Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-13 / 294. szám

4 NŐG R A D ?966 december 13. kedd Színházi esték Jiíaq^aJL Örif eusz—a is a zene barátainak A Magyar Orfeusz című zenés irodalmi összeállítás — amellyel a Budapesti Irodal­mi Színpad vasárnap délután Salgótarjánban látogatott — a pódium-műfaj barátainak szűkebb táborát elégítette ki. S tegyük hozzá: rendkívül magas színvonalon. Vers és zene ötvözete volt a műsor, a két önálló művé­szeti forma egymásba fonó- dása. Költészet és dallam ősi közösségéinek keresése és meg_ mutatása nemes igénnyel és eszközökkel. Devecseri Gábor bevezető sorai is a két művészet vér- rokoni vonásaira utaltak, de e gondolat köré fonódott a műsor egésze; Csermis Mari­enne szép mondásában Ily- lyés Gyula gondolatgazdag verse: A zene szava, Somlyó György verse: Bartók hall­gatása közben, Kovács P. Jó­zsef tolmácsolásában különö­sen Petőfi: Szeptember vé­gén, Tóth Árpád: Esti sugár- koszorú és Nagy László: Him­nusz minden időkben című költeménye, majd Neményi Lili, Sándor Judit érdemes művészek, Szabó Miklós, Nagy Sándor és Nyíri Pál dallam­mal megszólaltatott válogatá­sa is. Az énekesek Balassi, Csokonai, Kölesei, Ady, Ber­zsenyi, Móricz Zsi gmond, Arany János, Somlyó György, Petőfi, Weöres, József Attila, Kassák Lajos, Radnóti, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc nevei­ben költészetünk kincses tár­házát nyitották meg s tet­ték zeneileg intenzíven is hall­hatóvá, érzelmileg még érez­hetőbbé. Olyan dallamköltők jóvoltából, mint Bartók, Ko­dály, Szervánszky, Ránki, Far­kas Ferenc, Kadossa, Járdá­nyi. Élményt nyújtó est részesei lehettünk a Budapesti Irodal­mi Színpad jóvoltából, a mű­sor kamarajellege, bensősé- gessége viszont a nagyterem méreteiben kissé elveszett. Hasonló programoknak a jö­vőben — úgy érzem — al­kalmasabb helyet kellene ta­lálnunk. A hallgatóság száma is erre utal. (b.t.) II „Vizsgálat“ a munkásszállóban A figyelem ezúttal nem a televízió képernyője, hanem ».eleven” színjátszók felé for­dul. A társalgó „tárgyalóte­remmé” alakul: a vádlók a a szemtanúk vallomása alap­ján az élők nevében vonják felelősségre társaik gyilkosait. Az otthonosan öltözött nézők soraiban feszült csend, az arcizmok rándulása a gondo­latmenet követését bizonyít­Egy óra múlva változik a ■zín. Az előbbi csendes szem­lélők főszereplőkké, irodalmi társasjáték szereplőivé válnak. Mi a címe és ki írta az elő­adott művet? Milyen műfajt láttunk? Ki fordította ma­gyarra? Mi az író mondani­valója? — hangzanak el gyors egymásutánban a játékvezető kérdései és csakúgy a pre­cíz, szabatos válaszok: Peter Weiss: Vizsgálat című orató­riumát Vas István fordította magyarra. Az író a frankfurti per anyaga alapján idézi fe/ az auschwitzi haláltábor bor­zalmait, hogy a lelkiismeret­Megyei irodalmi stúdió alakult Vasárnap délelőtt tíz ára­kra: tartotta alakuló ülését Salgótarjánban, a Karancs Szálló mozaiktermében a Nóg- rád megyei Irodalmi Stúdió Az ünnepi összejövetelen részt vett a megyében élő és alkotó toliforgatók, írok, köl­tők, irodalmárok többsége, valamint képzőművészek, iro­dalmi színpadi csoportvezetők, újságírók, illetve a tanácsi szervek képviselői. Erdős István, a Nógrád megyei Tanács VB Művelő­désügyi Osztályának művésze­ti munkatársa tartott vitain­dítót. Bevezetőként említette, hogy a kezdeményezésben ré­gi kívánság megvalósulását üdvözölhetjük annak ellené­re, hogy a megyében koráb­ban már történtek kezdemé­nyezések az itt élő írók, iro­dalmárok szervezeti összefo­gására. Ezt követően elemez­te Nógrád, illetve Salgótar­ján jelenlegi szellemi lég­körét, irodalmi életének meny- nyiségi és minőségi mutatóit. Majd hangsúlyozta, hogy a stúdió elsősorban arra kíván lehetőséget nyújtani, hogy mind az itt élő alkotók, mind a kezdő tehetségek kötetle­nül, de rendszeresen talál­kozhassanak egymással, ki- , cserélhessék tapasztalataikat, megvitathassák az őket leg­inkább érdeklő irodalmi, mű­vészet, társadalmi és politikai kérdéseket. A vitaindítót követően töb­ben hozzászóltak, 's a beve­zetőt élénk vita követte. Csík Pál, a salgótarjáni városi ta­nács vb elnökhelyettese meg­jegyezte, hogy az örvendetes kezdeményezést csak úgy kö­vetheti sikeres folytatás, ha a kötetlen és részben kötött összejövetelek nemcsak a „szakma” problémáinak szűk körében való megvitatására nyújtanak lehetőséget, ha­nem a stúdió tagjai számá­ra a város és a megye közé­letével való kapcsolatot is biz­tosítják. Csukly László, a Palócföld című művészeti és művelődési antológia főszer­kesztője a kiadvány szdkesz- tésének elveit és gyakorlatát ismertette a megjelentekkel. Barna Tibor, a Nógrád iro­dalmi mellékletének szerkesz­tési problémáiról szólt, lvá- nyi Ödön, a megyei Balassi Bálint könyvtár igazgatója a stúdió anvagi támogatására tett ígéretet. Több hozzászóló a Nógrád­iján élő írók, irodalmárok el­szigetelt helyzetét, az alkotás, illetve az alkotó körülmények nehézségét tette szóvá. Fel­merült egy megyei irodalmi alkotóház, illetve ösztöndíj lé­tesítésének gondolata, a Nap­jaink című észak-magyaror­szági irodalmi folyóirattal és az írószövetséggel való kap­csolat kérdése is. <té) Munkaalkalom a nagybátonyi nőknek A nagybátonyi községi ta­nács szeretné elérni, hogy mi­nél több nő kapcsolódhasson be a termelésbe. Ezért meg­kezdte a tárgyalásokat a bu­dapesti —, főként orvosi mű­szereket gyártó — MEKOFÉM Ktsz-szel. A szövetkezet a volt bányai villanytelep eme­letes épületében nyit me­gyénkben új részleget. Az üzem előre láthatólag jövő év derekán kezdi munkáját. Mint jelentettük, az Akna- mélyítő Tröszt nagybátonyi kirendeltsége elvégezte a rá­bízott feladat nagy részét. A részleg által jelenleg még használt helyiségek rövidesen felszabadulnak. Bennük a Kézműipari Vállalat rendez be műhelyt, szintén asszo- nyok-lányok részére. Ez az üzem a jövő év második ne­gyedében kezdi tevékenysé­gét. A községi tanács, amint ez időszerű lesz, a hangos hír­adó és a sajtó útján tájékoz­tatja az érdeklődőket. vizsgálat jegyében humánus, pacifista állásfoglalására kész­tesse az olvasók és a nézők tömegeit A zsűri a válaszokat kitű­nőnek ítéli, a legtöbb pontot elért vesenyzőket értékes könyvjutalomban részesíti. Mindössze ennyit egy kitű­nően sikerült kísérlet törté­nete, de sokkal több, ami mö­götte van. A népművelés je­lenlegi feladatai értelmében ugyanis az úgynevezett kis színpadi formák kerülnek elő­térbe, a színháznak kell, hogy menjen a közönség közé, so­kat kell foglalkozni az ed­dig elhanyagolt területekkel, a bejáró és a munkásszállá­sokon élő dolgozókkal. Az Acéláru gyári Művelődési Ház — felismerve az ügy fontos­ságát — intenzíven patronálja az üzem munkásszállóját. A könyvtár és a színjátszó szak­osztály közös ötlete és tevé­kenysége révén került sor a fenti —, eléggé nem dicsérhe­tő és feltétlenül követendő iro­dalmi estre. Napokkal előbb osztották ki a művet az érdek­lődők között akik az olvasás élménye után színvonalas elő­adás és szellemi erőpróba él­ményével gazdagodva gyara­pították irodalmi ismeretei­ket. És még valami. Peter Weiss írja könyve bevezető­jében: „Mindenekelőtt a ma­gam számára írtam, hogy tisztábban' lássam végre, mi is történt ott.” Ügy érezzük néhány tucat emberrel ismét többen látják tisztábban. (es. b.) Polgári védelmi Ki mit tud? az iskolákban Mint ismeretes, a Politikai Bizottság 1964. április 28-i határozatában megállapította: „Napjainkban megnövekedett az ifjúság érdeklődése a hon­védelmi nevelés és a hadse­reg iránt. Bensőségesebb lett a lakosság és a fegyveres erők kapcsolata.” E felismerésnek és a Poli­tikai Bizottság határozatában megszabott feladatoknak megfelelően a tanulóifjúság széles nyilvánosságának biz­tosításával polgári védelmi egészségügyi Ki mit tud ve­télkedőket rendeznek az is­kolákban. A vetélkedőket megyénk­ben a Nógrád megyei Polgá­ri Védelem Parancsnoksága, a KISZ megyei bizottsága és a megyei művelődésügyi osztály közösen rendezi, azokon a középiskolák III., IV. osztá­lyos diákjai, az ipari és egyéb tanintézetek végzős évfolya­mának tanulói vehetnek részt a megfelelő elméleti és gya­korlati anyag ismeretében. A versenyt három fokozat­ban rendezik meg. Az iskolai vetélkedőket a KISZ vezető tanárok irányításával a tan­intézetekben bonyolítják le februárban. Az iskolánként továbbjutó két-két fiatal két csoportba osztva vesz részt az elődöntőkön Balassagyarma­ton, a Szántó Kovács János Gimnáziumban, és Salgótar­jánban a megyei József Atti­la Művelődési Házban már­cius 20-án. illetve 2l-én. A megyei döntőn az elő­döntőkből tíz fiatal méri össze erejét áprilisban Salgó­tarjánban, az Acélárugyári Művelődési Házban. Felújítás, vagy pazarlás? Nógrád község lakói örömmel vették tudomásul, hogy a Diósjenő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet intézke­dett a kereskedelmi ellátás megjavítása érdekében. Vásá­rolt az fmsz egy lakóépületet, hogy az új telekiek részére vegyes bolttá alakítsák át A jószándék szépséghibája, hogy a vásárlás márciusban történt de a bolt azóta is csak óhaj. A nógrádiak önérzetét nemcsak ez bántja, hanem az is, ami az ital- és a vegyesáru bolt épületének helyiségeivel történik. Mert ezzel már történik is valami. Azt mondják, hogy az idei felújítás pocsékolás. Az fmsz egy öreg épü­letre fordítja a pénzt, amelyiken már több felújítást, átala­kítást végeztek. Az épület történetét visszamenőleg 1948-ig lehet követ­ni, ugyanis akkor kezdődött a kálvária. Kezdetben az ital­boltot megcserélték a vegyes bolttal. Az italbolt azonban kicsinek bizonyult, így a szomszédban levő szikvízüzemet egy helyiséggel arréb helyezték. Két-három év múlva az üzemet ismét kiszorította az italbolt, amely ekkor már 120—130 négyzetméter területet foglalt el. Építettek egy örök időre szóló csempézett betonpultot, felszerelték a szellőző berendezést, a hűtőszekrényt, a fagylaltkeverőt és a hű­tőgépet, s egy nagy méretű villanyrezsót. Ugyanakkor mind­két boltot ellátták védőrácsokkal, vasajtókkal. Mi történt ezután? A szikvízüzem és a zöldségbolt elhelyezésére új épüle­tet vásároltak. Az italboltot és a vegyesáru boltot azonban ismét átalakítják. Ahol volt az italbolt, ott lesz a vegyes, a zöldséges he­lyén az italbolt, ahol pedig a vegyes bolt volt. ott eszpresz- szó lesz — de ki tudja mikor? Az italboltból kikerült a csempézett betonpult, kárbave sztek a villanyszerelési anya­gok. A védőráccsal felszerelt ablakok, redőnyös ajtók az udvaron hevernek. A régi, tágas italbolt 44 négyzetméter­re zsugorodott össze, mert a volt zöldséges boltban nincs több hely. Vízvezeték sincs, vödrökben hordják a vizet száz­ötven méterről. Szellőztető berendezés híján az épület szűk és levegőtlen. Egyszerű ajtókat és ablakokat szereltek fel, bepucolták és kifestették a helyiséget. A védőberendezéseket azonban valószínű ezután helyezik el. Miért is ne, s azután ismét festenek! Ennyi átalakítás egy épületben. Vajon lesz-e folytatás? Hiszen a belső közfalak két-három méterenként más és más helyen álltak már. Az épület északi fala 10—12 centi­méterre „kilóg”. Ez azonban valószínű marad, viszont a sta­bil homlokfalat lebontják, mert ott lesz a bejárat és a ki­rakat Jogos a nógrádi földművesszövetkezeti tagok felhábo­rodása? Jogosan várták volna el, hogy a csaknem egymillió forint felhasználása előtt a körzeti fmsz vezetői kikérjék a véleményüket E. r. Emlékezés az NDSZ-re Huszonegy évvel ezelőtt, a francia nőszövetség összefo­gására hívta fel a világ asz- szonyait. A felhívásra negy­ven ország képviselői utaztak Párizsba, ahol 1945 őszén összeült az NDSZ alakuló kongresszusa. A kongresszus résztvevői ünnepélyesen meg­fogadták. hogy védelmezik a nők politikai, közjogi, szociá­lis és gazdasági jogait; fá­radhatatlanul harcolnak a fasizmus minden megnyilvá­nulási formájának teljes megsemmisítéséért, a világ­békéért, ami egyetlen bizto­sítéka a családok és a gyer­mekek boldogságának. A Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség határozott programot adott a világ asszonyainak, a különböző felfogású nőszövetségnek. Ma már két évtized mérlegén vizsgálhatjuk az NDSZ tevé­kenységét eredményeit A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elismert világ- szervezet lett. Felébresztette a nők alkotóerejét, hasznosan befolyásolta a világ nőtársa­dalmának fejlődését, mozgó­sította békéért, az igazságért, a haladásért, az egész embe­riség boldogulásáért folyó harcra. Az NDSZ kongresszusai megannyi eredményes határ­kő a nemzetközi nőmozga­lomban. Az 1948-as budapes­ti kongresszuson már ötven­Álíissiuk a Dunát Az Apa című új magyar film előzetesét nézve még csak arra gondoltam: egy kisfiú ál. ma, apjáról alkotott képzelet­világa keveredik a valóság­gal. .. Azután azt hallottam, a film egyöntetűen jó kriti­kát kapott a szigorú bírók­tól • .. Végül: megnéztem és tudomásul vettem, hogy a kis. fiú, az a filmbéli tízesztendős gyerek — én vagyok. És minden „harmincas”, aki átélte a háborút, akinek apja, anyja, testvére, nagy­bátyja meghalt a lövészárok­ban, az utcai harcokban, a gettó tömör sötétjében, a sok ezernyi tehervagon egyikében, akire ráomlott az óvóhely, elragadta a betegség, vagy egyszerűen jcsak azért pusz­tult el, mert a borzalmakba nagyon belefáradt. „Egy hit naplója” — ezt az alcímet adta a filmnek alkotója. Mindnyájunk napló ja. Mindannyiunk hite. És e h!t véget nem érő leleményes, sápé mindent széppé, csillo­góvá. Irgyőzhetetlenné vará- zsalás.: — mindent, amiben hi­szünk, mindenkit, akiben hi­szünk. Ez a hit ad erőt akkor is, amikor (mint ahogy a film. béli gyerek tette), hogy vég­re magunknak bizonyítsunk — egyedül ússzuk át a Du­nát ... Az emlékeink. Sokáig, húsz évig úgy gondoltam: csak az enyém, egyedül én emlékszem még rá, mindenki más rég elfelejtette, nem is látta, nem figyelte, jegyezte meg azon a napon azt a rikkancsot, aki a Nefelejts utcán végigszalad­va, törmelékek, kilőtt rézhü­velyek között bukdácsolva ki. áltozta: — Szabadság! Megjelent a Szabadság...! Más is emlékszik rá! A filmen pontosan úgy szalad, úgy lelkendezik a szón: sza­badság, úgy lengeti az új élet híreiről szóló lapot a rik­kancs, ahogy az én emlékeim­ben élt ez a kép. És a többi. A tiltott, örök­kön dugdesott, „orva i k ■ yv \ amelyben naturális leírások, tudományos pontosságú raj­zok, fényképek voltak az em­beri testről, de amely azon­nal elves~i*ette tudományos jelentősen ét, mihelyt a mi ke­zünkbe került. Vagy a ke­rékpárkölcsönző vedlett csi­kóformájú, zökögve előre­haladó masinái, az első ütött- kopott, meg golyótól, repesz- daraboktól szita testű villa­mos ... Dehogy döcögött, de­hogy rázott az! Simán gurult, álomszerűén tovasiklott — az első... Apám órája, zsebkése, fésű­je — nem ismerem, nem úgy ismerem ezeket a tárgya­kat, mint ahogy a velem egy- korúak közül sokan ismerik. Az apátián nemzedék. Az én apám él, karján viseli az óráját, sohasem volt zsebkése és most nyugdíjba készül. Mégis, miről szól a film? Az apáról, aki rég nincs. Em. léke ma is hitet jelent sok harmincévesnek, huszonöt évesnek, húszévesnek, mind­annyiunknak. Az Apáról szól a film. És a hitről is. amely nélkül értelmetlen céltalan vánszorgás lenne az életünk. Nincs szükségünk rá? At- ússzuk a Dunát esek azért, hogy bebizonyítsuk önma­gunknak — egvedül is képe­zek V”nitnnk előre haladni De közbe" hiszünk valaki­ben, valamiben... Pataki László egy, az 1953-as koppenhágai kongresszuson pedig már hat­vanhét ország nőtársadalma képviseltette magát. Ezen a kongresszuson nyilatkozatot fogadtak el a nők jogairól. Az okmány tartalmazza a munkához, minden tisztség­hez és pályához való jogot, az egyenlő munkáért egyen­lő bér elvét, az anya- és gyermekvédelem jogának kö­vetelését az államoktól. Sokáig emlékezetes marad az 1963-as moszkvai kongresz- szus, ahol száztizenhárom or­szág képviseltette magát. Már a kongresszus összeté­tele is bizonyította a nők egyenjogúságát, a politikai és gazdasági életben, hiszen a küldöttek között miniszterek, bírák, akadémikusok voltak. Ezen a kongresszuson is, ugyanúgy mint a többin. a nők jogaival kapcsolatos kö­veteléseket, a nemzetközi nő­mozgalom célkitűzéseit hatá­rozták meg. A célkitűzések ma is változatlanok, a nők és a világ javát szolgálják. Hazánk nőmozgalma is tag­ja a nemzetközi szervezet­nek a megalakulás óta. A magyar nők magukévá tet­ték az NDSZ célkitűzéseit és tevékenységükkel támogatják. A nemzetközi nőmozgalom- ban való részvétel segítséget és lelkesítő támogatást nyújt a hazai feladatok megoldásá­hoz is. Ezekben a napokban, ami­kor az NDSZ megalakulásá­ra emlékezünk a nemzetközi nőmozgalom egyik legalapve­tőbb célkitűzéseiről, a béke­harcról kell szólni. A Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség fontos követelésével, a vietnami béke megterem­tésével mi megyei asszonyok is egyetértünk, és a magunk szerény eszközeivel akarunk ehhez hozzájárulni. Takács Lajosáé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom