Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

világ proletárját, egyesüljetek? AZ MSZMP NÓGRÁD MEGY XXIII. ÉVF. 15. SZÁM ÁRA: 50 FILLER 1967. JANUÁR 18. SZERDA 40000 kilométer gyalog Ű. oldali Az élmény tS. oldal) Szécsénytől délre jártunk (5. oldal) Megvalósultak a Javaslatok Ülést tartott az országgyűlési képviselők í\ógrád megyei csoportja Tegnap délelőtt Salgótarján­ban, a megyei tanács épületé­ben Czottner Sándor elvtárs el­nökletével az 1963, évi válasz­tási ciklus utolsó ülését tartot­ta az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja. Az ülésen Hankó János elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének előterjesz­tése alapján az 1963-as válasz­tásokat megelőző jelölő gyűlé­seken elhangzott közérdekű be­jelentések végrehajtását vitat­ták meg. Az 1963. évi válasz­tás előkészítése során a jelö­lő gyűléseken mintegy 105 ezer választópolgár jelent meg és 12 ezer közérdekű javaslat, beje­lentés hangzott el. Ezek nagy részét még a választások alatt — többnyire helyben elintéz­ték s utána 5707 olyan közér­dekű javaslat megvalósításáról fellett gondoskodni, melyek a tanácsok tevékenységét alap­vetően befolyásolták. A közérdekű bejelentések, javaslatok egyseges, tervszerű és megnyugtató intézése érde­kében a végrehajtó bizottság határozata értelmében intézke­dési tervet készítettek, mely­ben a bejelentéseket jellegük szerint csoportosították. így a megyei szakosztályok hatáskö­rébe 233, a járási végrehajtó- bizottságokhoz 298, a városi végrehajtó bizottságokhoz 390, míg a községi végrehajtó bi­zottságok hatáskörébe pedig 4786 bejelentés intézésé került. A megyei szakigazgatási szer­vek munkaterveikben szerepel­tették azokat a tennivalókat, amelyeket a végrehajtó bizott­ság határozata értelmében — az anyagi lehetőségek figye­lembevételével végre kellett hajtani. A népgazdaság teher­bírásának megfelelően fontos­sági sorrendet állapítottak meg. A legutóbbi felmérések alap­ján megállapítható, hogy a köz­ségi tanácsoknál nyilvántartott 4786 közérdekű javaslatból az elmúlt négy év során 4078 meg­valósult. A járási hatáskörbe utalt 298-ból 199. a városi ta­nácsoknál nyilvántartott 390- ből 359, míg a megyei tanács hatáskörébe tartozó 233 javas­latból 125 nyert elintézést A javaslatok megvalósításával tovább javult a lakosság kom­munális, kulturális és egész­ségügyi ellátottsága, bővült a községekben a villanyhálózat, javult a külterületi lakóhelyek villamosítása, a községek ivó­víz ellátása. A jelölő gyűlések alkalmával 30 községből jelent­kezett villanyhálózat bővítési igény. Ezidáig 24 község igé­nye nyert kielégítést. Megoldó­dott három külterületi lakó­hely villamosítása is Ordas­pusztán, Kincsenpusztán és Baksaházán Közlekedési igé­nyek — autóbuszjárat bővíté­se, megállóhelyek létesítése, vasúti feltételes megálló bizto­sítása, a megye 22 községében merült fel. A négy év során 13 községnek kérését teljesítette a megyei tanács. Az autóbuszjá­rat sűrítését, illetve új járatok bekapcsolását autóbusz­megálló és várók létesítését, a jelölőgyűlések során 39 község­ben kérték. Az igényeknek megfelelően eddig a kérések szinte valamennyi községben megoldódtak, csupán a Bér községhez tartozó Egrespuszta gondján nem tudtak segíteni részben a kisszámú utasforga­lom, és a rossz útviszonyok miatt Az elhangzott javaslatok az élet valamennyi területét fel­ölelik. Törpevízmű létesítését a megye 12 községében kérték. Sajnos, a falvak lakóinak pasz- szív magatartása miatt törpe- vízmű társulat csak két köz­ségben alakult meg. A többi 10 faluban érthetetlen okok miatt elzárkóznak az egyesü­léstől. Szerepel a javaslatok között a patakszabályozás 11, új út építése, utak felújítása, portalanítása, átereszek építé­se 44 községben. A kérelmek többsége a négy év alatt meg­valósult, a többi a harmadik ötéves terv során, vagy később kerül megoldásra. Ilyen a Csesztve—Galiba, a ^Dejtár— Ipolyvece, a Szanda—Kiskér- puszta közötti földút kiépítése, a mihálygergei út korszerűsíté­se, a Bokor—Bujáki útszakasz megépítése stb. A jelölő gyűléseken a megye községeiben több művelődés- ügyi gond — művelődési ott­honok, új iskolák építése, tan­terembővítés, nevelői lakás, óvoda létesítése is szerepel. Művelődési házat kértek Pász- tón, Bámán, Kazáron, Rétsá- gon és Szátokon. Pásztón már megkezdődött az építkezés, míg Szátokon két új iskola: tanterem megépítésével lehe­tővé vált a régi iskola műve­lődési otthonná történő átala­kítása. A többi javaslat teljesí­tése a távlati tervekben szere­pel. Bővítették a tantermek számát Magyarnándorban, Ságújfaluban, míg Mohorán 1969-ben végzik el ezt a mun­kát Az igények teljesítése kö­zül csupán Nógrádszakál ma­radt ki, mivel községfejlesztési alapot e célra nem biztosítot­tak. A megyei képviselőcsoport örömmel állapította meg, hogy a felvetett javaslatok valóra váltásából a lakosság tevéke­nyen kivette részét. Saját anya­gi eszközeivel, társadalmi mun­kával járult a javaslatok meg­valósításához. Megyénk lakói csupán az elmúlt három év alatt mintegy 13 millió forint értékű társadalmi munkát vé­geztek iskolák, művelődési ott­honok, orvosi rendelő és laká­sok építésénél, utak, járdák, hi­dak korszerűsítésénél. Megállapította az országgyű­lési képviselők Nógrád megyei csoportja, hogy a négy év so­rán csak azok a közérdekű kí­vánságok nem teljesültek, amelyek nagyobb összegű álla­mi beruházásokat igényelnek. Ezek megvalósításához a nép­gazdaság anyagi teherbírásá­nak megteremtése szükséges. Az előterjesztést élénk vita követte, amelyben részt vett megyénk valamennyi ország- gyűlési képviselője. A felszó­lalás során számos javaslat és tanács hangzott el. A vitában részt vett Jedlicska Gyula elv­társ, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának első titkára is. Czottner Sándor elvtárs, a megyei képviselőcsoport elnö­ke zárszavában hangsúlyozta: az elmúlt négy év során gyara­podott, gazdagodott, szépült Nógrád megye, majd megkö­szönte az országgyűlési képvi­selők négyéves tevékenységét. Hankó János elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, a megye lakossá­gának köszönetét tolmácsolta, hangsúlyozta, hogy a megye fejlődéséhez jelentősen hozzá­járult a képviselők tevékeny­sége is. Öt- és félmillió értékű terv készül idén a ftógród megyei Tervező írod óban Tavalyi terve szerint négy­millió-háromszázezer forint ér­tékű tervet kellett volna készí­tenie a Nógrád megyei Tervező Irodának, de már az esztendő első felében látszott, hogy ez jóval kevesebb az igényeknél. Az intézmény felettes hatósága gyors intézkedéssel engedélyez­te az újabb létszám- és béralap- emelést. így alakult aztán, hogy 1966 végére ötmillió értékű munkával zárta az esztendőt az iroda. Az idén — bár az igé­nyek továbbra is magasabbak ennél — öt- és félmillió forint értékű beépítési tervet, beruhá­zási programot, kiviteli tervet kell készíteniök a tervezőknek. Az iroda legnagyobb meg­rendelői a tanácsok: számúikra mintegy hárommillió forintnyi értékű munka jut. A legsürgő­sebbek közül a Zagyvapálfál- ván létesítendő harminckilenc lakásos, salakblokk épület meg­tervezését emlegetik. Ennek a háznak a kivitelezését még az idén meg akarják kezdeni. Ugyancsak sürgetik a Nagybá- tonyban építentő 35 ikerla­kásos ház telepítési tervét, beruházási programját, alap- közművesítési tervét. Pásztón tizenkétlakásos házhoz kell ren­dezési tervet, beruházási prog­ramot tervezni, s a kiviteli ter­vet adaptálni. Ezeket a felada­tokat április—májusra teljesí­tik. De még ennek a negyed­évnek a végére kell szállítani a mintegy kétmillió-nyolcszáz­ezer forintos beruházásból lé­tesülő balassagyarmati SZTK rendelő intézet dokumentáció­ját. Szintén március végére ké­szül el annak az épületnek a beruházási programja, amely­ben a balassagyarmati kórház konyha-étterme lesz, illetve kismamák elhelyezésére fog szolgálni. A nagybátonyi zene­iskola felújítási tervének szál­lítási határideje február, a sal­gótarjáni Rokkant-telepen épü­lő tizennyolclakásos épület egyedi tervéé január. Igen sok megrendelése van az irodának a termelőszövet­kezetek fejlesztésére. A más­fél millió értékű tervezés öt­venkét tsz között oszlik meg. A feladatok zöme majorsági épület — istálló, istálló-toldás, magtár, borjúnevelő, juh- nodály, gyümölcsraktár stb. — összesen nyolcvan épületterv, illetve adaptáció. Ezenkívül tervezik nyolc nagyüzemi kút, tizenöt tsz-közművesítés, és nyolc bekötőút kiviteli doku­mentációit. A Nógrád megyei Tervező Iroda dolgozóinak minden ere­jük megfeszítésére szükség van, hogy az egyre szaporodó építkezések tervigényeit kielé­gíthessék. Sajnos az intézmény néhány évvel ezelőtt átadott székháza máris zsúfolt. A lét­szám további növelésére je­lenlegi állapotában nem meg­felelő. Ha az iroda kapacitá­sát 1970-re nyolc- és félmillió értékű dokumentáció elkészíté­sére alkalmassá akarják tenni — hiszen ennyi megrendelés kielégítésére már most is vol­na igény —, ajánlatos rövide­sen napirendre tűzni székházá­nak bővítését, vagy más, na­gyobb épületben való elhelye­zését Megkezdődtek a közgyűlések és a csoportgyűlése a földműves* szövetkezetekben Alapos előkészület előzte meg a földművesszövetkezetek első közgyűléseit és csoport­gyűléseit. Ettől függetlenül a MÉSZÖV salgótarjáni válasz­tási irodájában gyakoriak a fa­lusi látogatók, akik tanácsot kérni jönnek, vagy pedig javas­lataikkal igyekeznek segíteni az fmsz-i választások sikerét A közgyűléseken ugyanis a körzeti küldöttek megválasztá­sán kívül a helyi vezetőség újjáválasztására is sor kerül. Az első közgyűlésre a Pász­tó- és Vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezet területén Cser- hátszentivánban került sor. Tegnap tartották Kozárdon a közgyűlést és még a héten sor kerül a közgyűlésekre Bokor­ban és Kutasón is. A nagyobb községekben ki­sebb körzetenként csoportgyü- léseket tartanak, ahol megvá­lasztják a helyi küldötteket Azután a küldöttközgyűlés vá­lasztja meg az új földműves­szövetkezeti vezetőséget. Az el­ső csoportgyűlést Litkén szer­vezték. A jövő héten előre látható­lag megsokszorozódik a meg­tartásra kerülő közgyűlések és csoportgyűlések száma, mint­hogy a MÉSZÖV olyan hatá­rozatot hozott, hogy ezeket az összejöveteleket lehetőség szerint február 5-ig mindenütt meg kell tartani. Ki a felelős a balesetekért ? A termelőszövetkezeti munkavédelemről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Két fontos napirendet tár­gyalt meg tegnap Salgótábján- ban a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága. A tanácskozá­son, amely a termelőszövetke­zetek balesetelhárítási és mun­kavédelmi helyzetét, valamint az egészségügyi osztály irá­nyító és ellenőrző tevékenysé­gét vitatta meg, megjelent és felszólalt Géczi János, a me­gyei pártbizottság titkára, Ma- gyari Jenő, a Földművelésügyi Minisztérium főelőadója, és dr. Keresztes László, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezetője. Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője előterjesztésé­ben hivatkozott arra, hogy hatesztendős kormányhatáro­zat írja elő a termelőszövetke­zetekben a balesetelhárítás megszervezését. A rendelet végrehajtását már 1964-ben a végrehajtó bizottság megtár­gyalta, és a hozott határozatok alapján több intézkedés tör­tént a munkavédelem javítá­sára. A termelőszövetkezetek nagy részében műszaki kép­zettségű személyeket bíztak meg, a biztonsági teendők ellá­tásával, háromnapos oktatás után 98 biztonsági megbízottat vizsgáztattak le, és láttak el bizonyítvánnyal. Évenként rendszeresen elkészültek a já­rási munkavédelmi intézkedé­si tervek, melyeket a termelő- szövetkezetek bedolgozhattak üzemi terveikbe. A közúti bal­esetek csökkentése érdekében téli időszakban a Közúti bal­esetelhárítási tanács segítségé­vel KRESZ továbbképző tan­folyamokat szerveztek a ter­melőszövetkezeti gépjárműve­zetők és fogatosak részére. Tavaly a földművelésügyi miniszter rendeletben szabá­lyozta a termelőszövetkezetek üzemi balesetek szabályozását, amelynek betartására a mező- gazdasági osztályok felhívták a tsz-ek figyelmét. A megelő­zés érdekében minden szövet­kezeti vezetőnek vizsgát kel­lett tennie mezőgazdasági biz­tonságtechnikából: megyénk­ben több mint 600 tsz-vezető tett ilyen vizsgát. Többi között példásan készültek fel az ér­sekvadkerti Magyar—Cseh­szlovák Barátság Tsz-ben. Több esetben intézkedtek a mérgező növényvédőszerek szabályos tárolásáról, ennek eredményeként ma már a tsz- ek többségében kifogástalan a tárolás és a mérgező anyagok kezelése. Mindezek mellett a járási mezőgazdasági osztályokon, és a termelőszövetkezetekben tar­tott vizsgálatok több hiányos­ságot is feltártak. A tsz-ek egy része nem tesz rendszeresen eleget jelentési kötelezettségé­nek, a dolgozók balesetelhárí­tási oktatása áltálában rövid, a gyakorlati rész és a vissza­kérdezés legtöbb esetben el­marad. Elég gyakori a terme­lőszövetkezeti traktorvezetők és fogatosak italozása, például Rimócon és Csesztvén ilyen okok miatt a rendőrség közbe­lépését kellett kérni. Néhány szécsényi, varsányi, pásztói és más tsz-beli vezető többszöri felszólítás után sem tett eleget vizsga-kötelezettségének. A biztonsági megbízottak a tsz- ek egy részében csak névlege­sen működtek. A felületes vizsgálat következtében az is előfordul, hogy a balesetek oka nem a tényállásnak meg­felelően kerül a jegyzőköny­vekbe. Dr. Szabó István, megyei fő­ügyész örömmel nyugtázta, hogy csökkent a balesetek szá­ma, de szükségesnek tartja a balesetek okainak további részletes elemzését. Mint el­mondotta, a munkavédelmi in­tézkedési tervek sok esetben a tsz-ek fiókjaiban hevernek. Faragó Gusztáv, a mezőgaz­dasági állandó bizottság elnöke javasolta, hogy a balesetelhá­rítási mulasztásokért a tsz-ve- zetókkel szemben is alkalmaz­zák az anyagi felelősségrevo- nást, halálos baleseteknél pe­dig szigorú rendszabályokat léptessenek életbe. Géczi János arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több a nyolc napon túl gyógyuló, te­hát a súlyosabb balesetek szá­ma. Mindez azt mutatja, hogy a fokozott gépesítés, a kérni - zálás még nagyobb, még jobb megelőző munkát követel. Az alapos megelőző munkát az is indokolja, hogy a balesetek egy része fegyelmezetlenség­ből ered. Szoó Béláné,- a Vöröskereszt megyei titkára hiányosságnak tartja, hogy az új dolgozókat nem készítik fel a munkavé­delmi feladatokra, nem sajá­títtatják el velük a balesetel­hárítási előírásokat. Godó Gyula, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának mun­kavédelmi felügyelője több olyan balesetre hívta fel a fi­gyelmet, ahol a szövetkezeti vezetők felelőssége is fennáll. Javasolta, hogy a megyei me­zőgazdasági osztály és az SZMT félévenként ellenőrizze a legsúlyosabb baleseteket, a tsz-elnökök továbbképzésén foglalkozzanak munkavéde­lemmel is, de a tsz zárszám­adó közgyűlések napirendjé­ről se hiányozzon a balesetel- hárítás. Magyari Jenő, a munkavé­delmi propaganda jelentőségét hangsúlyozta, ezen belül a me­zőgazdasági oktató filmek, a megyei sajtó szerepét. Hankó Jánosnak, a végre­hajtó bizottság elnökének ja­vaslatára a végrehajtó bizott­ság a határozati javaslatot ne­mi átdolgozással elfogadta. Ezek után dr. Nyúl Lajos főorvos, a megyei egészség- ügyi osztály vezetője '"ijesz­tette elő jelentését a aész- ségügyi osztály irányító s el­lenőrző tevékenységéről. A vég­rehajtó bizottság az előterjesz­tést elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom