Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-14 / 295. szám

Világ proletárai, egyesültetek^ IMPORT HELYETT NOORAD A? MS7MP NÓGRÁD MfGYH BIZOTTSÁGA. ÉS A MEGY XXII. ÉVF. 395. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. DECEMBER 14. SZERDA Újítótokból kilencmillió forint Elkészült a jövő évi íeladatterv A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél három negyedév alatt 821 újítási javaslat szü­letett. Az újítások népgazda­sági értéke eléri a hatmillió forintot. Az utolsó negyedév­től többet várnak. Még nincs összesítés, de a már benyúj­tott és még intézés alatt álló javaslatok száma meghaladja az ezret. Űgv számolnak: az éves népgazdasági eredmény eléri a kilencmillió forintot, amire még a tröszt életében nem volt példa. Elkészült már a jövő évi újítási feladatterv is, amit. nyomtatásban mintegy négy­ezer példányban még ez év végéig eljuttatnak az újítók­hoz, szocialista brigádokhoz. A feladatterv összesen 117 té­mát javasol megoldásra. Több­nél ezer—kétezer, sőt három­ezer forint külön jutalmat is kilátásba helyeznek, összesen 57 700 forintot fordítanak ilyen célra. A munkásvédel­met szolgáló javaslatokért 300—300 forint különjutalmat adnak, ha azok bevezetésre kerülnek. A feladatok között szép számmal vannak, amelyek a termelékenység növelését hi­vatottak elősegíteni. Gépek, berendezések működtetésének automatizálását szolgálják. Előtérbe került, a minőség is. Olyan javaslatot is várnak, amely a géppel jövesztett szén darabosabb szemhullását eredményezné. A bányaüze­mekben alkalmazott gépek, berendezéseik tipizálása, a szé­les körű takarékosság is szere­pel a feladattervben, amelyet igen gondos munkával az üze­mektől összegyűjtött javasla­tok alapján állítottak össze. Gondolat ébresztőnek szánták és azt várják, hogy az újítók egyénileg, vagy a már kiala­kult közösségekben hozzáfog­janak a témák kidolgozásá­hoz. Fejlesztik a távfűtést Salgótarjánban Országos távfűtési konferencia a megyeszékhelyen . h % $ - .t - ■. * Szerelik a Salgótarjáni Síküveggyár edző üzemének tetőszerkezetét. A munkával • Nógtád megyei Építőipari Vállalat alaposan elmaradt. A beépítésre kijelölt hatmillió fo­rintból, különböző anyagok hiánya miatt jó, ha négy és felet felhasználhat az esztendő végéig. A késedelem a jövő évi üzembe helyezést veszélyezteti. Az új üzemnek az or­szágos járműfejlesztés! programban jelentős szerep jut: évi kétszázhétezer négyzetméter edzett üveget kell rendelkezésre bocsátania. A szükséglet nagy részét az ipar jelenleg importálja (Koppány György felvétele) Küzdelem fl mezőgazdasági építés szakembereinek találkozója Kiemelkedő munkasikerek a gép- és gépjavító állomásokon esz időjárással Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület táv­fűtési munkabizottsága és a Salgótarjáni Erőmű közös rendezésében tegnap Salgó­tarjánban a megyei József Attila Művelődési Ház klub- helyiségében országos táv­fűtési konferenciát rendez­tek. A megbeszélésen részt vett Jávor Sándor, a táv­fűtési munkabizottság elnö­ke, képviseltette magát a Fővárosi Távfűtési Vállalat, a Magyar Villamosművek, az Országos Energiagazdál­kodási Hatóság, a győri és a pécsi távfűtési vállalat. A megbeszélésen Kukol Emil, a Salgótarjáni Erő­mű igazgatója méltatta a megbeszélés jelentőségét, hangsúlyozva, hogy hasz­nos, ha a szakemberek a távfűtési hálózat üzemelte­tési és szervezési problémái­nak megoldásáról eszme­cserét folytathatnak. A szak­emberek előtt Varsányi Sán­dor, a Salgótarjáni Erőmű kalorikus osztályának veze­tője ismertette Salgótarján távhőszolgáltatásának tör­ténetét, beszélt a távfűtés további fejlesztéséről. A referátumban elhang­zott, hogy Salgótarján táv­fűtésének gondolata már 1955-ben felvetődött. ami­kor is az Acélárugyár be­vonását tervezték. A végle­ges megoldás azonban csali 1962-ben született meg: el­fogadták a távhőszolgáltatás beruházási programját. Az első ütem 1965-ben valósult meg. Azóta — aránylag rö­vid kivitelezési idő alatt — megépült az egyik gőztáv­vezeték, és a visszatérő kon- denzvízvezeték, az erőmű­ben a húsztonnás reduká­ló berendezés, és a hőköz­pont 1965-ben már 564 la­kást kapcsoltak a távfűtés­re. és egy év alatt 31 845 tonna gőzt szolgáltattak a lakóházak fűtéséhez. Ebben az évben december 1-ig már 819 lakást kapcsoltak be a távhőszolgáltatásba, s több közintézmény — párt­székház, sajtóház, művelő­dési otthon, gimnázium, az SZMT irodaház, bölcsőde, óvoda és a kórház — ré­szesül belőle. Ez év áp­rilisában, mint ipari fo­gyasztó a Salgótarjáni Acél­árugyár is bekapcsolódott a távhőszolgáltatásba. 1967- ben pedig a Salgótarjáni öblösüveggyárat is bekap­csolják. A távfűtés eddigi kiépítése több mint 68 mil- Lió forintba került. A beszámoló során szá­mos gondot is említett. Var­sányi Sándor. Ilyen például, hogy a város belső terüle­tén levő mélyvezetésű sza­kasz csatornája ugyan szi­getelt, ennek ellenére nagy a hőveszteség. Hozzájárul ehhez, hogy az építkezések közvetlen közelében az ak­náik végleges formában, és időben csak ritkán készül­nek el. és a nyitott ponto­kon sok felszínvíz kerül a csatornákba, sőt nem egy esetben mint fő vízlevezetők is szerepeltek. Salgótarján távfűtésének második ütemét 1969-ig kell befejezni. Ez idő alatt beépül a for­róvíz-kapacitás bővítésére két 50 millió kalóriás telje­sítményű forróvíz-kazán. Felszerelésre kerül a megle­vő oszlopsorra egy újabb gőz-táwezeték. Bővül a for­róvíz-hálózat is egy négy­száz milliméter átmérőjű ve­zetékkel. Fejlesztik az erő­mű vízlágyító berendezéseit is. A távlati tervek szerint a hőközpont szabadtéri része áttelepül az erőműbe. Számos más műszaki rekonstrukció megvalósítását az 1969. évi fűtési idényre befeiezik. Az előzetes költségvetések sze­rint az új megoldás 57 millió forintba kerül. A Salgótarjáni távhőszol­gáltatás megvalósításáról, fejlesztési tervéről szóló re­ferátum után az országosan is ismert szakemberek ellá­togattak a Salgótarjáni Erő­műbe. Megtekintették a hő­központot, és a 13-as épület­ben levő alközpontot. Ez­után az elhangzott referá­tum, és a látottak alapján hasznos tapaszta latcsere jel­legű vita alakult ki a ven­dégek és vendéglátók között. A járások többségében a közös gazdaságok területén befejeződött az őszi mélyszán­tás, más járásokban közel áll­nak a befejezéshez. Mindez nem jelenti azt, hogy nincs már teendő, hiszen a háztáji földek jelentős részén akad még szántatlan terület. A szövetkezet gépei mellett a gép- és gépjavító állomások traktorosai is igyekeznek min­dent megtenni a munka be­fejezése érdekében. Húsz nap alatt az időjárási nehézségek ellenére több mint négyezer hold mélyszántást si­került elvégezni, s így decem­ber 10-ig a szántás megkezdé­sétől több mint tizennégy­ezer holddal növekedett az állomási traktorok által fel­szántott terület nagysága. Az időjárás nehézségeiről adtak számot a vezetők és traktorosok az utóbbi hetek­ben. Szabó Tibor, a Kistere- nyei Gépállomás főmezőgaz­dásza elmondotta, hogy általá­ban csak éjszaka és a kora reggeli órákban alkalmasak a terepviszonyok, a munkavég­zésre. A karancskeszi Márci­us 15. Tsz-ben befejeződött a mélyszántás és a három fel­szabadult gépállomási gépet Vizslás és Kisterenye határá­ba irányították át. Különféle anyagi ösztönzők alkalmazása is szükségessé vált. Kistere- nyén például húsz forint pré­miumot fizetnek minden tel­jesített műszak után. A ket­tős műszakban dolgozó trak­torosok ezenfelül további 25 százalékos bérkiegészítésben részesülnek. Az időjárás, a csúszós talaj nehezíti a munkát, ennek el­lenére a november 20-tól de­cember 10-ig terjedő időszak­ban több olyan traktorost le­het felsorolni, akik meg tudtak birkózni az időjárás viszontag­ságaival és szorgalmukat si­ker koronázta. Legeredményesebbnek Vida István, a Tolmácsi Gépjavító Állomás traktorosa bizonyult, aki SZ—100-as traktorával 309 normálhold talajmunkát végzett, huszonöt műszaknor­ma teljesítésével. Az elért mennyiségen belül 172 hold az őszi mélyszántás. Topol- csik Imre — ugyancsak tol­mácsi traktoros —, három hét alatt D—4—K traktorral 69 hold mélyszántást végzett. A kisterenyei Batta Pál 56 hold mélyszántást tudott teljesíteni ebben az időszakban. A Pásztói Gépjavító Állo­máson. az UTOS traktorral dolgozók közül Kovács Ká­roly teljesítménye méltó az említésre. A tapasztalatok tehát bizo­nyítják: ha nem is könnyen, de lehet még csökkenteni az elvégzésre váró feladatot. A megyei operatív bizottság kez­deményezésére november 20- tól az év végéig a legjobb szántási teljesítményt elérő öt gép- és gépjavító állomási, va­lamint öt szövetkezeti trakto­rost a kiváló dolgozó cím adományozására terjesztik fel a Földművelésügyi Minisz­tériumba. A cím elnyerés ese­tén a kitüntetett dolgozók sze­mélyenként ezer forint juta­lomban részesülnek. A Technika Házában ked­den dr. Sebestyén Gyula épí­tésügyi miniszterhelyettes megnyitotta a II. Mezőgazda- sági Építési Konferenciát, amelynek háromnapos tanács­kozásán több mint 300 szak­ember vitatja meg a nagyüze­mi állattartó telepek műszaki fejlesztésének tapasztalatait és a további fontos feladato­kat. A magyar szakemberek országos találkozóján részt vesz több mint 50 szovjet, csehszlovák, jugoszláv, lengyel valamint kelet- és nyugatné­Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága, a MEDOSZ Elnöksége és a KISZ KB' titkársága versenyfelhívást adott ki az 1967. évi gaz­dálkodási feladatok sikeres teljesítésére. A felhívásban hangsúlyozzák, hogy az ál­lami gazdaságok immár ha­gyományos éves verseny­mozgalmának alapvető cél­kitűzése a helyi adottsá­gokhoz igazodó, reális ter­vek készítése, és az így összeállított — az állami feladatokat maradéktalanul magukba foglaló — fela­datok teljesítése. A versenyfelhívás több olyan fontos célkitűzést tartalmaz, amelyek a gaz­dálkodás fejlesztését, az állami gazdaságok áruter melésének, jövedelmezősé­gének növekedését segítik met tudós, tervező mérnök és tudományos kutató is. A megnyitó és a vitaindító előadás megállapította, hogy az egész mezőgazdaság fejlesz­tésében központi feladat az állattenyésztés korszerűsítése, fejlődésének meggyorsítása. A konferencia alkalmából a Mezőgazdasági Tervező Válla­lat (AGROTERV) és a Típus­tervező Intézet dolgozói a korszerű mezőgazdasági épü­letekről kiállítást rendeztek és naponta cserélik a bemutató anyagát. elő. Ilyenek például: meg­felelő - talajerő biztosításá­val, a gazdaságok adottsá­gainak legmegfelelőbb in­tenzív fajták termesztésé­vel, az agrotechnikai elő­írások pontos megtartásá­val tovább kell fokozni a kenyérgabona termesztésé­ben elért eredményeket: a helyes szerkezeti arányok kialakításával a korábbinál kisebb területen kell meg­termelni az állatállomány­nak szükséges tömegtakar­mányt, növelni az abrak­takarmányok termelését: a hozamok emelésének ered­ményeként felszabadult te­rületeken jövedelmező áru­növényeket is kívánatos termelni. Népgazdasági szem­pontból jelentős igény a produktív állatállomány nö­velése, stb. Versenyfelhívás az 1967. évre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom