak. Mint mondotta, a termelő- szövetkezet Jelentősen túlteljesítette a két legfontosabb üzemág, a növénytermelés és az állat- . tenyésztés tervét. A termelőszövetkezet vagyona 380 ezer forinttal nőtt egy esz­tendő alatt. Mintegy félmillió forintot helyeztek a tartalék- alapba. s mindezek mellett je­lentősen növekedett a szövet­kezetben dolgozó tagok jöve­delme is. Erdőtarcsán 40 forin­tot ér a munkaegység. A pász­tói járási tanács mezőgazdasá­gi osztályán nyert értesülések szerint, az erdőtarcsai szövet­kezet egyike azon gazdaságok­nak, amelyek a legtöbbet ha­ladtak egy év alatt. Ugyancsak a hét közepén tar­totta zárszámadó közgyűlését a szendehelyi gazdaság és a nagy- lóc-zsunypusztai Dózsa Terme­lőszövetkezet. Zuny-pusztán nem úgy sikerült az esztendő, ahogy tervezték. A kedvezőt­len adottságok, az idő, eseten­ként a munka szervezetlensége n.egvámolta a tagok munkáját, a közös gazdaság eredményeit. A növénytermesztés és az állat- tenyésztés jövedelme elmaradt a tervezettől, s így a munkaegy­ség értéke mindössze 29 forint Nézsán és Ecsegen tegnap tartották a közgyűlést Az ecse- gi Béke Termelőszövetkezet­ben, mint mindig, most is ün­nep volt a zárszámadás. Ez ért­hető, hiszen évek óta mind eredményesebben gazdálkod­nak. Miklós Sándor, a termelő- szövetkezet elnöke, most is ar­ról beszélt, hogy jelentősen túl téliesítettek a növényter­mesztés és az állattenyésztés nozamait A tervezett ötmillió 360 ezer forint helyett, mint­egy hat és félmillió forintot hozott a két üzemig. A közös gazdaság öszes vagyo­na meghaladja a nyolcmillió forintot Van tehát miből meg- alapozniok a következő évek termelését. Mindezek mellett mintegy 650 ezer forint kész­pénz képezi a biztonsági tarta­lékalapot A szövetkezettel együtt gaz­dagodnak a tagok is. Ecsegen évről ‘évre magasabb a munka­egység értéke. Három évvel eeelőtt mindössze 30,1964-ben már 37,50, 1965-ben pedig 40 forintot ért a munkaegység. Most 42 forintot fizetnek a kö­zös gazdaságban minden mun- Kaegységre. Meghaladja a 20 ezer forintot — átlagosan 500 munkaegységet számolva az egy dolgozó tagra jutó átlagjö­vedelem is. A zárszámadó közgyűléseket általában az ütemterveknek megfelelően tartják a termelő­szövetkezetek. Ennek megfele­lően ma a csecsei szövetkezet­ben értékelik munkájukat a szövetkezet vezetői, tag­jai. A jövő hét elején Mátraszőllő- sön kerül sor hasonló tanács­kozásra. A pásztói járási tanács mezőgazdasági osztályán felül­vizsgálták a tari Május 1. Ter­melőszövetkezet zárszámadá­sát is. Taron azonban előrelát­hatólag csak február elején tartják a zárszámadó közgyű­lést. A szécsényi járásban is el­kezdődött a zárszámadás. A zsunypusztai szövetkezetei, a varsányi Dózsa Termelőszövet­kezet követi. A községben feb­ruár elején ülnek zárszámadási a közösség tagjai. A balassa­gyarmati és rétsági járás közös gazdaságai ugyancsak a hónap végén tartják a közgyűlések többségét. Ipolyvecén — Dré- gelypalánk szomszédságában — január 24-én lesz a zárszám­adás. A salgótarjáni járás ter­melőszövetkezeteiben az ütem­terveknek megfelelően január 25-én ülnek össze első alka­lommal zárszámadó közgyűlés­re a tagok. Megtárgyalta V: A Vöröskereszf e* ovi programtervezetét A Vöröskereszt megyei ve­zetősége tegnap Salgótarjánban megtárgyalta dr. Krajcsovics Pál elnök vezetésével ez évi programját. A tanácskozáson részt vett Géczi János, a megyei pártbizottság titkára is. A tervezetet Szoó Béláné, a megyei Vöröskereszt titkára terjesztette elő. Mint mon­dotta, . Nógrád megye társa­dalmi és gazdasági adottságait figyelembe véve a következő nyolc főbb tömegszervezeti- egészségügyi feladatot kíván­ják az idén megvalósítani: az egészségügyi felvilágosító és oktató munka szervezése, az egészségügyi szakaszok meg­szilárdítása, a véradómozgalom továbbfejlesztése, a tisztasági mozgalom szélesítése, az ipar­ban és mezőgazdaságban dol­gozók munkavédelmi ismere­teinek bővítése, az ifjúság egészségügyi nevelése, család- védelmi feladatok megoldása és a szervezeti, tagszervezési munka eredményesebbé tétele. A megyében az idén 1200 egészségügyi előadást tervez­nek. minden községben lega­lább hármat, négyet. A látoga­tottság fokozásához nagyobb mértékben igénylik a szakor­vosok és gyógyszerészek se­gítését. A felvilágosítási fele­lősöd irányításával új módsze­rek bevezetésére is sor kerül. Ilyenek lesznek az egészség­ügyi téli esték, egészségügyi hetek, kiállítások, ankétok. ke- rekasztal-konferencia tíz köz­ségben a Családi lap és egész­ségügyi könyvek szerzőivel. A hagyományos tanfolyamok kö­zül elsősegélynyújtót negyven­négyet, közegészségügyit negy­venhatot, anyák iskoláját negyvennyolcat üzemegészség­ügyi- és házi betegápolási tan­folyamot huszonnyolcat szer­veznek. A legjobb járás juta­lomban részesül. Az egészségügyi szakaszok számát 85-re kívánják emelni. Oktatásuk február 1-től ápri­lis 10-ig tart. április 30-ig pe­dig helyi zárógyakorlatoKat rendeznek. Cél: a Vöröskereszt szervezetek legszervezettebb egységei legyenek. Egyre több vérre van szük­ség. A tavalyi 3300 literrel szemben az idei megyei terv mar 3600 liter. A vérvétel le­bonyolításában a salgótarjani véradó alközpont 2400, a ba­lassagyarmati véradó állomás 1200 literrel szerepel. A köz­egészségügyi viszonyok javítá­sára tovább szélesítik a tiszta­sági mozgalmat. Az idén na­gyobb gondot fordítanak a köz­területek, iskolák, termelőszö­vetkezetek tisztaságára. Java­solják, hogy a megyei tanács az idén is 30, 20 és 10 ezer forint­tal jutalmazza a legtöbb tiszta házzal, rendes udvarral ren­delkező községeket. Salgótar­jánban, Balassagyarmaton es Nagybátony-bányavárosban „virágos városért” mozgalmat indítanak. A legtisztább ter­melőszövetkezetek jutalomban részesülnek, csakúgy, mint az állami gazdaságok, vagy a ke­reskedelmi és vendéglátó egy­ségek. A megyében 32 333 fő az iparban, közel 30 ezer a mező- gazdaságban dolgozik. A gyári, bányai és mezőgazdasági üze­mek dolgozóinak munkavédel­mi Ismereteit kívánják elsősor­ban fokozni. Különös gonddal ellenőrzik, hogy a termelőszö­vetkezetek betartják-e a vegy­szerek kezelésével kapcsolatos előírásokat. A családvédelmi feladatokat más tömegszervezetekkel közö­sen kívánják megvalósítani. Az alkoholizmus elleni küzdelem programjában ankétok, filmve­títések, kerekasztal-konferen- ciák szerepelnek. Salgótarján­ban, Pásztón és Nagybátony- ban megyei szintű alkohol-el­lenes ankét megrendezésére ke­rül sor. Az öregekről is gondoskod­nak. Minden községben a ta­nácsok, szövetkezetek és üze­mek segítségével öregek nap­ját rendeznek Három helyen pedig öregek napközijét állíta­nak fel. A tbc elleni küzdelem­ben szűrések szervezése és a rehabilitáció segítése a Vörös- kereszt feladata. Dunavölgyi együttműködés > oldal) Növekvő felelősséggel Két új gép egv üzemből (2—3. oldal) A drégelypalánki eredményekről (*. oldal) Jaj! Apuka meghal!” (4. oldal) . A megyei I osztály tavaszi sorsolása CS. oldal) Kétszáz új telefonállomás A Budapest-Vidéki Posta - igazgatóság tavaly év végén fejezte be Nagybátonyban a telefonközpont korszerűsítését és a távbeszélő hálózat bőví­tését. A százhetvenezer forin­tos ráfordítás eredményekép­pen száznegyvenre emelkedett a . telefonállomások száma. Ugyancsak százhatvanezer fo­rint költséggel bővítették, kor­szerűsítették Rétság telefon­központját, amely a nagybáto- nyihoz hasonlóan szintén száz­negyven állomás kiszolgálásá­ra képes. Ebben az évben kétszáz új telefon készülék kapcsolására teszik alkalmassá Balassagyar­mat kézikapcsolású távbeszé­lő központjának berendezéseit. Ezzel a megye második váro­sában az állomások száma nyolcszázra emelkedik. A fej­lesztésre háromszázezer forin­tot fordít a Budapest-Vidéki Postaigazgatóság. A munkát februárban megkezdik és már­ciusban már be is fejezik. Ahogy bővül az Írószer KTSZ salgótarjáni telepének ter­mékválasztéka, úgy gazdagodik gépparkja is. A golyós- í« töltőtoll mellett egyre nagyobb szelepet kap a műanyagal­katrész-gyártás. Ehhez a telephely Budapestről 10 saját ter­vezésű és kivitelezésű fröccsöntő gépet kapott Az irúngyártó részleg pedig két új, a Német Szövetségi Köz­társaságból vásárolt betéttöltő automatagéppel gyarapodott­Koppány György felvételei Üzembe helyezték a Síküveggyár új Petri-csésze gyártó gépsorait Két új gépsorral gyarapo­dott a Salgótarjáni Síküveg­gyár Petri-csésze üzeme. A be­rendezéseket, melyeket a Bu­dapesti Hőpalack- és Ampulla­gyár adott át a salgótarjáni üzemnek, mintegy másfél mil­lió forint önköltségcsökkenté- sd hitelből szerelték fel. A munkát január első nap­jaiban kezdték, január 20-án megtörtént a műszaki átadás. Ugyanezen a napon a próba- üzemelés is kezdetét vette. Az üzem létszámát belső átcso­portosítással, és harmincöt új munkásnő felvételével százhat főre növelték. A tervszerű ex­porttermelésre február elsejé­től kerül sor. A síküveggyári Petri-csésze üzem teljesítőképessége a bő­vítéssel a tavalyi egymillió- hatszázezerről négymillió­hatszázezer párra emelkedett. E kapacitás mintegy hetvenöt százalékát máris lekötötte a Szovjetunió. Tekintettel arra, hogy az európai piacon növekszik az érdeklődés a Salgótarjánban gyártott Petri-csészéknél na­gyobb méretű laboratóriumi edények iránt is, a gyárban üze­mi kísérletek kezdődnek a vá­laszték bővítésére. Már az el­ső negyedévben alkalmassá akarják tenni a gépeket a száz­tizenhat milliméter átmérőnél nagyobb Pefri-csészék előállí­tására is. Lehetővé teszik, hogy egy-egy megrendelő minden igényét kielégítsék, s új pia­cokat hódítsanak meg a gyár termékei számára. Megkezdődött a gombaszüret Rákóczi> bányában Néhány hónappal ezelőtt ke­rült szóba a bányai gombater­mesztés, Rákóczi-tanbánya ket­tes telepén kialakítottak 407 négyzetméter tenyészterületet. Az első 180 négyzetméteren a napokban megkezdték a gom­baszüretet, ami több hónapon keresztül tart majd. A jövő héten az egész tenyészterület- re kiterjed a szüret, és négy­zetméterenként 8—10 kilós ter­mésre számítanak. A termésből pénteken küld­ték az első szállítmányt Buda­pestre, a szövetkezeti központ címére, amellyel szerződést kö­töttek az értékesítésre. A mi zserfai bányaüzem körzetében a gombatermesztés tenyészte rületét inég ebben az évbe több mint tízszeresére, öt < félezer négyzetméterre növ<. lik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom