Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-07 / 289. szám
4 nOgr Ad Idwt rff^-arnber 7. sTierda A TIT terveiről Szélesedő ismeretteriesztés országos rendezvények A Nógrád ez évi november 24-i számában a fenti címmel megjelent cikk azt javasolta, hogy a kul tárház elhelyezését újból vitassák meg. Indokolásul a pásztói kórház két főorvosának aggályait közli. Ezeket szeretném eloszlatni. A mai művelődési házak, -— mint nevük is jelzi —, nem azonosak a régi vigadókkal, még kevésbé a kocsmákkal. Céljuk, hogy elősegítsék az emberek szabad idejének hasznos eltöltését, így a pásztói művelődési házban :s lesz könyvtár, olvasó, lesznek szakköri helyiségek, klubszobák, de nem lesz „vendéglátóipari egység”. Az előadóterem dohányzójában felállítandó büfé — a színházak azonos rendeltetésű büféihez hasonlóan — csak az előadások szüneteiben működik majd. Ügy gondolom, hogy a pártós KISZ-helyiségeknek a kulTóth Miklóst, A Fejesek című új magyar vígjáték szerzőjét hovatovább háziszerzőjének mondhatja az Állami Déryné Színház. Hat év alatt a fent említett mű a harmadik, mely a falu járó színház műsorán tőle ősbemutatóként helyet kap, és Tóth Miklós újabb és újabb színpadi jelentkezései örvendetes írói fejlődést tanúsítanak. Meredek utat tett meg Tóth, a Nem olyan világot élünk 1960-as színrehozásától. A Fejesek mai eredményéig, mind drámaszerkesztésben, mind a jellemábrázolás esz- közi igényességében. Üj darabja — melyet szerényen vígjátéknak rangsorol, jóval túllép a műfajban várható igényen és pompás — elevenekbe metsző társadalmi szatírává sűrűsödik. A Fejesek egy kisváros kiskirályait, sógorsági-koma- sági érdekszövevényeit teríti elénk, mulatságos történetben, hogy végül mulatságos, sőt nevetséges pőreségükben mutassa meg figuráit. A kültúrházban történő elhelyezése önmagában is garanc’át jelent minden olyan jelenség megelőzésére, ami miatt a kórház betegeinek Andaxin- adagját emelni kellene. Ezek mellett a — talán szubjektívnek nevezhető — okok mellett azonban a hely ki jelölő bizottság természetesen figyelembe vette az Országos Egészségügyi Szabályzat vonatkozó rendelkezéseit is, amelyek közül az I. kötet 87 §. 15/'a bekezdése kimondja, hogy 800 ülőhelyig a kultúr- ház elhelyezhető lakó-, hiva- ali, iroda-, vagy üzemi épületben is. A pásztói kultúrház előadóterme négyszáz férőhelyes. A 90. §. 2. bekezdése viszon a kórházak védőövezetét állapítja meg. Ügy rendelkezik, hogy a kórház zajos, bűzös üzemtől, üzemrésztől, továbbá élelmiszeripari üzemtől, teleptől legalább 500, vasúttól legalább 100 méter távolságra legyen. A művelőső látszat burkából kíméletlen kézzel hámozza sorra ki mindazokat, akiket társadalmilag férgesnek tart, s a nevetségesség — ezúttal is bebizonyosodik —, a nevetségesség: öl. A „Fejesek” — valahol elvétik számításaikat, az uborkafa, melyre oly buzgalommal kapaszkodnak, végül leszakad alattuk. / A Déryné Színház együttese, a rendező Csongrádi Mária, és a szereplők pontosan érzik és értik a szerző szándékát és egységes, jól pergő előadásban juttatják érvényre a tartalmi mondanivalót. Az együttesben karakteres színészegyéniségek találkoztak, s formálnak jellegzetes figurákat. Kitűnőnek sikerült külső és benső jellemzésben Simon Géza Fejes Mihálya, a Fejesek „törzsfője”, zamatos alakot nyújtott nagy színpadi biztonsággal Puskás Tibor. ízléssel és kellemmel szórakoztatott Sárosi Margit, hitelesen életteli volt Gönc- zöl Anikó és rokonszenvesen biztató tehetségek a fiatalodéi ház helye tehát — Jelen esetben mintegy kétszáz méternyi távolságra a kórházból — az előírásoknak is megfelel. Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a művelődési ház egy poros, zajos lakatos- és kovácsműhely helyére kerül; egyben megoldja az eddig elhanyagolt környezetrendezést, burkolást, parkosítást. A régi kolostor helyreállítása, a kolostor és templom közötti tér rendezésé, az Országos Műemléki Felügyelőség feltárási munkáinak befejezése és a kultúrház környékének kialakítása — meggyőződésem szerint — az egész történelmi központnak olyan átalakulását jelenti, amelyre jogosan lesznek büszkék a pásztóiak. Kár lenne ezt a fejlődést a már lezárt viták felújításával megakasztani. ShmidI Ferenc ÉM területi főépítész kát képviselő Szép Ilona, Dombóvári Ferenc, Hidassi István. A szerző, a rendező és együttese méltán rászolgált a sikerre, a mű és az előadás meleg fogadtatására. Velük szolgált rá a díszlettervező Sostarics Zsuzsa, valamint a jelmeztervező Vágvölgyi Ilona is. avató ünnepélyét december 21-én rendezik meg. Ez alkalomból a városba látogat Lu- gossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes. Az ünnepség délután öt órakor kezdődik, megnyitja Hankó János, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Ezt követően Lu gossy Jenő A Tudományos Ismeretterjesztő társulat Nógrád megyei Szervezetének eddigi tevékenységét értékelve megállapíthatjuk, hogy az évről évre, évadról évadra erősödik és fejlődik. Az ismeret- terjesztő munka egyre céltudatosabban kapcsolódik a gazdasági feladatok megoldásához. az értelmi és érzelmi nevelés, a szocialista haza- fiságra és proletár internacionalizmusra való tudatformáló tevékenység folyamatához, valamint a szocialista munkaerkölcsre vonatkozó nevelői munkásság követelményeihez. Javulóban az arány a természet- és a társadalomtudományi előadások között az előbbiek javára, fokozódik a tagok aktivitása, szélesedik a munkásakadémiai hálózat, emelkedik az üzemi dolgozók és a parasztság körében tartott előadások száma, az értelmiségi fórumon keresztül bővül a szervezet tevékenysége az értelmiségi rétegek körében, összegezve, az ismeretterjesztés Nógrádban a helyi sajátosságoknak megfelelően kellő differenciáltsággal folyik. Az 1966—67. évi tervekkel kapcsolatban felkerestük Cálfi Árpádot, a szervezet megyei titkárát: — Milyen elvi meggondolások, illetve célkitűzések alapján állították össze a szervezet 1966—67. évi munkatervét? — Amint azt a terv bevezetőjében is leszögeztük, az adott lehetőségeket és feltételeket figyelembe véve, elért eredményeinkre támaszkodva kívánjuk végezni jövő évi munkánkat. A következő kérdésekre szeretnénk súlyt helyezni ebben az évadban: az új gazdasági irányítás megoldása — a III. ötéves terv mond ünnepi beszédet, majd Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Fabulya László, az intézet igazgatója, valamint a szülői munkaközösség, és az ifjúsági szervezet képviselői átveszik az új objektumot. Ezután a KISZ-fiatalok kultúrműsorral kedveskednek a megjelenteknek. A műsort az intézet aulájában tánc követi. sikeres megvalósítása fokozottan igényli a dolgozók közgazdasági és műszaki ismereteinek bővítését. Ennek megfelelően a közgazdasági és műszaki propagandának kellő helyet biztosítunk nemcsak az üzemekben. hanem falun is, az állami gazdaságokban, a gépjavító állomásokon és a tsz- ekben. Ezen túl pártunk ideológiai irányelveiből adódóan tovább növeljük a világnézeti nevelést szolgáló előadások számát, erősítve a szocialista hazafiságra, proletár nemzetköziségre való nevelést. Előadásainkon keresztül harcolunk a burzsoá nézetek és propaganda ellen. Ismeret- terjesztő munkánkban az eddigieknél nagyobb súlyt fektetünk arra is, hogy a dolgozókat rendszeresen tájékoztassuk a nemzetközi események alakulásáról, programjainkban többet foglalkozunk majd a szocialista tábor erőfeszítéseivel, a békeharccal. A korszerű ismeretek terjesztésével hozzá kell járulnunk a szocialista közművelődés hármas célkitűzéseinek megvalósításához, a világnézeti neveléshez, a szakismeretek terjesztéséhez és az általános műveltség színvonalának emeléséhez. — Miben határozhatnánk meg az ismeretterjesztés szélesítésének, és korszerűsítésének konkrét feladatait Nógrád. ban? — Az 1966—67 művelődési évben a központi irányelveknek megfelelően ismeretterjesztő munkánkat az üzemi dolgozók és termelőszövetkezeti tagok körében kell elsősorban fokoznunk. Mind ipari, mind mezőgazdasági vonatkozásban tovább kívánjuk erősíteni az akadémiákat, ügyelve arra, hogy a foglalkozások változatosak legyenek, s ne csak az „előa- dásos” formára korlátozódjanak. Az illetékes szervek mezőgazdasági osztályaival közösen szeretnénk a megyében megfelelő számú 150 órás szakmunkás előképző tanfolyamot indítani. Továbbá ezen túl is gondot fordítunk a mezőgazdasági szakmunkás akadémia és a termelőszövetkezeti vezetők akadémiájának megszervezésére. A mezőgazdaság előtt álló feladatok sikeresebb megvalósításának segítése céljából az 1966—67. évben a szabadegyetemen belül két agrár közgazdasági tagozatot, továbbá járási szinten agrárközgazdasági akadémiát indítunk. Pedagógiai szakosztályunk Nógrád megyei Pedagógus Napok merendezését tervezi, s a művelődésügyi szervekkel egyetértésben lépéseket tesz annak érdekében, hogy a szabadegyetemi formán belül pedagógiai és pszichológiai tagozat indulhasson a nevelők részére. Az értelmiségiekkel, tagjainkkal való foglalkozás érdekében tovább szervezzük az értelmiségi fórum rendezvényeit. A megyei fórumon kívül a járási elnökségeket segítve szervezzük a járási értelmiségi fórumokat is. Természetesen nem feledkezhetünk meg a klubélet további fejlesztéséről sem. A művészeti fórum munkáját színesebbé és színvonalasabbá szeretnénk tenni. Tervezzük, hogy időnként országos hírű szakemberek, művészek^ kritikusok is szerepeljenek a fórum rendezvényein. Azt szeretnénk, ha a fórum munkájába bekapcsolódva valamennyi művészeti ággal (irodalommal, színházzal, zenével, képzőművészettel, filmmel, stb.) kapcsolatban egyre színvonalasabb értesüléseket szerezhetne az érdeklődő. Tovább kell erősítenünk az ide- gennyelv oktatását is. — 1967-ben megrendezzük a Balassagyarmati Járási Ismeretterjesztő Napokat. Az előző évek gyakorlatától eltérően nem egy, hanem több községet vonunk be a program megvalósításába. E napok rendezésére valószínűleg más járásban is kísérletet teszünk az elkövetkező években. A vázolt feladatokon kívül továbbra is komolv gondot fordítunk a felnőtt- oktatás segítésére, az újabb szakosztályok (példádul a hadtudományi szakosztály, stb.) tartalmi tevékenységére, előadássorozatokra és az egye» komplex rendezvényekre. Tárgyalunk az országos választmányokkal is, hogy a következő évadban néhány választmányi ülést, országos rendezvényt, stb. Salgótarjánban rendezzenek meg. Munkánkban ez évben ugyancsak fokozottan számítunk a társszervekkel, a tömegszervezetekkel való legszorosabb együttműködésre. amely eredményes munkánk egyik legfontosabb előfeltétele. T. E. Színházi esték Egészséges szatíra — kitűnő előadásban B. T. Az új gimnázium avatása A salgótarjáni új gimnázium A müuc.u „umiaSíUka, mint sport és mint művészeti ág is sok érdeklődőt vonz, a fiatalok minden kecsessége megtalálható benne. A képen: kelten azok közül, akik hódolóié fiatal művészetnek (MTI foto — Petrovics fedve teje) L evelet kaptam a minap öreg pályatársamtól, egykori szíves patrónusomtól, aki újságiróskodásom kezdeti korszakában — jaj, milyen régen volt az is! — annyi okos tanácsával segített megállni helyemet a rámbízott tennivalókban. Korhol az öreg erősen, hogy már ügyet sem vetek rá — ne /éljek, nem kér semmit, nincs rászorulva nagylelkűségemre, nyugdíjasán sem pecsétes a zakója, és telik a riapi feketére is tárcájából. Ezt írja. Es. hogy mindezt bizonyítsa nekem, hogy irántam való változatlanul egyenes szándékáról meggyőzzön, most is. mint inaséveim elején, elküldte egy régi történet vázlatát, azzal: használjam fel stílusom és belátásom szerint, ha ügy ítélem, hogy mondhat valamit a jelennek. A küldemény valóban érdekes. A történet minden mozzanatára élénken emlékszem magam is, pedig pontosan negyedszázados, de szereplői — legalábbis személyeinek neme. lyike beírta nevét az országvezetés, a „politizáló” színházművészet és egy kicsit a magyar sajtó, a hírlapírás történetébe Is. Egyikét-másikát egy-két esztendeje temettük el, közöttük Ladányi Ferencet, Mányai Lajost, Szabó Ernőt, s ha most huszonöt év előtti valóságukban felidézem őket. talán némi szolgálatot tehetek portréjuk teljed* megvilágításához. ^píL Debrecenben akkoriban hevesen dúltak a politikai csatározások. a cívis város társadalma két-három táborban esküszik a maga igazára. Az egyik tábor vezére Vay László, Gömbösnek, a „magyar fasizmus atyjának” volt beosztottja, a megye mindenható főispánja. A Csodaszarvas egyenruhájában díszeleg, és abban szeretné látni az egész hatalmára adott várost. Ebbéli igyekezetével azonban kemény fába vágja a fejszét. A helyi lapok, kivált a Debreceni Független Üjság harcos munkatársai: Héber László. Koncsek László, Reményi György — és maga, öreg pályatársam is: Maizner János, bátran csépelik a főispánt, és a szárnyukat bontogató nyilas barátait: Szedlár és Svaszta „testvéreket.” De hasonlóan az egyetemen is. Az egyetemen „Márciusi Front”-ról suttognak. Ennek élén Kállai Gyula, Fehér Lajos, Majerszky Klára állnak. Munkájuk veszélyes, sőt élet- veszélyes, mert Heybei dr., az egyetem német lektora kopómódra figyel és fülel. Az egyetem folyosóin gyakorta felismerik a politikai rendőrség embereit. Az ifjak szervezkedése, mozgalma így is hamar túlhat az egyetem falain, eljut a város 'baj művészvilágába, a színház társulatáig. Ladányi Ferenc, Sivó Mária, Mányai Lajos csatlakoznak hozzá legelsők között. Akkoriban „Debreceni Színház" címmel színházi lap jelenik meg rendszeresen a városban. a későbbi Hannibál tanár úr; Szabó Ernő a szerkesztője. A lap egyik számában különös hangvételű, az újság rendeltetésétől témában merően elütő vers jelenik meg: VILÁGOSÍTÓ (Ahogy a színész látja) Fények ura! Trónja: a kapcsolók és kusza drótok Csillogó hídja, összeszorítja nagy keze öklét s félve lapul a falhoz az aram! Mintha öröklét hangja övezné, úgy lepik homlokát fények és foltok. Amit tud, a mágusok szent tudománya: Amperek, Voltok rabszolga lányai. Árnyakat űz el minden erő, hogyha parancsol. Szivárványt, rengeteg színt kever ö egy mozdulatával. Mind, aki látja, tapsol, és boldog! Isten őrizzen, hogy megharagudjék! Beletépne a fénybe, és démonok árnyseregét szabadítva Témteli éjt, és pánikot dobna a színpadi képre ... De nézd meg az utcán. Ba- rnw.Ui fogsz, mert... óh, be fura! hangtalan surran a házfalak alján, jeltelenül, igénytelenül, egy szürke kis ember: a fények ura. LADÁNYI FERENC Tartalmat, formát nézve egyaránt remeklése a később, korunkban nagy hírre nőtt színművésznek. De milyen vihart kavart a megjelenése. A főispán, a korlátolt Vay báró tájékozott; — Ne a világosítóról, a proliról firkáljon az a komédiás Ladányi, hanem a feleségem jótékonysági munkájáról. Amit ez művel, egyenesen pimaszság. Hatalma volt hozzá, s talán internáltatja is Ladányit, ahogy Pipás Balogh István a kormánypárt helyi vezére ajánlja — de mégsem merte ezt tenni, a művész akkor már az ország egyik legszebben beszélő színésze volt. Már neve volt. De a szándéknak híre futott. A zért keltett általános derültséget a „Debreceni Hét” jól időzített riportja, mely arról adott számot hogy Vay László, a híres Kollégium butaság okából eltanácsolt diákja a nagy múltú iskola jelesen végzett növendékei Ladányi Ferenc fejét akarja. A párbaj immár eldőlt. Barna Ti bír
