Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-08 / 290. szám
I líflnn í o (5o(«prnb®r 8 csütórtSk Falusi «isszliantr Kongr< esszus után a mezőgazdaság gondjairól Van-e hitel, és mennyi? Azt kérdezem Fenes lánétól, a mihálygergei melőszövetkezet főkönyvelőjétől, körülbelül mennyi az a hitelösszeg, amelynek rendezésére, illetve törlésére sor kerülhet — a pártkongresszuBé- nagy szerepe. uogyam letér- hét önálló egy olyan gazdaság, ahol még a tartozásaikat sem ismerik? Ezek után arról már kérdezősködni se mertem, hogy a son hallottak alapján. (Idő- jövő ésszerűbb gazdálkodásHat napig az ország fővárosát vigyázta a nógrádi emberek szeme is. A szokásosnál sokkal többen forgatták az újságokat, hallgatták a rádiót, s figyelték a televíziót — miként döntenek a kongresszuson életünk nagy kérdéseiről. Falusi lakosságunk különösen szorgalmasan tanulmányozta a híradásokat az elhangzott beszédekről, hozzászólásokról. S ez érthető is, hiszen a magyar paraszttársadalom, a falu átalakulásának, formálásának' forradalmi lépéséről határoztak a kommunisták. Ezekben a napokban sokat beszélgettünk falusi emberekkel, kérdeztük a véleményüket. Szívesen mondtak és mondanak véleményt a köz ügyeiről, ügyükről. Nemcsak egyéni gondjaik, hanem, az ország előtt álló feladatok is foglalkoztatják őket. Nem üres szólam, hogy parasztságunk gondolkodása magasabb fokra emelkedett. A falusi emberek nagy többsége érti a mát, egyetért a tervekkel és tenni akar a megvalósítás érdekében. A pártkongresszuson elhangzott kérdések visszhangjáról szeretnénk beszámolni, arról, miként vélekednek a falvak lakói, mit tesznek a feladatok megvalósulása érdekében beszélgetéseink tapasztalataiból nyújtunk át egy csokorra valót. közben már közlemény jelent meg a termelőszövetkenak kialakítása céljából végeztek-e valamiféle számítázeti hitelek rendezéséről szó- sókat. Mit tanácsol a számok ló kormányhatározatról.) A embere a főkönyvelőnő vonogatta a vál- közvetlenül lát, segélykérőén nézett az tőknek? gazdálkodásban résztvevő veze- Pedig most igen agronómusra. Az meg vissza nagy szükség lenne a közgazőrá. E néma szemjátékból azonban nem derült ki, mennyi is a hitelösszeg, amelynek az állóeszközök újdasági elemzésekre, költség- számításokra a mihálygergei közös gazdaságban. Jövőre ugyanis a termelőszövetkezet raértékelése után sincs meg áttér a garantált pénzfizetés- a fedezete, és visszafizetése re. Ennek a módszernek az akadályozná a gazdálkodás alkalmazása azonban nem Teljesült a tsz-tagok kérése azt is várják, hogy a fiatalok Talán még többen emlékeznek rá, hogy a kongresszust megelőzően bemutattuk a megye egyik nőküldöttjét, Ojj An- talnét, a keszeg-ősagárdi egyesült tsz keszegi üzemegységének párttitkárát. A tsz-tagok a kongresszusi küldöttől azt kérték, hogy amennyiben felKeszegen, hanem a megye szánté valamennyi szövetkezetében beszédtéma, hogy 1967. január elsején új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer lép életbe, amely alapelveiban azonos lesz a bérből élőkével. A nyugdíj összege pedig a tagok közösben végzett munkászólalna, említse meg, hogy a jához és jövedelméhez, valaA cél, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala, szociális és kulturális ellátottsága között, megvalósuláshoz közeledik- Fokozatosan, még a harmadik ötéves terv időszakában, a családi pótlék is azonos lesz a munkásokéval. további fejlődését. Nagy magyarázkodás zepette a szövetkezeti szám- . vitel hivatott irányítója összeés a munkabíró férfiak is szedett mintegy félmillió fo- pontjából, mind nagyobb számmal lát- rintot. Erre mondta, hogy úgy ki az új nak munkához a tsz-ekben, s sejti ennyi a tartozása a gaztérnek vissza az ipari üzemek- daságnak, ami körülbelül bők 1980-ig jár le. Arra sem kap- delemhez jussanak. Természetesen hasonló tam pontos választ — helyeörömmel fogadják az új in- sebben semmit —, hogy az tézkedésefcet az olyan idős idén mennyi még a termelőtsz-tagok is, mint példá- szövetkezet hitelesedékessége. tűr pontatlanságot, mert ez kő- jelentős anyagi károsodással járhat. Nem mindegy sem a gazdaság, sem a tagok szemhogyan dolgozzák módszert, hogy a termelőszövetkezet erősödjön, a tagok pedig nagyobb jövekeszegi tsz-tagok sérelmesnek találják az eddigi szövetkezeti nyugdíjrendszert és azt szeretnék, ha helyzetük azonos lenne a bérből és fizetésből élőkével. . IX. pártkongresszus pontos választ adott a tsz-tagok kérésére, s azóta már nemcsak mint a nyugdíjévekhez igazodik. A szövetkezeti tagok, személyi jövedelmük után a bérből élőkével azonos módon progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek a nyugdíjalapba, mégpedig legalább három százalékot. Mihálygergén gyengén gazdálkodik a termelőszövetkezet, az állam segítségére szóul Keszegen Mrázik Istvánné Sőt olyan összeg is szerepelt ^° és özvegy Králik Imréné, a hitelkartotékon, amelyről emellett mindig nagyobb jeakik személyes kérésük meg- azt sem tudták mi az. valósulását láthatják a kongresszusi határozatokban s akik lentőséget nyer az önálló gazdálkodás, ami elképzelhe- tájéko- tetlen szigorú pénzügyi feMegdöbbentő ez a , , zatlanság! Erre az sem ment- syelem s hozzáértés nélkül. ^'í!?n0fe? ufSre?í’ szorgalmas tagjai a sző- ség, hogy a főkönyvelőnő ilyen körülmények között keltett az a bejelentés és határozat a Salgótarján-kömyé- ki és iparvidéki szövetkezetekben, ahol egyre aggasztób- bá vált az elöregedés a közös gazdaságokban és az új intézkedésektől egyidejűleg Kié a föld? — Bennünket a földtulajdon rendezése érdekel a legjobban — mondja Nagy István, a lu- dányhalászi . Alkotmány Tsz főagronómusa és a többi szakvezetők helyeselnek hozzá. Lényegében három tsz véleménye hangzik itt el, hiszen a jelenlevők közül többen a helybeli Ipolyvölgye és a szomszédos nógrádszakáli tsz-be tartoznak, s minthogy a közgyűlések elhatároztak a három tsz egyesülését, jövőre már közösen, egy nagy, megnövekedett tsz-ben kezdik él a munkát. a föld birtoklása volt közös, a behozott paraszti földek a tagok személyes tulajdonában maradtak, ami helyes azideig, amíg valóban azé a föld, aki megműveli. Viszont a föld az idős termelőszövetkezeti tagok elhalálozása révén, öröklés és elvándorlás következtében egyre inkább olyanok tulajdonába kerül, akik nem foglalkoznak mezőgazdasági munkával, s nem is tsz-tagok. — Hogyan áll ez a ludány- halászi Alkotmányban? — Nálunk például a földjáradék nagyfokú osztódása, — Mennyiben érinti a tsz-t szóródása fejezi ki a visza földtulajdon rendezése? A főagronómust nem éri Váratlanul a kérdés. — A jelenlegi törvények érteimében a tsz-ekben csak szás helyzetet. A mi viszony, lag kis tsz-ünkben az öröklések folytán mintegy harminccal nőtt azoknak a tulajdonosoknak a száma, akiknek zárszámadás után földjáradékot adunk. Évente mintegy száznegyvenezer forintot fizetünk ki föld járadékra, és ebből csaknem hatvanezer forint az örökösöknek jut. — Tehát a föld azoké lesz, akik megművelik? — Bevezetjük a szövetkezeti földtulajdont, s fokozatosan, megváltási ár ellenében kerülnek a kívülállók, a tsz-tagok földterületei a szövetkezeti földalapba. Természetesen ez lassú, türelmes munka, költsége a tsz-eket terheli. Én úgy számoltam, hogy az egyesült szövetkezetben körülbelül tíz év alatt teljesen megoldjuk ezt a ma még visszás kérdéstvetkezetnek. A nyugdíjas paraszt korábban ismeretlen fogalom volt a magyar faluban. S napjainkban a nyugdíj már természetes része a szövetkezeti tagok életének, s biztonságossá, nyugodtá változtatja a tsz-tagok öregkorát, vonzóbbá teszi a fiatalok számára is a termelőszövetkezeti munkát A kérés tehát, amely megy es zerte szinte valamennyi tsz-ben elhangzott —, teljesült. csak március óta dolgozik ebben a munkakörben. El sem lehet képzelni, hogyan alakulnak Mihálygergén ilyen körülmények között a pénzügyi dolgok- Közvetlenül a zárszámadás előtt állnak a termelőszövetkezetek, ki végzi el ebben a gazdaságban ezt a fontos tennivalót? A járás? A gazdasági élet fejlődésének új iránya nem tűri ezt a felelőtlen módszert. Hiszen a jövőben éppen a gazdasági önállóságnak lesz még azok a kedvezmények, lehetőségek is kicsúsznak a termelőszövetkezet kezéből, amelyeket igénybe vehetne. A gyámkodásra nem lehet várni, mert senki sem végzi el más helyett a munkát Minden szövetkezeti vezető erezzen felelősséget ezért, s ha hiányosak az ismeretei, pótolja ezeket, mert vezetni csak felelősséggel, lelkiismeretesen, felkészülten lehet Otthon tartjuk a fiatalokat Nógrádmarcákm, az áltató- — Foglalkozott-e a mező- gondolkoznak. Szerencsére ér- nos iskola szertárálban talál gazdaságot érintő kongresszu- vünk bőségesen akad. Jó, koztunk és beszélgettünk si határozatokkal? hogy a mi szövetkezetünkben Harmath Sándorné tanítónővel, aki egyben úttörőcsapat- vezető is. Megkérdeztük, milyen észrevételei vannak a kongresszus tanácskozásával, határozataival kapcsolatban. következetes, eredményes __. EPPen erre akartam ta- munka főijük, hiszen ez alegt émi. Ugyanis nekünk, falusi meggyőzőbb érv. A kongreszpedagogus^ak nagyon fon- szus érveléseinkhez további tos küldetésünk, hogy a fia- sok szempontot adott Ilye_ _____________________ talsagot mar iskolás korban a nék a dolgozó parasztság élet_ É rthető, hogy engem el- tórmeloszovetkezeti munka színvonalának további emelkesősorban kulturális életünk 'atogbecsulesere es szeretetére dése, az ipari dolgozókéval neyeijuk Nagy szerepünk!- azonos társadalombiztosítás, a h abban.,lS- hogy fia- táppénz- és nyugdíjrendszer, a táljainkat minél nagyobb garantált készpénzfizetés beeseményei, változásai, feladatai érdekelnek — mondta —, hiszen pedagógus vagyok és munkámat ezen a területen számban otthon tartsuk fahia , .___. .. . vezetése és így tovább. Rev égzem. Elsősorban tehát azo- 3 P3? es megszüntessük az mélhető, hogy nemcsak Nóg- kat a felszólalásokat, nyflatko- eivan<lorlast, etneptelenedést. rádmarcalon, hanem a megye zatokat, beszámolókat, hatá- biztosítsuk az utánpótlást' a más községeiben is könnyebb rozatokat olvastam el, ame- nagyüzemi gazdaságoknak. lesz már otthon tartani aszö- lyek ebbe a tárgykörbe vág- vetkezetben a fiatalokat. Ternak. Természetesen ez nem — S ezt hogyan érik el? mészetesen a pedagógusokra jelenti azt, hogy ne érintene _ Természetesen mesnrvőző is ®°k vár- Nagy°n fontos, engem is, mint minden dől- természetesen meggyőző hogy az iskolálban ál]andd gozót, a kongresszus vala- érvekkel. Ma már az iskolás- szószólói legyenek a korszerű, mennyi iránymutatása. gyerekek is nagyon reálisan nagyüzemi gazdálkodásnak. Garantált munkarfíjazás — A garantált díjazás bevezetésének azonban előfeltétele a helyes munkanörmák kidolgozása, megállapítása, mert hiába kapunk állami támogatást, ha a termelési eredmények nem lesznek kie- légítőek. A homokterenyei termelőszövetkezettől már elkértük a munkanormákat és tanulmányoztuk. De áttanulmányozzuk a somoskőújfalu- siakét is, mert több irányú tapasztalatot szeretnénk kialakítani. Átmásolni egyiket sem lehet a mi viszonj'aink- ra, azonban kiindulásnak nagyon megfelelnek. A mi normáinkat sajátmagunknak kell kidolgozni, egyetértésben a tagsággal, a lehetőségeknek és a követelményeknek megfelelően. Meggyőződésünk, hogy a garantált munkadíjazás bevezetésével jobb termelési eredményeket érünk el, és minden tag megtalálja biztos megélhetését a termelőszövetkezetben. Az oldalt írta és összeállította Lakos György és Pádár András Kisegíts iizemág, szolgáltatások.. — Ha a múltat idézem, kiderült, hogy a szövetkezet- mindig eszembe jut: ezen a ben a valóban figyelemre tájon, a Karancs-hegy alatt a méltó irányelveket betartják parasztember a földművelés és úgy törekszenek eredmé- mellett mindig rákényszerült ■ nyeiket elérni, hogy annak arra. hogy fuvarozzon, a bá- mind a gazdaság, mind a tagnyában vagy az erdőn vállaljon munkát. Erre a sokoldalú foglalkoztatásra ma is szükség van. hiszen az őszi szántást is úgy végeztük el, hogy a lánctalpas traktor a hegyoldalon felfele üresben járt, lefelé is csak három ekefejjel szántott. Az ilyen helyen, ahol rossz idő esetén a talajelőkészítés hét munkafázist is megkövetel, szükség van kisegítő és szolgáltató üzemágakra, amelyek a költségeket ellensúlyozzák. S természetesen segítik a tagok folyamatos foglalkoztatását is ... Ezek a mondatok a Ka- ranesvölgye Tsz-ben hangzottak el. Tórák Sándor tsz-el- nök rezéről. A jelenlevő Fazeka." Márton főagronómus ehhez még azt is hozzátette: — Természetesen mielőtt ság, valamint a népgazdaság előnyét lássa. Már ezideig is foglalkoztak kőbányászással, az idén is csaknem húszezer köbméter követ, és sódert adtak el a különféle vállalatoknak, és magánosoknak is. Most ezt az üzemágat tovább akarják bővíteni. Karancsberénvben kiváló minőségű andezittel rendelkeznek, kitermelésével értékes idomköveket, nemes- és durvazúzalékot kívánnak forgalomba hozni. A szállítógépeket, fogatokat télen is hasznosítják, a lakosság szállítási igényeit is nagyrészt a szövetkezet elégíti ki. A nagyarányú lakásépítkezésekhez is házhoz szállítva adják el a sódert, követ, homokot. A régi malomban szerelik fel a takarmánykeverő üzeigényeihez igazodnak azzal, hogy megtették az első lépéseket egy gépkocsi-szerviz létrehozására. Sok már a tsz hatóterületén fekvő községekben is a személyautó, nagy szükség volna egy ilyesfajta műhelyre, amely egjódejűleg a szövetkezeti szerelőgárda folyamatos foglalkoztatását is megoldja. — Vannak vakmerőbb terveink is — jelentette ki a tsz-elnök, majd hozzátette. — Ezekről azonban egyelőre nem beszélek, mert a vezetőség, és a közgyűlés döntését nem előzhetem meg. Egy bizonyos, a karancs- lapujtői tsz-ben keresik a hasznos, újszerű megoldásokat. A főagronómus fejezte be a szakvezetők nyilatkozatát. — Mi az erdőből is jelentős bevételekhez jutunk — mondta — mert a kitermelt fának csak egy része lesz tüzelő, a legnagyobb részt feldolgozva, ipari célra alkalmas formában lehetőleg nagyobb áron hozzuk forgalomegy tsz új vállalkozásba kéz- met, amelyhez a gépet már ba úgy számolunk, hogy min- szeti körülmények között gaz der. e. alapos számításokat kell vég-. Azonkívül az is fontos. hogy a kisegítő üzemágak mell ne sikkadjanak el az alapve mezőgazdasági feladatok. A beszélgetés során az is megvásároltak, a felvonók is működnek, csak az emeleti szintek javítását kell befejezni- A későbbiek során ez az üzem is elláthat szolgáltató szerepet. Viszont teljesen a lakosság den kitermelt köbméter fáért, beleértve a tűzifát is átlagban legalább ezer forintot kell kapnunk. Ezért készítünk a deszkától a hordódongáig mindenféle választékot. Nagybátony ipari központ, körülvéve bányaüzemekkel. A helybeli termelőszövetkezet évek óta munkaerőgondokkal küzd. Részben ez, részben a mostoha természeti körülmények miatt a gazdaság nem tud kilábalni a gyengék közül. A bátonyi szövetkezetiek is figyelemmel kísérték a kongresszus eseményeit, s örömmel hallották: újabb lehetőségek nyílnak a gazdálkodás fokozására. Kiss József, termelőszövetkezeti elnök azt mondja, sokat lendítene a munkakedven. s megoldaná a munkaerő-hiányt, ha bevezetnék a gazdaságban a garantált díjazást. — Örömmel olvastam Fehér Lajos elvtárs referátumában, hogy a mostoha termédálkodó gyenge szövetkezetnek az állam segítséget nyújt ahhoz, hogy az évi részesedés nagyobb részét garantálhassák, kifizethessék a tagoknak — mondta az elnök. — Több mint ezer hold a szántóföldünk, azonban még száz- nyolcvan dolgozó tagunk sincs. Az állattenyésztésünkben például beszüntetnénk a munkát, ha az a néhány nyugdíjas nem segítene, akik itt dolgoznak. Viszont az alacsony jövedelemszint miatt egyszerűen nem kapunk embereket. A csekély jövedelem miatt még az ipari dolgozóik feleségei sem jönnek el dolgozni. A garantált munkadíjazásról már tárgyaltunk a járási szervekkel. Szó van arról, hogy jövőre bevezetjük. Ehhez azonban nagyobb összegre, több mint kétmillió forintra lenne szüksége termelőszövetkezetünknek. Ha ezt megkapjuk és rendszeres munkadíjat fizethetünk a tagoknak, sokkal több munkabíró ember jelentkezne dolgozni. Nemcsak asszonyok, hanem még férfiak is. akik felszabadulnak az iparból. A tagok munkakedve is megnövekedne. mert a végzett munkája után mindenki biztosan számíthatna a havonta kifizethető munkadíjra.
