Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-02 / 285. szám

RÖG RAD 1966. december 2. péntek 5 Á francig és a szoviet népnél« együtt kelt munkálkodnia o béke nr»eqs?ilárdi*ásón Kosziéin Ptlrizslui MOSZKVA (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a szov­jet minisztertanács elnöke, csütörtök hajnalban hivata­los látogatásra repülőgépen Párizsba utazott. Kíséretében van Vlagyimir Kirillin, a minisztertanács elnökhelyet­tese, Andrej Gromiko külügy­miniszter és több más hiva­talos személyiség. A szovjet kormányfő De Gaulle meghívásának tesz eleget. A francia köztársasági- elnök idén júniusban a Szov­jetunióban tett látogatása so­rán meghívta Franciaország­ba Koszigint, Brezsnyevet és Podgomijt. Mint hivatalosan közük. Brezsnyev és Podgor- nij 1967-ben utazik Francia- országba. Koszigin franciaországi lá­togatása december 9-ig tart. A Pravda párizsi tudósitói a érkezeit lap csütörtöki számában rá­mutatnak arra, hogy erősödik a Szovjetunió és Franciaor­szág együttműködése. Így például a kölcsönös áruforga­lom tavaly az 1964. évihez viszonyítva, 28 százalékkal növekedett. Az idén még na­gyobb arányú növekedés vár­ható. A Pravda tudósítói megál­lapítják, hogy a kereskedel­mi, a tudományos és műsza­ki együttműködés jó alapot teremt a politikai közeledés­hez is. A Kreml és az Elysée- palota között létrehozott köz­vetlen kapcsolat, a „zöld te­lefon” elősegíti majd ezt a célt. A csütörtöki Humanité nyilatkozatot közölt, amely­ben a Francia Kommunista Párt melegen üdvözli Alek­szej Koszigin szovjet minisz­terelnököt abból az alkalom­ból, hogy Franciaországba látogat. Franciaországban nem fe­ledkeznek meg arról az áldo­zatról, amit a Szovjetunió ho­zott a második világháború­ban. A hitleri szellem nyu­gat-németországi feltámadá­sának veszélye láttán a fran­cia és a szovjet népnek együttesen kell munkálkodni a béke megszilárdításán. PÁRIZS (MTI) Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön. magyar idő szerint 10 óra 56 perckor megérkezett Párizsba. Az Orly-i repülőtéren De Gaulle tábornok, köztársasági elnök, Pompidou miniszterelnök és a francia kormány tagjai fo­gadták. A Jordániái helyzet Az USA megbízható szövetségese Szaio marad a japán miniszterelnök TOKIO (MTI) A Japán Liberális Demok­rata Párt XVIII. Kongresszusa csütörtökön újból Eiszaku Sza- to miniszterelnököt választot­ta meg kétévi időtartamra el­nökévé. Japánban immár ha­gyománnyá vált, hogy a kor­mánypárt elnöke áll a kor­mány élén. Szato a 459 kül- dötti szavazatból csupán 239- et kapott. Nyugati hírügynök­ségek szerint a 170 ellensza­vazat, amelyből 89 Aicsiro Fu- zsijama volt külügyminiszter­re esett, újabb csorbát ejtett -Szato politikai tekintélyén. Az újból megválasztott Sza­to miniszterelnök az Egyesült Államok megbízható szövetsé­geseként ismeretes. LONDON (MTI) A közel-keleti válság leg­újabb fejleménye: a Földközi­tenger térségébe irányították az angol királyi flotta Tiger nevű 10 000 tonnás cirkálóját A brit hadügyminisztérium szóvivője szerint a hadihajó elhagyta Casablancát „had­műveleti célokból”. A szóvivő kijelentette, hogy a cirkáló rendeltetési helye egyelőre ti­tok. de hozzátette, hogy a kö­vetkező 24 órán belül esetleg hivatalosan bejelentik. JERUZSÁLEM Edward Kennedy szenátor szerdán meglátogatta a Palesz­tinái menekültek egy táborát Amman térségében. E látoga­tás során a menekültek szó­vivője sajnálkozását fejezte ki az amerikaiak közép-keleti politikája felett. Kennedy