Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-21 / 301. szám

Í966 december 21. szerda nog r\o 3 Hasznos erőforrás Eredményes verseny az állami gazdaságokban Tavasszal a SZOT Elnök- irányítóinak. Az aratási ver­sage és a KISZ KB közös felhívása nyomán széles körű éves munkaverseny indult az senyben több kiemelkedő eredmény született, s a szo­a szocialista brigád cím el­nyeréséért, illetve megtartá­sáért. A baromfitelep dolgo­Kásos átlag fölé emelkedett zói két év alatt 0,90 kiló­állami gazdaságokban is az több Nógrád megyei állami grammal tudták csökkenteni MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére. A termelési ta­nácskozásokon országosan több mint 70 ezer állami gazdasági dolgozó tárgyalta meg a felhívást és az éves gazdasági terv megvalósítá­sának lehetőségeit. A szocialista bri »'átlók példája A helyi adottságok gondos mérlegelésével születtek meg versenyvállalások, és ezek ösz- szességéből alakult ki a gaz­daság tervén alapuló kong­resszusi felajánlás Nógrád megyében is. Jól megfontolt, a ten..e.ekenység növelését, az ésszerű takarékosságot, a gazdasági kombájnos teljesít­ménye is. Számos gazdaság ért el a verseny során kiemelkedő terméseredményeket. A Szó­cső nyi Tangazdaságban peiuaul az idén is szép ho­zamokkal fizetett a búza, a burgonya, a cukorrépa. A Magyamándori Állami Gazdaságban a holdankénti 16.3 mázsás őszi búza és a 18.3 mázsás őszi árpa hoza­ma a vállalás 116, illetve 122 százalékos teljesítését jelenti. Cseresznyéből 102, meggyből az egy kiló csirkehús előál­lításához felhasznált abrak­mennyiséget. A Borsosberényi Állami Gazdaságban a sex-téstenyész- tés dolgozói a vállalt 50 da­rabbal szemben nyolcvannal teljesítették túl éves szapo­rulati tervüket. A süldőneve­lő brigád a súlygyarapodás növelésével 134 ezer forint értékű többleteredményt ért el. A növendékmarha-gondo- zók a vállalt két százalék­kal szemben hat százalék Hozamnövekedést értek el, 62 122, szilvából 164 százalékra ezer forint értékben. Kivet­teljesítették hozam terv ükét Ugyanitt a baromfitelep dől­ték részüket a versenyből a gépkocsiüzem dolgozói is, nyésztő szocialista brigád 1 műszaki fejlesztést elősegítő 605 ezer, a baromfitenyésztő konkrét vállalások születtek. Jelentősen segítette a szerve­ző munkát, hogy a KISZ-fi- talok versengése szervesen kapcsolódott a gazdaságon belül folyó versenyhez. A kezdeményezésben a szo­cialista brigádok jártak az élen, s példájuk nyomán egyre több brigád tűzte ki célul a megtisztelő cím el­nyerését. A versenyfelajánlá­sokat megtárgyaló termelési tanácskozásokon az 1965. évi 1402 brigáddal szemben az idén 1605 határozta el rész­vételét a szocialista brigádok mozgalmában, s létszámuk az állandó dolgozók közel egy­negyede. gozói 389 mázsa abrakot ta- akik jó munkájukkal közel karítottak meg. A sertéste- 45 ezer forintot takarítottak meg. A legutóbbi versenybizottság értékelés szerint, szocialista brigád 305 ezer 42 ezer forint értékű az éves forinttal növelte a gazdaság eredményét. Az állattartásban elsősor­ban a minőség javításában, a fegyelem megszilárdulásá­ban, a technológiai előírások betartásában mutatkozott ja­vulás. Az eredményekben igen jelentős része van a szocialista brigádok versen­gésének. vállalások teljesítése a gaz­daságban. A lendület tovább tart Wőfény ét* gyümölcs A vállalások végrehajtását alapos munka jellemezte. Je­lentős szerepük volt a ver­senyben a traktorosoknak, gépműhelyi dolgozóknak, a gépi munkák szervezőinek és Az éves verseny eddigi eredményei igen jelentősek. Annak érdekében, hogy a lendület ne törjön meg, az Állami Gazdaságok Főigaz­gatósága, a MEDOSZ elnök­sége és a KISZ KB titkár­sága felhívta az állami gaz­daságok dolgozóit, hogy a kongresszusi munkaverseny tapasztalatait felhasználva, A Pásztói Állatná Gazda- valamennyi termelési ágban keljenek versenyre az 1967, Szép hozamok az állattenyész­tésben Ságban a kongresszusi ver­seny során a bélahalmi mar- évi gazdasági feladatok si­hahizlaló telep dolgozói vál­lalásukat időarányosan már keres teljesítéséért. A meglé­vő szellemi, anyagi és mű. teljesítették. Október végéig szaki erők jó kiaknázásává! 1,02 forinttal olcsóbban állí tottafc elő egy kiló élősúlyt. A hosszúvölgyi baromfitelep datok maradéktalan és a keresztvölgyi itatásos tését. borjúnevelő dolgozói már harmadízben tettek vállalást Náhlik György biztosítsák az árukibocsátá- sí és jövedelmezőségi fela- teljesí­Minőség, energia-megtakarítás Elkészült a Síküveggyár jő- gozása, mellyel a szárítás vő évi műszaki fejlesztési elhagyható. A várható meg­takarítás évente háromezer forintra becsülik. Külföldi piacon ma már igen nagy akadálya az ela­terve. Az 1967-ben megvalósí­tandó elképzelések tükrözik, hogy az elmúlt két esztendő­ben sikerült megoldani a ge­nerális problémákat, s ezért dúsnak a ^ síküveg hullámos- most már mód nyílik „mé- sága. Jövőre várják az ^ im- lyebbre” hatolni a műszaki, portból származó polírozó technológiai kérdésekben. Az berendezés érkezését, amely­alapvető cél a minőség javí- nek felszerelése, üzembe he- tása, energia-megtakarítás és lyezése jelentősen megjavít­dályozza, hogy a samottba gázok hatoljanak, s az üveg­húzás során felszabadulva, hólyagosságot idézzenek elő. Ili tel elengedés a tsz-ekben Az önálló gazdálkodás újabb állomása Megjelent a kormány ha­tározata a mezőgazdasági termelőszövetkezetek adó- és forgóeszközhiteleinek rende­zéséről. A határozat kimond­ja, hogy a III. ötéves terv­ben a mezőgazdaság terüle­tén elhatározott célkitűzések elérése érdekében növelni kell a termelőszövetkezeti gazdálkodás hatékonyságát. Olyan gazdasági feltételeket kell teremteni, amelyek mel­lett fokozni lehet a termelő­szövetkezetek gazdasági­pénzügyi önállóságát, eszkö­zeik eredményesebb felhasz­nálását, vállalatszerű gazdál­kodásuk kifejlesztését, hogy mindezek eredményeképpen jobban ki tudják elégíteni a mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott követel­ményeket. Ennek érdekében a termelőszövetkezeteket ál­lóeszközei újraértékelésének tapasztalataira, valamint fi­zetőképességére figyelemmel csökkenteni kell a termelő- szövetkezetek hitelterheit. A kormányhatározat értel­mében a termelőszövetkeze­tek 1965. december 31-i hi­telállományából törölni kell: a korábban felfüggesztett álló és forgóeszköz hiteleket: a feloszlatott termelőszövet­kezetek miatt különféle cí­men fennálló tartozást; az 1966. évben végrehajtott hi­telrendezés összegét; a ter­melőszövetkezeteket terhelő álló- és forgóeszközhitelekből azt a részt, amelynek az újraértékelés után nincs fe­dezete. A hitelelengedés differen­ciáltan hajtják végre, az egyes tsz-ek vagyoni és jö­vedelmi helyzete alapján. Az elengedés után megmara­dó hitelekre új lejáratokat állapítanak meg, úgy, hogy ~zek 1973-ig visszafizetésre kerüljenek. A hitelelengedéssel lehetőség .yxii'k a teljeskorű amortizá­ció pénzügyi fedezettének biztosítására, ezért 1967. ja­nuár 1-től az állóeszközök teljes körére előírják az amortizáció képzési kötele­zettséget. A termelőszövetkezeti hi­telrendezést az év végéig kell lebonyolítani. Az erre vonatkozó központi intézke­dések alapján az illetékes "énzügyi és mezőgazdasági zervek megyénkben is fe’.- -érést végeztek a hitelelen- °dés összegének megállapí­tására. Szép új hajtás Ismerek egy asztalost. Gyalul, formákat készít, föle mellett ott az elmaradhatatlan ceruza. Sokáig csak úgy tar­tottam számon, mint tempós, jó szakmunkást, nyugodt, Ki­egyensúlyozott embert. Ilyen sok van. ebben nincs semmi különös. A véletlen aztán felbillentette ítélkező sablonomat. Kellemetlen egy kissé a kudarc, ha rájövünk: formákban gondolkozunk. A kudarcért azonban kárpótol egy megjegy­zése, amely egy kicsit élménynek is számít. Hogy ne kerülgessem a témát: arra kérte őt egy barát­ja, hozzon neki a gyárból néhány lécet. Csak úgy... Nem fakadt ki, csak a szája szélén ült egy kis fanyar mosoly, amikor a kérésre kérdéssel fe!elt: — És a becsület? Csendesen mondta, pózolás nélkül, nem várt megdicsőülést. Szavai mégis úgy hatottak, mint a kályha, amikor az átfá­zott ember melléje áll. Azóta másként látom ezt a munkásembert. Valahogy olyanféle tapasztalat ez, mint amikor a hirtelen növekvő gyereken megakad a tekintetűnk, mért viszontlátjuk benne önmagunkat, amikor beérnek a nevelés első gyümölcsei. A társadalom, a kultúrák, eszmék teremtője is neveli, formál­ja az egyént a maga arculatára. Az átalakulás az átformá­lódás korában élünk, ahol ezt ezernyi tárgyi jel adja nap mint nap a tudtunkra. És ez azért oly felemelő, mert az em­berben is látni a fordulást. A formák tartalommal telítőd­nek. Üj fénycsóvák ezek és ha tetszik azt is mondhatjuk, a szocializmus erőteljes hajtásai. Aki ma a saját érdekelt ügyeskedéssel, ármánnyal és másokra tiporva akarja érvé­nyesíteni, az előbb-utóbb gyanússá válik, konfliktusa támad, barátaival, környezetével és a törvényekkel is. Ennek az asztalosnak nem támadnak majd konfliktusai. Régen többen megjegyezték volna az ilyen példálózáS után: nehéz szegényen élni, de szép. Az ilyen magyará­zat ma már Igen fonákul hat. Hiába mondták valamikor a kisemberek, nem tőlük származott, valamilyen átformált változata volt egy tétlenségre, lemondásra kárhoztató ..igé­nek.” A szegénység nem törvényszerű, nem beletörődésre ne­velünk és aszkétikus lemondásra. Éppen az igényeket hang­súlyozzuk, de józanul, ahogy erőforrásaink, a népgazdaság „konyhája” megengedi. Nem vonunk azonban színes kárpi­tot a szemünk elé, jól tudjuk nem mindenki utasítja vissza még a kényelmetlen kérdéseket, sőt van aki az ilyesmit nem is tartja kényelmetlenségnek. A bűnözéssel foglalkozó az* mondja, mindenki apróságokkal kezdi. Az első siker ösztö­nöz a továbbiakra. S ha hiányzik az egészséges morális környezet, akkor egy lécügy alaposan elfajulhat. Egy fiatal­ember korán került felelős beosztásba. S aztán mert súlyos ezrek, a közösség pénze tapadt a kezéhez, rács mögé került Sok tanulsága van az ügynek. Ha egy fiatalember túl ko­rán kezdi járni a tilos ösvényeket, akkor már ott többről van szó, mint az egyén felelősségéről, önkéntelenül is meg­kérdezzük: az elöljárói és mindazok, akik ellenőrizték nem láttáik meg időben? Jóllehet igen, de közös szórakozá­sok, eltompították a figyel met. Az egyén és a társadalom viszonya nem alakul mindig önmagától helyesen. Vannak buktatók a neveltetés a környe­zet folytán is. A kispolgári szemlélet hatásai még élnek és hatnak. Ennek elsődleges ideá’ja a szerzés, a „magam egzisz­tenciája” mindenekelőtt. Az előnyösen alakuló lét nem te­remt automatikusan igazi változásokat, a szocialista erköl­csileg jellemjegyeit, annak magasabbrendűségét magyarázni is kell. S ma már sokan teszik ezt. Pironkodik a társadalmi bíróság elé idézett, az önző magánakvaló ember akitől el­fordultak társai, a követelőző, a felelőtlen, akit nyilváno­san is megrónak. Olvastam egy emberről, aki pontos, precíz munkás. A jó termék ami a keze alól kikerül, nemcsak biztos megél­hetést nyújt a számára, hanem elismerést is. És lehet elis­merés megbecsülés nélkül sokáig élni? Bizonyára nem! Va­lakire biztosan számítani, valakit kitüntetni bizalommal, az már társadalmi rang. Ez legalább annyira éltetője az em­bernek, mint azok a kényelmi, kulturális eszközök, amelyek körülvesznek bennünket. A társadalom és az egyén kapcso­latának egészséges alakulása fejlődésünk, előrehaladásunk fontos függvénye. Az öröm és a jóérzés forrása, amikor egy­szerű ember szájából halljuk a kérdést: — És a becsület? Gulyás Ernő a rezsiköltségek csökkentése. Igen értékes témája a mű­ja a salgótarjáni síküveg mi­nőségét, s persze exportálha­szaki fejlesztési tervnek az tósagát. Készén áll a gyár a alapanyagok úgynevezett föld- hőszigetelő ETISOL-üveg elő- nedves felhasználása. Jelenleg állítására is. A mintadara­ugyanis a beérkező alapanya­gokat — tekintve, hogy ál­talában öt százalék nedves­séget tartalmaznak — melegí­téssel szárítják. Amikor az ol­vasztandó keverék kész — vizet kell adagolni hozzá. A cél: olyan technológia kidol­bok, amelyeket az idén a ki­vitelező ipar rendelkezésére bocsátottak, be vannak épít­ve, hőszigetelő tulajdonsá­guk elemzésén a sor. Kísérle­tekbe fognak az úgyneve­zett tokos dűzni égetés meg­oldására. Az eljárás megáka­A népművelők fórumának előadássorozata A megyei József Attila Jövő év első felének előadá- Műv todési Ház a népműve- sai: január 13: A kultúra fö­lök fórumán belül nevelés- galma, nevelés, művelődés és művelődés szociológiai elő- (előadó: Pataki Ferenc, a Ma­adássorozatot indít. A soro- gyár Tudományos Akadémia zat célja, hogy megismertes- Neveléstudományi Intézeté- se a nevelés és a társadalom nek munkatársa), február 10: egyéb szférái közötti össze- Társadalom, munka, ember függések kutatásának legújabb (Márkus Mária, a Magyar Tu- m szereit, eredményeit. Az (jorn^nyos Akadémia Szocioló- első összejövetelre de- intézetének munkatársa), cember 22-en délután m^rcjus iq: Munka és műve­három órakor kerü’ , ... sor a művelődési ház klub- '^des (Sípos Zsuzsanna es Vt_ jában Ez alkalommal Berta- tár Zoltán, a Népművelési In- Ian László, a Masvar Tudó- x&jet munkatársai), április 14: mányos Akadémia Szociológiai Szabad idő és művelődés (Mód Intézetének munkatársa tart 0, ,. előadást Az ember felfogása Aladar, a Központi Statxsz­és a tudományok címmel. A titkai Hivatal munkatársa). Kongresszus ni sin a Suránii brigsitlnsil kész görgőbakokat lönösen akkor, amikor leülnek embert megtakarítunk. Igen satupadon menetet falatozni. Ilyenkor a leggya- de azzal a négy emberrel mi korább beszédtéma a kong- lesz? Az utcára kerül, vagy Surányi Imre, mint adnak annyival több munkát? három napig részt Valahogy így megy a yita. Azután meg arról van szó, hogy nem rajtunk múlik az. A daru emel. A vágnak. Felbúg az első dina­mó, azután a többi. Munká- resszus. hoz láttak a hegesztők is. A vendég védőlemezek közül kiszűrő­dik a szemet bántó éles fény. vett a pártkongresszuson. Személyes élményei vannak. — Most nem kell túlóráz­ni sem. mégis megleszünk a tervvel. De jövőre mit kez­dünk?. — Ügy tudom a tervet már ismerik, a program is ké­szül, sőt a szerszámok is, no mee van itt már alkair-xsz, amire januárban lesz csak szükség — mondja Ha'mai József művezető és még hoz­záfűzi. — Remélem jövőre se lesz kü'önösebb akadály... A műhelybe újabb szállít­mányt tolnak be. Leszabott lemezek, nyersanyag a laka­— Még ilyen nyugodt év vége nem volt ebben a gyár­ban — fogad Surányi Imre Mikor ezekről érdeklődünk, új mechanizmus, hamm az tusoknak. Darabokból állítják nevetve mondja. Nem voltam még ilyen brigádvezetö. Már én is tar- helyen és reggel kilenctől es- talekalkatreszeket gyártok es hétig bizony a magamfajta. az éves tervtől akár haza is mehetnénk újévig, úgy állunk mozgáshoz szokott embernek fárasztó volt. Mikor haza­Máskor bizony ilyenkor volt a jöttem meglepett, hogy itt a hajrá, sokszor éjfélig is haj­tottuk a munkát Jól áll most a Salgótarjáni Bányagépgyár. de az országos vállalat is. A brigád meg első lett a ver­senyben, jutalmat is kaptunk — mondja. A gyár tizenegy hónap alatt 'jobb mint négy és félmillió­val teljesítette túl termelési tervét, és az exportot is meg­toldotta 579 ezer forint érték kel. brigádtagok mindent ugyan­országos vállalaton, meg a mi vezetőinken. Munkát, anyagot nekik kell terem­teni, szervezni, programozni /.intőn hogy ne legyen za var. Nem mondom, az idén már nem panaszkodhattunk. Talán egyszer azt is elérjük. össze az egész szerkezetet. Egymás kezére dolgoznak, így szaporábban halad a mun­ka. Ahogy elnézem a lakato­sokat. feltűnik, hogy közben szót is alig váltanak egymás­sal. Igaz külön nyelv az övéké, egymás mozdulatait is értik. Végül felkerestem a A műszakiak már itt-ott kereset? Teszem azt, kiad leltároznak, készülnek az év nak egy meghatározott meny­végére. Másutt a termékeket nyiségű készítik elő szállításra és itt a műhelyben is mindenkinek , . hogy a kovácsoló és a forgá úgy _ tudtak. mint én. Igaz cs0ió is egy kicsit előbbre termelési osztályvezetőt. Né rádiójuk van tévéjük van es dolgozhat, és még néha sem meth Endrét. Mi várható jö­kell az alkatrészre várni, vagy vőre? _ kérdeztem. m ás munkába állni. — Az éves tervünk ismert, Először fentről lefele kell az ideihez képest valame­az intézkedéseket úgy meg- iyest növekedik, 140 millió tenni, hogy ne legyen, ne is lesz. Az export is több lesz lehessen üresjárat. Ha így ötmillióval. Ami Surányiék gondját illeti, arra annvit: már kész az első negyedévi gyártási program és nem ’esz anyaghiány sem Az elő­készítő műnkét már meg is kezdtük — kaptam a választ. 9 z in frö'’’’ » n * szelei fentről is körűibe1 ül úgy fúj’ak. ahogy Surányiék elképzelték. B. J. újságot is olvasnak. — Azóta is sok szó esik a kongresszusról. Legtöbbet a munkaidővel kapcsolatos kér­désekkel foglalkoznak. Fog­lalkoztatja az embereket az , mechanizmus Értjük, de *esz az uj mechanizmusban uj még sem értjük. Nálunk úgy vetődik fel, hogy mit hoz '/árnuk-- Növekszik-e n munkát, például a mi brigádunk számára, a harmincnégy főre. Mi azt megvan a dolga. A jól végzett mondtok, hogy azt hannincan is odafigyelnek. Valaki közbe- munka nyugalmát érezni, kü- is elvégezzük, tehát négy szól. akkor többet is tudunk ter­melni, és ami természetes többet keresni. Ez a mi be­szédtémánk legtöbbször. Oda lyukadunk ki mindig, hogy meg kell ennek is érni. ahogy rr«orrnx-<-»tt már. Ahogy beszélgetünk többer

Next

/
Oldalképek
Tartalom