ezután együtt ebé­delt Husszein királlyal, az uralkodó később helikopteren elvitte a szenátort a legutób­bi izraeli-jordániai incidensek színhelyének megtekintésére. Wilson—Smith találkozó SALISBURY—LONDON (MTI) A nyugati hírügynökségek csütörtök reggel gyorshírben jelentették, hogy Salisburyből — ismeretlen célpont felé el­indult a királyi légierő egy gépe, fedélzetén Smith minisz­terelnökkel, Humphrey Gibbs kormányzóval, valamint Mor­tice James-szel. Londonban csütörtök reggel hivatalosan is megerősítették a már előző nap elterjedt hí­reszteléseket: Wilson több mint egy év után találkozik ismét — a lázadó rhodesiai kormány fejével. Tito elnök elutazott Romániába BUKAREST (MTI) Hivatalos közlemény sze­rint Ceausescunak. az RKP főtitkárának meghívására Ti­to elnök december 1-e és 3-a között, nem hivatalos látoga­tást tesz Romániában. A ju­goszláv és román vezetők ta­lálkozójára — mint egyes értesülésekből kitűnik — Te­mesvár környékén kerül sor. Tito elnököt elkíséri Ro­mániába Mijalko Todorovics, a JKSZ Végrehajtó Bizottsá­gának titkára, Marko Nike- zics külügyminiszter és Kiró Gilogorv szövetségi pénzügy- miniszter. BELGRAD A Tanjug jelenti, hogy Tito elnök csütörtökön reggel 8 órakor háromnapos magánlá­togatásra Romániába utazott. Cowon beszéde LAGOS (MTI) Gowon alezredes a nigériai katonai kormány vezetője szerdán este rádióbeszédet mondott. A kormányfő hangoztatta, hogy célja, Nigéria szétbom­lásának megakadályozása. Vietnami jelentés SAIGON (MTI) A vietnami frontokon szer­dán csupán Saigontól északra, Binh Duong tartományban ke­rült sor komolyabb összecsa- !fásra. Az amerikai verzió sze­rint 64 partizán esett el és a jelentés nem szól az amerikai veszteségekről. Saigonban bejelentették, hogy az első amerikai gyalo­goshadosztály tüzérsége szer­dán este tévedésből, Tan Uyen falu házait lőtte Saigon­tól 35 k lométerre északra. A 105 mm-es tüzérségi lövedé- KeK három polgári személy4 megöltek, 14-et megsebesítet­tek és komoly anyagi károkat okoztak. Kína és A november végi napokban az Egyesült Nemzetek New York-i palotájában a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsá- gáről szóló vita kelti a legna­gyobb figyelmet. A Szovjet­unió és a szocialista országok a maguk elvi politikájához híven hosszú esztendők óta kemény harcot folytattak és folytatnak Hia is a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai- nak teljes helyreállításáért Ez a gyakorlatban azt jelen­ti, hogy a Csang Kai-sek klik­ket, amely Kína helyét bito­rolja az ENSZ-ben, ki kell zárni a világszervezetből, a Kínai Népköztársaságnak pe­dig el kell foglalnia helyét az ENSZ összes szerveiben — így a Biztonsági Tanács­ban is, amelynek az ENSZ- alapokmány értelmében Kína állandó tagja. A Szovjetunió 1949-ben nyújtotta be az első ilyen ér­telmű javaslatot, s az időköz­ben az ENSZ tagjává vált szocialista országokkal együtt álláspontja mindmáig válto­zatlan. A kínai tagfelvételről szóló vita története azt mutatja, hogy egészen a legutóbbi idő­kig az amerikai álláspont fo­kozatosan visszaszorult. 1951- től kezdve tíz éven keresztül az amerikaiak el tudták érni, hogy a közgyűlés ne vitassa meg Kína ENSZ-tagságának problémáját. Az amerikai többség azonban e tíz év alatt annyira összezsugorodott, hogy 1961-ben Washington kényte­len volt taktikát változtatni. A leszavazástól félve, kikény- szerített egy olyan határoza­tot, amely ügyrendi szem­pontból úgynevezett „fontos kérdésnek” nyilvánította Kí­na tagfelvételét. Ez azt jelen­tette, hogy az ügy eldöntése csak kétharmados szavazat- többséggel lehetséges. E „visszavonulási manőver” te­hát újabb halogatási lehető­ségeket biztosított az ameri­kaiak számára. A nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások azon­ban tovább hatottak és az amerikai politikának újabb részlet-vereségeket kellett el­könyvelnie. Leglényegesebb volt az 1965-ben elszenvedett kudarc. Ez volt az első eset, hogy a szavazás „döntetlen” eredménnyel végződött, tehát az amerikaiak egyszerű több­séget sem tudtak kapni: a* ENSZ ugyanennyien szavaztak a Kínai Népköztársaság jogai­nak helyreállítása mellett, mint ellene. Már a tavalyi vita során kitűnt azonban, hogy a kínai politikában mutatkozó új ele­mek nehezítik, akadályozzák azokn ik az országoknak a harcát, amelyek a Kínai Nép- köztársaság jogos követelései­nek érvényesítéséért küzdenek és megkönnyítik az amerikai­ak kitérő manővereit. Az idei 1966-os vita időpontjában* mint a Pravda legutóbbi ve­zércikke megállapította, Kína nemzetközi tekintélye vezetői­nek hivatalos politikája miatt csökkent és elszigetelődése fo­kozódott. Ez adott lehetőséget az Egyesült Államoknak arra, hogy — ezúttal először —• — hármas politikai manőver* be fogjon. A hivatalos amerikai javas­lat, amely az ENSZ elé ke­rült, megelégedett azzal, hogy ismét „fontos” tehát kéthar­mados többséget igénylő kér­désnek minősítse a kínai tag­felvétel ügyét. Ugyanakkor azonban Washington hivata­los támogatásáról biztosított egy olasz javaslatot. Ez kü­lönbizottság alakítását indít­ványozza, amelynek meg kell vizsgálnia „hogy milyenek a Kínai Népköztársaság szándé­kai” a belépéssel kapcsolat­ban. Washington hozzájárult egy kanadai javaslat megté­teléhez is. Ez az úgynevezett „két Kína” elvből indult ki. Azt javasolja, hogy az ENSZ- ben egyszerre legyen tag a Kínai Népköztársaság és Taj­van, a Biztonsági Tanácsban pedig Kína foglalja el Taj­van helyét. A Szovjetunió éa a szocialista országok termé­szetesen minden ilyen ma­nővert elvetnek, mert az aa álláspontjuk, hogy Tajvan Kí­na területének elidegeníthe­tetlen részét alkotja. A vita minden jel szerint még so­káig húzódik, és az új manő­verek jelzik, hogy Washing­ton semmilyen taktikai lehe­tőséget nem hagy kihaszná­latlanul. A Szovjetunió és a szocialista országok magatar­tása azonban a kínai politika változásaitól függetlenül vilá­gos és félreérthetetlen: a Kí­nai Népköztársaságnak el kell nyernie helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében Egye­lőre azonban Kína a kéthar­mados többséget megint nem kapta meg. jpiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiHiiiinittiiiiiiiiiiitiitiitiaHiiiiiiiititviiiiinitHiiiitiiiiiiiitiiii CAOLA DESODORÁLÓ M DCellemej illatú sítútt izzadsággátló és szag­talanító krém, amely­nek használata egész napon át a jólápoltság és üdeség érzetét kelti. Az utolsó parancs Május 8-án katonaorvosok­ból álló bizottság Skaravszkij orvos-alezredes elnökletével megvizsgálta a holttestet. „A tűz által erősen elváltozott testeken súlyos, halált okozó sérülés, vagy betegség nyo­mai nem voltak fellelhetők”. „A szájban üvegtörmelékeket találtunk, amely egy vékony­falú ampulla falából és fene­kéből származott”. A bizottság alapos vizsgála­tok után erre a végkövetkezte­tésre jutott: „A halál ciánve­gyületek által okozott mérge­zés eredményeként követke­zett be”. Semmiféle más olyan jelet nem állapítottak meg, amely halált okozhatott volna. Nyugati kutatók, újságírók és memoárok szerzői ma­napság makacsul erősítgetik. hogy Hitler agyonlőtte magát Egyesek tájékozatlanságból mások pedig attól a kívánsá­guktól vezettetve, hogy va­lahogyan megszépítsék Hitler halálának körülményeit. Mégis: így történt. Hitler megmérgezte magát. Mivel azonban az emberek lövést hallottak és azt gon­dolták, hogy Hitler lőtt, ez a változat gyorsan elterjedt a birodalmi kancellárián. Ezzel magyarázható, hogy Beuer, Hitler küldönce is, aki rövid­del ezután találkozott az őr­ködő Mengeshausennel, erről számolt be neki. Ezt mondták a führer más közeli emberei is. Valóban leadtak-e lövést Hitler szobájában, vagy ez csak azok képzelődése volt, akik az ajtók mögött a vég bekövetkezését várták? Igen, ez a lövés megtörtént. De va­jon ki lőtt? Ezt a dolgot most tisztáz­zuk először. Éva Braun tetemének orvo­si vizsgálatánál, amelyet a bi­zottság ugyanebben az össze­tételben, szintén május 8-án végzett el, megállapították hogy az ő halálát is mérge zés okozta, de felfedezték a következőket: „A mellkason szakított seb nyomai, amely haematorraehist idézett elő és rülést okozott, valamint hat kis fémszilánk.” Mit jelentsen ez? Rattenhubernek, Hitler test­őrsége főnökének vallomásai derítettek fényt rá. „Körülbelül délután 3—4 óra felé bementem a szalon­ba — írja — és erős keserű mandula szagot éreztem. A helyettesem, Hagel izgatottan mondta, hogy a führer az imént végzett magával... Ebben a pillanatban oda­jött hozzám Linge, megerősí­tette Hitler halálhírét, és eközben kijelentette, hogy tel­jesíteni kellett a führer paran­csát, amely a legsúlyosabb volt egész életében. Meglepetten néztem Lingé- re. ö elmagyarázta nekem, hogy Hitler a halála előtt megparancsolta, hogy tíz perc­re menjen ki a szobából, azu­tán jöjjön be, várjon ott még tíz percig és teljesítse a pa­rancsot. Linge ezekkel a sza­vakkal gyorsan átment Hit­ler szobájába és egy Walter pisztollyal tért vissza, amelyet letett elém az asztalra Külön­leges külső megmunkálásáról felismertem, hogy ez a führer pisztolya. Most kezdtem meg­. .LÉ érteni, hogy mi volt a führer parancsa. Hitler úgy látszik kételke­dett a méreg hatásosságában a sok injekció miatt, amelyet hosszú időn át mindennap be­adtak neki és ezért megparan­csolta Lingének. hogy a mé­reg bevétele után lőjje őt le. Beszélgetésünknél jelen volt Axman, a Hitlerjugend bi­rodalmi vezetője, magához vette Hitler pisztolyát és azt mondta, hogy elteszi jobb időkre.” Rattenhuber előtt láthatóan ismeretlen volt még egy kö­rülmény, ami arra késztette Hitlert, hogy ilyen parancsot adjon Lingének. Az történt* hogy amikor a mérget a két kutyán — a nőstényen és a kö­lyökkutyán kipróbálták. a mérgezett kölyökkutya sokáig viaskodott a halállal és golyót eresztettek bele. Ezt először nem vették ész­re, csak a gödörben megta­lált döglött kutyák boncolá­sakor fedezték fel. Az orvosok az alábbi kö­vetkeztetésre jutottak: „A kutyák elpusztítása fel­tehetően így történt: először megmérgezték, lehetséges hogy kisebb adag ciánvegyülettel és a megmérgezett, agonizáló ál­latot lelőtték”. Hitlerben, miután megfi­gyelte. hogyan múlnak ki a megmérgezett kutyák, kétség támadhatott a méreg gyors hatását illetően. „Linge belelőtt Hitlerbe”, — jelentette ki Rattenhuber* mert nem tudta, hogy a go­lyóra Éva Braunnak volt szüksége. (Folytatjuk) Jelena Rzsevszkaja HITLER VÉGNAPJAI — mítosz nélkül a szívburkon is könnyű sé­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom